Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-30 / 101. szám

I960, április 30, szombat X «Wal Szervezettebben, kevesebb költséggel Kiváló Vállalat lett ax „Állat forgat mi*9 Pár napja beszámoltunk la­punkban arról az ünnepségről, amelynek keretében a Bács-Kis- kun megyei Állatforgalmi Vál­lalatot az elmúlt évben elért ki- inagasló teljesítmények jutalma­ként a Kiváló Vállalat címmel, vándorzászlóval és oklevéllel tüntették ki. Bíró Imrével, a vállalat igazgatójával arról be­szélgettünk: mi tette lehetővé a másfél évtized óta legjobb ered­mény elérését. — Elöljáróban tegyünk rövid, összehasonlítást az / előző évek felvásárlási ered­ményeivel — kértük az igaz­gatót. — Az eddig legeredménye­sebb 1959-es évben például 165 és fél ezer sertés felvásárlására került sor. Ezt tavaly 12 ezerrel múltuk felül. A vágómarha át­vétele pedig mennyiségét tekint­ve — 30 147 — pontosan négy­ezerrel több, mint a két évvel azelőtti. Még jobb az arány, ha a súlymennyiséget vesszük fi­gyelembe. Hízott sertésből ez csaknem 60 ezer mázsával ha­ladja meg a tervezettet, ami 136 százalékos teljesítésnek felel meg. — Melyek az eredményes munkát bizonyító, legkézzel­foghatóbb tényezők? — Mindenekelőtt a költségek alakulási, amely egy mázsa árura vonatkoztatva az 53,75 fo­rintos tervvel szemben 49,86 fo­rintot tett ki. Az összességében több mint másfél milliós költ­ségmegtakarítás elsősorban a túlteljesítésnek köszönhető ugyan, nem kis mértékben azonban a takarékos vállalati költséggazdálkodásról is tanús­kodik. — Szóljunk a tavalyi év ermelékenységi mutatóiról is. — Természetszerűen ezek te­kintetében is kedvezően érez­tette hatását a felvásárlás ala­kulása. Amíg 1964-ben 1400 má­zsa. addig az elmúlt évben már 2174 mázsa felvásárlás jutott egy-egy vállalati dolgozóra. A jó eredmény eléréséhez nagyban hozzájárult a kirendeltségek Ülnökválasztás küszöbén munkaversenye, amelyet a kis­kunfélegyházi kirendeltség nyert, de szorosan felzárkózva követte a kecskeméti és a kis­kunhalasi egység. — Végezetül: melyek a további tennivalók? — A tervekben előirányzott felvásárlási mennyiségek túltel­jesítése érdekében a jó munka- szervezésen túl fokozottan élni kívánunk azokkal a lehetősé­gekkel, amelyeket a gazdaság- irányítás új módszerei lehetővé tesznek. Munkánkat, s annak végrehajtását feltétlenül előnyö­sen befolyásolja az új árrend­szer, amelynek segítségével a termelés gazdaságosabbá válik. Megnyugtató, hogy idei sertés­felvásárlási tervünk teljesítése már most biztosítottnak látszik, hiszen a szerződéskötési terv egészének megvalósításához alig néhány ezer hiányzik még. Tu­datában vagyunk annak, hogy a most jutalmazott eredmények teljes értékűvé csak akkor vál­nak, ha az idei évet hasonló teljesítmények felmutatásával sikerül zárnunk — mondotta nyilatkozata végén a Bács-Kis- kun megyei Állatforgalmi Vál­lalat igazgatója. •• Os&tönös és köteles Mikor kézhez vette a meg­hívót, úgy érezte, kápr,ázat űz vele játékot. „Kormánykitün.te- tése átvételére itt és itt, ekkor és ekkor szíveskedjék megjelen­ni” — olvasta. Majd, a felsza­badulás évfordulójának előesté­jén ő is ott állt az ünnepeltek közt, akik a fényképezőgépek vakuinak villogása közepette vették át a megyei tanács vb elnökének kezéből a munkássá­gukért járó elismerést. Gyene László, a Munka ér­demrend ezüst fokozatának bol­dog tulajdonosa azokban a per­cekben gondolatban végigjárta élete 48 évének főbb állomásait. Mindazokat, amelyekről most halk szavakkal az újságírónak is beszámol a kecskeméti Tö­rekvés Termelőszövetkezetben: ennek a közös gazdaságnak fő- agronómusa, immár ötödik esz­tendeje. — Éppen másfél évtizede, hogy a Hússertéstermelő Válla­lat telepvezetője lettem, majd 1953. óta a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet parasztfőiskolai gazdáságában dolgoztam, 'előbb mint állatte­nyésztő, később pedig üzem­egységvezetőként. Életének ez a több mint tíz éven át tartó szakasza vég­eredményében az állattenyész­téshez kapcsolódik, s a mező­I Amint arról már a sajtó is beszámolt május 15-e és június 30-a között kerül sor a bírósági népi ülnökök újjáválásztására. Ezzel kapcsolatban kerestük fel dr. Bodóczky Lászlót, a megyei bíróság elnökét, s megkértük, nyilatkozzék a népi ülnökök ed­digi munkájáról, a választások­kal összefüggő tennivalókról és a további feladatokról. Elöljá­róban ezt kérdeztük: — Mi a népi ülnökök sze­repe az igazságszolgálta­tásban, s hogyan hat ez ki környezetükre? — Az ülnökök szerepe az igazságszolgáltatásban kétirá­nyú — kezdte Bodóczky elvtárs. — Az egyik bírósági működés, a másik a tárgyalótermeken kí­vüli, a társadalmi életben ki­fejtett tevékenység. Az ülnökbí­ráskodás legnagyobb jelentősé­ge abban van. hogy a dolgozók soraiból választott ülnökök ál­tal maga a nép vesz részt köz­vetlenül is a hatalom gyakorlá­sában. Népi ülnökeink életta­pasztalata, igazságérzete elő­mozdította a szocialista törvé­nyesség megszilárdítását. Ha az ülnök bírósági működése során a nép meggyőződését, életfelfo­gását fejezi ki, a nép érdekeit szem előtt tartva jár el, ezzel jelentősen megkönnyíti, hogy a szakbíró reálisan lássa az ügy társadalmi összefüggéseit. — A népi ülnökök munkája a bíróságon kívül főleg beszá­molók megtartásából áll. Mun­kahelyükön ugyanis — bírósági működésük után — beszámolót kötelesek tartani s az üzemben, tsz-ben dolgozók életéhez közel álló jogeseteken keresztül mu­tatják be. hogyan segíti a bí­róság munkája a társadalmi tu­lajdon védelmét, az állampol­gárok jogainak biztosítását. A megyében évente több száz népi ülnök fordul meg a bíróságok­nál, majd visszatérve munkahe­lyükre. széles körű nevelő és jogpropaganda-munkát tudnak kifejteni. Így nagy szerepük van a dolgozók nevelésében, mert nemcsak az ülnökökben foko­zódik a társadalmi felelősségér­zet, hanem kihat környezetük­re is. — Az ülnökök működésével kapcsolatban az eltelt három esztendő alatt igen jó tapaszta­latokat szerezhettünk. Ez első­sorban azzal magyarázható, hogy az 1963 nyarán történt válasz­tást, megelőzően a különböző szervek alapos, jó munkát vé­geztek. Ezt érezhettük az ülnö­kök aktivitásán, a döntésekben való tevékenyebb közreműkö­désbén. s a beszámolók számá­nak növekedésében is. — Milyen előkészületek folynak a népi ülnökök soron következő választá­sával kapcsolatban, hány ülnököt választanak meg, s ebben mi a feladata a bíróságoknak? — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa úgy döntött, hogy 1966. május 15-e és június 30-a között kell megválasztani a járási, il­letve megyei bíróságok ülnökeit. Ezt a választást az igazságügy­miniszter vezetésével az Orszá­gos Ülnökválasztási Bizottság irányítja. A munkában részt ve­vő szervek — a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya, a SZOT. a Hazafias Népfront — a bírósági ülnökök jelölésével és választásával kapcsolatos fel­Messzibbre lát a pilóta A kiskőrösi FJK fürge Moszkvicsá­ban himbálódzom a járás valamelyik makadámút ján. Mellettem Bondor Vilmos, a szakszö­vetkezetek járási főállattenyésztője ül. i Diskurálással próbáljuk agyon­csapni az időt. Bon­dor Vilmos épp ar­ról beszél, hogy a központban rend­szeres közgazdasági elemzéseket készíte­nek, amelyekből a laikus is megtud­hatja, melyik gaz­daság minek kö­szönheti a gyarapo­dását, illetve mi akadályozza az egy helyben iopogást. Ekkor a volán mögül megszólal a „pilóta”, a fiatal Farkas Gábor: — A legutóbbit még nem láttam. Majd legyen szíves megmutatni, ha be­értünk Kiskőrösre. Mikor kifelé jöt­tünk, már akkor feltűnt, hogy a gép­kocsivezető, anél­kül hogy tekintetét levenné az ország­úiról, észreveszi, ha valamelyik par- íellában rosszul metszették meg a köztes fákat. Meg azt is. hogy elvé­gezték-e a virágzás előtti permetezést. Majd bosszankodik, hogy a kaskantyúi, vagy a csengődi ha­tárban, a gyümöl­csösben meg a sző­lőben, néhol még áll a víz. Nemcsak érzi, tudja is, hogy köze van ahhoz a tájhoz, amely szinte na­ponta kitárulkozik a szeme előtt. Holott nem ideva­lósi születésű. Mint ahogy ö mondja magáról. vasmegyei parasztgyerek, csak pár éve telepedett meg Petőfi szülőhe­lyén. De már otthon érzi itt magát. Oly­annyira, hogy ta­valy vett egy hold szőlőt, s azt művel- geti, gcmdozgatja. Méghozzá szaksze­rűen, hiszen, ami­kor csak módjában áll, konzultál a szakem bere kkel. (Születése szerinti szűkebb hazájában egyébként sem túl közismert növény a szőlő.) Nyáron már kora hajnalban ki megy a „birtokára”, s reggel hétkor a központ gólyafész­kes háza előtt kez­di a második mű­szakot. Elénk érdeklődé­sének az FJK is hasznát veszi. Gyak­ran előfordul ugyan­is. hogy váratlanul, bejelentés nélkül érkezik ilyen vagy olyan delegáció. Szeretnék megnézni ezt, vagy azt a szak­szövetkezetei, az új telepítéseket, . az építkezéseket, de éppen nincs bent egyik szakember sem. Ilyenkor Far­kas Gábor látja el az útikalauz szere­pét is. Nemcsak azt tudja, mi hol van, de részletes szak­mai tájékoztatást is nyújt az érdeklő­dőknek. Aztán észr eve­szem. hogy \i kocsi hátuljában német nyelvkönyv hány­kolódik. Mert hát külföldről is érkez­nek küldöttségek, s azok tagjaival sem árt közvetlenül szót érteni. Bent járunk Kis­körösön. S a meg­érkezés percében azon tűnődöm, hogy átvitt értelemben is hasznos, ha a vo­lán mögül mesz- szibbre lát a pilóta H. D. gazdaságnak ez az ága, érthe­tően, mindmáig szívügye. Erről tanúskodnak a szövetkezeti gaz­daság állattenyésztésében elért, nem egy ízben méltatott és ju­talmazott eredmények, a sertés­gondozók tavalyi kitüntetése, vagy a szarvasmarha-állomány­nak Gyene László ittléte óta be­következett megnégyszereződése is. Amikor 1962. márciusában a Törekvés Tsz főagronómusa lett, jóformán még csak kialakuló- \ félben volt a 3000 holdas nagy- i üzem. Mintegy 800—900 holdat tett ki a törzsterület, a többi szétszórt parcellát a tagosítás, táblásítás volt hivatva egységbe hozni. ÄZ Ctkkori hárommal szem­ben ma 25 erőgépük, három kombájnjuk van. A Törekvés egyike a m.egyszékhely legmin­taszerűbben gépesített közös gazdaságainak. Hasonló mérvű a fejlődés, ha a terméshozamok alakulását tekintjük. Az 1962-es 7,7-ről a tavalyi évben — amely­ről pedig tudni kell, hogy a gazdaságot igen súlyos jégkár érte — a búza átlagtermése 13,9 mázsára „ugrott”. A rozs-átlag ugyanezen idő alatt három és félről csaknem 10 mázsára nőtt. Ma már több mint félezer hol­don termesztenek H-rozsot. Szól­junk a .burgonyáról is, amely a három évvel azelőtti 15,3-mal szemben tavaly már 50 mázsás átlaggal fizetett. Ahhoz, hogy ekkora teret szenteltünk a gazdálkodási „mu­tatóknak”, szolgáljon indoklá­sul csak annyi: mindezeken a szembetűnő termelési változáso­kon a főagronómus munkája is jól lemérhető. S nem kevésbé fellelhető abban is, hogy a mun­kaegység forintértéke évről év­re 5—5 forinttal nőtt, s jelen­leg már 40 forintnál tartanak. Gyene László beosztása egész embert, igen ritka pihenőkkel, kevés ünneppel enyhített, sza­kadatlan munkát követel meg. G azonban mégsem a saját eré­nyeinek tulajdonítja most el­nyert kitüntetését. ] A közösség — közvetlen munkatársai, akiknek személyé­ben négy év óta nem történt változás, s a munkákban rész­vevő csaknem kétszáz gazda —: rájuk „appellál” a kitüntetett főagronómus, s mint mondja, úgy érzi. hogy az érdemrend — az ő mellüket is díszíti. . — A bizalmat szerény tehet- j ségem szerint még eredménye­sebb munkával akarom meg- i hálálni — mondja. — Hiszen úgy érzem, ez a kitüntetés nem csupán buzdít és ösztönöz, ha­nem kötelez is. Jóba Tibor Helyszíni közvetítés a felvonulásról Vasárnap országszerte szín-1 rádió és a televízió is. 9 óra 55 pompás felvonulással köszöntik ! perckor — a felvonulás kezdete nájus 1-ét, a nemzetközi prole- előtt — Gáspár Sándor, az ! fáriátug nagy ünnepét. A buda- MSZMP Politikai Bizottságának I pesti dolgozok seregszemléje , . _____ , .. | délelőtt 10 órakor kezdődik a a SZOT főtitkára rövid j Felvonulási téren. Az esemény- j beszédben köszönti majd a fő- i ről helyszíni közvetítést ad a ' város és az ország dolgozóit. adatokról átfogó jellegű intéz­kedéseket adtak ki az irányítá­suk alatt működő alsóbb szer­vek részére. A feladat poluikai és szervezeti előkészítésében, majd a választások lebonyolítá­sában a bírósági vezetőknek te­vékenyen közre kell működniük és be kell vonni a bírák egy ré­szét, valamint a tapasztaltabb ülnököket is. Az ülnököket a bíróságok illetékességi területén működő üzemek, vállaljatok, ál­lami gazdaságok, tsz-ek. társa­dalmi szervek, intézmények, va­lamint a lakóközösségek jelölik nyilvános gyűléseiken. A vá­lasztás — külön napirendi pont­ként — tanácsüléseken történik, majd ünnepélyes beiktatás kö­vetkezik. ahol a bírósági elnö­kök eligazítást, általános tájé­koztatást adnak a megválasz­tott ülnököknek. — A Bács-Kiskun megyei bí­róságokhoz mintegy ezerszáz ül­nököt választanak. Az újítási és találmányi perek tárgyalásához most első ízben harminc népi ülnököt választ a megyei tanács a különböző iparágak újítói kö­zül. Mivel az orovosokat, mér­nököket, pedagógusokat nem le­het egy hónapig kivonni mun­kájukból, ezért őket csak egy- egy tárgyalásra, egy-egy napra hívjuk majd be. — Mit várnak megyénk bíróságai a megválasztás­ra kerülő népi ülnökök­től és hogyan támogatják majd őket feladataik jobb ellátásában? — A népi ülnök csak akkor tud hatékonyan részt venni a bírósági munkában és akkor érezheti felelősségét a bíróság döntéseiben, ha alkalma van rá. hogy megfelelően megismerje a legfontosabb jogszabályokat és tanulmányozhatja a tárgyalásra kerülő ügyeket. Ennek érdeké­ben a népi ülnöknek fel kell készülnie általában az ülnöki feladatok ellátására, s ezen be­lül egyes ügyek tárgyalására. Az általános felkészülés azt jelenti, hogy meg kell ismernie a bíró­sági ejárás alapelveit. az alkal­mazásra kerülő legfontosabb jogszabályok lényegét. Ezt a célt szolgálják többek között az SZMT és a TIT segítségével minden évben járásonként meg­rendezett ülnökakadémiák. Ezen túl a népi ülnökök kéthetenként oktatáson vesznek részt, illetve megbeszélik a 'tapasztalatokat. Minden év első felében járáson­ként összülnöki értekezletet tar­tunk. amelyen a járásbíróság elnöke beszámol az elmúlt idő­szakban végzett munkáról, az ítélkezés során szerzett tapasz­talatokról, a népi ülnökök mű­ködéséről. továbbá az időközben megjelent legfontosabb jogsza­bályokról. A beszámolót köve­tően a népi ülnökök is elmond­ják véleményüket, észrevételei­ket. tapasztalataikat. — Az általános kérdésen tú! az is lényeges, hogy az ülnök az elé kerülő ügyekben elősegítse a helyes döntés kialakítását. Fontos tehát, hogy a tárgyalás előtt áttanulmányozhassák az iratokat, az ügyet megbeszéljék a szakbíróval stb. Ilyen támo­gatás mellett, úgy gondolom, joggal várjuk népi ülnökeink­től, hogy feladataikat lelkiisme. retesen végrehajtsák, s ezzel se­gítsék a törvényesség megszi­lárdulását, a jogpolitikái elvet érvényrejutását — fejezte b- nyilatkozatat a megyei bíróság elnöke. e. Sw

Next

/
Thumbnails
Contents