Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-08 / 83. szám

Érdekességek a Legfelsőbb Bíróság döntéseiből A termelőszövetkezetek peres ügyeivel kapcsolatban az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróságon több érdekes döntés született. Ezekből ismertetünk néhányat. Mennyi kötbér jár? Egy tsz az egyik vidéki épí­tőipari vállalattal ötezer férő­helyes tojóházat és — egy meg- j levő épület átalakításával — I csibenevelőt építtetett. A mű­szaki átadás és átvétel a kitű­zött határnapon megtörtént, az , üzemeltetés is megkezdődött, | bár megállapították, hogy mind- | két épületen kisebb hibák van- I t nak. Ezeknek megszüntetésére a vállalattal újabb határidőben állapodtak meg. A munka azon­ban nem készült el, mire a szö­vetkezet napi ezer forint kése­delmi kötbér fizetéséért pert in­dított. A járásbíróság a vállalatot mérsékelt összegű kötbér fize­tésére kötelezte. A mérséklés indoka az volt, hogy a vállalat a megye területén a tsz-ek ré­szére végzett munkát általában határidőben és megfelelően vé­gezte el, továbbá a hiányok megszüntetését a tsz sem szor­galmazta kellő eréllyel. A me­gyei bíróság ezt az összeget a 10 százalékára mérsékelte, azzal az indoklással, hogy a kötbér legmagasabb összege a kötbér­alap 10 százalékát nem halad­ja meg. Kötbéralapként pedig nem a költségvetési összeget, hanem a hiányzó munka érté- ] két vette figyelembe. A megyei bíróságnak a köt- ! bér összegéről szóló rendelke­zése ellen mind a Legfelsőbb Bíróság elnöke, mind a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt és így az ügy a Legfelsőbb Bí­róság elé került. A Legfelsőbb Bíróság kötbért kiszabó határo­zatának indoklása a többi közt j a következő megállapításokat ; tette: — Abban az esetben, ha a í létesítmény nem üzemeltethető, j az építtető az épület átvételét megtagadhatja és meghiúsulási ; kötbért követelhet. Kisebb je­lentőségű hiányok esetén a lé- j tesítményt át kell vennie, ilyen­kor átadási késedelemről nem : lehet szó. Abban az esetben, ha j az építési vállalat a hiányokat : meghatározott időn belül nem pótolja — az értékhatártól füg- | gően — napi 500, illetve 1000 I forint kötbért köteles fizetni. E j jogszabály célja az, hogy a ki- I ] vitelezőt a hiánypótlási határ- : idő pontos betartására szorítsa. E célt nem lehet elérni, ha a kötbért csak a pótlandó mun­kák összege alapján állapítanák meg. Törvényt sértett tehát a megyei bíróság, amikor a köt­bér mértékének meghatározásá­nál a pótmunkák értékét vette alapul. Csak a köz«» ülés dönthet Egy termelőszövetkezet volt tagja ellen a járásbíróságtól fi­zetési meghagyás kibocsátást kérte, azon a címen, hogy az illető a szövetkezetből történt kilépése után az SZTK-hozzá- járulást, amit helyette előlegez­tek, nem fizette vissza. A já­rásbíróság a kérelemnek helyt adott. A jogerőre emelkedett fi­zetési meghagyás ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvás­sal élt. A Legfelsőbb Bíróság a fizetési meghagyást hatályon kí­vül helyezte és a tsz kérelmét visszaküldte azzal, hogy a kér­désben közgyűlési határozatot kell hozni. A törvényességi határozat in­doklása szerint a tagsági vi­szonnyal kapcsolatos vita eldön­tése közgyűlési hatáskörbe tar­tozik, ha a követelés értéke a 300 forintot meghaladja. Oda tartozik az ügy akkor is, ha a jogvita a tagsági viszony meg­szűnése után keletkezik. A szö­vetkezet által előlegezett SZTK- díjak visszatérítéséről a köz­gyűlésnek kell döntenie. Mint­hogy az adós tagsági viszonya a kilépés következtében meg­szűnt, a közgyűlési határozatot joga van a bíróság előtt perrel megtámadni. Mindezekből kö­vetkezik, hogy a járásbíróság­nak nem volt joga fizetési meg­hagyást kibocsátani, hanem az ügyet közgyűlési határozat ho­zatala érdekében a tsz vezető­ségéhez kellett volna áttennie. Ezt pótolta a Legfelsőbb Bíró­ság. Egy kutya — 3 ezer iorint Természetesen, nem akármilyen kutyáról van szó, hanem egy faj­tiszta vizsláról, amelyet Hektomak hívtak. Azétrt beszélünk róla múlt időben, mert a kitűnő, betanított vadászkutya egy véletlen szeren­csétlenség áldozata lett. Március 14-én gazdájával H. J.-val — több más ember kíséretében — apróvad­ra portyáztak Solt környékén. A kutya beszaladt egy bokros, esalitos bozontba és onnan nyulat hajtott fel. A megrémült vad kiugrott a bokorból, de abban a pillanatban már eldördült egy puskából a lö­vés és a nyúl után kiugró kutyát is eltalálta a sörét. Az Állami Biztosító megyei Igaz­gatóságán a napokban fizették ki a vadászszavatossági biztosítás alap­ján a kutyáért járó 3 ezer forintot. A kétéves, faj tiszta vizslát nemcsak Kecskeméten ismerték, de nyilván­tartották a MAVAD-nál is. Nos, a biztosító innen kért szakvéleményt arra vonatkozóan, hogy mennyit fi­zethet ki a Hektor után a gazdá­jának. A válasz hamarosan megér­kezett, s ennek alapján kapta kéz­hez H. J. a fent említett összeget. A vadászszavatossági biztosítás azonban nemcsak ilyen esetekre ter­jed ki, hanem olyankor is kártérí­tést fizet a biztosító — az évi tíz­forintos díj ellenében — ha ember­ben esik kár. Az említett esetben szerencsére nem ez történt, és bár­milyen fájdalmas Ls a Hektói* el­vesztése H. J.-nak, mégsem olyan tragikus, mintha valamelyik vadászt, vagy hajtőt ért volna baleset. — gál — PETŐFI NEPE A Maevar Szocialista Munkáspárt Bács-KiskuD megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dt Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-8» Kiadóhivatal* Kecskemét. Szabadság tér 1/8 Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. J.őflzethető a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj i hónapra tS forint. 65. 4356 Bács-Kífskun megye Nyomda V. Kecskemét Ahol tízezrek egészsége felett őrködnek A közvélemény — s nemcsak a laikus, de a szakértőbb is — meglehetősen vegyes észrevéte­lekkel nyugtázta az év elejére elkészült megyei KÖJÁL-szék- ház átadását. „Jó, jó. — mondo­gatták sokan — de mennyivel nagyobb szükség lett volna újabb bölcsődékre óvodákra, vagy éppen a kórház bővítésé­re, hiszen ahhoz, amit a KÖJÁL csinál, nem kell ekkora, s ilyen impozáns épület!” Az igaz. hogy a megyei Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomáson nem folyik gyógyító munka, betegek sem kopognak percenként az ajtón. De az is igaz: a KÖJÁL-nál dolgozók munkájának nagyon nagy része van abban, hogy az orvosi ren­delőkben, kórházakban nem duzzadt még nagyobbra az amúgy is elég magas betegfor­galom. Pedig a megalakulást követő tíz évben nagyon mosto­ha körülmények között folyt a küzdelem azért, hogy gátat szabjanak félelmetes betegsé­gek, járványok terjedésének, hogy figyelemfelkeltő szavuk­kal, s ha szükség volt rá — hát határozatokkal küzdjenek emberek tízezreinek egészséges élet- és munkakörülményeiért. Arra, hogy mit végzett az ál­lomás egyetlen reszortjában egy laboratóriumi „társbérlet” ke­retei között jó példa a járvány­ügyi labor munkája. Az alaku­lás évében, 1955-ben a nyolc­személyes laboratóriumi részleg 24 140 vizsgálatot végzett, míg 1965-ben a 95 és fél ezer anya­gon végzett vizsgálatok száma már meghaladta a háromszázez­ret. A KÖJÁL közreműködésével a megyében évente mintegy száz­ezer védőoltást kapnak BCG, diftéria, tífusz, szamárköhögés, paralízis és egyéb fertőző be­tegségek megelőzésére a gyere­kek. Az eredmény? A megyében évek óta nem fordult elő tífu- szos megbetegedés, a védőoltá­sok hatására a múlt évben már nyolcra csökkent a tetanuszos megbetegedés, A korábbi évek­ben százszámra lépett fel sza­márköhögés — a múlt évben már csak négy esetben, ég meg­szűnt a csecsemőkori — gyak­ran halálos kimenetelű — tbc-s fertőzés, s egyetlen beoltott gyermeket sem fenyeget ma már a gyermekbénulás veszélye... egyig Korszerű laborató­riumban dr. Tarjányi Magda és Iván Gáborné havonta átlag hatszáz bakterológiai vizsgála­tot végeznek, a szomszédos pa- razitológiai laborban pedig — ex a részleg az ideköltözéssel kezdte meg munkáját — Sán­dor Béláné — az élelmiszereken előforduló élósdiek után kutat. bóratóriumaiban sok-sok tele­pülés-egészségügyi vizsgálat so­rán ellenőrzik az ivóvizek mi­nőségét; üzemekbe iskolákba szállnak ki helyszíni klimavizs- gálatokra. Az élelmiszer-egész­ségügyi reszortban a boltokból, üzemi konyhákról, piacokról vett élelmiszerrpínták vizsgála­ta kepc/i a fő feladatot. Tavaly csaknem 17 ezer ilyen vizsgála­tot végeztek, s nemcsak azt ku­tatók: nem tartálmaz-e az egész­ségre káros anyagokat vala­mely élelmiszerből vett minla, de azt is. hogy megfelel-e a minőségi és szabványkövetelmé­nyeknek. Többek között vizs­gálták a hentésáruk sótartal­mát. valamint a boltokban áru­sított vitaminos készítménye­ket: vajon megtalálható-e ben­nük az előírt vitaminmennyiség. A legfőbb szempont általában a fogyasztók egészségvédelme, de úgy gondolom: ilyen esetek­ben a vásárlói! érdekvédelmet is örömmel nyugtázhatjuk. Mi minden tartozik még a Kö J ÁL-hoz? Nehéz egyetlen cikkben összefoglalni, de a fen­tiek mellett még érdemes meg­jegyezni. hogy a múlt évben 16« alkalommal végeztek ellenőrzést iskolákban, oktatási intézmé­nyekben. az állomás szervezésé­ben 1224 egészségügyi felvilá­gosító előadásra került sor öbb mint 110 ezer hallgató előtt, amit gyakran élénkítettek klmtáruk 173 féle kisfilmjének egyikével... S ott találjuk a KÖJÁL szakembereit az új mű­helyek, iskoláik. lakótelepek megszületését előkészítő helyszí­ni szemléknél, tervjóváhagyó vitáknál, ahol minden észrevé­telük az egészségvédelmet szol­gálja. A Honvédkórház mellett fel­épült új székházzal kapcsolat­ban Harsányi doktor elmondja: — Nemcsak azt teszi lehetővé hogy eddigi tevékenységi kö­rünkben magasabb színvonalon 'ássuk el feladatainkat, hanem ízt is. hogy sok új vizsgálati ■rulettel .bővítsük reszortjain­kat. Többek között a munka- egészségügy területén a bioló­giai vizsgálatok után most már a kémiai vizsgálatokra is rátér­hetünk, s a parazitológiai la­bor létrehozásával is teljesen új munkaterülettel bővült állo­másunk feladatköre. Korszerűen felszerelt „biro­dalma” van már Jaríkahidi Gé­za, táptalajmesternek is. akinek fontos feladata előállítani azo­kat a táptalajokat, melyeken ki­nőnek a különböző kórokozók. Ám a KÖJÁL szerepe nem merül ki a járványok elleni küzdelemben, védekezésben. La­E. É. Az itt dolgozók munkájának elengedhetetlen feltétele a szakmai tájékozottság, az Ismeretek állandó gyarapítása. Ezt a célt szolgálja az otthonosan berendezett, minden szükséges folyó­irattal és kétezer kötetet meghaladó szakkönyvvel az állomás könyvtára, , (Pásztor Zoltán felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents