Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

1966. április 7. csütörtök 3. oldal Fellendülőben megyénkben a libatenyésztés A májtermeléssel még problémák vannak A mezőgazdaság szocialista átszervezése után, 1960-tól 1963-ig, országszerte jelentősen visszaesett a baromfi tenyészté­se és értékesítése. Megyénkben például az 1959. évi 368 vago- nos felvásárlással szemben 1963- ban 47, a kiskunfélegyházi já­rásban 43, a kecskeméti járás­ban pedig 10 százalékos volt a visszaesés. Három éve esak harmincezer Különösen jelentős mérték­ben megcsappant a hízott liba értékesítése. Kiskunfélegyházán, ahol a libahizlalásnak több év­tizedes hagyománya van, az 1960- s n felvásárolt 80 ezer szári sál szemben 1963-ban már csak alig valamivel több mint 30 ezret sikerült az fmsz- eknek átvenniök. A megtorpanásnak a szövet­kezeti gazdálkodás útjára lépett tenyésztők kezdeti bizonytalan­sága, a takarmánybeszerzés ne­hézségei, s a kevésbé ösztönző felvásárlási árak voltak az okai. Másrészt nehezítette a szárnyas tartását az is, hogy a tsz-ekben sok libalegelőt megszüntettek. tojásltozam növelésénél jelenleg j is problérrfát jelent a nagyobb mennyiségű tojás kikeltetése. Az említett öt helységben és a hoz­A tudatformálás hatékony eszköze Megfelelő intézkedések Kormányzatunk megfelelő in­tézkedésekkel segítette kimozdí­tani 1963. évi holtpontjáról a li­ba tenyésztését. Kedvező áron takarmányt biztosított a hizla­lásához, s az fmsz-ek jelentős összegű szerződéses előleget ad­tak a tenyésztőknek és tömők­nek. Rendezték a liba felvásár­lási árát is. A hatás nem ma­radt el: a tenyésztők 1964-től kezdve a négy évvel korábbi időszaknál lendületesebben fog­tak hozzá a neveléshez és hiz­laláshoz. A háztáji gazdaságok liba­törzsállományai azonban a kri­tikus időszak alatt megfogyat­koztak, ugyanakkor a magyar parlagi ludakból álló törzsállo­mányok egyedeinek évi tojásho­zama átlagosan csak 13—14 da­rab volt. Kisállat- és baromfitenyésztő szakembereink a, probléma meg­oldása végett nágyobb tojásho­zamú külföldi lúdfajtákat ku­tattak fel és szereztek be. .4 rajnai lúd Ezek közül a rajnai lúd vált be a legjobban. Jó takarmány­értékesítő; hazájában éves át­lagban eléri a 80 darabos tojás­hozamot. Baromfifelvásárló és értékesí­tő szerveink még 1963. őszén és 1964 tavaszán kedvező feltéte­lek mellett látták el rajnai gú­nárokkal és tojókkal a libate­nyésztésben aktív területeket — a többi közt Bács-Kiskun me­gyét is. Igen nagy eredmény, hogy megyénkben is sikerült megho­nosítani e lúdíajtát. A libatenyésztés fellendülését jól mutatja, hogy tavaly az or­szágban már 1 millió 806 ezer — ebből megyénkben 242 ezer — hízott libát vásároltak fel az fmsz-ek. Legnagyobb mértékű a felvásárlás a kiskunfélegyházi járásban, ahol az elmúlt évi 110 ezer darab hízott libából a já­rás székhelyének tenyésztői több mint 62 ezret adtak át az fmsz- nek. Kiskunfélegyházán létesült az ország első tsz- és fmsz-közi libanevelő és tömő közössége is, amely eredményesen kísérletez­te ki, s teremtette meg a kor­szerű nagyüzemi gépi tömésű libahizlalás feltételeit. A félegyházin kívül a kecs­keméti járásban is jelentősen fejlődik a libatenyésztés és-hiz­lalás. Itt tavaly 40 ezer hízott libát vásároltak fel. A libatörzsállományok és a zájuk tartozó egy-két községben megalakult libakeltető, és tömő­társulások egyik célkitűzése kel­tetőgépek beszerzése, valamint a keltetés helyben történő meg­oldása — a saját erejükből. A májtermelés nem kielégítő Az eredmények mellett nem mondható még kielégítőnek a libamáj termelése. A libánkénti májhozam ugyanis csökkent. A felszabadulás előtti időszakban az aktív májlibatermelő terüle­teken átlag 60 deka májat nyer­tek egy libától. Jelenleg az egy libára eső átlag 27—30 deka. Az eredmény javítása végett feltétlenül oda kell hatniok az illetékes felvásárló szerveknek, hogy a májliba tömése öt hétig tartson: emellett el kell érni, hogy 25 kilogramm kukoricát beletömjenek egy-egy libába! A májtermelésre való ösztön­zés végett minél előbb alkal­mazni kell a premizálás vala­milyen formáját. A MÉSZÖV javaslatára az elmúlt év őszén kísérletként Kiskunfélegyházán a liba értékén felül a máj mi­nősége és kilogrammja után 80 forint prémiumot adtak a tö­mőknek. Kiskunmajsán, a má­sik kísérleti területen, az egy libától nyert máj mennyisége volt mérvadó a premizálásnál. Amennyiben egy libának a má­ja meghaladta az átlagos 27 de­kát, kilójáért 50—80 forint pré­miumot kaptak a tömők. A gépi tömés A libahizlalás fellendítésének egyik fontos feltétele a gépi tö­més elterjesztése. Jelenleg több­féle tömőgépet használnak. A kecskeméti járás társulásainak legjobban bevált és legkedvel­tebb tömőgépe a kiskunmajsai Bakró László által konstruált gép. amellyel fél perc alatt le­het egy libát megtömní. A kecskeméti és a félegyházi járásban igen hasznosnak mu­tatkoznak a libatömők részére | A SZOCIALISTA! brigádok év eleji tanácskozásain a leg­izgalmasabb kérdés ez volt: a napi termelési feladatok mara­déktalan végrehajtásán túl mit tesznek a munkacsapatban dol­gozók azért, hogy méltóvá vál­janak a szocialista cím viselé­Fénymásoló berendezés — exportra Idén tovább gazdagodott a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat — egyébként is dús — gyártmánylistája: a Budapesti Irodagép és Finommechnikai Vállalat megrendelésére alkatrésze­két készítenek az automatikus fénymásoló berendezésekhez. A szóban forgó irodagépek zömét exportálja a budapesti üzem. Képünkön a fénymásolók sebességváltóját szereli Rauscher Antal, Vincze József és Baksa Károly. , (Pásztor Zoltán felvéteted W NYUGHATATLAN“ FIATALOK li szádon, ebben a Duna menti községben az elmúlt né­hány hónap örvendetes, és ilyen méretekben eddig még nem tapasztalt lendületet, ele­venséget hozott az ifjúsági szer­vezet életébe, munkájába. A községi pártházban heti három alkalommal megrendezésre ke­rülő klubesték nem csupán az Egyetértés Tsz KISZ-istáit, s a faluból a járasd székhelyre na­ponta dolgozni és tanulni be­járó ipari munkásokat,* diáko­kat vonzzák. Szerda, szombat és vasárnap alkonyattájt bicik­lis, motorkerékpáros karavánok vidám nyüzsgése veri fel az Úszódra északról — Géderlak és Dunaszentbenedek irányából — meg délről — Foktőről — vivő országutat. — Bizony a községi KISZ- alapszeiVezet félszáznyi létszá­mához képest csaknem kétszer- háromszor annyi fiatal gyűlik össze rendszeresen ezeken az összejöveteleken — újságolja Rozmanith István, községi és tsz-párttitkár. — Válomennyi- en kedvelik a szórakoztatva művelő együttléteket. S hogy mindinkább igényesekké vál­nak, a külsőségekben is meg­becsülik társaikat és a kultu­rált környezetet, ennek egyik jele, hogy már csak elvétve, igen indokolt esetben látni munkaruhát, vasalt ünneplő öl­töny, ápolt, tiszta megjelenés uralkodik a klubi oglatkozáso­kom. Valóban, ahhoz a tartalom­hoz, amit ezek az esték Úszód és a környék ifjúságának nyúj­tanak, illő a méltó keret is. Hiszen a megszokott társasjá­tékokat, vagy az időnként a barátkozást, ismerkedést szol­gáló táncmulatságot hovatovább csaknem kiszorítják a városias jellegű rendezvények. Ki gondolta volna va­laha, hogy ebben a megyeszéli községben a fiatalok kifejezet­ten kérik az olyan magas szín­vonalú előadást, beszámolót, mint legutóbb, amikor Mike János iskolaigazgató ,.Az atom­mag regénye” című könyvet is­mertette velük színes, változa­tos, érdekfeszítő formában. Vagy hogy minden jutalom kilátásba helyezése nélkül, pusztán a szórakozás, a nemes versengés öröméért vesznek részt meglehetősen magas mér- céjű szellemi vetélkedőn. En­nek érdekessége még az is, hogy a fizikai, történelmi, iro­dalmi vonatkozású kérdésekre a legfrappánsabb válaszokat Posz- tobányi Ádámnak. a termelő- szövetkezeti gépműhely trak- torszerelőjének „brigádja” ad­ta, amelyben pedig egyetlen érettségizett fiatal sem. ver­senyzett. A klubestek este tíz órakor érnek véget. Táncmulatságok alkalmával engedélyeznek ugyan egy-két „túlórát”, de ezeket szigorúan csak szülői felügyelet mellett látogathatják a résztvevők. Legutóbb a környéken állo­másozó honvédségi alakulat ka­tonái látogattak el a klubba. Telt ház előtt vetítették le a magukkal hozott filmet, amely a katonaélet romantikáját, szí­nes élményeit mutatta be. Kétségkívül ez a pezsgő szer­vezeti élet is nagy segítséget jelent a párttagság utánpótlá­sának, aranytartalékának ne­velésében. Az 56 főnyi párt­szervezet a közelmúltban zöm­mel a KISZ-isták soraiból 9 új tagjelöltet vett feL Hosszú hónapok rendszeres, folyama­tos és tervszerű munkájának a gyümölcse érett be ezzel. — Szóljunk arról is — so­rolja tovább Rozmanith elvtárs —, hogy a Kecskeméti Városi Tanács V. B. művelődési osz­tálya a napokban kérte fel KlSZ-szervezetünk nyolc pár­ból álló népi tánccsoportját az idei szüreti napokon való fel­lépésre. A legutóbbi nagy sike­rű szereplésük elismerése is ez. Egész estét betöltő mű­sorral — rövid jelenetekkel, ének- és zeneszámokkal — ké­szül emelett a fiatalság dédel­getett újabb tervének megva­lósítására. Ennek jövedelméből — még a nyári munkák dan­dárja előtt — országjáró ki­rándulásra szeretnének indulni. i. % sére? A témát sokan és sokfé­leképpen közelítették meg. Az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat egyik mű­vezetője például elmondta, hogy azon az építkezésen, ahol ő dol­gozik. a fiatalok és az új mun­kások nevelését jórészt maguk­ra vállalták a régi. kipróbált építőkből álló munkacsapatok. Tapasztalata szerint, a legrit­kább esetben vándorol tovább, aki egy ilyen kollektívába be­kerül. És ez nem kis dolog — hangsúlyozta a műszaki — hi­szen a vállalat vezetőségének a fluktuáció csökkentése, illetve a törzsgárda kialakítása sok gon­dot okozott az elmúlt években. [VAL.AKl| más azt fejtegette ugyanezen a tanácskozáson, hogy a szakmai és a politikai tovább­képzésben résztvevők jó része is a szocialista brigádtagok kö­zül verbuválódik. Nyilvánvaló tehát, hogy a tudásszomj növe­kedése és ennek nyomán az ál­talános intelligencia emelkedé­se is szorosan összefügg a szo­cialista brígádmoegalom fejlő­désével. Hallottunk arról, hogy a kecs­keméti szinház egy-egy előadá­sán egész széksorokat töltenek meg a közös szórakozásra vá­gyó brigádok és családtagjaik. Az építőknél korábban szinte szakmai betegségnek számító italozás is megszűnőben van. Helyére a kulturált szórakozás: színház, rádió, televízió, film stb. lép. Ez azért is örvendetes, mert a dolgozók magánélete, munkahelyen kívüli magatartá­sa visszahat, a termelésre is. Találóan jegyezte meg ezzel kapcsolatban egy idős kőműves: Mint ahogy az éjszakázó, italo­zó sportoló képtelen jó ered­ményt elérni, ugyanúgy nem állhat helyt a munkában az, aki „másnapos'’ fejjel jelenik meg a műszakban. | A „FÉMMUNKÁS" [ kecske­méti gyárában lezajlott tanács­kozáson sok szó esett a brigá­dok és a műszakiak kapcsola­táról. A vitában felszólalók hangsúlyozták, hogy a fizikai és a szellemi munkások együttmű­ködése. a közvetlen termelési feladatok sikeres megvalósításán túl, elősegíti az üzemi demok­rácia szélesítését is. Hiszen a vezetők, a nagy gyakorlattal rendelkező fizikai munkások véleményét figyelembe véve, alakíthatják ki a terveket és hozhatnak operatív intézkedé­seket egy-egy probléma meg­oldására. A szocialista gondolkozás szép megnyilatkozásaként könyvelhetjük el azt is, hogy az építőipari vállalat panellsze- relő brigádjában dolgozók kü* lönösebb vita nélkül döntötték el, kinek van a legnagyobb szüksége közülük arra a lakás* ra. amit a vállalat vezetősége • munkacsapatnak juttatott. Egy másik vállalatnál a katonának bevonult brigádtag családját a kollektívában dolgozó barátok patronálták hónapokon keresz­tül: Befejezték a kis családi ház tatarozását, felásták a kertet stb. A minap már beszámoltunk róla, hogy a Kalocsai Sütőipari Vállalatnál dolgozó asszonyok meglátogatták és egynapi kere­setükből meg is ajándékozták a kecskeméti állami gondozott gyerekeket. Az egyik kecskemé­ti. üzem ifi brigádja pedig új ruhával lepte meg a műhelyben dolgozó szegénysorsú ipari ta­nuló társát. 1 SOROLHATNÁNK | még to­vább a hasonló példákat, ame­lyek mind azt mutatják: a szocia­lista brigádmozgalom jelentős minőségi változáson ment át az elmúlt években és ma már a legtöbb üzemben betölti hivatá­sát, a szocialista tudatformálás hatékony eszközévé vált. B. O. tartott — tömőgépek bemuta tá­sával egybekötött — tapasztalat­csere-értekezletek. Ezeken a te­nyésztők ismertetik egymással a gyakorlatban jól bevált mun­kamódszereiket, s megismerked­nek. valamint megbarátkoznak a gépi töméssel. Ferenc* Ernő, a MÉSZÖV főosztályvezetője

Next

/
Thumbnails
Contents