Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-14 / 87. szám
i Három és fél millió forint fejlesztésre, G i/akorlafon több napközire lenne szükség Néphadseregünk műszaki alakulatai az öt hónapja bevon«® fiatal katonák részvételével több helyen tartottak folyami átkelési gyakorlatot. Ezekből mutatunk be két képet. Kendermagos csendháborító jaj volt a ház földszinti lakóinak. Elsősorban nekünk. Halászék pincéje a mi lakásunk alatt van, mivelhogy mi a földszinten lakunk. Minden lépés sokszoros visszhanggal jut fel hozzánk. Ha fát vágnak, ha szenet lapátolnak, ha a vödröt arrébb tolják. De mindez semmi ahhoz képest, amikor a kendermagos kakas első ízben,- valamivel éjfél után köszöntötte a hajnalt! Megzendült az egész ház. Fiam a másik szobából ijedten vánszor- gott elő: apu, kakas van a lakásban! Feleségem — bocsánat érte, hogy kibeszélem — a kispárn, vágta hozzám első -adalmában, megintvén, hogy maradjak csendesen. Ekkorra konsternáció közepette magam sem tudtam, mitevő legyek. A papírhéjú falon át zengett a kendermagos kakas hangja, mint a jerikói trombiták. Ettől kezdve be nem állt a csőre kivilágos reggelig. Ha kicsit netalán elszunnyadtunk volna, újból rázendített. de úgy, hogy a környék valamennyi tyúkjának a szíve nyilván remegett a gyönyörűségtől. Nekünk nem a szivünk, hanem gyomrunk remegett. Egy hét alatt az egész földszint megkapta a „kakasbetegséget”. Küldöttséget menesztettünk a lakóbizottság elnökéhez, hiszen, ha ez így megy, a kakas miatt felborul házunk megszentelt békessége. Az elnök magára vállalta, hogy ö majd beszél a kakas gazdájával, aki a második emeleten lakik, így nem érdekelt a hajnali koncert élvezetében. Sxociálin otthonok és lakóik Egyes népmozgalmi események kedvezőtlen alakulása folytán az utóbbi másfél évtized alatt hazánkban egyre magasabb lett az öregkoriak aránya. Sőt, megyénkben ugyanezen időszak alatt az országosnál is nagyobb arányú volt a népesség öregedése. Míg a 60 éves és idősebb népesség 1949. január 1-én a megye lakosságának 11,8 százaléka, addig országosan csak 11,6 százalék volt, 1965. január 1-én pedig mái- 16,2, illetve 15,5 ez az arány. Az idős korú népesség eltartáDCúdáhf íiíöltán fßári zz hun Párizsban befejeződött a zenélő ifjúság nemzetközi szövetségének kongresszusa. A tanácskozáson az ifjúság zenei nevelésének problémáit vitatták meg. Hazánk jelentős küldöttséggel képviseltette magát, Kodály Zoltán pedig a kongresszus díszvendége volt. aki a záróülésen a magyar zenei oktatás fejlődését és rendszerét ismertette. (MTI) Magasabb értékre biztosítható Koráéi köszöntött be a tavas/, rövidesen kihajthatják a jószágot a levegőre, napfényre. A gazdaságok a/, elmúlt év súlyos elemi csapásai következtében idén sincsenek bővi- ben a takarmánynak, nagy szükség van már a zöld táplálékra. De bármennyire hasznos és egészséges a legeltetés, a gazdák nem minden aggodalom nélkül engedik ki felügyeletük alól a féltve őrzött jószágot. Egy esztendő alatt a háztáji és egyéni gazdaságok szarvasmarhái közül baleset miatt 2360, hőguta következtében 60, mérgezés, emészthetetlen idegen test lenyelése miatt 900, fulladástól, felfúvódástól 1000 állat hullott el, illetőleg került kényszervágásra — túlnyomóan a legeltetés időszakában. Az Állami Biztosító 1965-ben a legeltetési biztosítás alapján közel hatmillió forintot fizetett ki. Megyénkben 262 esetben történt kárkifizetés. A kártérítés ugyan nem pótolja az élő állatot, de hozzásegíti a gazdákat, hogy pótolják az elveszett jószágot. A legeltetési biztosítást a legeltetési bizottságnál, vagy a termelő- szövetkezet irodájában lehet megkötni, díját ugyanott fübérrel együtt kell kifizetni. Érvényes az első közös kihajtási naptól a végleges bekötésig, akár a legelőn, akár útközben, vagy az istállóban éH baj a biztosított' állatokat. A legeltetési idényre szarvasmarhát, lovat, juhokat lehet biztosítani. A szarvasmarha felvásárlási árának emelése folytán ebben az évben nagyobb lett az állatok értéke, ezért az Állami Biztosító lehetővé tette, hogy az eddiginél magasabb összegre — 200(1 forintra — biztosítsák a legelőre terelt szarvasmarhákat. Kényszervágás esetén a ^ biztosító nem vonja le az állat értékesíthető részeinek eladásából megtérült ősz- szeget. Ha az állattartó más biztosítással is rendelkezik, annak alapján is megkapja a biztosítási összeget, a kártérítés azonban természetesén, nem haladhatja meg az elhullott (kényszervágott) állat tényleges forgalmi értékét. sának és gondozásának javítá sara az elmúlt években töbt intézkedés történt: nyugdíjeme lés, nyugdíjjogosultság és eltar tási kötelezettség kiterjesztése valamint a szociális otthoni há lózat bővítése és az öregek nap közi otthonának szervezése Ezek közül most a szociális ott honok fejlesztését, az ott lakói életét mutatjuk be. egy a KSf megyei igazgatósága által közel múltban végzett reprezentáló felmérés alapján. Bács-Kiskun megyében a: 1949-ben működő nyolc szociá lis otthon 550 gondozásra szó I rulót tudott fogadni. Bár kezdetben még némi idegenkedés is megnyilvánult e szociális intézményektől, mégis a létszám 97 százaléka volt betöltve. Később — az idősebb korúak számának növekedésével — mind többen szorultak szociális otthoni elhelyezésre, és 1965. év végén már az 1148 hely is kevés volt. Ezt bizonyítja az elhelyezésre várók évek óta magas száma is. (1960-ban kétszáz, 1965-ben 246 volt az elhelyezésre várók száma.) Az újonnan jelentkezőknek évenként átlagosan csak mintegy felét tudják felvenni. A szociális otthonok épületeinek felét 90, harminc százalékát pedig 60 évvel ezelőtt építették, így ezek a jelenlegi követelményeknek már nem felelnek meg. A lakószobák 68 százaléka öt és több gondozott elhelyezésére szolgálnak, s csak 9 százaléka kétágyas, amiben többnyire házaspárok laknak, de még így sem tudnak minden házaspárnak j kétágyas szobát adni, | Fejlesztésre szorul az intézmények közüzemi ellátottsága. A megye 12 szociális otthona közül csak hét rendelkezik vízvezetéki közkifolyóval és sehol sincs központi fűtés. Külön orvosi rendelője is csak nyolc intézménynek van. Az intézetek korszerűsítése céljából a második ötéves terv folyamán nagyobb beruházások és felújítások történtek több mint 3,5 millió forint értékben, melyből férőhely, ebédlő, raktár, fürdőszoba stb. építése, illetve bővítése valósult meg. Ezenkívül a szociális otthonok fenntartására fordított állami támogatás összege évente 12—14 millió forint, melyből többek között a gondozottak étkezését, ruházkodását, gyógyszerellátását stb. fedezik. Otthonainkban a gondozottak 48 százaléka férfi. 52 százaléka nő, s a lakóknak több mint fele 70 éves és idősebb. A gondozottak 90 százaléka egyedülálló volt, akiknek csaknem féle özvegy, vagy elvált. A gyermekes gondozottaknak több mint két- j harmada teljesen az állami tá- j mogatásra szorul, mert csak 28 I százalékuk kap anyagi juttatási gyermekeitől. Az otthonok fenntartásához a gondozottak és hozzátartozóik is hozzájárulnak, ez azonban az összes felmerült költségekhez viszonyítva csekély. A felmérés időpontjában a szoPETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiekun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja | a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. I Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 23-li6. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: ; Kecskemét Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és __________kézbesítőknél. __ Bá cs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Inöex; 25 065 jciális otthoni lakók 9 százaléka 400 forintnál magasabb össze- I get, 29 százaléka 200—400 fo- : rintot, 13 százaléka 100 forin-. | tot, közel fele pedig — miután ! nem rendelkezett kimutatható | jövedelemmel, vagy eltartásra kötelezhető kereső hozzá tarto- | zóval — térítést nem fizetett. A gondozottaknak több mint fele ágyban fekvő beteg, a férfiaknak és a nőknek líözel egy- ; negyede kisebb fizikai megterhelést igénylő munka elvégzé- j sére képes. A férfiak 22 százaléka, a nők 14 százaléka tartozik a rendszeres olvasók, rádióhallgatók és tv-nézők közé. i Legnagyobb arányban — 31 százaléka — a 60—69 éves nők I érdeklődnek a kulturális szórakozások iránt. Azok számára, akik mégnem í szorulnak ápolásra és lakásuk : is van, napközi otthonokban ; naponta egyszeri étkezést, nap- ! pali tartózkodást, továbbá kul- j túráit körülményeket nyújta- j nak. Megyénkben az első nap- I közi otthon Bácsbokodon 1963. i októberében kezdte meg múkö- | dését. Azóta lényeges fejlesztés történt, a napközi otthonok lakóinak száma az 1963. évi 118-ról 1965-ben 320-ra emelkedett. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy államunk nagy anyagi áldozatot hozott a szociális otthoni gondozottak érdekében. A következőkben jobban figyelembe kell venni a falun jelentkező igényeket is, ahonnan a fiatalság a jobb kereseti lehetőség miatt városokba, költözött és az öregek nagy része egyedül maradt. Szükség volna az öregek napközi otthonainak nagyobb ütemű fejlesztésére, amely vi- i szoiiylag kis ráfordítással megoldható. A napközi otthonok iránt a megye északi részében is megnövekedett az igény, s ezek kielégítését feltétlen napirendre kell tűzni. Vaskó Tódor Cseh gépipari kiállítás Frantisek Hála, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa szerdán a kereskedelmi kirendeltség Rózsa Ferenc utcai épületében megnyitotta a Strojexport külkereskedelmi vállalat kiállítását, amely a csehszlovák gépipar kiváló teljesítményű hegesztőgépeit ismerteti meg. A ház, amelyben lakunk, kies és nyugalmas családi otthont nyújt. Tizenhét lakásban rendesnél rendesebb lakótársak igyekeznek egymáson túltenni a szocialista együttélés szabályainak betartásában. Hogy az utóbbi időben nyugalmunk, csendjét megzavarta egy hetekig tartó epizód, annak sem Halászék voltak az okozói. Ünnep közeledtére ugyanis kaptak. az egyik rokontól egy jól megtermett kendermagos kakast. De hová tegyék az élő jószágot? Lakásban nem tarthatják. Udvarra nem köthetik ki, hiszen lába kelne a nagy jövő-menő forgalomban. Maradt tehát végső megoldásnak a fáspince. Oda zárták a kendermagost két héttel az ünnep előtt. A kakas alaposan meghálálta ezt a sötétszürkületbe zárt szabadságot. Ettől kezdve Hafem a hatalmi szóra ebben az ügyben nem került sor. Egyik délelőtt éle- mede^t hölgy kereste Tóth í nénit, a házfel- ügyeiét. Elmondotta jövetelének okát: az utcán menet az első ház pinceablakán át kakaskukorékolást hallott. A kakas gazdáját keresi. Hát meg is találta. * A hölgy elmondotta, hogy ilyen csodálatos kakaéhangot még életében! nem hallott. S végül is elkelt a kakas, élvitte az új gazdája — Pestre, merthogy \ csak látogatóban volt 'itt egy rokonnál. Házi békességünk, nyugalmunk azóta helyreállt, Halászék pulyhát vettek az ünnepre a kakas árán. A festi hölgynek pedig — ha netán továbbra is megkegyelmezett a kakasnak — vajon milyen éjszakái lehetfek? Balogh József Szalmiákszeszből — tej A műszakiak a túlsó partra átszállított .járművet lcirányít- ják az „ellenségtől” és az aknáktól megtisztított terepre. (Gémes Gábor felvételei.) Több tejet adnak a tehenek, ha szalmiákszeszt kevernek a takarmányukba — állapították meg az Agrártudományi Egyetemen. A módszer: a szalmiákszeszt a savanyított silótakarmányokra locsolva használják. A vegyületben levő ammónia — bonyolult biokémiai folyamatok útján — elősegíti, hogy a szarvasmarhák bendőjében levő baktériumok a takarmányból több fehérjét tudjanak felépíteni. Az Agrártudjományi Egyetem kísérlete szerint egy mázsa, szalmiákszesszel kiegészített silótakarmány átlagosan legalább 10. liter tejtöbbletet eredményez. A mezőgazdasági üzemekben évente körülbelül 30 millió mázsa szilázs készül, s ha ezt az új módszer szerint kezelik, 300 millió literrel j több tejet állíthatnak elő. Az ipar folyékony ammónia-feleslége egyébként bőven fedezi a szalmiákszeszes takarmányozás szükségletet. (MTI) Partot ért a lánctalpas úszógépkocsi, fedélzetén egy parancsnoki kocsival.
