Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-20 / 118. szám

1966. május 20, péntek S. oldal Búcsú a katedrától ■7 gy emberöltőt — 34 esz- tendőt — töltött kated­rán Széli Jánosné. Most búcsú­zik a gyerekektől, az iskolától, karfásaitól. Meleg kis otthonában, a kecs­keméti Munkácsy utcában ke­restük fel. Szebb kép nem is fo­gadhatna: itthon van éppen há­rom lánya is, meg a férje; tel­jes a család. Három lánya: Judit, tanítónő Lászlófalván; Éva, a kisfái me­zőgazdasági szakmunkásképző iskola biológus-tanára; Kecske­mét kedvenc zongoratanára a harmadik, Széli Zsuzsa. Igazi pedagógus család: a férj is ta­nár, mint agronómus ment nyugdíjba. — Hogy telt el ez a nagy idő? A tanárnő — mint mindig — mosolyog: — Sok küzdelemmel. De azért hamar elszaladt. A kecskeméti tanítóképzőben kezdtem neve­lőtanárként. Tulajdonképpen iparművész szerettem volna len­ni, de a család mindenképpen „nyugdíjas" állást akart. Biológiát és kémiát tanít a Czollner téri iskolában, azonkí­vül az egyik 8. osztály főnöke, hit-./ év óta vezeti őket. És most, a nyolcadik osztály Vé­gén? A 31 gyerekből 25 szak­munkástanuló lesz, 4 középis­kolába megy és csak 2 nem ta­nul tovább. “ti ány gyereket tanított ösz- szesen? Megközelítőleg sem tudja. Eb­ben az esztendőben, ebből vagy abból a tantárgyból 400-at. Ne­ves emberek is vannak — szép­számmal — volt tanítványai kö­zött: miniszterhelyettes, kuta­tók, tanárok, tudós szakembe­rek. — Milyen érzés: ennyi ember hálájának kereszttüzében lenni? — Nagyon jó érzés. Biztos vagyok abban, hogy senki sem gondol rám rossz szívvel. Min­den gyerekemnek jót tettem mindenkor, csak jóra tanítottam őket. Mindig is éreztem a hálát, amely belőlük árad. — A mai iskoláról, a mai gyerekekről és a mai szülőkről mi a véleménye? Megint csak mosolyog: — Túl sokat kívánnak az Is­kolától a mai szülők. Azt, hogy az iskola végezze el a teljes ne­velőmunkát. Ez nem helyes. Is­kola és szülői ház együttes erő­feszítéséből jöhet létre a jó eredmény. A szülőknek is ko­moly kötelezettségei vannak te­hát. Ezt sokan nem értik. Szereti az iskoláját és sze­reti a városát. Kerékpáron te­szi meg az utat naponta két­szer a lakása és munkahelye között. Szereti a sportot is, hi­szen — testnevelő tanár is egy­ben. De ezt már nem gyako­rolja. Igen, a szíve ... Egyidőben a szíve sokat ra- koncátlankodott, ezért kellett csökkentenie a munkát. Dolgo­zók iskolájában is tanított, ám egy influenzás tüdőgyulladás mértéktartó munkára kénysze­rítette. A nyugdíjazás is nagyrészt ennek a következménye: pihen­nie kell. Ezt kívánja a család is: há­rom szép lánya és a férj, aki hűséges munkatárs volt mindig mellette. Az agronómus és a biológia tanár sokat segítettek egymásnak. A Czollner téri iskola 800 tanulója és a .nevelők, valamint a szülők szeretettel búcsúznak tőle és sok-sok örö­met, boldogságot kívánnak ne­ki a jól megérdemelt pihenés éveiben! Balogh József Felvétel a kecskeméti Dolgozók Iskolájába Általános iskola, gimnázium és közgazdasági technikám várja a tanuló felnőtteket A kecskeméti Dolgozók ön­álló Iskolájában júniusban mintegy nyolcszázan fejezik be ez évi általános és középisko­lai tanulmányaikat. Az iskolák­ban már a jövő tanévre is gon­dolnak, most tették közzé a fel­vételi hirdetményt. A Dolgozók önálló Iskolájá­ban alapismereti tanfolyam in­dul azok számára, akik nem tudnak írni—olvasni, illetve nem rendelkeznek az általános iskola 4. osztályának bizonyít­ványával. Az esti, illetve leve­lező oktatás keretében azok ta­nulhatnak tovább, akiknek nincs általános iskolai végbizo­nyítványa. A gimnázium esti tagozatára azokat a dolgozókat veszik fel, akik 15. életévüket betöltötték és általános iskolai végzettsé­gük van. A gimnázium levele­ző tagozatára a 18. életévüket betöltött dolgozók jelentkezhet­nek, ha az általános iskolát si­kerrel elvégezték. ■Mindazok, akik könyvelői, tervezői, statisztikusi, vagy egyéb gazdasági munkakört töl­tenek be és munkájukhoz köz- gazdasági ismeretekre van szük­ségük, jelentkezhetnek a köz- gazdasági technikum esti tago­zatára, ha az általános iskola 8. osztályának anyagából sike­res vizsgát tettek. A szakmunkás vizsgával ren­delkezők sikeres különbözeti vizsga esetén a gimnázium 2., illetve 3. osztályába is felvehe­tők, így csökkentett tanulmányi idő alatt tehetnek érettségi vizs­gát Akik a felsorolt iskolai tago­zatokra akarnak beiratkozni, jelentkezzenek június 20-ig a Dolgozók önálló Általános Is­kolája, Gimnáziuma és Közgaz­dasági Technikuma Igazgatósá­gánál, Kecskemét, Jókai u. 2, (Piarista Gimnázium épülete). Hz SZKP XXIII. kongresszusának anyaga a fiatalok fórumain Üj témát tűztek napirendre a KISZ úgyszólván valameny- nyi fórumián: a választott tes­tületek összejövetelein, vala­mint az ifjúsági akadémiákon, a vitakörökben, a társadalmi, a politikai ismeretek és a nem­zetközi kérdések tanfolyamain fiatalok tízezrei tanulmányoz­zák a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXIII. kongresszusá­nak anyagát. Ezzel egyidejűleg azt is gondosan elemzik, meg­vitatják, hogy mindennapi munkájukban hogyan haszno­síthatják a szovjet emberek közkincesé tett tapasztalatait. tatással, a vezetési elvek és gya­korlatok megismertetésével nagyszerű vezetőkké lehet fel­készíteni, ha erre egyébként van hajlamuk. Mindennek a másik oldala vi­szont az, amikor az egyébként nagy vezetői gyakorlattal, meg­felelő politikai felkészültséggel rendelkező káderek szakmai fel­készítését hanyagolják el. Nem arról van szó, hogy valamennyi vezetőnek, kiváló specialistának, szerkesztő-, vagy kutatómérnök­nek kell lennie, hanem arról, hogy megfelelő közgazdasági-, gazdaságpolitikai ismeretekkel rendelkezzék és ismerje a hoz­zá tartozó, vagy vezetése alatt álló gyár, intézmény szakmai tevékenységét. Tervszerűség A káderek szakmai felkészí­tésében jelentős eredményeket értünk el az elmúlt esztendők­ben. Többségükben az adott te­rület vezetéséhez szükséges szaktémákkal ismerkedtek meg, egy jelentős részük azonban — káderképzés irányításában mu­tatkozó fogyatékosságok miatt — olyan közép, vagy felsőfo­kú iskolát végzett, amely szak­mailag nem jelent sok segítsé­get az adott terület irányításá­hoz. Mert vajon az a műszaki vezető, aki elvégezte a jogi egyetemet szakmailag mennyi­vel jobban tudja ellátni felada­tát? Ha az eddig elmondottak nem is általánosak és jellemzők, de rávilágítanak arra, hogy a ká­derek tervszerűbb képzésére van szükség, amely biztosítja, hogy mindenki a munkaterüle­téhez szükséges ideológiai-politi­kai és szakmai képzettséget sze­rezze meg. Jogos tehát az az igény, amely a párton belül és a köz­véleményben napjainkban je­lentkezik, hogy már jó előre fog­lalkozzunk a soron következő időszak feladatai, célkitűzései végrehajtásához szükséges sze­mélyi feltételek biztosításával. Ez megköveteli, hogy mindazo­kat, akik alkalmasak' — és a káderek többsége alkalmas r— a feladatok megoldására, az eddi­ginél jobban készítsük fel, és pótoljuk mindenkinél a hiá­nyosságokat. így válnak olyan vezetővé, aki körültekintőbben, önállóbban tudja megszervezni a hatáskörébe tartozó dolgozók tevékenységét. Kinél a politikai, kinél a szakmai felkészültséget kell javítani, másoknál a veze­tői készséget kell fejleszteni. Nem feledkezhetünk meg azok­ról sem, akik hosszú időn ke­resztül eredményesen, becsüle­tesen dolgoztak, de képességei­ket a fokozódó követelmények végrehajtása meghaladja. Nekik — a képességüknek megfelelő helyre kell kerülniük. Nem tűr­hető meg, hogy azok, akik évti­zedeken keresztül az ügyet szol­gálták, most mellőzöttnek érez­zék magukat. Az ügy érdeké­ben velük együtt kell megolda­ni a problémákat, továbbra is bizonyítva a pántunk politikájá­nak kommunista humanitását. Nem reszortfcladat Az a körülmény, hogy a fo­kozódó követelményekre fel kell készíteni valamennyi terület vezetőit és kádereit, nem jelent­heti a káderek cserélgetését. Elsősorban az ott dolgozókat kell felkészítenünk arra, hogy eredményesebben, jobban tud­ják ellátni feladataikat. Tovább­ra is érvényt kell szereznünk annak az elvnek, hogy egy-egy vezető minél hosszabb időt tölt­sön el egy adott munkakörben. Az Óvónőképző Intézet hangversenye A KECSKEMÉTI Óvónőkép­ző Intézet az idén Bartók és Kodály művészete jegyében ren­dezte meg hagyományos évvégi hangversenyét. Ez a választás nem volt önkényes: a XX.szá- | zadi magyar zene két nagy egyénisége egész zeneoktatá­sunkban központi helyet tölt be. Mindketten felismerték, hogy élő zenekultúra csak akkor le­hetséges, ha tudatos és tervsze­rű nevelő munkával teremtődik meg egy zeneileg művelt társa­dalom. Éppen ezért alkotó mun­kájuk jelentékeny részét szen­telték a pedagógiának, pedagó­giai művek írásának. S mivel a zenei nevelést nem lehet elég korán kezdeni, fontos, hogy a gyermekek már az óvodában megfelelő alapokat kapjanak, olyan nevelőktől, akik — ha két j évi tanulmányuk alatt nem is válhatnak szakemberré — jó íz­léssel és biztos pedagógiai meg­alapozottsággal fognak a rend­kívül fontos munkához. A hang­verseny tehát ezt kellett repre­zentálja, úgy ahogy azt dr. Kál­mán Lajos tanár magas szín­vonalú bevezető előadásában alaposan és sokoldalúan ki is fejtette. A MŰSOR összeállítása kitű­nően szolgálta ezt a célt: Ko­dály óvodai dalaitól kezdve (gyakorló óvodások előadásá­ban) ének- és hangszerszólókon,! kamarazene és -énekszámokon ! át egészen a legigényesebb és komoly erőpróbát jelentő kórus­művek megszólaltatásáig válto­zatosan mutatta be Bartók és Kodály zenepedagógiánkban be­töltött szerepét. Ugyanez az elv persze korlátokat is szabott: nem kaphattunk olyan szokszí- nű képet az intézet zenei mun­kájának egészéről, mint az el­múlt évek hangversenyein. Ugyanakkor a mérce is maga­san állt; a két nagy komponis­ta műveinek megszólaltatása olyan feladat, amely a hangver­seny nem mindegyik számában sikerült maradéktalanul. LEGJOBBAN az énekkari művek előadása tetszett és ez részben természetes is, más­részt a karvezető tanárok ered­ményes munkáját mutatja. Her- czegh László vezetésével a II. év­folyam kórusa Kodály: Bicinia ilL Tricinia sorozatából énekelt, a kezdeti intonációs bizonyta­lanság után elég jól. A másodi­kosok kamarakórusát Lőrincz Béla vezényelte, a tőle ismert ízléssel, karvezetői rutinnal és muzikalitással (Kodály: Nagy­szalontai köszöntő, Zöld erdő­ben ; B artók: Bolyongás, Legény­csúfoló). Nehéz, igényes művek megszólaltatására vállalkozott az I. évfolyam énekkara és Ez az egyik feltétele annak, hogy területét megfelelően tud­ja irányítani. Hiszen csak így képes a helyi ismeretek sokol­dalú megszerzésére, csak így tudja elnyerni munkatársai bi­zalmát, hogy azokat megismer­ve — legjobb tulajdonságaikat hosznosítva — mind eredménye­sebben szervezhesse munkáju­kat. A káderek sokoldalú nevelése és képzése elengedhetetlen kö­vetelmény, ezért fokozottabban érvényt kell szerezni annak a helyes elvnek, hogy a káder­munka nem reszortfeladat, ha­nem szerves részét képezi a ve­zetésnek. Minden vezetőnek, s a helyi pártszervezeteknek az a feladatuk, hogy fokozottabb gonddal lássák el a kádermun­kából adódó feladataikat, első­sorban a káderek nevelését. El­sőrendű jelentőségű, hogy min­den területen politikailag szi­lárd, magas szakképzettségű ve­zetők álljanak. Csak igy old­hatjuk meg azokat a gazdaság- szervező és kulturális feladato­kat, amelyek a szocialista forra­dalom jelenlegi szakaszában pártunk előtt állanak. K. E. meglepően jól megoldotta fel­adatát Róbert Gábor vezényle­te alatt, aki ez alkalommal „de­bütált” mint karvezető és — te­gyük hozzá — sikerrel: keze alatt technikailag biztosan, szép hangszínnel és zeneileg formá­sán szólaltak meg a darabok (Bartók: Ne láttalak volna, Jó­szágigéző; Kodály: Gólyanóta, Táncnóta). A KISEBB hangszeres és éne­kes számok változó színvona­lúak voltak legjobban a két zongorista: Hammeri Júlia és Szálkái Ibolya játéka tetszett, valamint az »1/8. csoport hall­gatói által megszólaltatott há­rom Kodály-epigramma. A műsort szavalatok egészí­tették ki: Illyés Gyula, Mátyás Ferenc, Fodor András. Keresz- túry Dezső, Juhász Gyula, Som­lyó György versei két nagy ze­neszerzőnkről. A versmondók általában nehezen birkóztak a vallomásszerű költői anyaggal, legmegfogottabbnak a II. évfo­lyam szavalókórusát éreztük (Dr. Losoncz Mihályné betaní­tásában). Körber Tivadar ImAJUS 21-£n| 17X0: Miért szép? Kisfilm a női szépségápolásról. 17.10: Nemzetközi Mezőgazdasági Magazin. Üjdonságofc, érdekességek a világ mezőgazdaságáról. Szerkesztő: Ko­vács Mihály. Rendező: Kígyós Sán­dor. 17.55: Az ember felfedezése. Az enciklopédia kocra. A francia felvi­lágosodás nagy gondolkodói néznek ránk képekről: Voltaire, Rousseau, a kevésbé isimért Hóiba eh, valamint La Mettrie, az „emtoergép” elméle­tének megteremtője. A műsorban ‘a híres Enciklopédia egyik eredeti példánya is látható. Előadó: dr. Be­nedek István. 19.510: Derűs percek, 1. Az ezerarcú detektív (jugoszláv rajzfilm), 2. Hoffnung: Zenei kari­katúra. 21.05: Garfunkel és a töb­biek. .. Játék Gádor Béla müveiből. Televízióra alkalmazta és az össze­kötő szöveget írta: Fejér István. Az író — Gábor Miklós, Garfunkel — Kibédi Ervin. Közreműködik: Ajtay Andor, Alfonzó, Basilides Zoltán,; Bárdi György, Báró Anna, Besse­nyei Ferenc, Csákányi László, Fejér István, Foren ez László, Greguss Zol­tán, Gyurián József, Horváth Tiva­dar, Horváth Gyula, Horváth Sán­dor, Hlatky László, Káló Flórián, Kazal László, Kern András, Kóti Kati, Körmendi János, Lorán Len­ke, Márkus László, Máthé Erzsi, Ör­kényi Éva, Pajor István, Páger An­tal, Peti Sándor, Psota Irén, Rakfeá- nyi Gellért. Ráday Imre, Rátonyi Ró­bert, Szatmári István, Szendrő Jó­zsef, Szepesi György, Szécsi Vilma* Tomanek Nándor, Vándor József, Velenczei István, Viola Mihály. Szer­kesztő: Búzáné Fábri Éva. Rendező: Deák István. 1 MÁJUS 23-E-V / 10.00: Játsszunk bábszínházát! Négy gyerekbáb cso­port mutatkozik be különleges és hagyományos bábuival. Bemutatják a bábuk készítését, majd eljátsza­nak egy rövid jelenetet.' A műsort Bródy Vera bábtervező vezeti. 11.10: Foxi Maxi kalandjai. 11.30: A Buda­pesti Filharmóniai Társaság zeneka­rának hangversenye. Vezényel: Kó- rody András. Közreműködik: Niki­ta Magaloff — zongora. 16.10: Film- parádé. Bemutató a Hl. Miskolci Filmfesztivál díjnyertes műveiből. Közreműködők: Máriássy Félix. Ri­porter: Megyerdl Károly. 17.20: Nap­ló. 1939. — Német—olasz szövetségi szerződés. 17.25: Pécsi Dózsa—Ózdi Vasas bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése Pécsről. Riporter: Szó- nyi János. 19.50: Nagy siker volt... Halálhajó. Magyarul beszélő nyu­gatnémet film (16 éven felülieknek). Traven regénye nyomán írta: Hans Jacoby. Fényképezte: Heinz Pehlke. Zene: Roland Kovac. Rendező: Georg Tressler. Főszereplők: Gale — Horst Buchholz (Deák B. Ferenc), Lawsky — Mario Adorf (Buss Gyu­la). Magyar szöveg: Somló Éva. Szinkromrendező: Csákány Márta. „Papírok nélkül nem ember az em­ber” — fakad ki a matróz, aki írá­saival együtt nemcsak munkáját, de emberi méltóságát is elveszti. Ha­bár a film eltér az eredeti regény­től, az Időnként felbukkanó szentl- mentallzmus és „higltás” sem tudja eltakarni a világhírű fró szándékát. 21.25: Társastánc-bemutató. Közve­títés Szombathelyről, a Savarla Nemzetközi Táncversenyröl és a IV. Magyar Táncbajnokság gálaestjéről. 22.40: Jó éjszakát, felnőttek! Gusz­táv ágyban marad. * I

Next

/
Thumbnails
Contents