Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-20 / 118. szám
Kiskunhalas — fürdőváros? Harmincnégy fokos termálvíz, festői környezet Évről évre nő az idegenforgalom Jobb megoldás nincs? Az április 28-i számukban — 5,Jelzőlámpát kérünk” címmel megjelent levélre a következőket közöljük. Vállalatunk és az ezen az útvonalon közlekedő 14. sz. Autó- közlekedési Vállalat Dunaújvárosi Üzemegységének menetrendjében nem szerepel Izsák —Felsőtemető megállóhely. A járatoknak, mint közhasználatú személygépjárműveknek, — tekintettel arra, hogy vasúti átjárón haladnak át — kötelező megállásuk van. Utasok fel- és leszállása azonban nem biztosított. A 14. sz. Autóközlekedési Vállalatot is értesítettük, hogy a szívesség-megállóhelyet szüntesse meg, így elkerülhető lesz a további panasztétel. Dr. Torna László szem. forg. oszt. vez. 9. sz. Autóközlekedési Vállalat Kecskemét A válasz világos. Tekintettel azonban arra, hogy — amint a panaszlevélből is kitetszik — elég régóta hozzászoktatták az izsákiakat a felsőtemetői fel-, illetve leszálláshoz, nem vol- na-e lehetséges egy „pozitív” megoldás? Az. hogy a megszokott szükségmegállóhely hivatalosan is az legyen. Mégpedig jelzőtáblával. Mert az is elképzelhető, hogy ha Sz. E. levélírónk történetesen nem teszi szóvá a megállóhely bizonytalan voltát, ezután is, azóta is fel- és le- szállhatnának Felsőtemetőnél az utasok . .. Ha lehet, ne adjunk okot megvalósítható ügyben a „Ne szólj szám ...” érvényesülésére. A Atői környezetű kiskunhalasi strandfürdő hivatalosan ugyan már május elsejéin megnyitotta kapuit, ám a három fagyosszient — Pongrác. Szervác és' Bonifác — utána alaposan elrontotta az időt. Hűvös szelek fütyürészbek akkor a strand sudár növésű, ifjú jegenyéi és évszázados tölgyeinek sűrű lombjai között, s a meleg vizű medencében is csak néhány fiatal „pólózgatott”. Azóta persze már 24—28 fok melegeket jelez a meteorológia. Az elmúlt vasárnap is, már a kora délelőtti órákban, jiosszú embersor kígyózott a jegypénztár előtt: gyerekek, felnőttek, fiatalok és korosak egyaránt kijöttek, hogy végre élvezhessék ennek a pompás szabad fürdőnek szépségét, kényelmét, a melegen tűző napsugarakat, s hogy a medencék kristálytiszta vizében kedvükre lubickolhassanak. Naponta 2000 Jürdővendég A tavalyi nyár nem volt éppen a legideálisabb fürdésre, mégis rengetegen keresték fél a kiskunhalasi strandot... A városiak jogosan büszkélkedhetnek strandjukkal, de nem kevésbé azoknak a környező községeknek lakói is. akik a halasi strandon töltik hét végi pihenőjüket, vagy éppen a 34 fokos meleg, gyógyhatású vizében keresnek enyhülést reumatikus vagy egyéb ízületi bántal- maikra. Török Sándor igazgató csak nemrégen vette át a Bács-Kis- kun megyei Víz- és Csatornamű Vállalat halasi üzemének és így természetesen a fürdők vezetését. is. de — mint mondotta — máris a strand továbbfejlesztésének lehetőségein gondolkozik. A 26 ezer lakosú Kiskunhalast ugyanis — ha nem is egyik évről a másikra, de folyamatosan, megfelelő beruházások biztosításával — jó hírű, közkedvelt fürdővárossá lehetne fejleszteni. Adottságai ehhez meg is lennének. Elsősorban is vasúti csomópont, a 'ővonal mellett fekszik, másodsorban pedig — és most az egyszer ne legyünk szerények — jómódú PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és ? megyei tanács lapja. Főszerkesztő: ir. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felel A kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-1G. Szerkesztő bizottság: 10-33 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09, Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. 4356 Bács-Ktskun megyei Nyomda V. Kecskemét Index: 35 065. város. Ipara, mezőgazdasága, s kiváltképpen szőlő- és gyümölcskultúrája rohamosan fejlődik. Még messzebb vidékekről is szívesen és nagy érdeklődéssel keresik fel sokan, s így tavasztól őszig jelentős az idegen- forgalma. Bizonyíték erre. hogy a nyári hónapokban naponta ezerötszázan. kétezren is felkeresik a strandot, közöttük számtalan olyan külföldi — olykor családostul —. aki több napot is eltölt ott, hogy kipihenje az utazás fáradalmait. S ezek az idegenek kivétel nélkül nagy elismeréssel nyilatkoznak a kellemes környezetről, a kényelemről és nem utolsósorban az ellátásról. Az idén ismét sok külföldi vendég látogatására számítanak és fogadásukra megfelelően fel is készültek: hideg, meleg ételek, kitűnő borok és hűsítő italok várják az érkezőket Hiába a reális tervek... A strandfürdő jelenlegi területe alig közelíti meg a két holdat — tájékoztat a továbbiakban az igazgató —, és ez bizony napi 1500—2000 íürdőző számára „szűk keret”. A meleg vizű medence is szinte évről év. re kisebbnek bizonyul. A percenként 300 liter termálvíz — mivel a medence igencsak zsúfolt — ugyancsak kevés, s van úgy. hogy szinte naponként kell cserélni, felfrissíteni. I?.az, egy ezer literes meleg vizű kút létesítésének összes tervei még 1964-ben elkészültek, de azóta is megvalósulásukra várnak. Akkor ugyanis nem akadt kivitelező, most viszont — figyelembe véve a takarékossági szempontokat — félő, hogy Bálnavadászat a Rajnán A duisburgi állatkert igazga-1 tója, a folyami flottilla és a j rendőrség rohamcsónakokon száguldozik a Rajna vizén és: egy fehér bálnát hajkurász. J Uszályhajósok telefonáltak j szerdán délelőtt a hatósági szer- veknek, hogy „hatalmas fehér j szörnyeteget” pillantottak meg j az iparváros zavaros folyamsza- j kaszán. ■ A bálna egyre csak délnek | tartott, amikor azonban a hőmérő higanyszála elérte a délutáni harminc fokot, a sarkvidéki emlős megérezte, hogy valami nincs rendben és megfordulva, megint északnak vette útját. A bárkák, csónakok, motoroshajók tucatjai vették üldözőbe nem lenne rá anyagi fedezet.. . Mert hiába a reális tervek, ha megvalósításukhoz hiányzik a megfelelő pénzügyi alap. Sportuszoda és csónakázó tó A Székely utcai köztisztasági fürdő, amelyet a vízmű a Községgazdálkodási Vállalattól bérel, már régen korszerűtlen. A megyei tanács távlati terveiben, mintegy nyolcmillió forint beruházással szerepel ugyan egy új, teljesen korszerű köztisztasági fürdő építése, egy fedett, termálvizes medencével, de kérdés: vajon mikor valósulhat meg? A strandfürdő bővítésével egy modem sportuszoda és egy csónakázó tó létesítését is tervezi a város vezetősége. Mindez természetesen egyelőre csak elképzelés, de már sok Ilyen terv valóra vált, az elmúlt évek során. S az, hogy Kiskunhalast idővel az ország egyik közkedvelt fürdővárosává lehetne fejleszteni, talán nem is olyan elképzelhetetlen. hiszen adottságai, gyors fejlődése ezt szinte magával hozza. Fass Imre Ezek a fiatalok Otan-útfélen, szinte naponta halljuk ezt a megjegyzést: „Ezek a mai fiatalok!” Ezúttal én is szeretném néhány sorral, egykét adattal kiegészíteni a „mai fiatalok” jellfmrajzát. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban dolgozó Seres Ferenc ifjúsági brigádjának hírét már az egész megyében ismerik. ök nyerték a megyei KISZ-bdzottság által meghirdetett versenyt és a kitűzött 2000 forint jutalmat. Még országosan is említésre méltó a fiatalok munkája a Vegyipari Gépgyárban. A nép- gazdaságilag kiemelt fontosságú Borsodi Vegyikombinát, Bán- hidai Erőmű és Halimbai Bauxitbánya felszerelésének gyártása és mű$zaki előkészítése felett védnökséget vállaltak. Az, így gyártott) termékek értéke 1964-ben 2 300 000 forint. 1965-ben 3 770 000 forint, s az 1966. év első negyedében 2 millió forint volt. Ezek a számok mindennél többet mondanak. A vállalat gazdasági, párt-, KISZ- és szakszervezeti bizottsága is méltányolta a szép teljesítményt és tízezer forint pénzjutalmat adott a fiataloknak. Lám, ilyenek is ezek a mai fiatalok! T. M. Már kora gyermekkorom óta aprócska kis téglácskákból rakosgatva építgettem becsületem épületét. Korábban csak jó- apára intelmeit fogadva meg, később megismerve az élet buktatóit, azokat kerülgettem. Eddig úgy éreztem, sikerült az apró kövekből évtizedes, fáradságos munkássággal bevehetetlennek hitt váramat felépítenem» de a napokban rádöbbentem a valóságra! Áltattam magam, családomat, környezetemet, félrevezettem barátaimat és ismerősömet, nem is beszélve hivatali főnökeimről! Ehhez a felismeréshez, becsületem várának összeomlásához elég volt egy narancshéj. azaz egy ,>Hivatalos lelet illetékhiányról” szóló értesítés. Ez a kis Lelepleztek papírszelet döbbentett rá: nem vagyok becsületes! S hogy magyarázatot adjak mindenkinek, aki ennek az ellenkezőjéről volt meggyőződve, el kell mondanom: voltak olyanok, akik már évek óta nézték vergődésemet, várták, hogy jobb útra térjek, s miután ez nem történt meg, kirántották lábam alól a talajt. A „Hivatalos lelet illetékhiányról” elnevezésű értesítésben — s most már bánom, hogy elkezdtem, hiszen a szégyentől ég az arcom — a Bács-Kiskun megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal Illetékcsoportja közli summázva a következőket: az 1962. június annak idején átkos j szenvedélyemre, gépkocsivásárlásra költöttem. Először féltem a leleplezéstől, de négy év alatt megnyugodtam, talán nem veszik észre, hogy megkárosítottam a társadalmi tulajdont. Naív elképzelés volt, hiszen tudhattam volna, van egy szerv, az Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal Illetékcsoport- ja, amely előtt olyan a szerződő féd lelke, mint a nyitott könyv. Szeretnék visszatérni a becsületes emberek közé, ezért bátran állok a közvélemény ité- lőszéke elé. Mentségemre szeretném felhozni, hogy a húsz forint illetéket és a tíz forint bírságot postán már befizettem a 649 952—605. számú csekkszámlára. Gémes Gábor — Hogy magamról beszéljek? Amit megszoktam egyetemista korom óta? Hát ez nehéz lesz... Aztán, ha kissé döcögve is, csak megindul a társalgás. „Kérem, én nem találok abban semmi különöst, hogy eddig 82-szer vettek tőlem vért. Említettem, hogy egyetemista koromban kezdtem. Nem tagadom, akkoriban a szűkös ösztöndíjhoz jól jött egy kis zsebpénzpótlék. Egyébként magam is meglepődtem a magas számon, nem tartottam fejben hányadik véradásnál tartok, a kartonom ott van a többi között...” — Kérem, mint orvos mondjon valamit a véradás élettani jelentőségéről. — Magammal kapcsolatban, vagy általában? — Mindkét szempontból. — Ha egészséges a szervezet, alkalmas a véradásra. Ezt az alapos ellenőrző vizsgálat mindig kideríti. Magamról tudom, ha megszokja azj ember, egy idő után szinte kívánja a rendszeres véradást. De hangsúlyozom: Egyéne válogatja, hogy ki, milyen időközönként adhat vért. — Bizonyára találkozott már olyanokkal, akiknek On adott vért... — Nem sokkal... De emlékszem, hét évvel ezelőtt, amikor betegen feküdtem a kórházban (nekem is szükségem voltakkor transzfuzióra), egy idős parasztnéni látogatott meg. Nekem köszönheti az éleítét — mondta, sőt két csomag Kossuthtal és egy tábla csokoládéval is meglepett. Jól esett a köszönet... Dr. Csoó Zsigmond jó néhány hivatalos kitüntetésben részesült már mint önkéntes véradó. Mint orvost is ez az önfeláldozó szenvedély jellemzi, munkájának is fáradhatatlan szerelmese. ;— El sem tudja képzelni a laikus ember, mekkora felelősség nyugszik a vállunkon. Itt csak kifogástalan precizitással szabad dolgozni, itt nem lehet tévedni. Ám, hogy a növekvő feladatoknak, követelményeknek megfeleljünk, ehhez évről évre több vérre vjan szükség. Elhallgat, órájára néz, még dolga van a laboratóriumban. — Gyakran hallunk, olvasunk mostanában a vér, a véradás jelentőségéről, ön szerint hogyan lehetne még több áldozatkész embert bevonni a véradásba? — kérdem búcsúzóul. — Szerintem a tények a legfőbb érvek. A tény: ha a betegnek szüksége van rá, természetesen kap elegendő, megfelelő vércsoportba tartozó vért. Ezt mindenki jogosnak, természetesnek tartja. Az is. De az is tény, hogy a véradók igen kevés hányadát képviselik a felnőtt lakosságnak, holott — szerintem —, minden egészséges embernek, kötelessége lenne a bajba jutottak segítségére sietni. Hiszen lehet, hogy másnap már közülük szorul valaki embertársuk önzetlenségére. Szerintem nem rendkívüli, hanem a legtermészetesebb dolog, hogy segítünk másokon. Ezért nem találok én semmi különöset abban, hogy mint egészséges ember — önkéntes véradó vagyok. Bubor Gyula 20-án kért garázsépité- si engedély és két nyilatkozat után amelyre 30 forint illetéket kellett volna leróni, mindössze tíz forintot fizettem be. Ezért köteleznek, hogy a 6470—52/1960. (XII. 31.) PM. számú rendelet 55, 56, 29 §-a és a 21/1957. PM. rendelet 3. §-a, valamint a 15/1961. PM. rendelet 2. §. egy bekezdése értelmében fizessem ki a húsz forintot, sőt hanyagságomért tíz forintra megbírságolnak. Nehéz volt elmondani, de most már mindenki tudja, s ezért felemelt fejjel bevallom férfiasán: igenis el akartam bliccelni a húsz forintot, amelyet Mai emberek A véradó főorvos Ámulva hallottam dr. Csoó Zsigmond közelgő jubileumáról: Nemsokára eléri véradásban a százas szériát... A Kecskeméti Véradó Állomás alacsony, zömök, kreol arcú főorvosa tizenkét év óta tölti be tisztét. Nem csoda hát, hogy a véradás jelentősége a „kisujjában” van, ám most mégis meglepődik a kérdésen.
