Petőfi Népe, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-03 / 103. szám

MM. májas S, kedd Százezrek ünnepeltek május elsején (Folytatás az 1. oldalról.) A díszemelvényen Borsodi György, a megyei pártbizottság titkára, a város, a járás párt- és gazdasági vezetői, az üzemek, I gazdaságok, intézmények leg­jobb dolgozói köszöntötték a fel­vonulókat. akik az USA viet­nami agresszióját elítélő transz­parenseket emeltek magasba. Az ünnepség után a Petőíi-szigeten, daságának legszebb termékeit a felvonulási menetben. A Vegy­ipari Gépgyár dolgozói a Luna —10 makettjét készítették el élethűen, s azt vitték magukkal a menetben. Kiskunhalas A város 12 ezer lakója vett részt az ünnepi felvonuláson *és a Hősök ligetében tartott ma­A tataházi Petőfi Tsz lovasbandériuma, a város kulturális intézményei­ben műsorok szórakoztatták a közönséget. Látványos felvonulások, nagy­gyűlések, kulturális és sportren­dezvények tették emlékezetessé a bajai járás lakossága szántára is május elsejét. A tataházi ün­nepségen dr. Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője, a madarasi nagygyűlésen Iván Istvánná volt az előadó. Sok százan vettek részt a bácsalmá­si, a dávodi, a katymári, a bát- monostori, a szerémiéi, a sükösdi felvonuláson és ünnepségen, s a bácsbokodi művelődési házban tartott gyűlésen, amelyen a vasútállomás és az Üj Otthon Termelőszövetkezet dolgozói vet­ték át a kitüntetést és oklevelet. Kiskunfélegyháza Zászlódíszbe öltözött a város főutcája, amelyen másfél órán keresztül vonult a tízezer főnyi ünnepié közönség a tanácsházá- hál felállított emelvény előtt, ahonnan dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára, va­lamint a város és a járás veze­tői köszöntötték az üzemek, gaz­daságok, vállalatok dolgozóit, az úttörők és a középiskolás diák­ság népes csoportját. Ezernél több termelőszövetkezeti gazda, közöttük a Vörös Csillag tagjai — mutatta be a város mezőgaz­jálison. A helyi művészeti együttesek színvonalas műsorral kedveskedtek a közönségnek. Jánoshalmán április 30-án fák­lyás felvonulást és tábortüzet rendeztek a fiatalok. Tompán Szabó Ferenc, országos úttörő­titkár és Barabás János, a me­gyei úttörő elnök jelenlétében adták át az úttörőparkot. Kis­szálláson pedig új vegyes ipar­cikk és élelmiszerboltot avat­tak. Kalocsa Kétezernél több üzemi, terme­lőszövetkezeti dolgozó, diák vo­nult el a város főutcáján az Otthon mozi előtt felállított díszemelvényhez, ahol a város és a járás vezetői köszöntötték az ünneplő közönséget, majd a Beloiannisz kerti kultúrparkban gyülekezett a város lakossága, hogy szemtanúja legyen a mű­vészeti együttesek színvonalas műsorának, s részt vegyen a majálison. Miskón. Szakmáron, Dunapatájon, s a járás többi községében több százan vettek részt a felvonulásokon, a kultu- ' rális és sportrendezvényeken. j A kecskeméti járás községeiben körülbelül tizenhat- J ezren vettek részt az ünnepi fel- j vonulásokon. A majálisokon, a1 kultúr- és sportünnepélyeken mintegy 22 ezren szórakoztak. Tiszakécskén, ahol dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának alelnöke, megyénk országgyűlési képvise­lője tartott ünnepi beszédet, há­romszáz leány és fiú tartott im­pozáns tornabemutatót. Orgová- nyon dr. Mészöly Gyula, a Du­na—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója, or­szággyűlési képviselő. Lajosmi- zsén Pankovits József né, a me­gyei nőtanács titkára, ország- i gyűlési képviselő volt az ün- ! népi nagygyűlés előadója, j Lakiteleken Vörös Vilmos, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára mondott beszédet, ezt követően a holt Tisza-parti majálison szórakozott a község lakossága. Jakabszálláson az ünnepi nagygyűlés után kultúr- és sportműsort rendeztek, majd benépesült a községi művelődési otthon, ahol a fiatalok Ki mit tud vetélkedőt tartottak, és nagy számú érdeklődő tekintette meg a kézimunkaszakkör tagjai­nak szép kiállítását is. A kiskőrösi járásban több ezren vonultak fel a má­jusi zászlók alatt. Közel ötszá­zan hallgatták meg Akasztón Szatmári Nagy Imrének, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csa titkárának beszédét. Solt- vadkerten több mint ezertagú volt a májusi menet. A kiskő­rösi május 1-i ünnepségen részt vett Borsos György, a megyei KISZ-bizottság első titkára. Ke­celem pedig Brach na János, a MÉSZÖV elnöke volt az ünnep­ség szónoka. Páhin, Bócsán, Táz- láron is együtt ünnepeltek a já­rás párt- és állami vezetői a lakossággal. A dunavecsei járásban Kunszentmiklóson Kristóf Ist- j ván, az MSZBT főtitkára kö- I szöntötte a több mint kétezer felvonulót. Dunavecsén. a Vi- I rágzó Tsz tagságának, vezetői- j nek dr. Matos László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági ősz- j tályának vezetője oklevelet adott át az elmúlt évi munkaverseny­ben elért kiváló eredemények elismeréséül. Hartán idős Oláh Pál, a helyi Béke Tsz elnöke, országgyűlési képviselő, Solton pedig Dcrrner Henrik, az ÉM j Báes-Kiskum megyei Építőipari j Vállalat főmérnöke volt a má- j jus 1-i ünnepi nagygyűlés elő- j adója. 1 átadták a Minisztertanács és a megyei pártbizottság vándorzászlaját a Kiskőrösi Vegyes Ktsz-nek Tegnap délután a Kiskőrösi Vegyes Ktsz ünnepi közgyűlést rendezett, amelyen résztvett dr. Molnár Frigyes, a megyei párt- bizottság első titkára, Erdős Jó­zsef, az OKISZ elnöke. Fekete László, a K1SZÖV elnöke, Brachna János, a MÉSZÖV el­nöke. Simó Tibor, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára, Csizmadia Tibor, a járási ta­nács vb-elnökhelyettese. A közgyűlést úttörök műsor­ral üdvözölték, majd Erdős Jó­zsef köszöntötte a szövetkezet tagságát. Méltatta a II. ötéves tervben elért eredményeket. El­mondta: hazánk szövetkezeti ipara helyi ipari tevékenységét kétszeresére, exportját pedig há­rom és félszeresére növelte az elmúlt ót év alatt. A Kiskőrösi Vegyes Ktsz figyelemre méltó eredményeket ért el, eredeti 80 milliós termelési tervén felül 20 milliós többlettermelést vál­lalt a népgazdaság igényeinek megfelelően. Ezzel 1964-hez ké­pest 46 százalékkal termelt töb­bet. Országos igényeknek megfele­lően növelte többek között a bukósisakgyártást és exportot. Nagyon örvendetes, hogy az idén már 18—20 kisipari szövetkezet volt esélyes a Minisztertanács vándorzászlajának elnyerésére. A kiskőrösi szövetkezet azon­ban az országos helyi iparpoli­tikai igényeket olyan kiválóan elégítette ki, hogy a vándor­zászló ismételten hozzá került. Erdős elvtárs ezek előrebocsáj- tása után átnyújtotta a szövet­kezet elnökének a Miniszterta­nács vörös vándoirzászlaját. Dr. Molnár Frigyes emelke­dett ezután szólásra, s tolmá­csolta a megyei pártbizottság elisrrferését a Kiskőrösi Vegyes Ktsz dolgozóinak az elmúlt évi sikeres munkájukért. Felhívta a hallgatóság figyelmét a harma­dik ötéves terv feladatainak végrehajtására, majd átnyújtotta a megyei pártbizottság vándor- zászlaját — amelyet ezúttal ne­gyedszer nyert el a szövetkezet. Simó Tibor, a járási pártbi­zottság vándorzászlaját adta át, majd ezt követően Gátonyi Hermann, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz elnöke számolt be az el­múlt évi munkáról, örömmel jelentette, hogy a második öt­éves terv időszakában már má­sodízben nyerik el a Miniszter- tanács vörös vándorzászlaját. Termelési eredményekről szólva elmondta, hogy százmilliós ter­vüket az elmúlt évben 3,3 szá­zalékkal teljesítették túl. Az előadó ismertette a szol­gáltatásokkal, az építőipari, s az exporttevékenységekkel kapcso­latos eredményeket, majd köszö­netét mondott a szövetkezet tag­ságának jó munkájáért. Az ünnepség alkalmával' a ! ktsz tizenkét tagja kiváló dol- ! gozó jelvényt, 48-an oklevelet, százan törzsgárda jelvényt kap- I tak és négy brigád a szocialista 1 címet: nyerte el. N. O. 2782 önkéntes jelentkező Várakozáson felül sikerültek% a kecskeméti véradónapok Befejeződtek a kecskeméti véradónapok. A jelentős meg­mozdulás szervezésében a város párt-, társadalmi és tömegszer­vezeteinek vezetői, aktivistái, a vállalatok, üzemek, gazdaságok, intézmények irányítói közül mintegy hatszázan vettek részt. A megyei Moziüzemi Vállalat dicséretes ügybuzgóságát külön is meg kell említeni, amit a ha­tásos propagandamunka érdeké­ben végzett. A nagyszabású, lel­kes, tervszerű szervezőmunka teljes sikerrel járt: A véradó­napokon négyszer annyian siet­tek embertársaik segítségére a megyeszékhelyen, mint például 1964-ben. A négy vérvételi brigádot ösz- szesen kétezer-hétszáznyolcvan- két jelentkező kereste fel, s kö­zülük kétezer-négyszáznyolc- vanketten adtak vért pontosan 742,2 litert. A Petőfi, a Törekvés és a Bé­ke Tsz-ben a tagság 31, 26, il­letve 17 százaléka jelentkezett véradásra, a ZIM-böl százöt­ven, a MAV-tól százharminc­nyolc, a parkettagyárból pedig nyolcvan dolgozó, s kiemelkedő eredmény született az EM Fém­munkás Épületlakatos- és Tö­Soha ennyi em­ber! — mondták a kecskeméti május 1-i felvonulást szem­lélők a dísztribü­nön. Talán a várat­lan kellemes, majd­nem nyárias idő volt az oka, de va­lóban minden eddi­ginél többen vonul­tak fel. s álltak kí­váncsian az utak két oldalán. Látvá­nyosság akadt bősé­gesen. Azonkívül is, amit a hivatalos tudósítások hírül ad­nak. « Pöttöm kis trom­bitás került a fény­képezőgépek ke­reszttüzébe. s ügy áll az úttörözene- kar élén, mintha tudná, egy egész ge­neráció — a tíz- tizennégy évesek — képviselője ebben a pillanatban. Irigylik is a többiek. Egy léggömb pukkan a menetben. A figye­lem most arra for­dul. Valaki meg­irigyelte a kis trom­bitás dicsősségét, s így hívta fel a töb­biekre is a figyel­met. Menetelnek a ko­moly gimnazisták. Kérdem tőlük, miért nem énekelnek? Ez volt az utasítás — mondják —, ko­molyan, ünnepélye­sen kell vonulniuk. Régi május elsejék jutnak eszembe, no, ilyesmit aztán hiá­ba kértek volna tő­lünk annak idején. De azért mégsem olyan hallgatag ez a menet. Egy lány­zó a sor közepén elhagyta a fekete, magassarkú cipőjét, s nem állhat meg, mert letaposnák a sarkát. Kétségbe­esetten néz hátra­felé. Az utolsó sor­ból szalad vissza valaki, s aztán ad­ják előre, kézről kézre az elveszett holmit. Persze har­sány nevetés hang­zik, a tribünön ülők, s az út mentén ál­lók is nevetnek. Ijám, valaki gon­doskodott egy kis vidámságról. Még­sem olyan komoly­kodók ezek a gim­nazisták. * Alig három-négy­éves csöppség ha­lad az egyik cso­port élén. Jól neki­iramodott. mert hat­hét méterre jár elöl. Bóklász, nézelődik, jaj, most mindenki nyúlna felé, mert megbottlott, s elvá­gódott a kövezeten. De oda se neki, fel- tápászkodik, s megy tovább. A fényké­pész ripórter nagy gyönyörűségére, aki nem sajnálja rá a sok filmkockát. • Vége a felvonu­lásnak. alig lehet mozdulni az utcán. A melegtől megpu­hult aszfaltjárdán nehezen billegve ha­ladnak az elegánsan öltözött, s az előbb még a menetben haladó lányok, asz- szonyok. Szinte va­lamennyi tűsarkú cipőben! Léptük nyomán egy-egy mélyedés a szurok­ban. Egy paraszt­bácsi megszólal az áruház előtt: — Milyen jó lő­hetne ebbe répama­got vetni! T. P. megcikkipari Vállalatnál is. A megyeszékhely lakóinak ak­tivitását mutatja az, hogy ezer- nyolcszáznyolcvanan első ízben adtak vért. Hatszázketten régi véradónak számítanak, akik kö­zött dr. Csoó Zsigmond, a Kecs­keméti Vérkonzerváló Állomás főorvosa vitte el a pálmát, im­már nyolcvankétszeres véradás­sal. Rajta kívül elismerést érdemel vincze József konzervgyári dol­gozó, Bárány Imre vasutas, Ró­zsa János üzemi munkás, Mári Lászlóné háziasszony, Hertling Ferenc műtős, Rigó Erzsébet fő­műtős, Bodor Ilona konzerv­gyári dolgozó, Polk Sándor és még sok más régi véradó ön­zetlensége is. S amikor az ezernyolcszáz- nyolcvan új kecskeméti véradó segítségéről ugyancsak köszö­nettel szólunk, hangsúlyozn kell: A továbbiakban már rend szeresebben igénylik támogatá sukat embertársaik, akárcsa azokét, akik még ezután háti' rozzák el magukat erre a ne mes, humánus cselekedetre Mert a véradónapok sikere az- is mutatja, hogy a jelenlegi lel kés aktivahálozat segítségéve] a véradás érdekében kialakul társadalmi összefogás kiszélesí­tésével van lehetőség a jövőben a mostani szép eredmények ál­landósítására. DERŰS SZÍNFOLTOK

Next

/
Thumbnails
Contents