Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-15 / 88. szám

ttw. AprOH 15, péntek f. «Mal A sokoldalú vetogép... MÁRCIUS VÉGÉN a Kis­kunhalasi Gépjavító Állomáson befejezték a traktorok „gyógyí­tását”. A mintegy ötven UE— 28-as és D—4K — az állomáson ezek javítására rendezkedtek be — azóta már a földeken teljesíti tavaszi feladatát, a szántást, a vetést, s az ezekkel járó egyéb talajmunkát. A műhelyben azonban egyál­talán nem csökkent a tenniva­ló. Mit csinálnak? Erre a kér­désünkre Matos Lőrinc, az ál­lomás igazgatója így válaszol: — A jugoszláv gyártmányú sortrágyázó pótkocsikat gyors ütemben szereljük fel a kuko­ricavető elemekkel. Vagyis a csávolyi Egyesülés Tsz gépmű­helyében létrehozott újítást sokszorosítjuk. A környékbeli közös gazdaságok megrendelé­sére ötven, sortrágyázásra is alkalmas kukoricavető-gépet ké­szítünk el. A pótkocsikat, az átalakítás céljára a termelőszö­vetkezetek küldik be. Egy-egy gép átalakítása 17 és fél ezer forintba kerül. Igyekeznünk kell. hiszen a nyakunkon a vetés. Bízunk abban, hogy egy hét múlva mindegyik megrendelő megkapja a saját gépét. ÖRVENDETES, hogy a ku- koricavetésnék ez az új, s a bajai járásban már jól bevált módszere az idén általánossá válik, elsősorban a megye dé­li felében. További meghono­sodása attól függ, hogy lesz-e elegendő gép. Tudják ezt a ja­vító-állomáson is, ezért — a megrendeléstől függően — már ebben az évben berendezked­nek a folyamatos átalakításra. Figyelmet érdemel az állomás másik kezdeményezése is. Kü­lön brigádot akarnak létrehoz­Méhész gondok Több mint háromezer mázsával emelkedett a mézfelvásárlás Kormányrendelet a fák védelméről A minisztertanács leg- j utóbbi ülésén rendeletet foga- ; dott el a fák védelméről. A ren- j delet kimondja: a községek és városok bel- és külterületén ál­ló fákat úgy kell kezelni, ápolni, hogy ipari célra alkalmasak le­gyenek, ugyanakkor megfelelje­nek egészségügyi és esztétikai rendeltetésüknek. Figyelemmel kell lenni a fák kezelésénél az építésügyi és útügyi érdekekre is. A rende'et július 1-én lép ha­tályba. (MTI) Folyik az átalakítás. A gép egyszerre három sor kukorica vetésére képes. ni az állattenyésztésben hasz­nálatos gépek — fejő- és tej­házi berendezések, önitatök stb. — szakszerű és gyors kijavítá­sa céljából. A tervek szerint néhány szerelő a Solti Állami Gazdaságban, esetleg az ország más mezőgazdasági nagyüze­mében részesül speciális kikép­zésben. A mozgószerviz előre­láthatólag már az év második felében megkezdi működését. Az ilyen képességű szakembe­rekre roppant nagy szükség van, mivel jelenleg sem meg­oldott a közös gazdaságok ál­lattenyésztő gépeinek a javítá­sa. Holott e berendezések szá­ma mindjobban növekszik, ÁM A PILLANATNYI leg­sürgősebb feladat: a vetőgépek átalakítása. A nagy műhely- csarnokban ezzel van elfoglal­va a harmincöt főből álló bri­gád. Turcsányi Ferenc brigád­vezető elmondja, hogy az állo­máson első ízben foglalkoznak átalakítással, ezért közülük né- hányan Csávolyon tanulmá­nyozták a gépet, működés köz­ben is. Ahol lehetett, egysze­rűsítettek is a konstrukción. Az alkatrész rendelkezésre áll, az egyetlen feladat tehát: elkészí­teni a gépeket. A megyében az előző ötéves tervidőszak alatt jelentősen nö­vekedett a méhészkedők száma, a méhállomány 24 ezer család­ról majdnem 41 ezerre emel­kedett. Jelenleg három méhész­szövetkezet, 26 földművesszö­vetkezet keretében szakcsoport, Hajóson pedig egy méhésztár­sulás működik. Míg 1961-ben 1700 mázsa mézet vásároltak fel a földművesszövetkezetek, addig 1965-ben már ötezer má­zsát. A tervidőszak alatt hat ter­melőszövetkezetnél létesítettek nagyüzemi méhészetet. A ter­melőszövetkezeti méhészetek­nél nagy gondot okozott a szakemberhiány. Számos pénz­ügyi probléma is felmerült. A termelőszövetkezetek vezetői sem törődtek eléggé a méhé­szetekkel. A MÉSZÖV mezőgazdasági osztálya és a megyei méhész­szakbizottság nemrég értékelte a megyei méhészetek helyzetét, s egyben megvitatta a követ­kező ötéves tervidőszak alatt megvalósítandó célkitűzéseket. A terv szerint a megyében a felvásárlást mintegy 10 vagon­nal kívánják emelni a követ­kező öt évben. Növelik a szak­csoportok önállóságát. Mester­séges méhlegelőket létesítenek. Szervezettebbé teszik a vándo­roltatást. Korszerűbbé szándé­koznak tenni a vándorméhé­szek felszerelését. Többek kö­zött vándorsátrak, gumimatra­cok, főzőberendezések stb. hasz­nálatával. Kecskeméten nagy­teljesítményű viaszfőző üzem behelyezését határozták el. Ez az üzem más megyék méhészei­nek igényeit *is kielégítené. Mintegy 10 ezerrel szándé­koznak növelni a méhcsaládok számát és az egy családra jutó árumegtermelést pedig 14 kilo­grammra tervezik. v, Szőlősszöyetkezetek a hatodik tavaszban II. Gyarapodás és leleményesség Ölöm végigmenni Soltszent- imre főutcáján. Viskót nemigen látni itt, annál több villaszerű parasztházat, geometrikusán ta­golt homlokzatokkal, élénk színű, hivalkodóan díszes vaskerítések­kel. Ám a hivalkodás is mind­járt mélyebb értelmet nyer, ha szemügyre vesszük a pompás kerteket, amelyek tulajdonosai minden négyzetmétert gyü­mölcsfákkal, magasra futtatott szőlősorokkal ültettek be. A jó gazda szorgalma, lelemé­nyessége jellemző Soltszentim- rére, s az itt gazdálkodó Ezerjó Szakszövetkezetre is. Az elnök bosszankodása Budai Lajos, a szakszövetke­zet idős elnöke, ez a csupa nyu­galomból és megfontoltságból formált parasztember, alig tudja csillapítani mérgelődését, amiéit az éjjel két malac elpusztult a sertéstelepen. Pedig az állomány egészséges — ez a véleménye Libor János állattenyésztő tech­nikusnak is —, talán a gyors növekedés okozhatta a pusztu­lásukat. A telep teljesen saját beru­házás, házilagos brigád építette. Célszerűen és olcsón. A 250 fé­rőhelyes süldőszállás mindösz- sze 147 ezer forintba került A juhhodály tetejét kettős réteg közé helyezett szalmaszigetelés­sel készítették. Az ötletet az égjük szomszéd megyéből „hoz­ták”. Az állattenyésztés mind job­ban erősödő üzemág a járás szakszövetkezeteiben, eddig hét gazdaságban honosították meg. Egyebek közt 170 anyakoca, 1800 anyajuh alkotja az állat­tartás gerincét. Amatőr közgazdászok — Nálunk nem a mennyiség, hanem a gazdaságosság a fő szempont — magyarázza Bon- dor Vilmos, a járási központ fia­tal agronómusa. — A legfonto­sabb az. hogy egyöntetű és kor­a szakértők szűk köre. hanem egész társadalmunk érdekelt, A reformtól azt várjuk, hogy az ország rendelkezésére álló erőforrások kihasználása haté­konyabb, tervgazdálkodásunk még eredményesebb legyen. Néhány évi ..bejáratás” után a hatékonyság javulása minden bizonnyal gyorsítani fogja egész gazdasági növekedé­sünket, s így egyre bővebb lesz az életszínvonal rendszeres eme­lésének forrása is. Ám a re­form nem varázsszó, amelyet csak ki kell ejteni, vagy nem automatikus, amelyet csak be kell kapcsolni és máris megy minden magától. A reform lé­nyege, hogy kedvezőbb feltételt teremt az egyes ember, s a vál­lalatok. tehát a dolgozó emberek milliói cselekvésére, s ily módon az emberi cselekvéstől, a szor­gos munkától és az egyre in­kább kibontakozó alkotó tudo­mányos műszaki tevékenységtől várhatjuk a .nagyobb sikert. Ezért nem volna helyes úgy fel­vetni a kérdést, hogy egyik do­log a reform, a jobb ösztönzés, a nagj’obb önállóság, a másik dolog az öntudat és a célratörő szervezőmunka. Itt a társadalmi tevékenység egymást feltétele­ző. különféle területeinek egy­ségéről van sző. A reform arra Is hivatott, hogy erősítse társadalmunk gazdasági alapját, a szocialista tulajdont szocialista államunk politikai alapját, a munkás-pa­raszt szövetséget. Amikor hang­súlyozzuk az egyes ember és a vállalati kollektívák kezdemé­nyező képességének aktívabb ki­bontakoztatását. amikor a na­gyobb önállóságról szólunk, ak­kor a szocialista üzemek, köz­tük a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tevékenységére, te­hát a szocialista talajon álló nagyüzemek vállalkozására gon­dolunk. Ez a szocialista ideá­lunk. ami mellett — a tár- sadEflomnak szükséges mérté­kig — elismerlek a nagyüze­men kívüli tevékenységet, a háztáji és egyéb gazdaságok szerepét, a kisipar és szolgálta­tások területén a magántevé­kenységet, sőt bizonyos terüle­teken a társadalom ehhez ked­vezményeket is ad. S ha a vál­lalatok rugalmasságát, lelemé­nyességét hangoztatjuk, illetve hangsúlyozzuk, és olykor tőkés vállalatok némely előnyös tulaj­donságait emlegetjük, ekkor ezt nem azért tesszük, mintha a tőkés vállalatról akarnánk min­tát venni, ahol nem számít az ember — csak a profit. De nem nélkülözhetjük azt a szocialista vállalattípust, amely kezdemé­nyezésben. gyorsaságban, szerve­zettségben kiállja a próbát. Gazdaságunk eredményes növekedése a munkásosztály és a parasztság javát szolgálja, ezért a két osztály szövetségét is erősíti. A reform azonban túl ezen. sajátos módon hozzájárul a munkás-paraszt szövetség erő­sítéséhez azáltal is, hogy lénye­gesen kedvezőbb gazdálkodási feltételek alakulnak ki a mező- gazdasági termelés számára, s ennek igen fontos mozzanata a felvásárlási árak helyes színvo­nalának megállapítása. E tekin­tetben 1966 elején jelentős lé­péseket tettünk s ha a városi emberek egy része ezt csak ér­telmileg tette is még magáévá, remélhetjük, hogy a mezőgaz­daság. eredményei majd érzelmi­leg is hatnak. A reform nem marad ha­tástalan a szocialista demokrá­ciára sem, mert központosán irányított gazdaságunkban a de­centralizált hatáskörök lényege­sen kibővülnek. Kibővül a vál­lalatok és tanácsok döntési jog­köre, s ez a vállalati kolektí- vák szerepét is megnöveli. He­lyesebben tükröződik a tudatban a felelősség megoszlása az orszá­gos vezető szervek és a vállalati vezetők; kollektívák között. Na­gyobb lesz a dolgozók beleszó­lása a közvetlen vállalati ügyek­be. a vállalati alapok felhasz­nálásába. a vállalatfejlesztés kérdéseibe. Megnő a vállalati vezetők társadalmi felelőssége, mert döntéseik közvetlenebbül érintik a kollektíva anyagi ér­dekeit. A reform eredményes beve­zetése. az új irányítási rendszer zavartalan működése a gazdasá­gi vezetők sok tekintetben új­szerű munkáját igényli. Többen felteszik a kérdést: képesek lesznek-e a vállalatok és más szervek vezetői az új követel­ményeknek megfelelve dolgoz­ni? Erre bátran felelhetünk igennel. A reformot nem né­hány „okos ember” találta ki, hiszen ha valakik felvetették je­lenlegi irányítási módszereink ellentmondásosságát, a túlzott kötöttségek értelmetlenségét — akkor éppen a mostani gazdasá­gi vezetők, különösen vállalati vezetők tették ezt. akik mind­untalan a saját bőrükön érzé­kelték a fonákságokat, a fejlő­dést nehezítő tényezőket. Per­sze. sokat kell tanulnunk. Ta- nulniok kell azoknak is, akik a reform szükségességét és irányvonalát már megértették, hiszen a részleteket is tudniuk kell. Még többet kell ta- nulniok azoknak, akik szá­mára a reform még sok min­denben nem elég világos, de lehet jó vezető az is. aki ma még nem ért mindent világosan a reformból, de holnap, holnap­után megérti és különösen, ha azt jól is csinálja. Nagy többségben csak azok­tól várhatjuk a reform gyakor­lati bevezetését és eredményes működtetését, akik a szocialista építő munkában eddig is veze­tési tapasztalatokat gyűjtöttek és az újabb feladatok megoldá­sában társadalmi rendünk mel­lett álltak, szakmailag felkészül­tek és kellő emberi rátermett­séget bizonyítanak. BÁLINT JÓZSEF, az MSZMP K. B. Államgazdasági Osztályának helyettes vezetődé. szerű tenyészanyaggai rendel­kezzenek a gazdaságok. Ne csak a közösben, de a háztájiban is. Máris megkezdtük azt az ak­ciót. hogy a gazdák a közöstől jófajta süldőt vásárolnak, de ki­kötjük a szerződésben. hogy nem hizlalhatják meg. hanem anyakocát kell nevelniük. És az a nagyszerű, hogy erről a gazdákat nem kell meggyőz­ni. „megagitálni”, ők maguk is felismerik, mi a jobb. mi az előnyösebb. Mert, érintve itt megint az anyagi boldogulás kérdését, lehet irigykedve szem­lélni a percellák végében parkí­rozó személygépkocsikat, de azt is látni kell, hogy ezek tulaj­donosai kevés kivételle] 3—4 szakfolyóiratot is járatnak, s tu­catszámra vásárolják a szak- könjryeket. Esténként számolgat­nak — mi a ráfordítás, ezzel szemben mi a haszon —. való­sággal .amatőr közgazdászok. Í jítisok, sorozatban A találékonyság a közös tevé­kenységben is utat tör magának. Ha valahol valamiféle kezde­ményezés születik, az nem so­káig marad titokban, a szom­széd. a rivális egyhamar „le- koppintja”. Egyik elnök sem viseli el szívesen, ha valame­lyik kollégája megelőzi. Szeren­csére — a járási központ irá­nyító tevékenységének köszön­hetően is — az ötleteket nem rejtik véka alá. Soltvadkerten és Kecelen nagyjából egyszerre, egymástól függetlenül jöttek rá arra, hogy a gyümölcsöst permetező Ra- pidtox gépet hogyan kell átala­kítani szőlőpermetezés céljára. Ezáltal egy menetben nyolc sor szőlőt permetezhetnek. Az át­alakítást jelenleg sorozatban végzik a keceli szakszövetkezet­közi gépműhelyben. Mert ilyen is van már! Tizenöten dolgozna1,, benne, mindenféle mezőgazda sági gépjavítást elvégeznek, s egy-egy traktor „átfutási" ideig; 3—4 nap. Ez. a hiányos alkat, részellátás közepette, rekordnál számít. Még inkább figyelme: érdemel, hogy további újításé1 vannak születőben és elterjedő ben. Már folynak a kísérlete!' a gépi vontatásé ekekapáve] amely Varga János, a kiskőrösi Rákóczi Szakszövetkezet főagro- nómusának a közreműködésével készül. Hatvani Dániel tFolytcUjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents