Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-29 / 100. szám
19«6. április 29, péntek J. (Mai Kéxüstök, eefréh, törkölyök Lehetőség nyílik 1 a szeszfőzdék jobb kihasználására Célok és eszközök •zeszfőzde a megye minden nagyobb községében található, némelyikben nem is egy. Kis hányadukat jiéhánv közös gazdaság, helyi tanács, döntő többségüket a földművesszövetkezeti hálózat kezeli. Az utóbbinak a hatáskörébe hatvan pálinkafőzőé tartozik. Öt évvel, ezelőtt még hetvenet tartottak nyilván, tíz elavult, kis kapacitású főz- dét megszüntettek. A többieket oly mértékben korszerűsítették, hogy a teljesítőképesség nagyjából és összesen megfelel az öt évvel ezelőttinek. Az éves kapacitás: másfélmillió hektoliterfok. A nem szakmabeliek számára érthetőbb, ha eláruljuk, hogy ez hárommillió liter pálinkának felel meg. Az alapanyagok között szerepel több nyári hulló gyümölcs: a cseresznye, a barack, a szilva, az alma. a körte, továbbá igen nagv mennyiségben a törköly, s Igen csekély hányadot képez még a boróka és a faepter. Az üzemek felerészben, esetenként még nagyobb mértékben úgynevezett bérfőzést végeznek a háztáji és a közös gazdaságok részére. Tevékenységük másik felét az állami főzés tölti ki. Mindezek a tények nem szorulnának különösebb részletezésre, ha a főzdék kihasználása nagyjából azonos lenne a teljesítőképességgel. Sajnos, nem így áll a helyzet. A korábbi években kétharmadrésziben sem történt meg a kihasználás; tavaly például egymillió 800 ezer liter pálinkát állítottak elő a födművesszövetíkezeti főzdék- j ben. A nagyobb termeléshez nem az alapanyag hiányzott. Akadályként egyes országos illetékesek szűklátókörűsége jelentkezett, mivel — érthetetlen módon — keretet szabtak nédályozzák központilag megszabott keretek. Ez lehetővé teszi a teljesítőképesség jobb kihasználását, s a termelő gazdaságok is nagyobb jövedelemhez jutnak. Ám nem valószínű, hogy a főzdék. jelenlegi berendezéseikkel, az új szőlők és gyümölcsösök teljes termőrefordu- lása után is meg tudnak birkózni a hulló áru és a törköly feldolgozásával. Ilyenformán a korszerűsítéssél együtt bővítésre is szükség van. A főzdék felében ez egyszerű módon megoldható, azáltal, hogy az üstöket nagyobbakra cserélik ki. A MÉSZÖV fejlesztési tervei szerint a bővítés és a finomító oszlopok beállítása kerül mind- összesen — alig ötmillió forintba. Ez igazán csekély beruházás, főleg ha tudjuk, hogy a főzdék jelenlegi tiszta haszna évenként: öt-hat millió forint. mely gyümölcspálinka főzésének. Ezt a keretet, a MÉSZÖV bárhogy is hadakozott miatta, nem léphették át. Így történt meg, hogy például 300 vagonnyi, főzésre alkalmas szilva ment veszendőbe az elmúlt ősszel. Azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a törkölyből 60 százalékkal kevesebbet használtak fel, mint az előző évben. Bár igaz, a többit exportálták Olaszországba — mázsáját egy dollárért. Ám ha kifőzik, lagalább 4—5 dollár haszon származott volna mázsánként. Nem csekély összegről van szó. hiszen jó közepes szőlőtermés esetén is 4— 5 ezer vagon törkölyt produkálnak a megye gazdaságai. S nyugodtan hivatkozhatunk a külkereskedelmi haszonra, mivel a magyar pálinka — biztos valuta. A főzdék termékei kon- tinensszerte keresettek. Persze, azért azt is be kell vallanunk, hogy olykor a minőségi kifogás sem marad él; némely főzde gyümölcspálinkája a kelleténél több kozmaolajat tartalmaz. Ennek megfelelő kivonásához további finomító oszlopok beállítása, egyszóval korszerűsítés szükséges. Eddig ilyesmire nem nagyon került sor. A harmadik ötéves tervben több nagyobb főzde modernizálását tervezik. Ebben az évben a gyümölcspálinka főzését már nem akaS azt is számításba kell vennünk, hogy a korszerűsítés következtében csökken a ráfordítás, és ez néhány üzemben a 15-—20 százalékot is eléri majd. A feldolgozás gondjainak enyhítését szolgálja, ha néhány nagyobb gyümölcs- és szőlőtermesztő gazdaság, főleg tsz-közi és szakszövetkezet-közi vállalkozás maga is gondoskodik szeszfőzde építéséről. A pálinka- főzés, mint melléküzemág, nem lebecsülendő, s mindenképpen hasznos. H. D. Megyei borverseny május 13-án — A SZÖVETKEZETÜNK vezetési módszereiről kíván tájékozódni? Tessék, itt van néhány vezetőségi ülés, brigád- gyűlés, valamint a legutóbbi zárszámadó közgyűlés jegyzőkönyve. Csáki Irén, fiatal adminisztrátor-lány a solti Kossuth Tsz- ben, elébem rakja az ígért dokumentumokat. Lapozni kezdek közöttük. Már a január 12-én megtartott brigádgyűlésen megkérdi a gazdáktól Kemács János főmezőgazdász: akarnak-e termeszteni kézi művelésű növényt. ö a mákot és a hagymát javasolja. Később a vezetőségi ülésen már a paprika is 6zóba kerül. Ennék termesztését többen ellenzik. Somogyi István elnök javasolja. Szó esik egyéb kérdésekről is. Ugyancsak az elnök javasolja, módosítsák úgy az alapszabályt, hogy a gazdák ne csak 30, hanem már 15 napi betegség után is részesüljenek a munkaegység-jóváírásban. EZT A JAVASLATOT azóta már jóváhagyta a közgyűlés. Annyi az eddigiekből is kiderül, hogy a solti Kossuth-ban jó a gazdák és a vezetők közötti összhang, s megvitatják a közös dolgokat. De hát végyl is — milyen emberek a vezetők? Mit mondanak róluk a többiek? — Talán az is kifejez valamit — kezdi Bencze Lászlóné bérelszámoló —, hogy két évvel ezelőtt, mielőtt Somogyi elvtárs átvette a vezetést, a munkaegység „értékét” csak fillérben lehetett meghatározni. Tavaly 20, most 30 forintot osztottunk. Többet a tervezettnél. Kiderül, a főagronómus jól érti a gazdálkodást, s noha már nem fiatalember, hajnalban kint van, s shod munka előzőén a megye főbb szőlőtermesztő járásaiban — szelektálás céljából — járási borversenyeket tartanak. Mind a járási versenyeken, mind a megyei „vetélkedőn”, egészséges, tiszta ízű, fajtajelleggel bíró borával részt vehet bármely szőlőtermesztő: állami gazdaság, kutató- és kísérleti intézet, termelőszövetkezet, tszcs, szakszövetkezet, továbbá háztáji és egyéni termelő. A részvételt a járási és a városi tanácsok mezőgazdasági osztályán kell bejelenteni, ahol a jelentkezők részletes tájékoztatást kapnak a borversenyekre vonatkozóan. A megyei versenyen szereplő borokat — fajtánként két- egyliteres, kizárólag zöld palackban — a megyei tanács vb solti üdülőjébe legkésőbb május 11-ig kell eljuttatni, térítésmentesen, s ott átadni a felügyelettel megbízott személynek. A borversenyen a jó helyezést elért borokat — arany, ezüst és bronz fokozatban — éremmel és oklevéllel díjazzák. folyik a közösben, mindenhol megtalálható. Az elnök idevalósi. Egyéni korában ezüstkalászos gazda volt, köztisztelet övezte község- szerte. Ezt a tiszteletet kivívta a közösben, már brigádvezető korában is. Jelenleg párttagjelölt. Baráth Gyula főállattenyésztőtől arról érdeklődöm: mi a különbség a majorság két év előtti és mostani állapota között. — NEHÉZ BENNE néhány szóban elmondani — feleli. — A korábbi vezetés idején volt például 60 anyakoca, a tsz-nek mégsem volt hízóalapanyaga. A tehenek 4—5 liter tejet adtak naponta. Most? .., Az idén 900 hízóra szerződtünk, de ebből 254-et már le is adtunk, s a többi átlagsúlya i6 50 kiló körül van. A 110 hízómarhából is átadtunk már harmincat. Az 52 tehenünkről házi törzskönyvet vezetünk. Szeretnénk, ha az j országos törzskönyvezésre is j méltóak lennének. A főkönyvelőnő, Országh Jenő- né a tsz megalakulása óta látja Az elmúlt hónapokban — a korábbiakhoz mérten — jelentősen aktívabb és sokágúbb lett üzemi—vállalati pártszervezeteink munkája. A Központi Bizottság 1964. decemberi határozatának végrehajtása a gazdaságirányítási rendszer reformjának kiinduló irányelvei az ár- és bérintézkedések, s harmadik ötéves tervünk első esztendejének megkezdése feladatok sokaságát rótták és róják a kommunistákra. Különösen előtérbe állítják a pártszervezetek termelési agi- tációs munkáját. Kettős feladat Az egyik nagyüzemi pártszervezet titkára így fogalmazta meg elgondolkodtató és a lényegre tapintó véleményét: „A termelési agitációt mi úgy fogtuk fel. mint kettős feladatot: ismertetni, kommentálni az országos feladatokat, de úgy, hogy azonnal megtoldjuk a magunk sajátos, helyi kötelezettségeivel. Ugyanakkor — s jó ideig hibánk volt, hogy erről elfeledkeztünk — bátorítanunk ösztönöznünk kell a gyáron belüli kezdeményezéseket, de úgy, hogy ezek szorosan az országos célokhoz kötődjenek, azok megvalósítását szolgálják.” A vélemény gazdag, sokrétű gyakorlati tapasztalatok summázata. A feladatok eme kettőssége alapelve kell, hogy legyen a termelési agitációnak. Ezt az említett gyárban már megtanulták. Ott igen, de még nem mindenütt. Pártszervezeteink tevékenységének gyengéje éppen itt rejlik: egy részük csak az országos feladatok kommentálására szorítkozik, más részük viszont any- nyira megragad a helyi részleteknél, hogy szem elől téveszti a nagy egészet az'öászfeladatok megmutatását. A helyes arányok megkeresése s érvényesülésük állandó biztosítása egyike a jó termelési agitációs munka feltételeinek, de csak egyike! Ez ugyanis csak arra válasz: mit? A hogyan legalább ennyire fontos. A tények ereje Már-már közhely, annyira ismert: a tények mindennél jobban érvelnek, az általános igazságok hangoztatása viszont nehezebben talál utat az emberekhez, kevésbé sorakoztatja fel őket a célok eléréséért küzdők közé. Arra agitálni, hogy a jobb élet feltétele a jobb munka, általánosságban, majdnem felesleges. ezt mindenki tudja. Annak megmutatása azonban, hogy az üzemben a munkaidő hány perce vész el beszélgetés, anyag- várás miatt, miért nőtt a selejt, mi okozza a hóvégi hajrát — nemcsak azonnal érthetővé teszi mindenki számára a gondok forrását, hanem már a tettekre, a gondok kiküszöbölésére is mozgósít! Ha a kommunisták csak általánosságban szólnak arról, menynyire fontos az újító mozgalom, milyen szerepe van a munkaversenynek, sokkal kisebb visszhangot keltenek szavaik, mintha azzal érvelnek, hogy üzemük arany- vagy ezüstjelvényes újítója mit tett, javaslatai milyen megtakarítást eredményeztek, s a versenyben élenjárók hogyan érték el eredményeiket. Pártszervezeteink egy részénél sikerrel használják fel a termelési agitációban az egy-egy célfeladat végrehajtására létrehozott műszaki brigádok eredményeit. A brigád jelentések egyben tények sokaságát is szolgáltatják, amelyek az agitációs munkában kamatoztathatók. Az eddig elmondottak is aláhúzzák, mennyire sokrétű tevékenység a termelési agitáció, milyen hiba lenne azt a szűkén vett napi termelési feladatokra korlátozni. A termelési agitáció lényege ugyanis éppen az összefüggések feltárásában, az okok és okozatok nemegyszer bonyolult szövevényének kibogozásában rejlik. Középpontban az ember Örvendetes a változás pártszervezeteinkben ; mind jobban megértik, hogy a személyre szóló agitációs munka jár a maximális sikerrel. Ez viszont feltételezi az eszközök, módszerek további finomítását, az alapszervezetek, s pártcsoportok fokozottabb önállóságát. A gyári összfeíadaíoikon belül ugyanis más' a teendője a szerszámüzem kommunistáinak, mint a sajtoló-, vagy szerelőüzemieké, sót; üzemen belül is a legváltozatosabb módszerek szükségesek. Van, akivel többször kell beszélgetni. tapasztaltabb váltótársat állítani mellé, van, aki első szóra is elmondja gondjait, s megérti a kommunisták képviselte feladatok helyességét Mindezeken túlmenően nem feledhetjük, a legjobb agitációs eszköz a példamutatás: a kiváló munkásnak, műszakinak, vezetőnek kétszer anyit ér a szava, mert a maga munkája jelenti az aranyfedezetet mások serkentésére. A termelési agitáció bonyolult. nem könnyű munka: rugalmasság, körültekintés, elmé- lyültség kell hozzá. Mégis hálás feladat, mert eredményei egyaránt szolgálják az egyént, a kis- és nagy közösséget, és az egész népet el ezt a beosztást — Azt hiszem, szükségtelen, hogy méltassam az elnököt, erre ő sincs, meg én sem vagyok rászorulva — mondja. Bár azt elmondhatom, hogy olyan jó főnököm, mint Somogyi István, korábban még nem volt. PEDIG a mostani vezetésnek sincs könnyű dolga. A tagságnak több mint az egyharmada nyugdíjas, az átlagos életkor 50—55 év között van. Az utóbbi időben már javult a helyzet, több fiatal kérte a felvételét. A solti Kossuth-ban a vezetők jól irányítanák a gazdákkal együttműködve. Hozzáértéssel és lelkiismeretesen. Hatvani Dániel .. pontosan, szépen...” Idén 320 hold sortrágyázásos eljárással vetett közös kukoricájuk lesz a szeremlei Duna- gyöngye Tsz gazdáinak. Szándékuk az. hogy május 1-re a vetőmagot talajba juttatják. Nyújtott műszakban „hajráznak” az erőgépek vezetői. S a munka minőségét, a vetésmélységet nyomban együttesen ellenőrzik is. Képünk Likár István főagro- nómus és Gál Sándor agronomics, Koprivanácz István traktoros és Török Ferenc rakodó- mnnkás társaságában végzi e) a szúrópróbát. (Pásztor ioltan felvétele.) A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya a hagyományos megyei borversenyt az idén május 13-án rendezi meg. Ezt megJó kezekben a vezetés
