Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

5. oldal 19W. április 1, péntek Hasznos együttműködés A KÖNYVTARAK és film­színházak együttműködésének már több éves hagyománya van Bács-Kiskun megyében. Az együttműködés azonban eddig legtöbbször alkalomszerű volt. A megyei tanács művelődés- ügyi osztályának kezdeményezé­sére ebben az évadban új ala­pokra helyezték az együttműkö­dést. A feladatokat közösen be­szélték meg. Ezentúl a könyv­tárak népszerűsítik a regények i'ilmfeldolgozását, és foglalkoz­nak azokkal a filmekkel is, amelyek témájához irodalmi anyaggal rendelkeznek, mint például az ítélet Nümbergben című film esetében. A propa­ganda jó előkészítésére a Me­gyei Moziüzemi Vállalat rend­szeresen közli a megyei könyv­tárral a műsorterveket, amelyek alapján tájékoztatják a járási könyvtárakat a területükön be­Orosz nyelvi versenyek az általános iskolákban Az idén is — mint minden év­ben — márciusban rendezték meg az általános iskolai orosz nyelvi versenyeket. Először minden isko­lában a legjobb oroszosok mér­ték össze erejüket és a legnagyobb pontszámot elért tanulók jutottak tovább a járási, városi versenyek­re. Akik itt jól megfeleltek, részt vettek a megyei döntőn. Külön versenyeztek a normál és az orosz tagozatos osztályok tanulói. A normál tagozatosok megyei versenyén első helyezést ért el a nyolcadik osztályos Hosszú Ilona, a Kecskeméti Jókai Általános Is­kola tanulója és Kósa Julianna, nyolcadik osztályos szalkszentmár- toni kislány. Második helyen Var­ya Edit, harmadik helyen Csapiár Eva, a Kecskeméti 1-es számú Ál­talános Iskola tanulói végeztek. A hetedik osztályosok közül el­ső Dékány Zsuzsa, (Kecskeméti I-es számú Általános Iskola), második Arday László. (Kecskeméti Jókai utcai Általános Iskola), a harma­dik pedig Viczián Erzsébet, a (Kis­kőrösi Bem József Általános Isko­la tanulója) létt. Az orosz tagozatos osztályok ta­nulóinak megyei döntőjén az első helyet a nyolcadik osztályosok kö­zül Géró Imre, a Kecskeméti III- as számú Általános Iskola tanu­lója, második helyet megosztva Bozsó Zsuzsa és Országit Erzsébet, a Kecskeméti Zrínyi Ilona Általá­nos Iskola tanulói, a harmadik helyet pedig Tornyai Jenő és Ko­vács Géza, a Kecskeméti III-as számú Általános Iskola tanulói nyerték. A hetedik osztályosok közül el­ső helyen Gesztessy Lucia, máso­dik helyen Gottlieb Erzsébet és Chiovini András, a kecskeméti III-as számú Iskola tanulói, har­madik helyen pedig Varga Kata­lin, a Kecskeméti Zrínyi Ilona Ál­talános Iskola tanulója végzett. A megyei döntő helyezettéi részt vesznek az áprilisban megrende­zendő országos orosz nyelvi ver­senyen is. mutatásra kerülő filmek vetí­tésének időpontjáról. A tájékoz­tatást kiegészítik a szóban forgó filmekkel foglalkozó tanulmá­nyok kritikák címleírásával, hogy ezzel is megkönnyítsék a filmekhez illő könyvkiállítások összeállítását. EGY-EGY irodalmi témát feldolgozó film mindig fokozza az érdeklődést a film alapjául szol­gáló regény vagy novella iránt. Számos példát lehetne erre fel­hozni. Ilyen volt Victor Hugo: Nyomorultak, Németh László: Iszony, Fekete Gyula: Az orvos halála című regénye és még sok más mű. Ezek a példák ál­talában olyan művekre vo­natkoznak. amelyek megfilme­sítésük előtt is kereseftek vol­tak. A film hatására azonban még jobban növekedett irántuk az érdeklődés. A könyvtárosoknak fel kell készülniük erre az ér­deklődésre. A bemutató előtt elkészítik a megfelelő kiállítást, elolvastatják az ide vonatkozó kritikákat, hogy ezzel is segít­sék a film jobb megértését. Ügy szeretnék tájékoztatni az érdek­lődőket, hogy a cselekmény kö­vetése mellett eljussanak az al­kotók gondolatainak, céljának megértéséihez is. Az Ítélet Nürnbergben című film bemutatásakor a második világháborúval foglalkozó iro­dalomból készített kiállítást a megyei könyvtár. Elsősorban po­litikai műveket állítottak ki. A kölcsönbe vitt könyveik he­lyére azonnal másikat tettek. Szépirodalmi alkotást csak ak­kor vettek igénybe, ha törté­nelmi, vagy politikai művekkel már nem rendelkeztek. A kiállí­tást eredetileg csak egy hétre tervezték, de az egy hétből há­rom lett, olyan nagy volt az érdeklődés. Naponta 40—60 szá­zalékát vitték el a kiállított műveknek. A FILM IRÄNT általános a2 érdeklődés. Ez a filmklubok ha­tására csak növekszik. Az olva­sókat a régebben bemutatott filmek is foglalkoztatják. A csak olvasótermi használatra kiad­ható művekből gyakran kérik a Filmvilág és a Film, Színház, Muzsika korábbi évfolyamait, a Filmlexikont, és más hasonló kézikönyvet. Ez az együttműködés a könyv­tárak és a filmszínházak között tehát nyilvánvalóan eredményes lesz. A kiállítási javaslatokat azonban nem tudja a megyei könyvtár valamennyi községi könyvtárra kiterjeszteni. Ezek segítése a járási könyvtárak fel­adata lesz. ményezhette. Ennek első lép­csőfoka Kisszálláson a gépállo­más megalakulása volt. Gépállomás as elsők kösőtt Hazánk felszabadulásának harmadik évfordulóján, 1948. április 4-én. az országban má­sodiknak létrejött gépállomás kezdetben tíz erőgéppel ren­delkezett, Segített a fogat nél­küli földhöz juttatottaknak szántani (traktorosai az első évben 239 kisparaszt 700 hold földjét művelték meg), védte őket a nagygazdák uzsorájától, akik magas ellenérték fejében adták kölcsön a lovaikat, ekéi­ket, egyéb munkaeszközeiket. A cséplést öt község, — Kis­szálláson kívül Mélykút, Já­noshalma, Tompa, Kelebia — és Kiskunhalas határának dé­li részében végezték az állami gépek. Nem nagyítunk, ha azt mond­juk: hősi helytállással dolgoz­tak a gépállomás traktorosai, hiszen az idénymunkák idején gyakran előfordult, hogy éjjel — vihar- és zseblámpa fényé­nél — szántottak, nappal pedig vetettek. E helytállásuk a termelés elő­relendítése mellett politikailag is hatott az újgazdákra, más­különben a munkásosztály fa­lusi osztaga, ahogy akkoriban nem alaptalanul neveztük, a közvetlen nevelőmunkából is de­rekasan kivette részét. Kommu­nistái a községi pártszervezetbe tömörültek, s nekik is nagy ré­szük volt abban, hogy 1948. ok­tóberében 22 taggal, 154 holdon, Petőfi Sándor nevét választva, megalakult a község első terme­lőszövetkezete. A gépállomás egyébként az évek során — különösen 1955. óta — igen nagy fejlődést ért el. Növekedett, korszerűsödött a gépállománya, s ennek megfe­lelően a teljesítménye is. Pél­dául 1950-ben 30 ezer, másfél évtized múlva pedig már csak­nem négyszerannyi normálhold- nyi munkát végeztek a gépei. Végül — az új gazdasági köve­telményeknek megfelelően, a szövetkezetek fokozott gépesí­tettségének szolgálatára — az elmúlt év végén a gépállomás javítóállomássá alakult át. Jól gazdálkodó szövetkezetek Az egykor sanyarú cselédsoi - ban élt, majd a kisparaszti gaz­dálkodás egy helyben topogásá­Kioszto?ták az idei irodaimi és művészeti dijakat ÜJR ASZÜLETIK A KISKUN MÚZEUM Csütörtökön a Fészek művész­klubban kiosztották az 1966. évi irodalmi és művészeti díjakat. Az ünnepségen megje­lent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megjelenteket Ilku Pál műve­lődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja üdvözölte, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Nemsokára visszadják ere­deti rendeltetésének a Kiskun­félegyházi Múzeum korábban más célra használt helyiségeit Dr. Lükő Gábor igazgatóval végigjártuk a múzeum épületét ahol mindenféle mész- és fes­tékszag érződik, parkettahalma­zok, a lázas építkezés jelei. Mindenekelőtt a börtönügyi múzeum festését fejezik be, a cA Oá írni-Dón és nétj i/ej HANGVERSENYE A KÖZELJÖVŐBEN működé­sének húszéves évfordulóját ün­neplő Tátrai-vonósnégyes az első időktől kezdve élvonalbeli kamarazene-együtteseink közé tartozott, ezt a rangját zenei életünkben és a külföld előtt is a mai napig töretlenül meg­őrizte és — reméljük — még sokáig meg is tartja. Egyik fő oka ennek az a lankadatlan frisseség, mellyel régi repertoár- darabokhoz és új művekhez egy­aránt nyúlnak; ezáltal vala­mennyi interpretációjuk, még ha sokszor hallott darabokról van is szó — revelációként hat Mindennek persze nélkülözhe­tetlen feltétele az a szép, egy­séges hangzás és tökéletes össz- játék, mely szintén jellemző a kvartettre. Keddi kecskeméti hangverse­nyük első száma Haydn 76-os opuszszámú G-dúr vonósnégye­se volt. A remekművek ismer­tetőjele, hogy sohasem avulnak el. nem csontosodnak meg. ha­nem — jó előadók kezében — szüntelenül megújulnak, új és új oldalról tárják fel kimerít­hetetlen gazdagságukat. így tör­tént ezzel a közismert Haydn- kompozícióval is, melynek ez alkalommal elsősorban érzelmi mű, mely az előadókat komoly erőpróba elé állítja: technikai­lag magas követelményeket tá­maszt, férfias lírája pedig nem tűr semmiféle előadói önkényes­séget. A darab elejétől végig koncentrált, zeneileg gazdagon árnyalt, szuggesztív előadásban szólalt meg. Szabó Csilla, akit eddig csaknem kizárólag szólis­taként ismertünk, még ebben a „beugrásban” is (a megbetege­dett Szegedi Anikó helyett) az együttes egyenrangú partneré­nek, kitűnő kamárazenésznek bizonyult. külön Érdekessége volt a koncertnek, hogy a nyitó szám három tételét Tátrai Vil­mos egv..mezőtúri hegedűkészítő mester: Kecse Sándor újonnan készített hangszerén játszotta, aki szeméyesen is jelen volt a hangversenyen. Ezzel a tettel a magyar hangszerkészítő mes­terség eléggé elhanyagolt ügyé­nek tett szolgálatot az együttes. A koncertet követően a mű­vészek baráti beszélgetésen vet­tek részt a város érdeklődő ze­nebarátaival a Művészklubban. Körber Tivadar kiállítási tárgyak nagy részét most raktárba tették. Ezekben az emeleti termekben nyílik meg április 4-én Holló László Kos- suth-díjas festőművész kiállí­tása. A múzeumépület utcai front­ján már kiürítették az emeleti lakásokat. Csupán két lakó van még az épületben, de az ő ré­szükre is szereznek lakást és akkor teljesen a múzeum ren­delkezésére áll majd a kiskun kapitányok egykori székhelye. Az ORlslston rendezik be az igazgató és munkatársak iro­dáját. A másik oldalon pedig „A Kiskunság története és et­nikuma” című állandó kiállítást helyezik el — Mi lesz a földszinti helyi­ségekben? — A földszinti bejárattól jobbra és balra két nagytermet képezünk ki — mondja dr. Lü­kő Gábor igazgató. — Ezekben időszakos kiállításokat fogunk majd rendezni és az egyik, va­lószínűleg az, amelyikben a já­rási könyvtár működött az utol­só két évben, előadóterem lesz. Ennek ugyanis jobb a világítása. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a hátsó épü­let emeletén rendezik be az „Osztályuralom és gyarmati rendszer” című, valamint „Az ipari fejlődés kezdetei Kiskun­félegyházán” című kiállításokat . Szó van arról is, hogy a fő­épület emeleti folyosóján állan­dó jelleggel Holló László kiál­lítást rendeznek be. A raktárak még zsúfoltak a kiskunok történetének ezernyi emlékével. Pár hét, és a telje­sen rendbehozott épületben megnyitják az ország egyik leg­gazdagabb vidéki múzeumát. B. J. differenciáltsága ragadott magá­val. Dvorzsák F-dúr. ún. „néger” vonósnégyese a nálunk ritkáb­ban játszott művek közé tarto­zik, pedig az „Üjvilág”-szimfó- niához igen közelálló intonáció­ja. ötlet- és színgazdagsága ré­vén a szerző egyik legjelentő­sebb kamaraműve. Érzelmileg telített, színes és virtuóz elő­adásban szólalt meg, és közön­ségünknél igen kedvező fogad­tatásra talált. A KONCERT második felében Brahms g-moll zongoranégyese hangzott el. Nagy és igényes nak nehézségeit egyre jobban érző újgazdák — a kommunis­ták nevelőmunkájának hatására — sorra rájöttek, hogy helyze­tükön csakis a nagyüzemi gaz­dálkodás javíthat. Ennek fölé­nyéről emlékezetükben éltek még a korszerűen berendezett uradalom eredményei. A kizsák­mányolásmentes. azaz szocialis­ta nagyüzemi gazdálkodás von­zóvá vált tehát számukra. Az említett közös gazdaságon kívül 1959. március közepén megalakult az Üj Élet. a Búza­kalász, a Béke, majd két év múlva a Szabadság, jóval ké­sőbb pedig a Rákóczi Tsz. Vé­gül a mezőgazdaság teljes szo­cialista átszervezése idején Kis­szállás egész parasztsága a szö­vetkezés útjára lépett. A tsz-ek egyesülése folytán jelenleg há­rom szövetkezet, a Petőfi, a Bú­zakalász és a Szabadság gazdál­kodik a község határában. A valamivel több mint 4700 lakos­ból (akik közt a gyermekek is szerepelnek) a szövetkezeti gaz­dák száma meghaladja az ez­ret. Az időszaki munkákban azonban már kétszerennyl csa­ládtag is részt vesz. A tsz-tagokon kívül a MezÓ- mag Vállalat és a tavaly nyá­Műsorok a felszabadulás évfordulóján ÁPRILIS 3. Az ünnep előestéjén ünnepi beszéd hangzik el, 18.3tf*- kor. Elmondja: Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter. Ezt követően Erkel Ferenc Bánk, bán című operáját közvetítjük áz Állami Operaházból, 19.10-től. Kitüntetett Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művészeinket köszönti a „Gratulálunk!” című műsor (kb. 22.15-kor), a riporter Szepesi György. ron megszűnt kenderkikészítő üzemben berendezett Temaforg Textilh ulladék és Fonalosztályo- zó Vállalat mindegyikében 60— 70, a gépjavító állomáson 150 ember dolgozik, s a felszabadu­lás előtti évek négy tanítójával szemben a pedagógusok száma 34 lett. Néhány szót még a tsz-ekről. Közülük kettő — a Petőfi és a Búzakalász — már évek óta a jól gazdálkodó szövetkezetek kategóriájába tartozik, s mun­kaegységenként 40 forintnál töb­bet fizet tagjainak. A Szabadság sem adta alább a jó közepes szintnél, s itt a munkaegység érteke csak néhány forinttal kevesebb, mint az előbbiekben. Hogy mind a három szocialista nagyüzem előbbre is állhatna, ha nem kerültek volna szétbon­tásra az uradalmi gazdasági épületek, s ha Kisszállás lakos­ságának a kétharmada nem élne még mindig a tanyavilágban, ehhez nem fér kétség. ' Az utóbbi nemcsak a szövet­kezetek gondja, hanem a köz­ségé is, (Folytatjuk.) Tarján István I APRUJS 4-ÉN I délelőtt a KISZ­tagok ünnepélyes fogadalomtételé­ről helyszíni közvetítésben ad be­számolót a televízió, 10.00 órai kez­dettel. Magyarul beszélő szovjet ifjúsági játékfilm, „Tolja kalandjai”, egé­szíti ki az ifjú nézők délelőtti programját. A délutáni és esti műsorok kö­zül az alábbiakra hívjuk fel a fi­gyelmet: Nemzetközi birkózó verseny köz­vetítésére kerül sor 16.00-kor a Sportcsarnokból. Filmmozaik címmel NDK drót- bábu-filmet vetítünk, címe „Han­gulat”, majd amerikai riportfil­met látunk a gyöngytenyésztés ér­dekes munkájáról. „Hamilton és a zenei fesztivál” címmel egy rajz­film az összeállítás következő szá­ma, ezt követi a „ll-es kabin” cí­mű francia kisjátékfilm. Könnyű­zenei képeskönyv zárja, neves fran­cia művészek közreműködésével, a Filmmozaik ünnepi számát. Négy fiatal költő — Simon Ist­ván, Váci Mihály, Nagy László és Juhász Ferenc — négy versét hall­juk 18.40-kor ,,Öda a repüléshez” címmel, Berek Katalin, Sinkovits Imre, Mensáros László és Nagy Attila előadásában. Munkásénekkarok című műso­runkban közreműködik Lukács Margit, Benkő Gyula, a Kanizsai Dorottya Gimnázium énekkara, a KISZ Központi Művészegyüttese, a Magyar Néphadsereg Művészegyüt­tese, a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz énekkara, az OK3SZ vegyes kara és a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekara. A Tv-híradó és az esti mese után a Nem vagyunk angyalok című is­mert és nagysikerű vígjáték tele­víziós, zenés változatát láthatjuk 20.00-kor. Közreműködik: Kiss Ma­nyi, Márkus László. Dómján Edit. Bilicsi Tivadar, Báró Anna, Káló Flórián. Németh József, valamint a Stúdió—ll és a Módos-vokál. A nap egyik kiemelkedő műsora lesz a Játék a múlttal című riport­film. A 20—30 évesek korosztályá­ról szól, mely a felszabadulás előt­ti múltból nem sokat látott ugyan, de élete során annyi minden vál­tozás történt, hogy érdemes erre visszatekinteni. A riport hangrésze rádiójáték jellegű, sok szereplővel. A gondolatébresztő képsorokban úi felvételek keverednek a múlt do­kumentumaival. az egész egy pá­lyaudvari várakozás 30 perce alatt pereg le előttünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents