Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-30 / 101. szám
£2>^ (A Kn Világ proletárjai, egyesülje^.. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XXI. Evf.. 101. sz. Ara 60 fillér ISM. APR. 30, SZOMBAT Terebélyesedik megyénkben a kongresszusi * munkaverseiüy Tegnap, Kecskeméten, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa ülést tartott, amelyen a szakszervezetek kongresszust munkaversennyel kapcsolatos feladatait vitatta meg. Szabó Lajos elvtárs, azSZMT vezető titkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy a IX. párt- kongresszus összehívása kedvező visszhangot váltott id a megye üzemeiben, gazdaságaiban. Számos helyről érkeztek hírek arról, hogy a dolgozók az eddig tett versenyvállalásaikat még szélesebb alapon bontakoztatják ki. Ez arm kötelezi az üzemekben működő szakszervezetek aktívahálózatát, a KISZ- és más tömegszervezeteket, hogv egymással szorosan együttműködve támogassák a dolgozók kezdeményezéseit és helyes irányba tereljék a szocialista munkaverseny célkitűzéseit. Szükséges, hogy a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozatának szellemében a párt- kongresszus tiszteletére kibontakozó mozgalom a termelés hatékonyságának előmozdítására olcsóbb, jobb áruk előállítására, az exportminőségű termékek arányainak bővítéseié, a készletgazdálkodás javítására, a munkafegyelem további szilárdítására irányuljon. Ezeket a feladatokat nem lehet csak gazdasági intézkedésekre alapozni — mondotta az előadó. A beszámoló ezután részletesen foglalkozott a munkaverseny helyzetével. Az eredmé- •'eket elemezve megállapította, hogy tavaly 10,2 százalékkal termelt többet a megye ipara, mint az előző évben. A többlettermelés 96 százaléka a termelékenység emeléséből származott. Az idei első negyedévi adatok viszont kedvezőtlenek, nagyobb létszámmal kisebb termelési eredmények születtek. A tanácsülés megállapította, az első negyedévi termelési adatok arra figyelmeztetnek, hogy a kongresszusi verseny kibontakoztatása igen fontos. Javasolta, hogy a megyei szak- szervezeti bizottságok és az alapszervezetek gondos politikai előkészítő munkával együttműködve a KISZ-szel és más tömegszervezetekkel, valamint a gazdasági vezetőkkel, gondosan dolgozzák ki a tennivalókat. Kísérjék figyelemmel a vállalások teljesítését, biztosítsák a verseny rendszeres értékelését és nyilvánosságát. A vitában számosán szólaltak fel, közöttük Borsos György, a megyei KISZ-bizottság titkára. Épül a hűtőgépház | A Baromfifeldolgozó Országos Vállalat Kecskeméti Gyáregységében új ötvenvagonos hűtőtárolót építenek, amelyhez gépház, transzformátorház és jéggyár kapcsolódik. Az új létesítmény előtt építik meg az iparvágányokat is. hogy az áru a legrövidebb idő alatt a hűtőtérből a vagonba kerülhessen. Képünkön a hűtő gépházi részén dolgoznak az ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat ácsai. (Pásztor Zoltán felvétele.) A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kutató Intézet termékei az erfurti kiállításon Az üveges zöddkészítménye- ken piros, a piros készítményeken zöld alapszínű címkén nemzetiszín szalag, fölötte pedig a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet emblémája. Ebben a csomagolásban érkezett az Erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállításra. az intézet első szállítmánya, amely konzerv ékből állt. Hámozott és hámozatlan para- radicsom, paradicsom- és pap- rikapüré, zöld és piros paradicsom ecetben, ugyanez cukorban. Még ehhez a sorhoz tartoznak az angolok által kedvelt ketchup-készítmények (borecettel elkészített mártások) is, amellyel a szigetországban a húsételeket fogyasztják. Az inMÁJUS I 0 -É N j a békehónap megnyitása Tegnap délelőtt Kecskeméten a Hazafias Népfront megyei_ bizottsága rendezésében megyei békeaktívát tartottak. A békehónap előadói, a járási, városi népfronttitkárok, valamint a különböző társadalmi és tömegszervezetek képviselői részére Zala Tamás, a Magyar Nemzet külpolitikái szerkesztője tartott előadást időszerű nemzetközi kérdésekről. Ezt követően Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára ismertette a Béke és barátság hónapjának megyei programját. A megnyitót május 10-én Kecskeméten a művelődési ház dísztermében rendezik meg, ahol Harmati Sándbr. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mond ünnepi beszédet. Május 11-én Nemesnádudvaron, 12-én pedig Vas- kúton békeestet rendeznek. Május 20-án Kalocsán megkoszorúzzák a lidicei emlékművet, s az ünnepséget békegyűlés követi. Ugyancsak május 20-án megyénk többi városában és nagyobb községeiben békegyűléseket rendez a Hazafias Népfront, melyeknek előadói elsősorban országgyűlési képviselők lesznek. A Béke és barátság hónap további eseményei között szerepelnek még honvédelmi kiállító sok. technikai bemutatók, soor* versenyek, baráti találkozók is. G. S. tézet ezt „magyar módra”, vagyis fűszerezettebben készítve mutatja be a kiállításon. A nyersáru májusban indul útnak és ebből több esetben, vagyis minden zsűrizésre küldenek anyagot. Az első zsűrizésre étkezési paradicsom és csemegepaprika, júliusban és augusztusban pedig kajszi- és őszibarack érkezik. A második zsűrizésen Kiss Árpád, az intézet igazgatóhelyettese által nemesített magnélküli görögdinnye, valamint Mészöly Gyula, az intézet igazgatója és Báldi Béla tudományos kutató által kitermelt paradicsomfajták: étkezési és speciális kon- zervfajták, különböző püré- alapanyagok képviselik az intézetet. Ehhez a sorhoz tartozik még az a hibriduborka is, amit Kőrös Lajosné tudományos kutató kísérletezett ki. Ennek az uborkafajtának jellegzetessége, hogy ecetes készítményekre kiválóan alkalmas. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet már az 1961-ben megrendezett Erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállításon is arany- és ezüstérmet nyert különböző csemegepaprika- és paradicsomfajtáival. Az 1964-es országos mezőgazdasági kiállításon, valamint tavaly Becsben, a nemzetközi kertészeti kiállításon ugyancsak arany- és ezüstérem jelképezte a kutatók munkáját. Ehhez járul még Bécs város külön nagydíja, amellyel Mészöly Gyulát, az intézet igazgatóját jutalmazták nemesítő munkásságáért. K. J. Lépést tartani a korral Kis híján 300 szakmában folyik hazánkban a szakmunkásképzés. Mindegyre újabb és újabb szakmák válnak ki a meglevőkből, amint egy-egy foglalkozási ágban növekszenek a követelmények, szaporodnak az ismeretek —, ahogyan fokozódik a munkamegosztás. Igen szemléletesen mutatja ezt a fejlődést a mezőgazdaság. Egy-két évtizede még nem is ismertük azt a fogalmat, hogy mezőgazdasági szakmunkás. Ma pedig több tucatnyi mezőgazdasági munkakörben lehet szakképesítést A technika gyors fejlődése — a munkamegosztás fokozódása mellett — azzal a következménnyel is jár, hogy mindjobban növekszenek a követelmények az egyes szakmákon belül. Hány olyan szakmában követelik meg ma az érettségit, ahol régen még a polgári iskolai végzettség sem volt feltétel. Az iskolareform legfontosabb célkitűzéseinek egyike éppen az, hogy — tekintetbe véve a következő évtizedek várható fejlődését is —, úgy alakítsa át középfokú oktatási rendszerünket, hogy meg tudjon felelni a korszerű követelményeknek. A régi típusú középiskola ezzel a feladattal nem birkózhat meg. A gimnázium tananyaga túlságosan is elvont, a technikumoké viszont túlságosan is gyakorlati. Néhány éve folynak a kísérletek a szakközépiskolával, amelynek az az elsőrendű feladata, hogy érettségizett, megfelelő színvonalú általános és szakmai, elméleti ismeretekkel felvértezett munkásokat adjon a népgazdaságnak. Az eddigi tapasztalatok általában jók. A hiba azonban itt is az volt, hogy az iskola csupán egyetlen szakmát ad. Ez káros a tanulóra nézve, s nem célszerű a népgazdaság számára sem. Mi tehát a megoldás? A múlt év novemberében az országgyűlésen sok vita folyt erről és végül is megszületett a legjobbnak látszó elgondolás: a szakközépiskola adjon átfogó szakismereteket egy- egy szakmacsoporton belül, hogy az itt végzett fiatalok a szakmacsoportban rövid idő alatt át tudjanak állni az egyik termelőmunkáról a másikra. Az országgyűlés nem szabott rövid határidőt az új szakközépiskola kialakításának. Hí-' szén valóban több évtizedre szóló, tehát jól átgondolt megoldást kell találnunk. Az illetékes szakemberek és irányító szervek hozzáláttak a munkához, s ennek első eredménye nemrégiben ért meg. Az Országos Oktatási Tanács a mült héten tartott ülésen fogadta el az új típusú szakközépiskolák kialakítására vonatkozó legfontosabb irányelveket Eszerint mintegy negyven szakmai ágazatot hoznak majd létre. Kettős funkciója van az új szakközépiskolának: felkészítés a termelésre és a továbbtanulásra. Az irányelvek hangsúlyozzák, hogy az előbbi a fontosabb. Éppen ezért a humán tárgyakból a szakközép- iskolában a gimnáziuminál kisebb lesz a tananyag. A matematikából és általában a természettudományi tárgyakból viszont természetesen nem nyújthat kevesebbet a szakközépiskola sem, mint a gimnázium. Egyrészt azért, mert a színvonalas szakmai tudáshoz szükség van a középiskolai természettudományos anyagra, másrészt csakis így nem szenvednek hátrányt a tanulók — ha tovább akarják folytatni a tanulást szakmájukban — az egyetemi és főiskolai felvételeknél. Az irányelvek még számos fontos elvi állásfoglalást tartalmaznak. Ilyen az, hogy heti 38 órában maximálták a kötelező óraszámot, vagy az, hogy a szakközépiskolákban általában egységes közművelődési ismeretanyagot 'fognak tanítani, s így lehetőleg a minimálisra csökkentik az általános műveltség szempontjából fontos tananyag közötti különbségeket a különféle iskolákban. Az országgyűlés után úgy tűnt, mintha némelyek túlságosan siettetnék az ott hozott határozat végrehajtását. Igen kockázatos volna azonban a kapkodás. Hiszen az oktatásügy olyan nagyszabású átalakításáról van szó, amelyben minden elhamarkodott lépés, át nem gondolt intézkedés súlyosan megbosszulná magát. Éppen ezért az Országos Oktatási Tanács úgy határozott, hogy a szakosítási terv az idén szeptember végére készül el, a tantervek a jövő év áprilisáig. Az új szakközépiskolai rendszer 1968. szeptember 1-én lép életbe.
