Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-29 / 100. szám

19«6. április 29, péntek J. (Mai Kéxüstök, eefréh, törkölyök Lehetőség nyílik 1 a szeszfőzdék jobb kihasználására Célok és eszközök •zeszfőzde a megye minden nagyobb községében található, némelyikben nem is egy. Kis hányadukat jiéhánv közös gaz­daság, helyi tanács, döntő több­ségüket a földművesszövetkeze­ti hálózat kezeli. Az utóbbinak a hatáskörébe hatvan pálinka­főzőé tartozik. Öt évvel, ezelőtt még hetvenet tartottak nyilván, tíz elavult, kis kapacitású főz- dét megszüntettek. A többieket oly mértékben korszerűsítették, hogy a teljesítőképesség nagyjá­ból és összesen megfelel az öt évvel ezelőttinek. Az éves kapacitás: másfél­millió hektoliterfok. A nem szakmabeliek számára érthetőbb, ha eláruljuk, hogy ez hárommillió liter pálinkának fe­lel meg. Az alapanyagok között szerepel több nyári hulló gyü­mölcs: a cseresznye, a barack, a szilva, az alma. a körte, to­vábbá igen nagv mennyiségben a törköly, s Igen csekély hánya­dot képez még a boróka és a faepter. Az üzemek felerészben, esetenként még nagyobb mér­tékben úgynevezett bérfőzést végeznek a háztáji és a közös gazdaságok részére. Tevékenysé­gük másik felét az állami főzés tölti ki. Mindezek a tények nem szo­rulnának különösebb részlete­zésre, ha a főzdék kihasználása nagyjából azonos lenne a tel­jesítőképességgel. Sajnos, nem így áll a helyzet. A korábbi években kétharmadrésziben sem történt meg a kihasználás; ta­valy például egymillió 800 ezer liter pálinkát állítottak elő a födművesszövetíkezeti főzdék- j ben. A nagyobb termeléshez nem az alapanyag hiányzott. Akadályként egyes országos il­letékesek szűklátókörűsége je­lentkezett, mivel — érthetetlen módon — keretet szabtak né­dályozzák központilag megsza­bott keretek. Ez lehetővé teszi a teljesítőképesség jobb kihasz­nálását, s a termelő gazdaságok is nagyobb jövedelemhez jut­nak. Ám nem valószínű, hogy a főzdék. jelenlegi berendezé­seikkel, az új szőlők és gyü­mölcsösök teljes termőrefordu- lása után is meg tudnak birkóz­ni a hulló áru és a törköly fel­dolgozásával. Ilyenformán a korszerűsítéssél együtt bővítés­re is szükség van. A főzdék fe­lében ez egyszerű módon meg­oldható, azáltal, hogy az üstö­ket nagyobbakra cserélik ki. A MÉSZÖV fejlesztési tervei sze­rint a bővítés és a finomító osz­lopok beállítása kerül mind- összesen — alig ötmillió forint­ba. Ez igazán csekély beruhá­zás, főleg ha tudjuk, hogy a főzdék jelenlegi tiszta haszna évenként: öt-hat mil­lió forint. mely gyümölcspálinka főzésének. Ezt a keretet, a MÉSZÖV bár­hogy is hadakozott miatta, nem léphették át. Így történt meg, hogy például 300 vagonnyi, főzésre alkal­mas szilva ment veszendőbe az elmúlt ősszel. Azt sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a törkölyből 60 százalék­kal kevesebbet használtak fel, mint az előző évben. Bár igaz, a többit exportálták Olaszor­szágba — mázsáját egy dollá­rért. Ám ha kifőzik, lagalább 4—5 dollár haszon származott volna mázsánként. Nem csekély összegről van szó. hiszen jó kö­zepes szőlőtermés esetén is 4— 5 ezer vagon törkölyt produ­kálnak a megye gazdaságai. S nyugodtan hivatkozhatunk a külkereskedelmi haszonra, mi­vel a magyar pálinka — biztos valuta. A főzdék termékei kon- tinensszerte keresettek. Persze, azért azt is be kell vallanunk, hogy olykor a minőségi kifogás sem marad él; némely főzde gyümölcspálinkája a kelleténél több kozmaolajat tartalmaz. En­nek megfelelő kivonásához to­vábbi finomító oszlopok beállí­tása, egyszóval korszerűsítés szükséges. Eddig ilyesmire nem nagyon került sor. A harmadik ötéves tervben több nagyobb főzde moder­nizálását tervezik. Ebben az évben a gyümölcs­pálinka főzését már nem aka­S azt is számításba kell ven­nünk, hogy a korszerűsítés kö­vetkeztében csökken a ráfordí­tás, és ez néhány üzemben a 15-—20 százalékot is eléri majd. A feldolgozás gondjainak eny­hítését szolgálja, ha néhány na­gyobb gyümölcs- és szőlőter­mesztő gazdaság, főleg tsz-közi és szakszövetkezet-közi vállal­kozás maga is gondoskodik szeszfőzde építéséről. A pálinka- főzés, mint melléküzemág, nem lebecsülendő, s mindenképpen hasznos. H. D. Megyei borverseny május 13-án — A SZÖVETKEZETÜNK vezetési módszereiről kíván tá­jékozódni? Tessék, itt van né­hány vezetőségi ülés, brigád- gyűlés, valamint a legutóbbi zárszámadó közgyűlés jegyző­könyve. Csáki Irén, fiatal adminiszt­rátor-lány a solti Kossuth Tsz- ben, elébem rakja az ígért do­kumentumokat. Lapozni kezdek közöttük. Már a január 12-én megtartott brigádgyűlésen meg­kérdi a gazdáktól Kemács Já­nos főmezőgazdász: akarnak-e termeszteni kézi művelésű nö­vényt. ö a mákot és a hagy­mát javasolja. Később a veze­tőségi ülésen már a paprika is 6zóba kerül. Ennék termesz­tését többen ellenzik. Somogyi István elnök javasolja. Szó esik egyéb kérdésekről is. Ugyancsak az elnök javasolja, módosítsák úgy az alapszabályt, hogy a gazdák ne csak 30, ha­nem már 15 napi betegség után is részesüljenek a munkaegy­ség-jóváírásban. EZT A JAVASLATOT azóta már jóváhagyta a közgyűlés. Annyi az eddigiekből is kide­rül, hogy a solti Kossuth-ban jó a gazdák és a vezetők kö­zötti összhang, s megvitatják a közös dolgokat. De hát végyl is — milyen emberek a veze­tők? Mit mondanak róluk a többiek? — Talán az is kifejez vala­mit — kezdi Bencze Lászlóné bérelszámoló —, hogy két év­vel ezelőtt, mielőtt Somogyi elvtárs átvette a vezetést, a munkaegység „értékét” csak fillérben lehetett meghatározni. Tavaly 20, most 30 forintot osz­tottunk. Többet a tervezettnél. Kiderül, a főagronómus jól érti a gazdálkodást, s noha már nem fiatalember, hajnal­ban kint van, s shod munka előzőén a megye főbb szőlőter­mesztő járásaiban — szelektálás céljából — járási borversenye­ket tartanak. Mind a járási versenyeken, mind a megyei „vetélkedőn”, egészséges, tiszta ízű, fajtajel­leggel bíró borával részt vehet bármely szőlőtermesztő: állami gazdaság, kutató- és kísérleti in­tézet, termelőszövetkezet, tszcs, szakszövetkezet, továbbá háztáji és egyéni termelő. A részvételt a járási és a vá­rosi tanácsok mezőgazdasági osz­tályán kell bejelenteni, ahol a jelentkezők részletes tájékozta­tást kapnak a borversenyekre vonatkozóan. A megyei versenyen szereplő borokat — fajtánként két- egy­literes, kizárólag zöld palack­ban — a megyei tanács vb solti üdülőjébe legkésőbb május 11-ig kell eljuttatni, térítésmentesen, s ott átadni a felügyelettel megbí­zott személynek. A borversenyen a jó helye­zést elért borokat — arany, ezüst és bronz fokozatban — éremmel és oklevéllel díjazzák. folyik a közösben, mindenhol megtalálható. Az elnök idevalósi. Egyéni korában ezüstkalászos gazda volt, köztisztelet övezte község- szerte. Ezt a tiszteletet kivív­ta a közösben, már brigádve­zető korában is. Jelenleg párt­tagjelölt. Baráth Gyula főállattenyész­tőtől arról érdeklődöm: mi a különbség a majorság két év előtti és mostani állapota kö­zött. — NEHÉZ BENNE néhány szóban elmondani — feleli. — A korábbi vezetés idején volt például 60 anyakoca, a tsz-nek mégsem volt hízóalapanyaga. A tehenek 4—5 liter tejet ad­tak naponta. Most? .., Az idén 900 hízóra szerződtünk, de eb­ből 254-et már le is adtunk, s a többi átlagsúlya i6 50 kiló körül van. A 110 hízómarhából is átadtunk már harmincat. Az 52 tehenünkről házi törzsköny­vet vezetünk. Szeretnénk, ha az j országos törzskönyvezésre is j méltóak lennének. A főkönyvelőnő, Országh Jenő- né a tsz megalakulása óta látja Az elmúlt hónapokban — a korábbiakhoz mérten — jelentő­sen aktívabb és sokágúbb lett üzemi—vállalati pártszerveze­teink munkája. A Központi Bi­zottság 1964. decemberi határo­zatának végrehajtása a gazda­ságirányítási rendszer reformjá­nak kiinduló irányelvei az ár- és bérintézkedések, s harmadik öt­éves tervünk első esztendejének megkezdése feladatok sokaságát rótták és róják a kommunisták­ra. Különösen előtérbe állítják a pártszervezetek termelési agi- tációs munkáját. Kettős feladat Az egyik nagyüzemi pártszer­vezet titkára így fogalmazta meg elgondolkodtató és a lé­nyegre tapintó véleményét: „A termelési agitációt mi úgy fog­tuk fel. mint kettős feladatot: ismertetni, kommentálni az or­szágos feladatokat, de úgy, hogy azonnal megtoldjuk a magunk sajátos, helyi kötelezettségeivel. Ugyanakkor — s jó ideig hi­bánk volt, hogy erről elfeled­keztünk — bátorítanunk ösz­tönöznünk kell a gyáron belüli kezdeményezéseket, de úgy, hogy ezek szorosan az országos célok­hoz kötődjenek, azok megvaló­sítását szolgálják.” A vélemény gazdag, sokrétű gyakorlati ta­pasztalatok summázata. A fel­adatok eme kettőssége alapelve kell, hogy legyen a termelési agitációnak. Ezt az említett gyárban már megtanulták. Ott igen, de még nem mindenütt. Pártszervezeteink tevékenysé­gének gyengéje éppen itt rejlik: egy részük csak az országos fel­adatok kommentálására szorít­kozik, más részük viszont any- nyira megragad a helyi részle­teknél, hogy szem elől téveszti a nagy egészet az'öászfeladatok megmutatását. A helyes arányok megkeresése s érvényesülésük állandó biztosítása egyike a jó termelési agitációs munka fel­tételeinek, de csak egyike! Ez ugyanis csak arra válasz: mit? A hogyan legalább ennyire fon­tos. A tények ereje Már-már közhely, annyira is­mert: a tények mindennél job­ban érvelnek, az általános igaz­ságok hangoztatása viszont ne­hezebben talál utat az emberek­hez, kevésbé sorakoztatja fel őket a célok eléréséért küzdők közé. Arra agitálni, hogy a jobb élet feltétele a jobb munka, ál­talánosságban, majdnem felesle­ges. ezt mindenki tudja. Annak megmutatása azonban, hogy az üzemben a munkaidő hány per­ce vész el beszélgetés, anyag- várás miatt, miért nőtt a selejt, mi okozza a hóvégi hajrát — nemcsak azonnal érthetővé teszi mindenki számára a gondok for­rását, hanem már a tettekre, a gondok kiküszöbölésére is moz­gósít! Ha a kommunisták csak álta­lánosságban szólnak arról, meny­nyire fontos az újító mozgalom, milyen szerepe van a munka­versenynek, sokkal kisebb vissz­hangot keltenek szavaik, mintha azzal érvelnek, hogy üzemük arany- vagy ezüstjelvényes újí­tója mit tett, javaslatai milyen megtakarítást eredményeztek, s a versenyben élenjárók hogyan érték el eredményeiket. Pártszervezeteink egy részénél sikerrel használják fel a terme­lési agitációban az egy-egy cél­feladat végrehajtására létreho­zott műszaki brigádok eredmé­nyeit. A brigád jelentések egy­ben tények sokaságát is szolgál­tatják, amelyek az agitációs munkában kamatoztathatók. Az eddig elmondottak is aláhúzzák, mennyire sokrétű tevékenység a termelési agitáció, milyen hi­ba lenne azt a szűkén vett napi termelési feladatokra korlátoz­ni. A termelési agitáció lénye­ge ugyanis éppen az összefüggé­sek feltárásában, az okok és okozatok nemegyszer bonyolult szövevényének kibogozásában rejlik. Középpontban az ember Örvendetes a változás párt­szervezeteinkben ; mind jobban megértik, hogy a személyre szó­ló agitációs munka jár a maxi­mális sikerrel. Ez viszont felté­telezi az eszközök, módszerek további finomítását, az alapszer­vezetek, s pártcsoportok foko­zottabb önállóságát. A gyári összfeíadaíoikon belül ugyanis más' a teendője a szerszámüzem kommunistáinak, mint a sajto­ló-, vagy szerelőüzemieké, sót; üzemen belül is a legváltozato­sabb módszerek szükségesek. Van, akivel többször kell be­szélgetni. tapasztaltabb váltótár­sat állítani mellé, van, aki első szóra is elmondja gondjait, s megérti a kommunisták képvi­selte feladatok helyességét Mindezeken túlmenően nem feledhetjük, a legjobb agitációs eszköz a példamutatás: a kiváló munkásnak, műszakinak, veze­tőnek kétszer anyit ér a szava, mert a maga munkája jelenti az aranyfedezetet mások ser­kentésére. A termelési agitáció bonyo­lult. nem könnyű munka: ru­galmasság, körültekintés, elmé- lyültség kell hozzá. Mégis hálás feladat, mert eredményei egy­aránt szolgálják az egyént, a kis- és nagy közösséget, és az egész népet el ezt a beosztást — Azt hiszem, szükségtelen, hogy méltassam az elnököt, er­re ő sincs, meg én sem vagyok rászorulva — mondja. Bár azt elmondhatom, hogy olyan jó fő­nököm, mint Somogyi István, korábban még nem volt. PEDIG a mostani vezetésnek sincs könnyű dolga. A tagság­nak több mint az egyharmada nyugdíjas, az átlagos életkor 50—55 év között van. Az utóbbi időben már javult a helyzet, több fiatal kérte a felvételét. A solti Kossuth-ban a veze­tők jól irányítanák a gazdák­kal együttműködve. Hozzáér­téssel és lelkiismeretesen. Hatvani Dániel .. pontosan, szépen...” Idén 320 hold sortrágyázásos eljárással vetett közös kukori­cájuk lesz a szeremlei Duna- gyöngye Tsz gazdáinak. Szán­dékuk az. hogy május 1-re a vetőmagot talajba juttatják. Nyújtott műszakban „hajráz­nak” az erőgépek vezetői. S a munka minőségét, a vetésmély­séget nyomban együttesen el­lenőrzik is. Képünk Likár István főagro- nómus és Gál Sándor agrono­mics, Koprivanácz István trak­toros és Török Ferenc rakodó- mnnkás társaságában végzi e) a szúrópróbát. (Pásztor ioltan felvétele.) A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya a hagyományos megyei borversenyt az idén má­jus 13-án rendezi meg. Ezt meg­Jó kezekben a vezetés

Next

/
Thumbnails
Contents