Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-30 / 101. szám
1966, április 30, szombat S. oldal Nyitás előtt A SZOVJET filmművészet vezető egyénisége. Edzenste? n kortársa volt. Nevelt és szárnyra bocsátott egy tehetséges fiatal rendező nemzedéket: Grigorij Csuhrajt, Igor Talantomt, Scsu- kint, Tumanovot és másokat. Világszerte akkor figyeltek fel rá, amikor bemutatták Lenin októbere című filmjét. Akkor 36 éves volt, ma hatvanöt. Négy éve jutalmazták fődíjjal az Egy év kilenc napja című filmjét, a Karlovy Varyd fesztiválon. Most pedig új filmje áll a nemzetközi érdeklődés középpontjában: A hétköznapi fasizmus. Egyszerűen, póztalanul áll & Szikra Moziban. Szemben a zsúfolt nézőtérrel, a tiszteletére összegyűlt művészekkel, filmrajongókkal. Fotósok, filmesek lesik minden mozdulatát. A sovány, szemüveges férfi halkan, természetes kedvességgel arról beszél: milyen sokat köszönhet Eizenstednnek és mennyi segítséget kapott az őt Budapestre is elkísérő munkatársaitól: Maja Turovszkájától és Jurij Hanjutintól. Tekintetét nem kerüli el semmi. Miközben finom szellemességgel legújabb filmjének műhelytitkairól beszél, figyeli az arcokat, a feléje forduló szemeket. Hogy mennyi mindent tud leolvasni, megfejteni az arcvonások és tekintetek titkából, csak az tudja, aki látta filmjeit, főleg a legutolsót: A hétköznapi fasizmust. MILYEN ember Mihail Ramm? Meglátszik vajon rajta, hogy a filmművészet jelentős egyénisége? Vannak, persze hogy vannak külsőleg, belsőleg „látványos”, a „kiválasztottak'’ valamennyi ismertetőjegyét magukon hordozó nagyságok. Az egyik v ember ilyen, a másik olyan. Akadnak kisnövésű hadvezérek és szálfatermetű gondolkodók. Mihail Rommról, ha nem tudnám, hogy világhírű rendező, azt mondanám: tanár... Az is, a szó mélyebb és tá- gabb értelmében. Saját szavait véve alapul, a legszebb és legnehezebb feladatra vállalkozott: „Az embereket meg kell tanítani gondolkodni. Ez ma a legfontosabb.” Egy kislánytól levelet kapott: „Nem tudom, jó-e, rossz-e a film, de nagyon megdöbbentett. Felnőttebb lettem.” A film vágónője — 18 éves fiatal lány — annyira a látottak hatása alá került, hogy a rendezőnek kellett átvenni a munkáját. Moszkvában egy asszony elájult, mert megismerte 'férjét a gázkamrában, a halálba indulók között. Párizsban, filmjének szinkronizálásán — munkaidejük letelte után is ottmaradtak a fiatalok. A hétköznapi fasizmus valamilyen formában a gondolkodásra eszmélés hatalmas élményével is megajándékozza az embereket. MI KÉSZTETTE a film megalkotására? — Tulajdonképpen folytatni akartam azt a gondolatot, amit az Egy év kilenc napjában kibon tottaim. Ebben a filmben a szovjet atomfizikusok életével foglalkoztam: kötelességükről az emberiséggel szemben. A hétköznapi fasizmusban azt ábrázolom, hogy hová süllyedhet, mivé alacsonyodhat az ember. Filmem erre a veszélyre figyelmeztet. Nemcsak a Hitler-fasiz- mus szörnyűségét idézi, hanem annak a veszélynek a lehetőségeit is feltárja, amelyet egy új fasizmus hatalomra jutása jelentene. Ezért kell gondolkodni a filmen és ráeszmélni, hogy ma mik az emberek kötelességei. Több évig nem rendezett mást erre az egy filmre összpontosította figyelmét, energiáját, kivéTegnapelőtt még kábelkötegek lógtak a falból, a vetítőgépeket ponyva takarta és a nézőtéren gyaluforgács meg fűrészpor. — Itt lesz szombaton előadás? Lesz. Ma délután ünnepélyes átadás, díszelőadás. Holnap pedig A nap és az óra című szélesvásznú francia filmmel megnyitja kapuit a nagyközönségnek az újjáépített kecskeméti Árpád mozi. Tető a levegőben Aztán mikor fogják bezárni megint? — kérdezte egy kollégám tamáskodva. Mert egyszer már úgy volt, hogy hamarosan megnyitják, s akkor megrogy- gyant a tető. Üjra kellett kezdeni, a megnyitás eltolódott a következő esztendőre. Mit várhat az ember a legjobb esetben Kétmillió méter filmből kerestük ki a leglényegesebbet... Új szobrokat kap Félegyháza A FELSZABADULÁS óta Kiskunfélegyháza 320 millió forint értékű beruházást kapott. A fennálló rendelkezések értelmében ennek a hatalmas ösz- szegnek 2 ezrelékét befizették a Képzőművészeti Lektorátushoz. A befizetett összeg rendeltetése, hogy abból a köztereket, középületeket képzőművészeti alkotásokkal ellássák. Bár a kiskunfélegyházi beruházásokból erre a célra befolyt összeg meghaladja a félmilliót, a város eddig még úgyszólván semmit nem kapott tereinek és épületeinek díszítésére. Pedig szükség volna erre. Hiszen a város nemzetközi főútvonalon fekszik, idegenforgalma egyre emelkedik és külső arculatának szépülése is sürgeti képzőművészeti alkotások elhelyezését. A VAROS vezetői nemrégiben látogatást tettek a Képzőművészeti Lektorátus vezetőjénél, Ormos Tibornál és elpanaszol ták a sérelmet. Ormos elvtárs méltányolta a félegyháziak panaszát és intézkedett, hogy a mulasztásokat már a közeljövőben pótolják. Ennek megfelelően hamarosan több képző- művészeti alkotás kerül elhelyezésre Kiskunfélegyházán. Mesz- lényi János szobrászművész Anyaság című szobra a kórház kertjét fogja díszíteni. Kovács Ferenc szobrászművész Citerázó parasztja a Móra téren kerül felállításra. A MÁV-állomás mellett épülő iparitanüló-intézet előtt egv ifjút ábrázoló bror.z szobrot helyeznek el. A gyermekjátszótéren felállításra kerülő mászóplasztika (művészi kivitelű gyermekjáték és tornaszer egyben) tervezésére országos pályázatot írnak ki. A JArASI pártbizottság tanácskozótermében megfestendő munkásmozgalmi tárgyú freskó elkészítésére négv festőművészt hívtak meg: Baska József, Tpth Ernő, Miskolci László és Szálai Ferenc között pályázat útján dől el, ki készíti a faliképet. A városi pártbizottság tanácskozótermében 4 négyzetméteres gobelint helyeznek el. Ennek tervezésére és elkészítésére Hé- zső Ferenc hódmezővásárhelyi festőt kérték fel. A felsorolt képzőművészeti alkotásokon kívül. amelyeket ajándékba kap a város, a tanács végrehajtó bizottsága megvásárolja Kovács Ferenc kiskunfélegyházi születésű szobrászművész alkotását, a Petőfi márványfejet, amely a X. Képzőművészeti Kiállításon nagy sikerrel szerepelt. is? Hogy a tető most valamivel tovább bírja majd. Legalább is ilyen hírek járnak a városban. Az egyetlen hely a moziban, ahol napokkal a megnyitás előtt tökéletes a rend: a padlás. Az új gerendák, frissen gyalult szerkezeti elemek szinte világítanak. Én nem értek hozzá, de annyit a vak is láthat, hogy itt úgyszólván teljesen kicserélték a tetőszerkezetet. Rohrbacher Béla, a Moziüzemi Vállalat műszaki vezetője magyarázgatja a kötéseket, tartóelemeket. Annyit mindenesetre felfogok, hogy semmi ok az aggályoskodásra. A tetőszerkezet a Budapesti Műszaki Egyetem szakvéleménye alapján nyilvánították alkalmasnak. — Olyan erős — tréfálkozik kísérőm —, hogy a falak már rég leomlanak, de a tető még akkor is bírni fogja. Mi szem- szájnak ingere Szép az előcsarnok, a tökéletesen megújított nézőtér, minden, amerre az ember csak néz. Nem is írom le apróra, hiszen úgyis meglátják rrfajd. Valamit azonban már most jó lesz szet- kürtölnöm. Nehogy meglepetés érjen majd valakit, ha piszkos ruhában, sáros cipővel akar beülni, aztán nem kap a pénztárnál jegyet. Az Árpád mozi lesz a szebbik a városban. És majdnem kétmillióba került. Igazán vétek volna hagyni. , hogy idő előtt tönkre tegyék. Némelyek talán majd hábo- rognak, s kétségbe vonják, hogy a válalatnak joga van az efféle rendszabályokhoz. Szerintem inkább elismerés illeti, amiért vállalkozik rá, nevelni akar. Nem könnyű feladat. A legkorszerűbb, valóban Ne tessék mosolyogni kérem, hogy minálunk minden az a bizonyos „leg-”. Az Árpád mozi sok szempontból valóban a „leg”-et képviseli. Például: Eddig négy hangszóró volt — most 40 (!) van beépítve az oldalfalakba és a vászon mögé. Térhatású hangot élvezhet tehát a néző. A fűtésről, szellőzésről pedig klimatizáló berendezés gondoskodik ... Ezek a legfontosabbak. De még valamit illik itt feljegyezni: A vállalat Balázs Béla szocialista brigádja a héten két műszakban, nyújtott munkaidővel dolgozott, hogy az ígéret szerint május 1-re megnyílhasson az Árpád mozi. Amit vállaltak, teljesítették. Ráadásul megtakarítottak a felújítás költségeiből 100 ezer forintot. M. L. Télen-nyáron Gyermekszínház A kecskeméti kulturális programban szinte nap mi»t nap találkozunk a Gyermekszínház nevével. Az általános iskolások valamennyien tudják, hogy hob van, hiszen itt elsősorban velük foglalkoznak, nekik állítanak össze műsorokat, nekik szervezik a különféle szakköröket. A Gyermekszínházat a Városi Művelődésd Ház tartja fenn. Ha rendéltetését, hivatását nézzük, tulajdonképpen nem is színház. Mert bár csak egy helyiségből áll — ahol a színpad és a nézőtér van —, mégsem csupán a színház feladatát látja el. Helyesebb volna a gyermek művelődési ház elnevezés. Mint színház, minden héten szombaton két alkalommal bábelőadást tart a kicsinyeknek. Csütörtökön mint mozi működik. Ilyenkor ismeretterjesztő és bábfilmeket láthatnak a gyerekek. Ám mindezeken felül önálló szakkörei is vannak a Gyermekszínháznak. Mivel a saját épületében, a Katona József utcában nincs elegendő hely, a szakköri foglalkozásokat a Városi Művelődési Házban tartják. Ezek közül az egyik legnépszerűbb az Ifjú Zenebarát Szakkör. Minden második vasárnap délelőtt találkoznak a tagok. Az összejöveteleken meghívott zeneszerzők és zenetanárok vezetik a foglalkozást. Május 22-én például ősze László zenetörténész és Szokolay Sándor zeneszerző látogat el hozzájuk. Június közepére közös kirándulást terveznek azokra a tájakra, amelyekről tanultak dalokat, és zeneműveket hallottak. öe nemcsak zenekedvelők akadnak szép számmal a gyere- kek között. Sokan tagjai a képzőművészeti szakkörnek. A délután tanulóknak hétfőn délelőtt mindig van valami közös programjuk: tárlatokat látogatnak vagy szép időben kisétálnak a szabadba rajzolni. Akik viszont délelőtt járnak iskolába, azok hétfőn este találkoznak a művelődési házban. A szombat délután a sakkozóké. öttől hétig ők veszik birtokba a Városi Művelődésd Ház egyik különszobáját. ysármcg minden gyerek is- kolaba jár, a Gyenmekszínház ve- ze tősége már meghatározta a nyári programot is. Kéthetenként vetélkedőket és társasjátékokat rendeznek a napközis gyerekek szórakoztatására. A győztesek könyvjutalmat, ’ csokoládét kapnak. Két alkalommal ellátogat a Gyermekszínház a fehértói úttörőtáborba is, ahol a Rajkózenekar közreműködésével műsort adnak az úttörőknek. K. Zs. f-$\j kis (dcdékemység... fgy tehát a művelődési ház készen, műszakilag át is adják hamarosan, de nem nyithatják meg. Elvégre még tánc közben is le kell ülni egyszeregyszer. Még szerencse hogy a Mo iüzemi Vállalat ma is árja, amit vállalt Az igazgató készséggel teljesíti elődje Ígéretét. Csakhát — egyelőre csupán a oénz van meg rá. De honnan vesznek hirtelenében 350 széket? Terven felül? B. J. teles tehetségét. A filmek hosz- sza, amelyet átnéztek, meghaladta a kétmillió métert. Javarészük ismeretlen, még nem szerepelt a nyilvánosság előtt. Megtalálták — többek között — Göbbels egy archívumát is. Ezeket a filmeket soha senki sem láthatta, mert Göbbels szerint ezeken a felvételeken a „Führer túlságosan komikusán hatott”. A TÖRTÉNETEKET színesen, szellemesen előadó Mihail Romm hirtelen elhallgat. Aztán nagyon komolyan és halkan csak any- nyit mond még: — Gondolkodni akartunk és gondolkodtatni. Ha ezt elértük, akkor a munkánk nem volt hiábavaló... Vadas Zsuzsa Gondolkodni és gondolkodtatni... Találkozás Mihail Romm-mal egyúttal mozi is lesz. Igen ám. de két esztendővel ezelőtt csak szóbeli tárgyaláson ígérte meg a mozivállalat akkori igazgatója a székeket. Az egyestéget nem fektették írásba, a mozivállalat élére pedig közbpn új igazgató ke .ült. A csengődlek az ígéret által fűtve kopogtattak be a napokban a Mozi- iizemi Vállalathoz, ahol az új igazgató csodálkozva fogadta őket. Honnan is tudhatna a dologról. Aki viszont tud, az megfeledkezett rója. Két éve tartó hu- za-vona után végre befejezés előtt áll a‘ Csengődi Művelődési Otthon. Az utolsó simításokat végzik a szakiparosok, a tanács vezetői pedig már a megnyitó ünnepség műsorát latolgatják. Amikor... Amikor valakinek p-szébe jutott: mi lesz a nagyterem berendezésével? Megnyugtalták: ne idegeskedjen, időre itt lesz, hiszen a Moziüzemi Vállalat készséggel vállalta a 350 szék beszerzését. A művelődési ház ugyanis
