Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-03 / 103. szám
*966. májas 3, kedű 5. oldal „Örülünk a sikernek" Egy rövid újsághír jelezte: a kecskeméti óvónők együttese a békéscsabai országos bábfesztiválon második helyezést ért el. Sokan akkor figyeltek fel rájuk. * Micsoda? Második hely? A debreceni, pécsi csoportok előtt? A tv-ből jól ismert, híres „Bó- bita”-együttest megelőzve? Egyesek: Ez igen! Mások: Hogy lehet ez? társban Rónay György versét. Megkapott a költemény szépsége és filozófiai mélysége. Így lett belőle báb. — Nem féltek, hogy a közönség nem érti majd meg nehéz szövege, elvontsága miatt? S a hagyományos bábozástól eltérő, modern feldolgozása miatt. — Féltünk. Ám kellemesen csalódtunk. Nagy közönségsikere Itt a Gyermekszínpadon a szereplők éppen próbára gyülekeznek. Amikor a fesztivál eredményéről kérdezem őket, kórusban mondják: — örülünk a sikernek! Mi is örülünk. S a vä*os is örülhet. íme egy újabb bizonyíték: a „hírős város”-ban sok értékes kulturális eredmény születik. Érdemes közelebbről megismerni őket. Mert ez az eredmény nem máról-holnapra született. Kétéves kitartó, szorgalmas munka gyümölcse. A kecskeméti óvónők 1964- ben elhatározták: rendszeresen adnak az óvódások részére pedagógiailag is megalapozott műsorokat az akkor megépített Gyermekszínházban. Ettől kezdve hétről hétre tapsolhattak a kicsik a „Maci az óvodában”, ..Ki a király”, „A török és a tehenek” és más színes, érdekes daraboknak. Báron László talárral beszélgetünk, az együttes művészeti vezetőjével, aki egyben a Gyermekszínház vezetője is. A bábozás megszállottja. Szakmai körökben egyre jobban elismerik. — Az óvónők köztudottan nagyon elfoglaltak. A számtalan előadásra készülni kell. A bábok elkészítése, s a mozgatás betanulása sok időt igényel. Milyen módszerrel készülnek a produkciókra? — kérdezem. — Néha bizony nagy az iram. A fesztivál előtt például heti négy alkalommal tartottunk próbát. Volt úgy, hogy délután öttől este kilencig, tízig. Egy- egy mozdulatot százszor is el kellett ismételni. Ugyanúgy a szöveget is. — Hogy jutott eszébe modern költeményt bábszínpadra vinni? — Olvastam a januári KorKépünk Rónay György: Chartres című költeményéből készült feldolgozás színpadképének egyik jelenetét ábrázolja. volt a békéscsabai előadásnak. Ennek legalább úgy örültünk, mint a zsűri döntésének. Megragadom az alkalmat, hogy köszönetét mondjak azoknak, akik segítettek a siker elérésében bennünket. — A szereplők többsége asz- szony. Mit szóltak a férjek a sok próbához és a gyakori szerepléshez? — A férjek megértik ennek a munkának a szépségét. Többen még a próbákra, előadásokra is eljárnak. Az a tervünk, hogy közülük is beszervezünk néhányat az együttesbe. — Mik a további tervek? — A gyermekelőadásokról nem mondunk le a jövőben sem, és tovább akarjuk folytatni eddigi kísérletezéseinket a felnőtteknek szóló, modernebb kivitelezésű, s tartalmilag súlyosabb darabokkal. — Következő műsoruk? — Juhász Ferenc: „Az éjszaka képei” című filozófiai, drámai költeményét dolgozzuk fel bábszínpadra — feleli búcsúzóul Báron László. Varga Mihály Rni pluszként jelentkezik A kommunisták szerepe az államigazgatási munkában Jonélhányajn vannak, akik nehezen találják meg a helyesés célravezető módszereket az államigazgatási munka és a párt- szervezetek tevékenységének összekapcsolására — helyben. Azon nincs vita, hogy országos szinten hogyan érvényesül e területen is a pártirányítás. Annál több azon, hogy a községi városi, járási tanácsoknál mi a kommunisták feladata, mivel törődjenek, mibe „szóljanak bele”, s így tovább. A látszat: törvények, rendeletek, felsőbb szervek utasításai határozzák meg a helyi állam- igazgatási feladatokat. A valóságban azonban mindezeken túl ezernyi más hatás is érvényesül, illetve — kell, hogy érvényesüljön. A .községpolitika irányelveinek jó megalapozásától, a szakosztályok, szakelőadók munkáján keresztül a lakosság panaszainak, beadványainak intézéséig az állam- igazgatási munka egyetlen részterülete sem nélkülözheti a kommunisták aktív segítségét, a pártszervezetek kollektív bölcsességét. Az államigazgatásban dolgozó kommunisták munkastílusa az utóbbi években sokat fejlődött, csakúgy, mint a pártszervezetek e területre kiterjedő tevékenysége. Sok helyen jól átgondolt munkaterv alapján időről-időre megtárgyalják a szak- igazgatási területek munkáját, s döntő súllyal az ott dolgozó kommunisták tevékenységét. A törvényeknek, rendeleteknek érvényt kell szerezni, de — hogyan? A panaszokat gyorsan és jól kell elintézni — de melyek ennek feltételei? Segíthetnek ebben a kommunisták? Igen sokat! A szakmai képzettség növelése, az emberek ügyének alapos, megértő, türelmes és tapintatos intézése mind olyan kérdés, amelyekre elsősorban a kommunistáknak kell falt'i- gyelniök. Az államigazgatási munka szocialista humanitástól átitatott légkörének megteremtése nagyszerű és — nehéz feladat. A ridegség, a lélektelen- ség általánosságban idegen a mi közigazgatásunktól, de itt — ott mégis meglelhető. Az ügyintézés bonyolultsága, az aktatologatás, a döntések lassúsága ugyancsak olyan probléma, amelyre ki kell, hogy terjedjen a kommunisták figyelme. A kommunisták, a pártszervezetek dolga az is, hogy alaposan tanulmányozzák, összevessék az államigazgatási munka elveit és gyakorlatát, az országosan meghatározott feladatok helyi valóra váltását, a tanácsapparátusban meghonosodott munkamódszereket. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságának apparátusa nem egy helyen önállótlan, a legkisebb ügyben is a vb-titkárnak, elnökhelyettesnek, vagy magának az^ elnöknek kell döntenie. Az előadók, csoport- és osztályvezetők nem is igénylik az önállóságot, sőt, erőmmel áthárítják az azzal járó felelősségei. Szegedi Szabadtéri Játékok 1966 JÚLIUS 23. és augusztus 20. között ismét megrendezik az immár hagyományossá vált Szegedi Szabadtéri Játékokat. A már elkészült műsorterv gazdag, minden érdeklődést kielégítő programot Ígér. A majdnem egy hónapos ünnepi játékok alatt bemutatásra kerül Kodály Zoltán Háry János című vígoperája, és a tavaly is nagy sikert aratott, sok vitát kiváltó új felfogásban előadott dráma: Madách Imre Az ember tragédiája (Vámos László rendezésében Nagy Attila, Ruttkai Éva és Gábor Miklós főszereplésével.) Vendégművészeket is várunk a Szegedi Szabadtéri Játékokra. A Grúz Sz. Sz. K. Lenin-rend- del kitüntetett Állami Opera- és Balett Színházának tagjai az Othello és a Gorda című balettel lépnek fel. A legnagyobb érdeklődést azonban minden valószínűség szerint Gounod: Faust cí' mű operájának bemutatása fogja kiváltani. Ebben az operában ugyanis olyan neves művészt láthat az ünnepi játékok közönsége mint Maria Callas a Milánói Scala magánénekesnője. A Szegedi Szabadtéri Játékok ideje alatt még két érdekes rendezvénnyel kedveskedik a rendezőség a vendégeknek. Ebben az időben rendezik meg ugyanis az Országos Mezőgazdasági és Ipari Kiállítást is. MEGYÉNKBŐL tavaly 12 ezer | ember látogatott Szegedre. Legnagyobb volt az érdeklődés Kis- ! kuníélegyházán és Kiskunha'a- ■ son. Az idén a rendezők még j több látogatóra számítanak. Az üzemi közönségszervezők már mindenütt megkezdték a jegyek árusítását, ezenkívül Kecske- j méten a Szabadság téri, mozipénztárnál is kaphatnak jegyet i az érdeklődők. A kossiith-rádi ó „két példányban” Közel húsz éve működik már Lakihegyen a Kossuth-rádió adóállomása és természetes, ilyen hosszú idő után a berendezés alapos javítására, sok alkatrészcserére van szükség. A generáljavítás helyett azonban a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium két 150 kilowattos adóállomást kíván felállítani és a most működő, jelenlegi 135 kilowattos adót más célokra használják majd fel. Az Adócsőgyárban már második éve dolgoznak az új Kos- suth-rádión. Ügy tervezik, hogy a két önálló adó párhuzamosan működik majd és hibásodás esetén egymást kiegészítve és helyettesítve, anélkül hogy a Megyei szakköri kiállítás Baján Megyénk felnőtt és gyermek szakkörei nagyarányú bemutatóra készülnek. Június 30— július 3-a között rendezik meg Baján, a Szakmaközi Bizottság helyiségében, a szakkörök legsikerültebb készítményeinek kiállítását. Valamennyi szakkör a kiállításra szánt tárgyait előzetes zsűrizésre küldi be a járási művelődési házakhoz, ahol néhány napos kiállítás keretében kerülnek bemutatásra. A kiemelkedő alkotások országos bemutatón is részt vesznek. A kiállítással egy időben rendezik meg a megyei népművésztalálkozót és a szakkörvezetők továbbképzését is. Az ilyen hibás munkastílus feltárása, az önállóságra nevelés, az egyszemélyi felelősség fokozása megint csak a kommunisták dolga, itt ismét olyan pluszt — mégpedig nélkülözhetetlen pluszt — jelent munkájuk, amit senki más, csakis ők adhatnak meg. őszinte szó, baráti — elvtársi bírálat, ösztökélő kéznyújtás formájában. , Az önállóságnál is. akárcsak az említett többi esetben lényegében mindig azonos a központi feladat: az eszmei-politikai nevelő munka. Nem az apparátus helyett kell a kommunistáknak tevékenykedniök, nem nekik kell meghatározniuk, hogyan csökkentsék a késedelmes adófizetéseket, miképp szervezzék meg az építkezéseket stb. Az ő feladatuk — egyénenként, s pártszervezeti összefogottságban egyaránt — a légkör formálása, az államigazgatási munka eszmei tisztaságának, határozottságának biztosítása, a munkastílus korszerűsítése, finomítása, annak elérése, hogy az állampolgárok bizalma, hite, a közigazgatási szervek, s azok dolgozói iránt tovább növekedjék. hallgatók észrevennék, sugározza a műsort. Még nincsen végleges határidő, mikorra készül el a két új Kossuth-adó, de az már biztosnak látszik, hogy az egyiket az év végére leszállítja az Adócsőgyár, míg a másikat 1963 végén lehet üzembe állítani. Az új adók működése nyomán az egész országban javulnak majd a vételiviszonyok. Ma ugyanis a nap bizonyos időszakában kifogásolható a műsorsugárzás. Az építkezés július elején kezdődik mintegy 56 millió forintba kerül. A jelenlegi 135 kilowattos Kossuth-adó az építkezés alatt is zavartalanul közvetíti műsorát. Az új adó erősebb sugárzásával kiküszöbölik majd a külföldi adóállomások zavaró' hatását is. A posta jelentős beruházásai közé tartozik még a tiszántúli tv-adó munkálatainak előkészítése. Ennek létesítését az teszi szükségessé, hogy a kékesi, a tokaji és a szentesi tv-adóállo- mások, a Debrecen—Békéscsaba között elterülő körzet számára nem biztosítanak megfelelő minőségű vételi viszonyokat. S. L. Megjelent a „Béke és Szocializmus" legújabb szama A folyóiratban többek között jelentős helyet foglalnak el az SZKP XXIII. kongresszusával, a kommunizmus anyagi-technikai bázisának I építésével kapcsolatos anyagok. A. Jefimov és V. Kiricsenkó szovjet közgazdászok Fontos lépés a szovjet gazdaság fejlesztésében című írása, és G. Anyiszimov szovjet közgazdász tanulmánya A Szovjetunió ötéves terve és a tudományos technikai haladás problémái címmel. E cikkek jellemzik az új ötéves terv irányelveiben foglalt feladatokat, s rámutatnak arra, hogy a terv végrehajtása a szovjet társadalom jelentős előrehaladását biztosítja a kommunizmus építésének útján. A szocialista. építés elméleti és gyakorlati problémáival három cikk foglalkozik: M. Grigorov, a Bolgár KP Központi Bizottságának titkára a Társadalom osztályszerkezetének változása a szocialista építés folyamatában című F. Eberl, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja a Munkásmozgalom gyümölcsöző egysége című cikkek és S. Zawadzki lengyel professzor, A népi tanácsok szerepe a szocialista demokrácia rendszerében című tanulmánya. L. Soto, a Kubai KP Központi Bizottságának tagja, a havannai trikontinentális konferenciáról írt cikkében részletesen ismerteti a konferencián elfogadott dokumentumokat. A folyóirat beszámolókat közöl az olasz, a ciprusi, a Kolumbiai és a finn iestvérpártok kongresszusáról, és ismerteti a Csehszlovák KP május végén összeülő XIII. kongresszusának előkészületeit és a párt kongresszusi téziseit. A világ ma című rovatban közölt cikkek fontos, időszerű kérdéseket tárgyalnak. Itt kapott helyet többek között M. Ali Khán cikke: Ki a felelős az indiai éhségért? J. Prazskynak. a vietnami agresszió kiterjesztéséről írt napló jegyzete, J. Blumenak a belga uralkodó osztályok válságát elemző cikke, továbbá J. Zsukovnak és V. Ma- jevszkinek Taskent után című írása.
