Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

2. oldal 1966. április 14, csütört5k II határozatok megvalósításáért A XXIII. kongresszus tanul­ságait összegező Pravda-vezér- cikkek sorában a szerdai cikk a szervezeti szabályzat módosí­tásairól szól. A központi bizott­ság eltökélten folytatja azt az irányvonalat, hogy szigorúan tiszteletben kell tartani a párt­élet lenini normáit és a veze­tés kollektivitásának elveit. A szervezeti szabályzat mó­dosításai és kiegészítései azt a célt szolgálják, hogy bővüljön a párton belüli demokrácia, tovább fokozódjék a pártszer­vezetek kezdeményező ereje és aktivitása. „A párt és annak valameny- nyi szervezete előtt ma az a legfőbb feladat áU, hogy a kommunisták tizenkétmillió« seregének, minden szovjet em­bernek az erejét és energiáját a XXIII. kongresszus határo­zatainak megvalósítására irá­nyítsák.” A francia nemzetgyűlésben szerdán általános vita kezdődött a kormánv bel- és külpolitiká­járól. A vitát Pompidou kor­mánynyilatkozata nyitotta meg. A kormány külpolitikájáról szólva a miniszterelnök hang­súlyozta, hogy Franciaország a Közös Piac továbbépítését kí­vánja. és lehetségesnek tartja Olasz kérdések Gramlko látogatása előtt Washington időhúzó taktikája Hajó gazda nélkül EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN vélik, enélkül lehetetlen összetartani a 14-ek frontját. McNamaráék viszont óvatosságot aján­lanak és a Franciaországgal való katonai együtt­működés lehetőségeinek felderítését szorgal­mazzák. Hogy lehetséges-e valamilyen modus vivendit kialakítani a 14-ek és de Gaulle kö­zött, ezt van hivatva eldönteni a ma kezdődő bonni tanácskozás. Angliában tartanák attól, hogy az Egyesült Államok megpróbálja az idő­húzó taktikát alkalmazni a francia követelések teljesítésekor — erre utal a válasz hangvétele — és ezzel Bonnt túlzott szerephez juttatja. London tart Bonn kétkulacsos magatartásától, s a Times figyelmeztet a készségeskedés mö- göt megbúvó nyugatnémet rivalizálási törekvé­sekre. Párizsban nem. keltett meglepetést az amerikai válasz. Megfigyelők rámutatnak, hogy az csak megerősíti, hogy Washington minél több nehézséget akar gördíteni a francia dönté­sek megvalósításának útjába. HONTALANNÁ Y ÁLT a Joanna—V. hajó, amely az embargó megsértése miatt elveszítet­te görög zászlaját, és azután Panama is meg­tagadta, hogy felvegye hajói jegyzékébe a Smith-Rhodesiának olajat szállító hajót. Kapi­tánya is elhagyta, Durbanban látták, ahol állí­tólag azért tartózkodik, hogy az ott horgonyzó Manuella olajrakományának sorsáról intézked­jék. A Joanna—V. tulajdonosait Anglia fi­gyelmeztette, hogy lefoglalja; a hajót, ha part­ra teszi és Rhodesiába juttatja az olajat. A gyarmati kérdés megoldására alakított különle­ges ENSZ-bizottság egyébként ma ismét foglal­kozik a rhodesiai helyzettel, és jelentések sze­rint afrikai tagjai javaslatot dolgoznak ki ka­tonai erők felhasználására a Smith-rezsim ellen. Szovjet diplomatát akartak elrabolni Kedden az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén át­nyújtották a szovjet külügymi­nisztérium jegyzékét, amely til­takozást jelentett be az ame­rikai kormánynál amiatt, hogy amerikai hírszerző szervek ügynökei el akarták rabolni Georgij Pokrovszkijt, a tokiói szovjet nagykövetség első tit­kárát. A jegyzék rámutat arra, hogy az amerikai felderítő szolgálat többször is hasonló durva provokációkhoz folyamo­dott. A szovjet minisztérium követeli, hogy a washingtoni kormány tegyen intézkedéseket és akadályozza meg, hogy a jövőben hasonló cselekménye­ket kövessenek el szovjet ál­lampolgárokkal szemben. Johnson Mexikóba látogat Lyndon Johnson, az Egyesült Államok elnöke csütörtökön egynapos nem hivatalos látoga­tást tesz Mexikó fővárosában — közölte kedden a Fehér Ház szóvivője. Johnson abból az al­kalomból látogat Mexikóba, hogy ott ünnepélyesen felavat­ják Ábrahám Lincoln emlék­művét. Nagy-Britannia esetleges be­kapcsolódását a gazdasági kö­zösségbe. A mezőgazdasági kö­zös piac létrejötte azonban alap- feltétele a nyugat-európai or­szágok gazdasági egységének. A miniszterelnök hozzáfűzte, Fran­ciaország azt kívánja, hogy Nyu- gat-Európa ne ellenfele, hanem gazdasági partnere legyen Ke­let-Európának. A francia külpolitika jelentős eseményeként emelte ki Pom­pidou de Gaulle köztársasági el­nök tervezett moszkvai útját. A látogatás — mondotta — nem jelenti a fennálló szövetségek felborítását, hanem a francia külpolitika általános irányvona­lába illeszkedik. Franciaország a kapcsolatok fejlesztésére tö­rekszik valamennyi állammal, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére. Kelet- és Nyugat- Európa közeledésétől függ a kontinens és az egész világ bé­kéje. A francia—nyugatnémet kap­csolótokról szólva kijelentette, hogy a Nyugat-Németországban állomásozó francia erők helyze­te tárgyalások útján rendezhe­tő, és kilátásba helyezte, hogy Franciaország és az NSZK kö­zött az eddiginél szorosabb ka­tonai együttműködés jöhet lét­re. A német újraegyesítés kér­désében — hangoztatta a mi­niszterelnök — csakis egy ha­tározottan békés politika és a Szovjetunióval való jó viszony vezethet eredményhez. Éppen ezért, de Gaulle moszkvai uta­zása semmiképpen sem nyugta­laníthatja a bonni kormányt, hanem ellenkezőleg, az európai béke ügyét, és az NSZK érde­keit is szolgálja. Mi a helyzet? Méltán titulálja nevetséges­nek az Humanité, a francia kommunisták lapja az ameri­kaiak NATO-iigyben Párizsba küldött válaszának azon kité­telét, hogy Washington egy esztendő leforgása alatt nem tudja eltávolítani Franciaor­szágból a 30 ezer jenki-kato­nát. Az Huntanité kétkedésé­nek okát is adja, megemlítve, hogy például Dél-Vietnamba sokkal rövidebb idő alatt lé­nyegesen nagyobb erőket szál­lít át a Pentagon. Persze, ha Johnsontól ma­gyarázatot követelnének, alig­hanem kivágná magát. Mert a helyzet az, hogy bár az Hu- manitének igaza van, ám az is a teljes képhez tartozik, hogy Déi-Viétnamban akkor lesznek választások, ha Kyék megszerzik az ellenőrzést a lakosság 70—80 százaléka fe­lett — ami másképpen holnap­után kiskeddre esedékes, vi­szont Franciaországban már jövőre parlamenti választáso­kat tartanak, s némi befekte­tés talán NATO-bimbőt is fa­kaszthat a gall szavazók gomb­lyukába. .. (B. K.) McCIoy küldetése Csütörtökön1 Bonnba érkezik McCIoy volt amerikai főbiztos, hogy Jonhson elnök különmeg- bízottjaként a NATO-válságról tárgyaljon a bonni kormány képviselőivel. 1 McCIoy bonni tárgyalásai sojrán szóba fog ke­rülni McNamara hadügyminisz­ternek az a bejelentése is, hogy 15 000 fővel Csökkentik az Eu­rópában állomásozó amerikai haderők létszámát. Helyén marad a Sztefanopulosz-kormány 19-én bizalmi szavazás lesz Miután Cirimokosz külügy­miniszter lemondását Galinosz népjóléti miniszter kiválása kö­vette a görög kabinetből, ked­den este minisztertanácsot tar­tott a görög kormány. A mi­nisztertanács után Sztefanopu- losz miniszterelnök a királyi tájékoztatta a helyzetről és utána úgy nyilatkozott, hogy a kormány a lemondások ellené­re a helyén marad. Ideiglene­sen Sztefanopulosz veszi át a külügyi tárcát, míg Galinosz helyébe ugyancsak ideiglenesen Athanassziadesz-Novasz minisz­terelnök-helyettes lép. Az újságírók kérdésére Sztefanopulosz kijelentette, megvárja a nicosiai kormány válaszát és reméli, tárgyalások útján megegyezhetnek a cipru­si haderők parancsnokságának kérdésében Hadikiadások és infláció Felhők a nyugati gazdaság égboltján A legnagyobb nyugati hatalmak sajtójában sokasodnak annak jelei, hogy felhők gyülekeznek a gazda­sági élet egén. Ezen persze, legfel­jebb egyes nyugati személyiségek csodálkoznak. A marxista közgaz­dászok az ilyesfajta hullámzást a tőkés gazdasági rend elkerülhetetlen tünetének tartják és mindig is azt mondták: a kapitalista országokban bizonyos időközükben be kell kö­vetkezzék a különböző erősségű pan­gás. A nyugati kormányok az utóbbi időben megpróbálnak bizonyos „ser­kentő injekciókkal” hatni a reny- hülő gazdasági körforgásra. A leg­gyakrabban használt recept ilyen­kor mindig a hadikiadások további növelése, abból kiindulva, hogy a hatalmas összegű katonai megren­delések a gazdasági élet egészére kihatnak. Ha például a Pentagon, az Egyesült Államok hadügyminisz­tériuma mammutösszegű rendelé­sekkel látja el a legnagyobb mono­póliumokat, azoknak lesz munká­juk — mondták az amerikai szak­értők — és a kapacitásnak ez a leterhelése végiggyűrűzik az egész termelési—üzleti mechanizmuson. — Mindinkább bebizonyosodik azon­ban, hogy ez csak rövid ideig ható tényező, afféle tüneti kezelés. Az elmúlt nyáron például recesz- sziós — pan&ásá = jelek mutatkoz­tak a New Yoirk-i tőzsdén. Johnson elnök bejelentette a vietnami hábo­rú kiterjesztését, az eszkalációt, a Pentagonból zúdulni kezdtek a meg­rendelések és látszólag, valóban helyreállt minden. Az azóta eltelt rövid idő alatt azonban kiderült, hogy ez sem oszlatta el a felhőket a Wall Street egétől. Valójában a dollár vásárlóereje a bel- és külföldön csökken, és az US News and World Report című amerikai folyóirat szerint kifejezet­ten inflációs jelenségek tapasztalha­tók. A folyamat ott kezdődött, hogy — éppen a vietnami háború miatt — emelkedtek bizonyos nyersanyag- árak. Az ón például két százalék­kal, a réz fél év alatt ötven száza­lékkal drágult, az alumíniumárak brutális növelését a kormány csak ideiglenesen, tartalékainak piacra dobásával tudta feltartóztatni és így tovább. Logikus: az alapvető nyers­anyagok áremelkedése gazdasági láncreakciót indít el, és általánossá teszi a drágulást. A férfiöltönyök ára egy év alatt 7,6 százalékkal, a szalonna 35 szá­zalékkal, a gépkocsi-biztosítások díjtételei csaknem tíz százalékkal növekedtek. Egy kórházban töltött nap átlagos költsége 15-ről 27 dol­lárra emelkedett, a hajvágás más­félről két dollárra, a taxiköltség pontosan a kétszeresére. Jócskán megnőttek a lakbérek is. Ahhoz, hogy egy jómódú szülő főiskolára adhassa gyerekét, az egész időszak­ra eddig is nagy összeget, mintegy négy-ötezer dollárt kellett félreten­nie. Most ez az összeg egy amerikai folyóirat tanúsága szerint egy évre elegendő. William McChesney, az Amerikai Szövetségi Bankrendszer egyik ve­zetője a napokban kijelentette: .,Fel kell ismernünk a kellemetlen igaz­ságot. Azt, hogy a fegyverkezési Kiadások, a vietnami háború miatt meg kell húznunk a nadrágszíjat”. Washington elsőszámú NATO-szö- vetségese, Anglia még sokkal ne­hezebben bírja a csillagászati össze­gű fegyverkezési és katonai terhe­ket. A font stabilitásával mind sú­lyosabb bajok vannak. Az ország 2,7 milliárd dollárnyi arany- és va­lutatartaléka szinte teljes egészében olyan kölcsönökből tevődik össze, amelyeket fél évtizeden belül visz- sza kell fizetni. Nyílt titok, hogy az elmúlt évben csak amerikai gyorssegély mentette meg a látvá­nyos és nekivadult inflációtól a font sterlinget. A helyzet azóta sem javult: egy minapi jelentés szerint egy hónap alatt 140 millió dollárral csökkentek a tartalékok. A főok iránt senkinek sincsenek kétségei: 1965-ben Anglia ötmilliárd dollárral többet költött, mint amennyit a kincstár bevett — a hadikiadások miatt. Franciaországban — mint Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja az Humamtébeii megírta « a dolgozók reálbére gyakorlatilag 1957 óta egy­helyben topog, az árak viszont gyor­san nőnek. Az 1966. január elsején életbe lépett ötödik gazdasági terv — Írja Marchais — a kormánynak azt a törekvését tükrözi, hogy a dolgozókkal fizettesse meg az ön­álló atomerő, a Force de Frappe hatalmas költségeit. Pontosan ugyanez a törekvés ál­lapítható meg Nyugat-Nómetország- ban, ahol az 1966-os hadügyi költ­ségvetés 500 millió márkával na­gyobb, mint a tavalyi. Miközben a márka bajainak, az infláció biztos jeleinek nyilvánvalóan ez a főoka, a düsseldorfi Handelsblatt, a nagy­ipari körök lapja takarékosságra inti a kormányt — de szociális vo­natkozásban! Erhard szüntelenül »»fegyelemre és belátásra” szólítja a munkásokat, vagyis arra, hogy ne követeljenek béremelést. Ebben a kancellárt egy cseppet sem zavarja két lényeges tényező: l. A megél­hetési költségek gyorsan nőnek. Néhány hónap alatt a tojás 20, a főzelék 16,5, a kenyér 4. a burgo­nya ára pedig 100 százalékkal emel­kedett; 2. Ugyanakkor a monopó­liumok profitja tovább növekedett: az Opel 71,4, a kölni Ford AG 27, a Volkswagen 20, a hírhedt IG Far­ben 19,5 százalék profitot fizetett az elmúlt évre a társtulajdonosoknak. Bonn mindent megtesz, hogy a fegy­verkezés miatt 1966-ra várható más­fél milliárd dollárost!) deficitet ne Opelek és társaik, hanem a nyu­gatnémet dolgozók fizessék meg. Harmat Endre Az Avgiban megjelent a Gö­rög Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata. A nyilatkozatba^ a párt I felhívja a figyelmet arra, hogy nyílt diktatúra bevezetése fenyeget Görögországban és Cipruson a független cipfusi állam és a gö­rög demokrácia felszámolása céljából. A i?árt éberségre és akcióegységre szólítja fel a két ország népeit e veszély elhárí­tása végett. Követeli, hogy ha­ladéktalanul (távolítsák el Gri- vaszt Ciprusról és Görögország­ban tartsanak választásokat. Berlini kémper magyar vonatkozással BERLIN (MTI) A Német Demokratikus Köz­társaság Legfelső Bíróságának 1. számú büntetőtanácsa szer­dán megkezdte három amerikai -i- nyugatnérjiet kém: a 27 éves Gerhard Franz nyugat-berlini lakos, a 43 4ves Franz Pankraz és a 61 éves Erich Lorbeer NDK állampolgárok perének tárgyalását. A drezdai Erich Lorbeer vegy­tanszakos tanár 1958-ban lett az amerikai .titkosszolgálat ügynö­ke, az NDK 5. repülőteréről és a nemzeti néphadsereg számos csapatmozdu|latáról küldött je­lentéseket megbízóinak. Lorbeer 1960-ban szabadságát Magyaror­szágon töltötte, s az amerikai titkosszoLgálet utazása előtt azt a megbízatást adta neki, hogy derítse fel egy magyarországi tudományos intézet biztonsági berendezéseijt. Lorbeer ezenkí­vül a Magyar Néphadsereg egy Duna menti1 objektumáról film­felvételeket 1 készített és azokat eljuttatta amerikai megbízói­nak. A vádirat] ismertetése után megkezdődött a vádlottak ki­hallgatása. [A perben előrelát­hatólag hétfőn hirdetnek ítéle­tet. nalat illetően. Rusk és Ball a nyűt és egyér­telmű szakítás mellett kardoskodnak, mert úev előzi, szinte valamennyi olasz lapban tükröző­dik — írja az MTI tudósítója. Az Avanti, a kormánypárt lapja ezzel kapcsolatban rámutat: a nemzetközi politikai kérdéseket illetően két­ségtelen, hogy a leszerelés, a Kelet és Nyugat közötti enyhülés távlata az a probléma, amely­nek a Szovjetunió és Olaszország is nagy fon­tosságot tulajdonít. A kommunisták lapja, az Unitá vezércikkben foglalkozik a látogatással, és annak létrejöttét az enyhülési politika hívei nevében helyesli. Kölcsönösen nagy jelentőségű­nek nevezi az eseményt. Felteszi a kérdést, milyenek a kilátások a tárgyalások eredmé­nyeit illetően. Megállapítja á lap, hogy a téma mindenekelőtt Vietnam, amelyben a népek szuverenitásának tiszteletben tartásával tisztáz­ni lehet a félreértéseket, ha azt akarják, hogy a szovjet külügyminiszter olaszországi tartóz­kodása az olasz politika nélkülözhetetlen felül­vizsgálatának kezdetét is jelentse. A második fontos kérdéssel, a leszereléssel és ezzel együtt a német kérdéssel kapcsolatban az Unitá rá­mutatott, hogy Olaszországnak, ha megoldását segíteni kívánja, felül kell vizsgálnia azNSZK- val és általában a NATO-val kapcsolatos poli­tikáját, A DE GAULLE elnökkel szemben felgyülem­lett fortyogó harag ellenállhatatlanul felszínre tör az amerikai kormánykörök látszólag nyu­godt és mértéktartó hivatalos álarca mögül — kommentálja a londoni Guardian című lap a párizsi NATO-lépésekre küldött hivatalos amerikai választ. Angol diplomáciai for­rások véleménye szerint még a Penta­gon és az amerikai külügyminisztérium egy­mással sem jutott dűlőre a követendő irány vo­AZ A NAGY várako­zás, amely Gromiko szovjet külügyminiszter római látogatását meg­Kelet- és Nyugat-Európa közeledése kormánynyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents