Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-13 / 86. szám
196ti. április 13, szerda 5. oldal Országos szavalóverseny ! Kecskeméten Fiatalok a régi házban Száznegyven középiskolás és ipari tanuló gyűlt össze szombaton a Kecskeméti Városi Tanács dísztermében, ahol az idei Országos Szavalóversny megnyitóját, tartották. Részt vett a megnyitón Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Greiner József, a városi párt- bizottság titkára, Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Nádor György, a KISZ KB. osztályvezetője, Borsos György, a KISZ megyei bizottságának élső titkára, valamint a Munkaügyi Minisztérium képviselői. Reile Géza, a kecskeméti városi tanács elnöke üdvözölte az ország minden részéből összegyűlt versenyzőket. Megemlékezett Kecskemét irodalmi múltjáról, az irodalmi emlékekről és arról, hogy az Országos Szavaló- • 'rseny néhány esztendővel ez- ejőtt a Kecskeméti Szakmunkás- tanuló Intézetből indult el és nőtt országos mozgalommá. A versenyt a nagy létszám miatt négy csoportban tartották meg, majd délután az Országos Nevelőintézetben kihirdették az eredményt. A magas színvonalú verseny eredménye képpen 22 versenyző aranyérmet, 57 ezüstérmet és 61 bronzérmet kapott. A versenyben jól szerepeltek megyénk fiataljai: 1 aranyérmet, 3 ezüst és 4 bronzérmet szerezbelterjesebb szőlő-, gyümölcs-, zöldség-, burgonya és dohánytermelés kialakítása, az állattenyésztés mind nagyobb szak- szerűsége. Molnár Frigyes tanulmányából Lássunk pár adatot, jellemzést, hogyan \ sikerült megvalósítani megyénkben az elmúlt években a párt agrárpolitikájának célkitűzéséit? Bács megye az ország összterületének 9 százalékát öleli fel, de hogy az országos átlagnál jóval gyorsabb ütemben halad a belterjes irányú fejlődés útján, ilyen szám is jelzi: 1964-ben az országosan felvásárolt mező- gazdasági áruk 11,4 százalékát megyénk adta a népgazdaságnak. Milyen alapvető meggondolásokkal dolgoztuk ki a belterjesítés elveit és tennivalóit? „Abból indultunk ki ugyanis — írja Molnár Frigyes —, hogy a belterjesítés érdekében egyrészt a megye területi és üzemi sokrétűségének figyelem- bevételével kell növelni a termelés egységnyi területére (föld, állatállomány, évelő kultúrák) jutó élő és tárgyiasult munkát, hogy ennek eredményeként növekedjen az egységnyi területre jutó hozam, illetve termelési érték. Másrészt a belterjesítést olyan módon is elő kívántuk segíteni, hogy az egységnyi földterületen a régebbinél nagyobb termelési értéket adó növénykultúrák (ipari növények, kertészeti kultúrák) arányát növeltük.” Országos viszonyításban is tek. Az aranyérmet Papp István, a Kecskeméti Katona József Gimnázium I. osztályos tanulója nyerte. Vasárnap délelőtt a Kecskeméti Katona József Színházban irodalmi díszbemutató volt, amelyen fővárosi művészeken kívül felléptek a szavalóverseny aranyérmesei is. jeleztük, hogyan sikerült ez, és hogy helyes, értelmes politika volt. De írjuk ide fontosabb terményeink hozamának alakulását is, 1960. és 1964. ösz- szehasonlításában. Megyei termésátlag q/kh 1960 1964 Búza 9,3 9,8 Kukorica 11.0 16,2 Cukorrépa 126,2 163,7 Szőlő 13,0 26,2 A belterjesítés másik változataként a négy év során 45 000 kh nagyüzemi szőlőt és gyümölcsöst telepítettünk. Ezek a következő években fordulnak termőre, de arra már számíthatunk, hogy ezeken a holdakon a régi 4—5 q rozs helyett 30—40 q szőlő, vagy 80—120 q alma fog teremni. Fűzzünk egy-két gondolatot az eddigiek után a termelékenységről. Közbevetőleg utaljunk arra, hogy az utolsó másfél évtizedes fejlődésünkben munkaerő-tartalékként Szabolcs, Hajdú-Bihar, Bács-Kis- kun és Pest megye töltötte be a vezetőszerepet. Még 1963-ban is — Szabolcs, Hajdú és Bács- Kiskun megye az ország lakosságának 14,9 százalékéból az elvándorlók 43 százalékát adta — kereken 20 000 embert egy év alatt. A mezőgazdasági munka termelékenysége ennek ellenére növekedett megyénkben. Molnár elvtárs tanulmányában olvashatjuk: „Az aktív mezőgazdasági keresők száma 25,7 százalékkal csökkent (1964-ben) 1960-hoz képest, ugyanakkor az | A RENPSZERESl iparita- nuló-képzés • 1956-ban indult meg Kiskunhalason. A katolikus legényegylet egykori, rozzant székházát kapták meg iskola céljára. A tanulók létszáma ekkor 180 volt. Ma ugyanabban az épületben tanulnak. De hányán? Az idei iskolai év elején 672 volt a halasi ipari tanulók száma. Az iskolaépületet tíz év alatt egy mezőgazdasági aktív keresőre jutó bruttó termelési érték 151,7 százalékra növekedett. A termelés jelenlegi színvonalán azonban még különösen nagy jelentősége van az élőmunkának, s ezzel összefüggésben az anyagi érdekeltséget biztosító munkaszervezési és jövedelemelosztási módszereknek. A belterjesítés fő forrása a nagyobb és szakszerűbb munkaráfordítás volt. Erős ösztönzője volt a belterjesség növekedésének az, hogy az elmúlt években sokrétűen kialakultak és elterjedtek azok a helyes munkaszervezési és jövedelem- elosztási módszerek, amelyek figyelembe veszik az adott gazdaság termelési színvonalát és a tagok anyagi érdekeltségét.” Mit ír ebben a vonatkozásban Simon László? „A megvalósulás jelenlegi szintje és formája még mindig túlságosan sokat tartalmaz abból, amit jobb híján parasztinak nevezhetünk. Elsősorban a kétkezi munka, ökonómiai nyelvein szólván, az élő munka túltengésére gondolok. Az nem vitás, hogy a kertészeti ágakban még sokáig lesz szükség több kézi munkára is, de a probléma kulcsa mégis az, hogy a kézi munka minél szőkébb térre szorítására kell törekednünk ...” A továbbiakban a paraszti munkaerőlétszám kor szerinti összetételével kapcsolatban mutat rá összefüggésekre Simon László. Az átlag 55—60 éves, mindössze 4—5 százalék a fiatal Ez bizonyos szempontból a számtalanszor toldozták-íoldoz- ták. de a férőhelyek száma ezzel egyáltalán nem bővült. Ma tehát a megengedhető számnak csaknem négyszeresét oktatja az iskola. Közismert a megyében a kiskunhalasi ipari tanuló-képzés terén uralkodó tarthatatlan állapot. Dr. Forczek György iskola- igazgató szerint a teljesítőképesség határán vannak és az eredménytelenségért — ha a helyzet továbbra is ez marad — senki sem vállalja a felelősséget. Hogy fest a halasi iparitanulóképzés? | MINDENEKEL0TT~| az iskola két műszakban dolgozik, reggel 7 óra 10-kor kezdődik a délelőtti tanítás, a délutáni pedig egykor-félkettőkor, attól függően, mikor szabadulnak fel a tantermek. Hivatalosan este 8-kor ér véget az oktatás, de a valóságban már fél 6-kor felbomlik a rend. A Baja—Bácsalmás vonalon hazautazó gyerekeket ugyanis fél 6-kor el kell engedni, mert máskülönben csak este 11-kor tudnának hazamenni. Ugyanígy indul ha- í zafelé a Kelebia—Tompa felé utazók vonata is azzal a különbséggel, hogy ők. ha a 6 órás vonatot lekésik, csak másnap reggel 5 órakor jutnak vonathoz. Ez azt jelenti, hogy a tanítás utolsó két óráját elmulasztja a tanuló napról napra, rendszeresen. De nem jobb az utazási lehetőség a délelőtti tanításnál sem. Tompa—Kelebia felé fél 2-kor indul a vonat, ezért az errefelé utazó tanulókat az utolsó tanítási óráról kell elengedni. Ennek a vonatnak fél órával későbbi indítása — tekintve, hogy Kiskunhalas az egyik végállomás — nagyot segítene a délelőtti tanítási renden. Nyilván más iskoláknál is gondot jelent ez. hiszen a gimnáziumban is fél 2-kor fejeződik be a tanítás, és a tompa—kelebiai vonalon beutazó diákokat ott is fél órával hamarabb el kell engedni. Ez a gondoknak azonban csak egyik része. | A MÁSIK: | nincs elég tanműhely. A városban az ÉM Fémmunkásnál van lakatosipari tanműhely, továbt>á a Gépjavító Állomáson ugyancsak lakaparasztság népszavazása is. „Nem a mezőgazdasági munkáról általában, hanem a mező- gazdasági munkának éppen arról a szintjéről, amit annak hagyományos formája jellemez.” Hogy a mezőgazdaság gépesítésében, kemizálásában, „ipa- riasításában” még az alapozásnál tartunk, erről a beruházások szintjének összevetése is tájékoztat bennünket. A Nyírségben és a Kiskunságban „szinte hajszálpontosan csak fele akkora értékű az egy holdra és egy tagra eső beruházás, mint az országos átlag, és alig egyharmadát éri el a vályog talajú, búza-, kukorica-, lucer- natermelő és állattenyésztő szövetkezetekéinek ...” — Ez érthető politika volt, hiszen elsősorban a népélelmezés alapanyagainak biztonságos termelését kellett megalapozni... Mindenesetre világosan igazolják ezek az adatok, hogy amit a homokhátság! területeken eddig produkált a parasztság, mindenekelőtt a realitásokkal számoló, az adottságokat józanul felmérő, értelmes politikai-gazdasági irányításnak, a sok éves fáradságos kétkezi munkának köszönhető. Befejezésül ismételjük. Mindez csak néhány kiragadott gondolat, helyzetkép, viszonyítás volt az említett két tanulmányból. Olvasásukat, elemzésüket a termelőszövetkezeti brigádtagoktól kezdve — politikai, gazdasági vezetőinknek figyelmébe ajánljuk. Tóth István tosoknak. valamint az Állami gazdaságban mezőgazdasági gépszerelők részére. Azonkívül a Bács-Kiskum megyei Építőipari Vállalat tart fenn tanműhelyt 25 építőipari tanuló számára. A tanácsi vállalatok közül a Vastömegcikk Vállalat lakatos és esztergályos tanulókat képez. Ezzel aztán végére is értünk. Hogyan segít ezen az iskola? Ügy, hogy az asztalos és kőműves tanulókat például Kiskőrösre küldi műhelymunkára, a fényképészeket pedig Bácsalmásra. Ez a napi utazáson kívül újabb vonatozást jelent a gyerekeknek. Az utazás azonban más veszélyekkel is együttjár. Tompáról például tekintélyes számú ipari tanuló utazik naponta Halasra. Az esti vonat hazafelé fél 7-kor ér a tompái állomásra, amely a községtől 6 kilométerre fekszik. Az állomás és .falu között több mint egyórás távolságot a pusztán át kell megtenni. Képzelhető, hogy télen, sötétben milyen veszélyeket rejthet magában ez a gyalogút. Sajnos, erre már volt néhány példa. * I * I | MI LENNE I hát a megoldás? Mindenekelőtt, korszerű ipari- tanuló-iskolát kellene építeni. Nógrádi Gyula, a Munkaügyi Minisztérium azóta nyugdíjazott főkönyvelőjének beható tárgyalásai és alapos helyszíni vizsgálata után a minisztérium 1965- re kilátásba helyezte egy ipari- tanuló-iskola felépítését. A minisztérium hatszázezer forintot ajánlott fel, az építési költség többi része a megyére hárult volna. Mivel azonban a megyei tanács a második ötéves terv folyamán 64 milliót fordított közoktatási beruházásokra és KÖFA-ból is 91 tantermet épített, ehhez az építkezéshez már nem tudott hozzájárulni. így a kilátásba helyezett minisztériumi hozzájárulás — elúszott. És jelenleg mi a helyzet? A Munkaügyi Minisztérium legújabban 1968-ra helyezte kilátásba egy hattantermes iskola építésének megkezdését. A városi tanács azonban eddig még nem jelölte ki az iskola helyét. Szó van ugyan a feltöltött Harangos tó helyén egy telekről. de ez aligha elfogadható megoldás, a telek ugyanis 3 km- re esik a város központjától. Vincze Ferenc városi tanácselnök szerint a telek végleges kijelölése a harmadik ötéves terv folyamán várható. I — FELMER t)L*7 azonban egy kérdés. 1968-ra több nagyobb méretű állami építkezés megkezdése várható Kiskunhalason. Az építőipar szűk kapacitását tekintve félő, hogy ha meg is lesznek az. iparitanuló-iskola építésének anyagi feltételei, kapacitáshiány miatt el fog tolódni ismét a munka. Ez pedig az amúgy is tarthatatlan helyzetet még súlyosbítaná. Mi hát a sürgős teendő? A megyei tanács munkaügyi osztályától kapott értesülés szerint a megye a legnagyobb segítőkészséggel áll ebben az ügyben Kiskunhalas mellé. A jelek szerint a Halasi Városi Tanácson van a sor, hogy a telek ügyében mielőbb kedvező döntést hozzon. A minisztériumban nyilván el lehetne érni. hogy az építkezés anyagi feltételeit egy fél évvel előbbre érvényesítsék. Akkor még időben leköthető a szükséges építőipari kapacitás. A hattantermes új iskola már kisegítené a kátyúból a halasi iparitanuló-képzést. ha nem is oldaná meg véglegesen. Hiszen kellene helyiség a KISZ-nek. a kulturális munkának, és még számos más társadalmi és tömegszervezeti mozgalomnak is. | EGYELÖRE~| azonban — átmeneti megoldásként és csak fél napra — két vagy három szükségtantermet kap az iskola, valószínűleg a gimnázium épületében, Balogh József
