Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-30 / 101. szám
I960, április 30, szombat X «Wal Szervezettebben, kevesebb költséggel Kiváló Vállalat lett ax „Állat forgat mi*9 Pár napja beszámoltunk lapunkban arról az ünnepségről, amelynek keretében a Bács-Kis- kun megyei Állatforgalmi Vállalatot az elmúlt évben elért ki- inagasló teljesítmények jutalmaként a Kiváló Vállalat címmel, vándorzászlóval és oklevéllel tüntették ki. Bíró Imrével, a vállalat igazgatójával arról beszélgettünk: mi tette lehetővé a másfél évtized óta legjobb eredmény elérését. — Elöljáróban tegyünk rövid, összehasonlítást az / előző évek felvásárlási eredményeivel — kértük az igazgatót. — Az eddig legeredményesebb 1959-es évben például 165 és fél ezer sertés felvásárlására került sor. Ezt tavaly 12 ezerrel múltuk felül. A vágómarha átvétele pedig mennyiségét tekintve — 30 147 — pontosan négyezerrel több, mint a két évvel azelőtti. Még jobb az arány, ha a súlymennyiséget vesszük figyelembe. Hízott sertésből ez csaknem 60 ezer mázsával haladja meg a tervezettet, ami 136 százalékos teljesítésnek felel meg. — Melyek az eredményes munkát bizonyító, legkézzelfoghatóbb tényezők? — Mindenekelőtt a költségek alakulási, amely egy mázsa árura vonatkoztatva az 53,75 forintos tervvel szemben 49,86 forintot tett ki. Az összességében több mint másfél milliós költségmegtakarítás elsősorban a túlteljesítésnek köszönhető ugyan, nem kis mértékben azonban a takarékos vállalati költséggazdálkodásról is tanúskodik. — Szóljunk a tavalyi év ermelékenységi mutatóiról is. — Természetszerűen ezek tekintetében is kedvezően éreztette hatását a felvásárlás alakulása. Amíg 1964-ben 1400 mázsa. addig az elmúlt évben már 2174 mázsa felvásárlás jutott egy-egy vállalati dolgozóra. A jó eredmény eléréséhez nagyban hozzájárult a kirendeltségek Ülnökválasztás küszöbén munkaversenye, amelyet a kiskunfélegyházi kirendeltség nyert, de szorosan felzárkózva követte a kecskeméti és a kiskunhalasi egység. — Végezetül: melyek a további tennivalók? — A tervekben előirányzott felvásárlási mennyiségek túlteljesítése érdekében a jó munka- szervezésen túl fokozottan élni kívánunk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a gazdaság- irányítás új módszerei lehetővé tesznek. Munkánkat, s annak végrehajtását feltétlenül előnyösen befolyásolja az új árrendszer, amelynek segítségével a termelés gazdaságosabbá válik. Megnyugtató, hogy idei sertésfelvásárlási tervünk teljesítése már most biztosítottnak látszik, hiszen a szerződéskötési terv egészének megvalósításához alig néhány ezer hiányzik még. Tudatában vagyunk annak, hogy a most jutalmazott eredmények teljes értékűvé csak akkor válnak, ha az idei évet hasonló teljesítmények felmutatásával sikerül zárnunk — mondotta nyilatkozata végén a Bács-Kis- kun megyei Állatforgalmi Vállalat igazgatója. •• Os&tönös és köteles Mikor kézhez vette a meghívót, úgy érezte, kápr,ázat űz vele játékot. „Kormánykitün.te- tése átvételére itt és itt, ekkor és ekkor szíveskedjék megjelenni” — olvasta. Majd, a felszabadulás évfordulójának előestéjén ő is ott állt az ünnepeltek közt, akik a fényképezőgépek vakuinak villogása közepette vették át a megyei tanács vb elnökének kezéből a munkásságukért járó elismerést. Gyene László, a Munka érdemrend ezüst fokozatának boldog tulajdonosa azokban a percekben gondolatban végigjárta élete 48 évének főbb állomásait. Mindazokat, amelyekről most halk szavakkal az újságírónak is beszámol a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben: ennek a közös gazdaságnak fő- agronómusa, immár ötödik esztendeje. — Éppen másfél évtizede, hogy a Hússertéstermelő Vállalat telepvezetője lettem, majd 1953. óta a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet parasztfőiskolai gazdáságában dolgoztam, 'előbb mint állattenyésztő, később pedig üzemegységvezetőként. Életének ez a több mint tíz éven át tartó szakasza végeredményében az állattenyésztéshez kapcsolódik, s a mezőI Amint arról már a sajtó is beszámolt május 15-e és június 30-a között kerül sor a bírósági népi ülnökök újjáválásztására. Ezzel kapcsolatban kerestük fel dr. Bodóczky Lászlót, a megyei bíróság elnökét, s megkértük, nyilatkozzék a népi ülnökök eddigi munkájáról, a választásokkal összefüggő tennivalókról és a további feladatokról. Elöljáróban ezt kérdeztük: — Mi a népi ülnökök szerepe az igazságszolgáltatásban, s hogyan hat ez ki környezetükre? — Az ülnökök szerepe az igazságszolgáltatásban kétirányú — kezdte Bodóczky elvtárs. — Az egyik bírósági működés, a másik a tárgyalótermeken kívüli, a társadalmi életben kifejtett tevékenység. Az ülnökbíráskodás legnagyobb jelentősége abban van. hogy a dolgozók soraiból választott ülnökök által maga a nép vesz részt közvetlenül is a hatalom gyakorlásában. Népi ülnökeink élettapasztalata, igazságérzete előmozdította a szocialista törvényesség megszilárdítását. Ha az ülnök bírósági működése során a nép meggyőződését, életfelfogását fejezi ki, a nép érdekeit szem előtt tartva jár el, ezzel jelentősen megkönnyíti, hogy a szakbíró reálisan lássa az ügy társadalmi összefüggéseit. — A népi ülnökök munkája a bíróságon kívül főleg beszámolók megtartásából áll. Munkahelyükön ugyanis — bírósági működésük után — beszámolót kötelesek tartani s az üzemben, tsz-ben dolgozók életéhez közel álló jogeseteken keresztül mutatják be. hogyan segíti a bíróság munkája a társadalmi tulajdon védelmét, az állampolgárok jogainak biztosítását. A megyében évente több száz népi ülnök fordul meg a bíróságoknál, majd visszatérve munkahelyükre. széles körű nevelő és jogpropaganda-munkát tudnak kifejteni. Így nagy szerepük van a dolgozók nevelésében, mert nemcsak az ülnökökben fokozódik a társadalmi felelősségérzet, hanem kihat környezetükre is. — Az ülnökök működésével kapcsolatban az eltelt három esztendő alatt igen jó tapasztalatokat szerezhettünk. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az 1963 nyarán történt választást, megelőzően a különböző szervek alapos, jó munkát végeztek. Ezt érezhettük az ülnökök aktivitásán, a döntésekben való tevékenyebb közreműködésbén. s a beszámolók számának növekedésében is. — Milyen előkészületek folynak a népi ülnökök soron következő választásával kapcsolatban, hány ülnököt választanak meg, s ebben mi a feladata a bíróságoknak? — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa úgy döntött, hogy 1966. május 15-e és június 30-a között kell megválasztani a járási, illetve megyei bíróságok ülnökeit. Ezt a választást az igazságügyminiszter vezetésével az Országos Ülnökválasztási Bizottság irányítja. A munkában részt vevő szervek — a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya, a SZOT. a Hazafias Népfront — a bírósági ülnökök jelölésével és választásával kapcsolatos felMesszibbre lát a pilóta A kiskőrösi FJK fürge Moszkvicsában himbálódzom a járás valamelyik makadámút ján. Mellettem Bondor Vilmos, a szakszövetkezetek járási főállattenyésztője ül. i Diskurálással próbáljuk agyoncsapni az időt. Bondor Vilmos épp arról beszél, hogy a központban rendszeres közgazdasági elemzéseket készítenek, amelyekből a laikus is megtudhatja, melyik gazdaság minek köszönheti a gyarapodását, illetve mi akadályozza az egy helyben iopogást. Ekkor a volán mögül megszólal a „pilóta”, a fiatal Farkas Gábor: — A legutóbbit még nem láttam. Majd legyen szíves megmutatni, ha beértünk Kiskőrösre. Mikor kifelé jöttünk, már akkor feltűnt, hogy a gépkocsivezető, anélkül hogy tekintetét levenné az országúiról, észreveszi, ha valamelyik par- íellában rosszul metszették meg a köztes fákat. Meg azt is. hogy elvégezték-e a virágzás előtti permetezést. Majd bosszankodik, hogy a kaskantyúi, vagy a csengődi határban, a gyümölcsösben meg a szőlőben, néhol még áll a víz. Nemcsak érzi, tudja is, hogy köze van ahhoz a tájhoz, amely szinte naponta kitárulkozik a szeme előtt. Holott nem idevalósi születésű. Mint ahogy ö mondja magáról. vasmegyei parasztgyerek, csak pár éve telepedett meg Petőfi szülőhelyén. De már otthon érzi itt magát. Olyannyira, hogy tavaly vett egy hold szőlőt, s azt művel- geti, gcmdozgatja. Méghozzá szakszerűen, hiszen, amikor csak módjában áll, konzultál a szakem bere kkel. (Születése szerinti szűkebb hazájában egyébként sem túl közismert növény a szőlő.) Nyáron már kora hajnalban ki megy a „birtokára”, s reggel hétkor a központ gólyafészkes háza előtt kezdi a második műszakot. Elénk érdeklődésének az FJK is hasznát veszi. Gyakran előfordul ugyanis. hogy váratlanul, bejelentés nélkül érkezik ilyen vagy olyan delegáció. Szeretnék megnézni ezt, vagy azt a szakszövetkezetei, az új telepítéseket, . az építkezéseket, de éppen nincs bent egyik szakember sem. Ilyenkor Farkas Gábor látja el az útikalauz szerepét is. Nemcsak azt tudja, mi hol van, de részletes szakmai tájékoztatást is nyújt az érdeklődőknek. Aztán észr eveszem. hogy \i kocsi hátuljában német nyelvkönyv hánykolódik. Mert hát külföldről is érkeznek küldöttségek, s azok tagjaival sem árt közvetlenül szót érteni. Bent járunk Kiskörösön. S a megérkezés percében azon tűnődöm, hogy átvitt értelemben is hasznos, ha a volán mögül mesz- szibbre lát a pilóta H. D. gazdaságnak ez az ága, érthetően, mindmáig szívügye. Erről tanúskodnak a szövetkezeti gazdaság állattenyésztésében elért, nem egy ízben méltatott és jutalmazott eredmények, a sertésgondozók tavalyi kitüntetése, vagy a szarvasmarha-állománynak Gyene László ittléte óta bekövetkezett megnégyszereződése is. Amikor 1962. márciusában a Törekvés Tsz főagronómusa lett, jóformán még csak kialakuló- \ félben volt a 3000 holdas nagy- i üzem. Mintegy 800—900 holdat tett ki a törzsterület, a többi szétszórt parcellát a tagosítás, táblásítás volt hivatva egységbe hozni. ÄZ Ctkkori hárommal szemben ma 25 erőgépük, három kombájnjuk van. A Törekvés egyike a m.egyszékhely legmintaszerűbben gépesített közös gazdaságainak. Hasonló mérvű a fejlődés, ha a terméshozamok alakulását tekintjük. Az 1962-es 7,7-ről a tavalyi évben — amelyről pedig tudni kell, hogy a gazdaságot igen súlyos jégkár érte — a búza átlagtermése 13,9 mázsára „ugrott”. A rozs-átlag ugyanezen idő alatt három és félről csaknem 10 mázsára nőtt. Ma már több mint félezer holdon termesztenek H-rozsot. Szóljunk a .burgonyáról is, amely a három évvel azelőtti 15,3-mal szemben tavaly már 50 mázsás átlaggal fizetett. Ahhoz, hogy ekkora teret szenteltünk a gazdálkodási „mutatóknak”, szolgáljon indoklásul csak annyi: mindezeken a szembetűnő termelési változásokon a főagronómus munkája is jól lemérhető. S nem kevésbé fellelhető abban is, hogy a munkaegység forintértéke évről évre 5—5 forinttal nőtt, s jelenleg már 40 forintnál tartanak. Gyene László beosztása egész embert, igen ritka pihenőkkel, kevés ünneppel enyhített, szakadatlan munkát követel meg. G azonban mégsem a saját erényeinek tulajdonítja most elnyert kitüntetését. ] A közösség — közvetlen munkatársai, akiknek személyében négy év óta nem történt változás, s a munkákban részvevő csaknem kétszáz gazda —: rájuk „appellál” a kitüntetett főagronómus, s mint mondja, úgy érzi. hogy az érdemrend — az ő mellüket is díszíti. . — A bizalmat szerény tehet- j ségem szerint még eredményesebb munkával akarom meg- i hálálni — mondja. — Hiszen úgy érzem, ez a kitüntetés nem csupán buzdít és ösztönöz, hanem kötelez is. Jóba Tibor Helyszíni közvetítés a felvonulásról Vasárnap országszerte szín-1 rádió és a televízió is. 9 óra 55 pompás felvonulással köszöntik ! perckor — a felvonulás kezdete nájus 1-ét, a nemzetközi prole- előtt — Gáspár Sándor, az ! fáriátug nagy ünnepét. A buda- MSZMP Politikai Bizottságának I pesti dolgozok seregszemléje , . _____ , .. | délelőtt 10 órakor kezdődik a a SZOT főtitkára rövid j Felvonulási téren. Az esemény- j beszédben köszönti majd a fő- i ről helyszíni közvetítést ad a ' város és az ország dolgozóit. adatokról átfogó jellegű intézkedéseket adtak ki az irányításuk alatt működő alsóbb szervek részére. A feladat poluikai és szervezeti előkészítésében, majd a választások lebonyolításában a bírósági vezetőknek tevékenyen közre kell működniük és be kell vonni a bírák egy részét, valamint a tapasztaltabb ülnököket is. Az ülnököket a bíróságok illetékességi területén működő üzemek, vállaljatok, állami gazdaságok, tsz-ek. társadalmi szervek, intézmények, valamint a lakóközösségek jelölik nyilvános gyűléseiken. A választás — külön napirendi pontként — tanácsüléseken történik, majd ünnepélyes beiktatás következik. ahol a bírósági elnökök eligazítást, általános tájékoztatást adnak a megválasztott ülnököknek. — A Bács-Kiskun megyei bíróságokhoz mintegy ezerszáz ülnököt választanak. Az újítási és találmányi perek tárgyalásához most első ízben harminc népi ülnököt választ a megyei tanács a különböző iparágak újítói közül. Mivel az orovosokat, mérnököket, pedagógusokat nem lehet egy hónapig kivonni munkájukból, ezért őket csak egy- egy tárgyalásra, egy-egy napra hívjuk majd be. — Mit várnak megyénk bíróságai a megválasztásra kerülő népi ülnököktől és hogyan támogatják majd őket feladataik jobb ellátásában? — A népi ülnök csak akkor tud hatékonyan részt venni a bírósági munkában és akkor érezheti felelősségét a bíróság döntéseiben, ha alkalma van rá. hogy megfelelően megismerje a legfontosabb jogszabályokat és tanulmányozhatja a tárgyalásra kerülő ügyeket. Ennek érdekében a népi ülnöknek fel kell készülnie általában az ülnöki feladatok ellátására, s ezen belül egyes ügyek tárgyalására. Az általános felkészülés azt jelenti, hogy meg kell ismernie a bírósági ejárás alapelveit. az alkalmazásra kerülő legfontosabb jogszabályok lényegét. Ezt a célt szolgálják többek között az SZMT és a TIT segítségével minden évben járásonként megrendezett ülnökakadémiák. Ezen túl a népi ülnökök kéthetenként oktatáson vesznek részt, illetve megbeszélik a 'tapasztalatokat. Minden év első felében járásonként összülnöki értekezletet tartunk. amelyen a járásbíróság elnöke beszámol az elmúlt időszakban végzett munkáról, az ítélkezés során szerzett tapasztalatokról, a népi ülnökök működéséről. továbbá az időközben megjelent legfontosabb jogszabályokról. A beszámolót követően a népi ülnökök is elmondják véleményüket, észrevételeiket. tapasztalataikat. — Az általános kérdésen tú! az is lényeges, hogy az ülnök az elé kerülő ügyekben elősegítse a helyes döntés kialakítását. Fontos tehát, hogy a tárgyalás előtt áttanulmányozhassák az iratokat, az ügyet megbeszéljék a szakbíróval stb. Ilyen támogatás mellett, úgy gondolom, joggal várjuk népi ülnökeinktől, hogy feladataikat lelkiisme. retesen végrehajtsák, s ezzel segítsék a törvényesség megszilárdulását, a jogpolitikái elvet érvényrejutását — fejezte b- nyilatkozatat a megyei bíróság elnöke. e. Sw