Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

V Ä takarékosság és az adóügy a megyei tanács vb napirendién A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén — né­hány bejelentés jóváhagyó tu­domásul vétele után — először a takarékossági verseny múlt évi eredményeiről és az idei célkitűzéseiről tárgyalt a me­gyei tanács terv- és pénzügyi állandó bizottságának előterjesz­tése alapján. Ennek kapcsán a végrehajtó bizottság igen eredményesnek értékelte az elmúlt évi takaré­kossági versenyt. Nemcsak azért, mert Bács-Kiskun megye lakossá­gának takarékbetétállomá­nya 175 millió forinttal emelkedett az elmúlt év­ben, ami országosan is a legjobb eredmény. Kétségtelen, hogy a betétnövekedésben nagy szere­pe van a megye számos jó gaz­dasági adottságú helységének. Nem lebecsülendő azonban az a széles körű társadalmi tevé­kenység sem, amellyel — a kü­lönböző társadalmi és tömeg­szervezetek segítségével — a ta­karékossági albizottságok a ta­karékosság jelentőségét, hasz­nát tudatosították. Hiszen, nem utolsósorban ennek jóvoltából sikerült elérni, hogy ma már a megyében élő családok mintegy 80 százaléka betét­könyvvel rendelkezik. S ami ugyancsak nem lebecsü­lendő törekvés, hogy egyre cél­tudatosabb az előtakarékosság a lakásproblémáknak a sajat erőből történő megoldása céljá­ból. A végrehajtó bizottság az idei takarékossági verseny néhány feltételének olyan módosítására hozott határozatot, amely sze­rint . a területi adottságok ala­posabb figyelembevételével igaz­ságosabban érvényesíthető a legjobb eredményt elérő helysé­gek jutalmazása. Az ülés második napirendi pontjaként a megye múlt évi adóbevételi munkájáról és az idei első félévi ezzel kapcso­latos feladatokról tárgyalt a végrehajtó bizottság. E témakör vitájában részt vett dr. Garam- völgyi Károly pénzügyminiszter- helyettes és Birling Mihály, a Pénzügyminisztérium lakossag- adóztatúsi osztályvezetője is. A megyei tanács vb pénzügyi osztályának jelentéséből és a témakör vitájából egyaránt ki­tűnt, hogy az immár évek óta kedvezően alakuló adóbefizeté­sek és az illetékes szakosztály körültekintő munkájának ered­ményeként adónemenként és együttesen tavaly is sikeres vc’t a bevételi tervek teljesítése, no­ha az időjárás és az elemi csa­pások sok tekintetben hátráltat­ták a gazdálkodás eredményes­ségét. A járások közül 102.9 szá­zalékos eredménnyel a kiskun­félegyházi, a városok közül pe­dig 102,1 százalékos tervtelj''sí- téssel 'Kecskemét jár az élen. Szembetűnőbb lemaradás csu­pán a kiskőrösi járásban ta­pasztalható (98,4 százalékos tel­jesítés). Az adóügyi munka idei fel­adatairól szólva hangsúlyozot­tan került szóba, hogy a megye ez évi összköltségvetésének mintegy 39 százalékát az adó­bevételi alapok képezik. Ez te-' hát azt jelenti, — ahogyan Ga- ramvölgyi miniszterhelyettes is kifejtette: — A fegyelmezett, pontos adófizetés a községek és vá­rosok „húsába” vágó fel­adat, hiszen ez alapozza meg a gaz­dálkodás lehetőségét. XXI. ÉVF.. 82. sz. Ára 60 fillér is««. Apr. ■», csüt. fi ] ívhS Vita a Szovjetunió népgazdaság fejlesztési irányelveiről MOSZKVA. (TASZSZ) Nyolcadik napja ülésezik a Kremlben az SZKP XXIII. kongresszusa, amely megvitatta a Központi Bizottság beszámo­lóját és megkezdte az 1966— 1970. évekre szóló népgazdaság­fejlesztési terv irányelveinek tárgyalását. Ivan Kazanyec vaskohászati miniszter elmondotta, hogy 1965-ben a Szovjetunióban 91 millió tonna acélt, csaknem 71 millió toóna hengereltárut gyár­tottak. A vaskohászat sikerei még nagyobbak lennének, ha az utóbbi években „a vegyiparnak a vaskohászattal való helytelen^ szubjektivista szembeállítása” miatt nem csökkentették volna a vas- és acélgyártás növekedési ütemét. — A vaskohászat iránt tanú­sított figyelem lanyhulása kö­vetkeztében nem teljesítettük a nyersvas, az acél, a hengerelt­áruk gyártására szolgáló új ka­pacitások üzembe helyezésének hétéves tervét— állapította meg a miniszter, majd hangsúlyozta, hogy az új ötéves terv a vas­kohászat fejlesztésének gyors ütemét irányozza elő. Pavel Lobanov, a Szovjet Or­szágos Mezőgazdasági Tudomá­nyos Akadémia elnöke közölte, hogy a tudósok tudományosan megalapozott gazdálkodási rend­szert dolgoznak ki a különböző mezőgazdasági övezetek számá- ra. A tudományos és az élenjáró tapasztalatok alapján termelé­kenyebben lehetne gazdálkodni, „de a szubjektivizmus, s a tu­dományos adatok lebecsülése a közelmúltban arra vezetett, hogy egyes ajánlások, amelye­ket nem ellenőriztek kellően, Ülésesik az SZKP XXIII. kongresszusa k i kétségbevonhatatlan igazságok­ká váltak — hangoztatta. „A Központi Bizottság 1964 októberi és 1965. márciusi plé­numa gyökeresen megváltoztat­ta a helyzetet. Ez a tudományos intézmények és a tudósok mun­kájára is vonatkozik. Ma ked­vező feltételek teremtődnek meg az alkotó munkához és a tudományos termelési ajánlások kidolgozásához" jelentette ki Pavel Lobanov. Ezután Grigorij Zolotuhin, a krasznodari határterület párt- bizottságának titkára, majd Je- katyerina Furceva művelődés- ügyi miniszter, Maszimhan Bej- szebajev, Kazahsztán miniszter- tanácsának elnöke. Nyikolaj Va- sziljev, az SZKP Belgorodi Te­rületi Bizottságának titkára és Nyikolaj Bajbakov, a Szovjet­unió Tervbizottságának elnöke szólalt fel. Az elnök ezután a külföldi vendégeknek adta meg a szót. Fried! Fürnberg, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának titkára, Zahir Ab­del Szamad, a Szíriái KP kép­viselője, Antonio Ramirez, az Ecuadori Kommunista Párt kül­döttségének vezetője, majd Raul Acosta, a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára felszólalásában egybe­hangzóan kijelentette, hogy en­nek a kongresszusnak nagy je­lentősége van a nemzetközi kommunizmus szempontjából. Ezt erősítette meg John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára is, aki ki­jelentette: „Ha létrejön valamennyi kom­munista akciöegysége az impe­rializmus ellen vívott harcban, s mindenekelőtt a hős vietnami nép támogatásában, akkor jóval könnyebben oldhatjuk meg fel­adatainkat.” Szerda délután befejeződött az SZKP XXIII. kongresszusá­nak nyolcadik munkanapja. A küldöttek csütörtökön foly­tatják a vitát Alekszej Koszi ginnak az ötéves népgazdaság terv irányelveiről tartott beszá mólója felett. A képen: a kongresszuson részt vevő magyar pártküldöit- ség a tanácskozás egyik szüne­tében. Reális terveket Megyeszer te folynak a terme­lőszövetkezetekben a tervtar-i lyaló közgyűlések. A tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a kö­zös gazdaságok nagyobb részé­ben megfontoltan, alapos vita­tás után. először vezetőségi és párttaggyűléseken, majd brigád- értekezleteken történt állásfog­lalások alapján kerül közgyűlés elé a jövő évi terv. Az idei tervezés eltér az előző évekétől. Először is egy új öt­éves terv első esztendejéről szól, vagyis egy fél évtized elgondo­lásainak jelentős részét képezi. Másrészt más módszerekkel ké­szültek a tervek, hiszen a gaz­dasági reform megvalósításának részeként a termelőszövetkeze­tek Sokkal nagyobb önállósággal •készítették. Maguk határozták ímeg, hogy miből mennyit ter­miéinek, mekkora területen. A szerződéskötéseknél alkalmazott új forma szerint, teljesen ön­állóan döntötték el, miből meny­nyit szerződnek. Ez a módszer — mint ahogy az eddigi tapaszta­latok bizonyítják — jól bevált. Az önállóság fokozottabb ér­vényre juttatása mellett a 'kö­zös gazdaságok biztosítják a népgazdaság által igényelt áru megtermelését. Először fordult elő például, hogy kenyérgaboná­ból, friss és konzervnek szánt zöldségfélékből az előirányzato­kat leszerződték. Az is bebizo­nyosodott, hogy ahol a termelő- szövetkezetek és vállalatok kö­zött nem volt jó a kapcsolat, a hibák „visszaütöttek”. Sok gond volt például az elmúlt években a cukorrépa átvételénél a bajai járásban. Emiatt az előirány­zottnál kevesebb területre szer­ződtek a Kaposvári Cukorgyár­ral a termelőszövetkezetek. A z önállóság érvényesülésé­nél tapasztalható, hogy egyes gazdaságokban átestek a „ló túlsó felére”. Túlságosan bíznak a szabadpiaci értékesítés lehető­ségében, olyan gazdaságok is. ahol viszonylag messze van a felvevő piac és a szállítási költ­ségek eléggé magasak, másrészt az értékesítési bizonytalanság- jelentős tényezőként mutatko­zik. Egyes gazdaságokban a kedvező árintézkedések nyomán jelentősen növelik a szarvas­marha-állományt, elsősorban a hizlalást. Rendszerint ezzel szemben csökkentik a sertésál­lományt, főként a kocalétszá­mot. Az utóbbi években jelentő­sen csökkent a kocaállomány például olyan intenzív sertéste­nyésztő körzetben is, mint a ba­jai járás. Ugyanakkor a terme­lőszövetkezetek, amelyek a tava­lyinál több hízómarhát akarnak beállítani, az ehhez szükséges sovány jószágot, vagyis az alap­anyagot állami akcióban ’szeret­nék megkapni. Nincs törekvés tehát olyan mértékben, ahogy azt a gazdálkodás megkívánja, a saját állományból való hízó alapanyag utánpótlásra. Ugyan­ez a helyzet a sertésnél is, amit a kocaállomány csökkentése is bizonyít. Az mindenki számára világos, hogy az állattenyésztés fejlesz­tését csak megfelelő utánpótlás­sal lehet biztosítani. Ezt pedig a gazdasagok tudják megoldani, az ő feladatuk, Káros szemlélet az, amely mindent az államtól vár. Még nem késő. Van lehetőség arra, hogy még egyszer alaposan, megfontoltan felmérjék a hely­zetet azokban a termelőszövet­kezetekben, ahol nem eléggé sokoldalúan szemlélték az ösz- szefüggéseket. Lehetőség van a háztáji gazdaságok kocaállomá­nyának a növelésére is. ehhez a közös tud segítséget adni. A tehénállomány emelését pedig elsősorban a közös gazdaságok­nak kell szorgalmazni. Könnyít- hetik a takarmányozást is, ha maguk keverik a táptakarmányt. Figyelembe véve a saját és a népgazdasági érdeket, reális ta­lajon kell megtervezni a jövő évi gazdálkodást. K. S. A legifjabbakkal, a kék és | vörös nyakkendós pajtások több | mint egymilliós táborának kép- j viselőivel találkozott szerdán j délután a budapesti IX. kerületi József Attila Üttörőházban Alekszej Leonov, népünk űrba- I jós vendége. Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormáhy el­nöke és Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai a Kormány és a Központi Bizottság képviseletébep szerdán a Parlament­ben fogadták Alekszej Leonov űrhajós alezredest, a Szovjet­unió Hősét. Részt vett a találkozón Czinege Lajos honvédel­mi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, je­len volt N. R. Seleh, követtanácsos, a budapesti szovjet nagy- követség ideiglenes ügyvivője. A szívélyes baráti hangulatú összejövetelen Kállai Gyula és Szirmai István hosszan elbe­szélgette^ a szovjet űrhajósok népes családjának tagjával. (MTI) Kis úttörőlány köszöntötte tár­sai nevében formás, orosz nyel­vű beszédben a világűr első gyalogosát, akit háromszoros él­jennel fogadott és tiszteletbeli úttörővé avatott a látogatás hí­rére összegyűlt gyereksereg. Ez­után rövid körséta következett az épületben, majd Leonov az úttörőház nagytermében baráti összejövetelen találkozott a IX. kerületi úttörőkkel. Szabó Fe­rencnek, a Magyar Úttörő Szö­vetség titkárának bevezető sza­vai után rövid beszédben kö­szöntötte az új nemzedék kép­viselőit. — Tanuljatok szorgal­masan — buzdította a pajtáso­kat — éljetek barátságban egy­mással, készüljetek fel jól az életre, hogy méltó kézbe kerül­jön a szocialista Magyarország jövője. A József Attila Üttörőházból a Csepel Vas- és Fémművekbe vezetett Alekszej Leonov útja; nagygyűlésen találkozott a gyáróriás dolgozóival. Borbély Sándor, a Csepel Vas- és Fém­művek pártbizottságának titká­ra üdvözlő szavai után a nagy­gyűlés részvevőinek ünneplése közben Alekszej Leonov emel­kedett szólásra: — Ügy gondoltam: nem, utaz­hatom el Magyarországról anél­kül, hogy ne keressem föl Cse­pelt, ezt a nagy múltú város­részt, amelynek hagyományaira, hősies helytállására nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi munkásmozgalom is méltán le­het büszke — hangsúlyozta elöljáróban, majd v a XXIII. I kongresszus munkájáról, a Lu­na—10 jelentőségéről beszélt. Nagygyűlés Csepelen az „űrgyalogos” és ££ tiszteletére fogadta Leonovot

Next

/
Thumbnails
Contents