Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-15 / 88. szám
ttw. AprOH 15, péntek f. «Mal A sokoldalú vetogép... MÁRCIUS VÉGÉN a Kiskunhalasi Gépjavító Állomáson befejezték a traktorok „gyógyítását”. A mintegy ötven UE— 28-as és D—4K — az állomáson ezek javítására rendezkedtek be — azóta már a földeken teljesíti tavaszi feladatát, a szántást, a vetést, s az ezekkel járó egyéb talajmunkát. A műhelyben azonban egyáltalán nem csökkent a tennivaló. Mit csinálnak? Erre a kérdésünkre Matos Lőrinc, az állomás igazgatója így válaszol: — A jugoszláv gyártmányú sortrágyázó pótkocsikat gyors ütemben szereljük fel a kukoricavető elemekkel. Vagyis a csávolyi Egyesülés Tsz gépműhelyében létrehozott újítást sokszorosítjuk. A környékbeli közös gazdaságok megrendelésére ötven, sortrágyázásra is alkalmas kukoricavető-gépet készítünk el. A pótkocsikat, az átalakítás céljára a termelőszövetkezetek küldik be. Egy-egy gép átalakítása 17 és fél ezer forintba kerül. Igyekeznünk kell. hiszen a nyakunkon a vetés. Bízunk abban, hogy egy hét múlva mindegyik megrendelő megkapja a saját gépét. ÖRVENDETES, hogy a ku- koricavetésnék ez az új, s a bajai járásban már jól bevált módszere az idén általánossá válik, elsősorban a megye déli felében. További meghonosodása attól függ, hogy lesz-e elegendő gép. Tudják ezt a javító-állomáson is, ezért — a megrendeléstől függően — már ebben az évben berendezkednek a folyamatos átalakításra. Figyelmet érdemel az állomás másik kezdeményezése is. Külön brigádot akarnak létrehozMéhész gondok Több mint háromezer mázsával emelkedett a mézfelvásárlás Kormányrendelet a fák védelméről A minisztertanács leg- j utóbbi ülésén rendeletet foga- ; dott el a fák védelméről. A ren- j delet kimondja: a községek és városok bel- és külterületén álló fákat úgy kell kezelni, ápolni, hogy ipari célra alkalmasak legyenek, ugyanakkor megfeleljenek egészségügyi és esztétikai rendeltetésüknek. Figyelemmel kell lenni a fák kezelésénél az építésügyi és útügyi érdekekre is. A rende'et július 1-én lép hatályba. (MTI) Folyik az átalakítás. A gép egyszerre három sor kukorica vetésére képes. ni az állattenyésztésben használatos gépek — fejő- és tejházi berendezések, önitatök stb. — szakszerű és gyors kijavítása céljából. A tervek szerint néhány szerelő a Solti Állami Gazdaságban, esetleg az ország más mezőgazdasági nagyüzemében részesül speciális kiképzésben. A mozgószerviz előreláthatólag már az év második felében megkezdi működését. Az ilyen képességű szakemberekre roppant nagy szükség van, mivel jelenleg sem megoldott a közös gazdaságok állattenyésztő gépeinek a javítása. Holott e berendezések száma mindjobban növekszik, ÁM A PILLANATNYI legsürgősebb feladat: a vetőgépek átalakítása. A nagy műhely- csarnokban ezzel van elfoglalva a harmincöt főből álló brigád. Turcsányi Ferenc brigádvezető elmondja, hogy az állomáson első ízben foglalkoznak átalakítással, ezért közülük né- hányan Csávolyon tanulmányozták a gépet, működés közben is. Ahol lehetett, egyszerűsítettek is a konstrukción. Az alkatrész rendelkezésre áll, az egyetlen feladat tehát: elkészíteni a gépeket. A megyében az előző ötéves tervidőszak alatt jelentősen növekedett a méhészkedők száma, a méhállomány 24 ezer családról majdnem 41 ezerre emelkedett. Jelenleg három méhészszövetkezet, 26 földművesszövetkezet keretében szakcsoport, Hajóson pedig egy méhésztársulás működik. Míg 1961-ben 1700 mázsa mézet vásároltak fel a földművesszövetkezetek, addig 1965-ben már ötezer mázsát. A tervidőszak alatt hat termelőszövetkezetnél létesítettek nagyüzemi méhészetet. A termelőszövetkezeti méhészeteknél nagy gondot okozott a szakemberhiány. Számos pénzügyi probléma is felmerült. A termelőszövetkezetek vezetői sem törődtek eléggé a méhészetekkel. A MÉSZÖV mezőgazdasági osztálya és a megyei méhészszakbizottság nemrég értékelte a megyei méhészetek helyzetét, s egyben megvitatta a következő ötéves tervidőszak alatt megvalósítandó célkitűzéseket. A terv szerint a megyében a felvásárlást mintegy 10 vagonnal kívánják emelni a következő öt évben. Növelik a szakcsoportok önállóságát. Mesterséges méhlegelőket létesítenek. Szervezettebbé teszik a vándoroltatást. Korszerűbbé szándékoznak tenni a vándorméhészek felszerelését. Többek között vándorsátrak, gumimatracok, főzőberendezések stb. használatával. Kecskeméten nagyteljesítményű viaszfőző üzem behelyezését határozták el. Ez az üzem más megyék méhészeinek igényeit *is kielégítené. Mintegy 10 ezerrel szándékoznak növelni a méhcsaládok számát és az egy családra jutó árumegtermelést pedig 14 kilogrammra tervezik. v, Szőlősszöyetkezetek a hatodik tavaszban II. Gyarapodás és leleményesség Ölöm végigmenni Soltszent- imre főutcáján. Viskót nemigen látni itt, annál több villaszerű parasztházat, geometrikusán tagolt homlokzatokkal, élénk színű, hivalkodóan díszes vaskerítésekkel. Ám a hivalkodás is mindjárt mélyebb értelmet nyer, ha szemügyre vesszük a pompás kerteket, amelyek tulajdonosai minden négyzetmétert gyümölcsfákkal, magasra futtatott szőlősorokkal ültettek be. A jó gazda szorgalma, leleményessége jellemző Soltszentim- rére, s az itt gazdálkodó Ezerjó Szakszövetkezetre is. Az elnök bosszankodása Budai Lajos, a szakszövetkezet idős elnöke, ez a csupa nyugalomból és megfontoltságból formált parasztember, alig tudja csillapítani mérgelődését, amiéit az éjjel két malac elpusztult a sertéstelepen. Pedig az állomány egészséges — ez a véleménye Libor János állattenyésztő technikusnak is —, talán a gyors növekedés okozhatta a pusztulásukat. A telep teljesen saját beruházás, házilagos brigád építette. Célszerűen és olcsón. A 250 férőhelyes süldőszállás mindösz- sze 147 ezer forintba került A juhhodály tetejét kettős réteg közé helyezett szalmaszigeteléssel készítették. Az ötletet az égjük szomszéd megyéből „hozták”. Az állattenyésztés mind jobban erősödő üzemág a járás szakszövetkezeteiben, eddig hét gazdaságban honosították meg. Egyebek közt 170 anyakoca, 1800 anyajuh alkotja az állattartás gerincét. Amatőr közgazdászok — Nálunk nem a mennyiség, hanem a gazdaságosság a fő szempont — magyarázza Bon- dor Vilmos, a járási központ fiatal agronómusa. — A legfontosabb az. hogy egyöntetű és kora szakértők szűk köre. hanem egész társadalmunk érdekelt, A reformtól azt várjuk, hogy az ország rendelkezésére álló erőforrások kihasználása hatékonyabb, tervgazdálkodásunk még eredményesebb legyen. Néhány évi ..bejáratás” után a hatékonyság javulása minden bizonnyal gyorsítani fogja egész gazdasági növekedésünket, s így egyre bővebb lesz az életszínvonal rendszeres emelésének forrása is. Ám a reform nem varázsszó, amelyet csak ki kell ejteni, vagy nem automatikus, amelyet csak be kell kapcsolni és máris megy minden magától. A reform lényege, hogy kedvezőbb feltételt teremt az egyes ember, s a vállalatok. tehát a dolgozó emberek milliói cselekvésére, s ily módon az emberi cselekvéstől, a szorgos munkától és az egyre inkább kibontakozó alkotó tudományos műszaki tevékenységtől várhatjuk a .nagyobb sikert. Ezért nem volna helyes úgy felvetni a kérdést, hogy egyik dolog a reform, a jobb ösztönzés, a nagj’obb önállóság, a másik dolog az öntudat és a célratörő szervezőmunka. Itt a társadalmi tevékenység egymást feltételező. különféle területeinek egységéről van sző. A reform arra Is hivatott, hogy erősítse társadalmunk gazdasági alapját, a szocialista tulajdont szocialista államunk politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Amikor hangsúlyozzuk az egyes ember és a vállalati kollektívák kezdeményező képességének aktívabb kibontakoztatását. amikor a nagyobb önállóságról szólunk, akkor a szocialista üzemek, köztük a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tevékenységére, tehát a szocialista talajon álló nagyüzemek vállalkozására gondolunk. Ez a szocialista ideálunk. ami mellett — a tár- sadEflomnak szükséges mértékig — elismerlek a nagyüzemen kívüli tevékenységet, a háztáji és egyéb gazdaságok szerepét, a kisipar és szolgáltatások területén a magántevékenységet, sőt bizonyos területeken a társadalom ehhez kedvezményeket is ad. S ha a vállalatok rugalmasságát, leleményességét hangoztatjuk, illetve hangsúlyozzuk, és olykor tőkés vállalatok némely előnyös tulajdonságait emlegetjük, ekkor ezt nem azért tesszük, mintha a tőkés vállalatról akarnánk mintát venni, ahol nem számít az ember — csak a profit. De nem nélkülözhetjük azt a szocialista vállalattípust, amely kezdeményezésben. gyorsaságban, szervezettségben kiállja a próbát. Gazdaságunk eredményes növekedése a munkásosztály és a parasztság javát szolgálja, ezért a két osztály szövetségét is erősíti. A reform azonban túl ezen. sajátos módon hozzájárul a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez azáltal is, hogy lényegesen kedvezőbb gazdálkodási feltételek alakulnak ki a mező- gazdasági termelés számára, s ennek igen fontos mozzanata a felvásárlási árak helyes színvonalának megállapítása. E tekintetben 1966 elején jelentős lépéseket tettünk s ha a városi emberek egy része ezt csak értelmileg tette is még magáévá, remélhetjük, hogy a mezőgazdaság. eredményei majd érzelmileg is hatnak. A reform nem marad hatástalan a szocialista demokráciára sem, mert központosán irányított gazdaságunkban a decentralizált hatáskörök lényegesen kibővülnek. Kibővül a vállalatok és tanácsok döntési jogköre, s ez a vállalati kolektí- vák szerepét is megnöveli. Helyesebben tükröződik a tudatban a felelősség megoszlása az országos vezető szervek és a vállalati vezetők; kollektívák között. Nagyobb lesz a dolgozók beleszólása a közvetlen vállalati ügyekbe. a vállalati alapok felhasználásába. a vállalatfejlesztés kérdéseibe. Megnő a vállalati vezetők társadalmi felelőssége, mert döntéseik közvetlenebbül érintik a kollektíva anyagi érdekeit. A reform eredményes bevezetése. az új irányítási rendszer zavartalan működése a gazdasági vezetők sok tekintetben újszerű munkáját igényli. Többen felteszik a kérdést: képesek lesznek-e a vállalatok és más szervek vezetői az új követelményeknek megfelelve dolgozni? Erre bátran felelhetünk igennel. A reformot nem néhány „okos ember” találta ki, hiszen ha valakik felvetették jelenlegi irányítási módszereink ellentmondásosságát, a túlzott kötöttségek értelmetlenségét — akkor éppen a mostani gazdasági vezetők, különösen vállalati vezetők tették ezt. akik minduntalan a saját bőrükön érzékelték a fonákságokat, a fejlődést nehezítő tényezőket. Persze. sokat kell tanulnunk. Ta- nulniok kell azoknak is, akik a reform szükségességét és irányvonalát már megértették, hiszen a részleteket is tudniuk kell. Még többet kell ta- nulniok azoknak, akik számára a reform még sok mindenben nem elég világos, de lehet jó vezető az is. aki ma még nem ért mindent világosan a reformból, de holnap, holnapután megérti és különösen, ha azt jól is csinálja. Nagy többségben csak azoktól várhatjuk a reform gyakorlati bevezetését és eredményes működtetését, akik a szocialista építő munkában eddig is vezetési tapasztalatokat gyűjtöttek és az újabb feladatok megoldásában társadalmi rendünk mellett álltak, szakmailag felkészültek és kellő emberi rátermettséget bizonyítanak. BÁLINT JÓZSEF, az MSZMP K. B. Államgazdasági Osztályának helyettes vezetődé. szerű tenyészanyaggai rendelkezzenek a gazdaságok. Ne csak a közösben, de a háztájiban is. Máris megkezdtük azt az akciót. hogy a gazdák a közöstől jófajta süldőt vásárolnak, de kikötjük a szerződésben. hogy nem hizlalhatják meg. hanem anyakocát kell nevelniük. És az a nagyszerű, hogy erről a gazdákat nem kell meggyőzni. „megagitálni”, ők maguk is felismerik, mi a jobb. mi az előnyösebb. Mert, érintve itt megint az anyagi boldogulás kérdését, lehet irigykedve szemlélni a percellák végében parkírozó személygépkocsikat, de azt is látni kell, hogy ezek tulajdonosai kevés kivételle] 3—4 szakfolyóiratot is járatnak, s tucatszámra vásárolják a szak- könjryeket. Esténként számolgatnak — mi a ráfordítás, ezzel szemben mi a haszon —. valósággal .amatőr közgazdászok. Í jítisok, sorozatban A találékonyság a közös tevékenységben is utat tör magának. Ha valahol valamiféle kezdeményezés születik, az nem sokáig marad titokban, a szomszéd. a rivális egyhamar „le- koppintja”. Egyik elnök sem viseli el szívesen, ha valamelyik kollégája megelőzi. Szerencsére — a járási központ irányító tevékenységének köszönhetően is — az ötleteket nem rejtik véka alá. Soltvadkerten és Kecelen nagyjából egyszerre, egymástól függetlenül jöttek rá arra, hogy a gyümölcsöst permetező Ra- pidtox gépet hogyan kell átalakítani szőlőpermetezés céljára. Ezáltal egy menetben nyolc sor szőlőt permetezhetnek. Az átalakítást jelenleg sorozatban végzik a keceli szakszövetkezetközi gépműhelyben. Mert ilyen is van már! Tizenöten dolgozna1,, benne, mindenféle mezőgazda sági gépjavítást elvégeznek, s egy-egy traktor „átfutási" ideig; 3—4 nap. Ez. a hiányos alkat, részellátás közepette, rekordnál számít. Még inkább figyelme: érdemel, hogy további újításé1 vannak születőben és elterjedő ben. Már folynak a kísérlete!' a gépi vontatásé ekekapáve] amely Varga János, a kiskőrösi Rákóczi Szakszövetkezet főagro- nómusának a közreműködésével készül. Hatvani Dániel tFolytcUjuk.)
