Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

Kinek higgyünk? Labdáiás a felelősséggel Hetedszer: Nemzetközi Műszaki Könyvkiállítás Lapunk március 5-i számában cikket közöltünk Mi rejlik a százalékok mögött címmel, amely a Zománcipari Művek kecskeméti gyáregysége rekonst­rukciójának gondjait tárta tel. Írásunkban igyekeztünk a ren­delkezésre álló, bőséges adatok alapján reálisan jellemezni a helyzetet, bizva abban, hogy a felelős szervek a cikk nyomán megfelelő intézkedéssel, esetleg az elmaradásért felelős szemé­lyek, vagy vállalatok emarasz- tálásával megjavítják, illetve ütemessé teszik a munkálatokat. Arra is számítottunk, hogy az illetékes felettes szervek kiegé­szítik, bővítik információinkat, megjelölve levelükben azokat, akik akadályozói voltak a terv­dokumentációk, anyagellátás ké­sedelmének, szakszerűtlen, fele­lőtlen pénzgazdálkodásnak. Nem ez történt! Két válasz érkezett cikkünk­re: az egyik az építésügyi mi- i niszterhelyettesétől, a másik a i KGM Tervező Irodái igazgató- i I jától. Meg kell vallanunk őszin- j | tén, sem a két levél, sem pedig j a rekonstrukció tervezésének, ! kivitelezésének ügyében nem J S vállalkozhatunk a döntőbíró sze­repére, hiszen erre éppen azok | volnának az illetékesek, akik, j enyhén, szólva, igyekeznek leve- j lükben — a nem kellő tájéko­zódás, esetleges téves informá­ciók következtében — egymás­nak visszadobni a felelősség j „labdáját”! Miért mondjuk el mindezt? A cikkre küldött két levél jó né­hány vonatkozásában ellent­mond egymásnak, s egyik le- | vélírótól sem kaptunk olyan vá- | laszt, amely megmutatná a re- ] konstrukció ütemes építésének, i olcsóbb kivitelezésének útját. Vizsgáljuk meg tehát a levelek , tartalmát: ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTÉRIUM: „A i ' beruházás kivitelezése a beruházó *7 ; j hónapos tervszolgáItatási késedelme ( következtében már eleve jelentős j , hátránnyal indult, majd annak el- i ’ lenére, hogy az Építésügyi Minisz- j4 térium a beruházás népgazdasági | j fontosságára tekintettel hozzájárult ‘ a fokozatos tervszolgáltatáshoz — y a beruházás eddigi menete során a tervszolgáltatás és a munkaterület j szolgáltatás nem javult, az rend- j szertelen és fegyelmezetlen, állandó * a késedelem. Így például az 1%6. évi feladatok elvégzéséhez még ma j--------- - c Ls mintegy 7 millió forint munka ér­téket kitevő tervdokumentáció hiányzik.” KGM TERVEZŐ IRODAI: „A tár­gyi i'ékonstrulccáó módosított be­ruházási programját a KGMTI 1963. szeptember 30-ávad készíttette el. A célokmány rendelkezése szerint a jóváhagyásnak i963. december 3L-ig meg kellett történnie. A jóváhagyá­sú eljárás elhúzódása miatt azonban a jóváhagyó okmányt asak 1964. áp­rilis 13-án írták alá. Ez a jóváhagyó okmány rendelkezett arról, hogy a külföldi gépsziállításokikal érintett és a rekonstrukció gerincéit képező D. szakasz fokozatos tervszállítás­sal készüljön. Fenti okmány, továb­bá az ezt megelőző és az ÓT által 1964. február 6-án kiadott párhuza­mos tervezési engedély alapján in­dulhatott meg a II. szakasz, kiviteli tervezése. Megjegyzem, hogy az egész rekonstrukció megvalósításá­nak kezdetét biztosító L szakasz ki­viteli terveit a KGMTI jóval a be­ruházási program jóváhagyása előtt — 1963. december 16-án beruházó­nak kiszállította és ezzel tervezési- leg biztosította, hogy a beruházású programban 1964. február 1-re ter­vezett kezdés megvalósuljon. Itt kell leszögeznem, hogy éppen a beruhá­zási program jóváhagyásának elhú­zódása miatti késedelem csökkenté­se érdekében készítette el KGMTI az eredetileg H. szakaszba tervezett és a fő létesítmények megvalósítá­sát N fiz ülnökválasztás előkészületei Mint már hírül,adtuk, május 15-e és június 30-a között kerül sor a népi ülrjök-választásokra megyénkben. A másfél hónap alatt több mint ezer termelő­szövetkezeti tagot, üzemi mun- j kást. tanácsi alkalmazottat, or- ] vost, pedagógust, mérnököt vá- ; lasztanak meg a megyei, illet- j ve városi, jár4si bíróságokhoz. A választások előkészületei már több mint egy hónapja folynak. A munka irányítására, szervezésére megalakult a me­gyei ülnökválasztási bizottság, amely a Hazafias Népfront, a megyei tanács, a megyei bíró­ság és a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa képviselőiből áll. Az SZMT-nél érdeklődésünkre elmondták. hoj£y a bajai üze­mekben nagyreszt befejeződött az ülnökök jelölése. Ezzel azon­ban még nem ért véget a szak- szervezetekre ez ügyben háruló munka. A mfgye. többi üze­meiben, vállalatainál is — a program szerint május 15-ig — meg kell történnie az ülnökök jelölésének, akiket azt követően j a helyi tanácsok nyilvános ülé- I sén választanak meg. Hasonló feladat vár a Haza- ! fias Népfront bizottságaira, va­lamint azoknak a munkahelyek­nek a dolgozóiba, vezetőire, ahol népi ülnököit választanak. Igen fontos, hogy rátermett szemé­lyeket hozzanak javaslatba, hi- jszen ezen múlik, hogyan képvi- jseli a dolgozókat az igazságszol- | gáltatás gyakorlásában, milyen tapasztalatokkal tér vissza tár­sai közé. \api postánkból SZEMÉTTÁROLÓ A HÜSBOLT ELŐTT Kecskeméten, a Csongrádi ut­cai hentesüzlettel szemben van a köztisztasági vállalat szemét- gyűjtője. A több utcából ide hordott, szemét elszállítása ese­tenként késik, s bizony az emiatt keletkezett „domb” nem válik a környék díszévé. Nem is _ szólva arról, hogy húsbolt előtt tárolni a szemetet — hi­giénikusnak sejn mondható do­log! Véleményeink szerint alig 20—30 méterrel odébb alkal­masabb hely is — egy üres, fákkal beültetett rész — akad erre a célra. Nem. lehetne a gyűjtőt oda eldugná7 A hentesüzlet vásárlói. MIÉRT CSAK 18 ÖRÄIG? Jánoshalmán a posta koráb­ban hivatalos zárás után, 21 óráig vett fel levél-, lottó- és totó-küldeményeket. Körülbelül egy hónappal ezelőtt ezt a le­hetőséget megszüntették, s min­den küldeményt csak 18 óráig vesznek fél. Szeretnénk, ha az illetékesek visszaállítanák a ré­gi, jól bevált gyakorlatot. Sze­rintünk a jelenlegi postahiva­tal igen korszerűtlen, nem elé­gíti ki a 14 ezer lakosú község igényeit. V. S. Gy. Jánoshalma JELZŐTÁBLÁT KÉRÜNK Sok bosszúságot okoz az uta­zóknak az izsaki felsőtemetői buszmegálló, ugyanis nem jel­zi tábla. Már többször kértük az ’ AKÖV-öt,hogy helyezzenek ki egy megálljt jelző táblát, ne kelljen az utasoknak találgatni', hogy a busz hol fog megállni. Szabó Emma fzsák Kiskun megyei Építőipari Vál­lalat nem tiltakozott a cikkben szereplő anyagfelhasználás el­len, ezért biztosak vagyunk ab­ban, hogy a kivitelező anyagel­számolásainak kimutatásai is ezeket a tényeket tartalmazzák. Menjünk tovább: ' ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTÉRIUM: „A beruházás kivitelezésének egészére figyelemmel megállapítható, hogy a beruházás műszaki megvalósítása a t*o<k akadályozó körülmény és kez­deti, majd menetközbeni nehézség, terv és munkaterület szolgáltatási késedelem ellenére a lehető legrö­videbb idő alatt érte el a jelenlegi műszaki készültséget.” KGM TERVEZŐ IRODAI: „Általá­nosságban rá kell viüJágítaini a terv- móck>sításokin,aik a cikk által felté­telezett káviteűiezést meghosszabbító, vagy akadályozó hatására. Meg kell állapítaná, hogy a kivitelezés kése­delme© megkezdése indokolttá tette a II. szakasz fokozatos tervszolgál­tatását, mellyel a tervrésizletek egy­mást követve kerültek kiadásra, azonban, mindig oly időben, hogy a kivitelező tervellátottsága a folya­matos kivitelezésre mindenkor biz­tosítva volt. Ezt a tényt az is iga­zolja, hogy még a fentebb vázolt tervmódosítások sem érintettek egy már korábban kivitelezett terv rész­letet, melynek következménye var lamdlyen bontás, illetve újraépítés lett volna.” E két bizonyára megalapozott állítás többszöri összevetése után sem sikerült eldönteni mi okozta a kivitelezés elhúzódását, szervezetlenségét. Cikkünk, amely azzal a céllal íródott, hogy a kiemelt beruhá­zás gondjain segítsen, felhívja az illetékesek figyelmét a nép- gazdasági érdekekre, felszínre hozza a szervezetlenségekből származó kieséseket, egy olyan falba ütközött, amelynek bás­tyái: a magyarázkodás az ob­jektivitásokra való hivatkozás, a felelősség egymásra hárítása. Az állam vagyonával való törő­dés — mert itt arról van szó — megkívánta volna a sokoldalú, sellő szinten lefolytatott infor­mációgyűjtést, intézkedést, s ilyan válasz adását, amelyből pontosan meghatározható, le­mérhető egy 41yen nagyarányú rekonstrukció elhúzódásának fe­lelőse, illetve - felelősei. Ezt az myagi természetű ügyektől el­vonatkoztatva a gazdasági élet ránt érzett felelősség is megkö­vetelte volna. Bizonyára — na­gyon bízunk ebben — az Építés- igy Minisztérium, valamint a iGM Tervező Irodái ezek után völcsönösen kialakítják közös ílláspontjukat. Hiszen a nél- cül nem vonhatók le a szüksé­ges tapasztalatok és tanulságok i jövőre vonatkozóan. Gémes Gábor ————— A tanév vége A Művelődésügyi Miniszté- j ium tájékoztatása szerint az i 1965—1966-os oktatási év utolsó : anítási napja az általános is- I Colákban június 6-a. hétfő, a középiskolákban június 8-a, szér­ia. A tanévzáró ünnepélyt — íz iskolaigazgató döntésétől füg- ;ően — június 18-án. szomba- on. vagy 19-én, vasárnap tárt­ák. Ekkor kapják meg a diá- cok a bizonyítványt is. Az úi üsőosztályosok beíratásának dőpontja mind az általános, nind a középiskolákban június !0-a és 21-e. Előzetes számítások szerint az ilsó- és középfokú tanintézetek­ben ősszel nappali tagozaton óbb mint 200 000 diák kezdi neg az első osztályokban ta- lulmányait. Az új általános is- colások száma előreláthatólag meghaladja a 135 000-ret, a töb­biek a különböző típusú közép- skolák első évfolyamaiban ta­buinak mejd. (MTI) Az apróhirdetés filozófiája Megrögzött há­zassághirdetés ol­vasó vagyok, annak ellenére hogy Je­leséggel — az ér­vényben levő er­kölcsi normák sze­rint — tökéletesen el vagyok látva. Kissé rosszmájú ba­rátom azt állítja, hogy az „árfolya­momat’’ ellenőrzőm az apróhirdetések Segítségével és bol­dog vagyok, ha meg­állapíthatom: egy magamformá jú — értsd: szolid megje­lenéssel és anyagi­akkal rendelkező — férfiú akár teltkar­csú özvegyet is nyerhet — némi já­ráshibával. Ez azonban aljas rágalom. A hirdeté­sek böngészésére fordított idő egé­szen másképpen ka­matozik: érdekes következtetéseket vonhatok le arra vonatkozóan, hogy az emberek mit tar­tanak a legfonto­sabbnak, ha házas­ságról van szó. Elemző módsze­rem arra a felis­merésre alapul, hogy minden há- zassághirdetés négy jő részre tagolódik és e részek egymás­hoz viszonyított aránya között szo­ros összefüggés van. A négy főrész: a hirdető szellemi tu­lajdonságainak, a testi adottságainak, az anyagi körülmé­nyeinek, Végül pe­dig a jövendőbeli­jével szemben tá­masztott követel­ményeinek az is­mertetése. Sok év alatt gyűjtött ta­pasztalataim sze­rint, minél több és hangzatosabb jelző­vel dieséri a házas­ság után sóvárgó a szellemét, annál ke­vesebbet beszél majd a külleméről. Ha pedig a külcsín és a belbecs is ki­váló — a szöveg szerint —, akkor biztosak lehetünk abban, hogy megle­hetősen szűkszavú lesz az anyagi kö­rülményekkel fog­lalkozó rész. Ez ed­dig érthető. Akkor kezd bonyolulttá válni a dolog, ami­kor a követelmé­nyeket taglaló részt vesszük vizsgálat alá. Bőséggel for­dulna^ elő ugyanis olyan apróhirdeté­sek, amelyekben minden kicsi — az igényen' kívül. Szó­val túlzott szerény­séggel nem igen le­het vádolni a hir­detők zömét és ta­lán nem tévedek so­kat, ha azt állítom, nemcsak a „társa­ság”, hanejn e szép emberi tulajdonság hiánya is közreját­szott abban, hogy pártában maradtak. Az elmondottak­ból úgy hiszem fé­nyesen kiviláglik, hogy már-már tu­dományos mélységű vizsgálat alá vetem az apróhirdetéseket és módszerem is eléggé megbízható. Be kell vallanom azonban, hogy még én is találkozom olyan szövegekkel, amelyek hitvány ta­lálgatásra kénysze­rítenek. Napok óta rágódom például azon, hogy egy nyomdai szakmun­kás miért biggyesz­tette oda zárójelben még ezt is: „volt kisiparos”. Számos alternatíva merült már fel bennem, de egyikre sem mer­nék megesküdni. A legvalószínűbbnek mindenesetre az lát­szik, hogy a nyom­dász szakmát nem tartotta eléggé im­pozánsnak az 53 éves legény. De lehet, hogy té­vedek. Ha jobb ráa- gyarázatot tudnak, küldjék el az aláb­bi címre: Békés Dezső új­ságíró (volt or­topéd cipész) i sa,t eioKeszito provizonumox ter- | vetLt az I. szakasz keretében.. Ezzel j az I. szakasz építési tervei 9 millió forint összeget képviselteik.” A legnagyobb jó indulattal j sem tudnánk, s nincs is szándé- ; kunk a két levél ellentmondá- ! sai között igazságot tenni, de I azt sem látjuk most már egé­szen tisztán, kinek higgyünk. Az azonban mindenképpen megállapítható: a rekonstrukció késve indult, s nem volt folya- I matos a tervdokumentáció-ellá- j tás, sőt a terveket később is I módosították. Ez pedig sok ! pénzt és még több idővesztesé­get jelentett a népgazdaságnak. ! Hasonlítsuk tovább az állításo- í kát. ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTÉRIUM: „A ’ tervdokumentáció szolgáltatásának késedelme — az indulásnál és azóta * is — továbbá a menetközben el­rendelt lényeges tervmódosítások okozták elsősorban azokat a kisebb- nagyobb termelétsi szervezetlensége­ket is, melyeket a kivitelezés során észlelni lehetett és melyeket a cikk megemlít. Ismert dolog, hogy csak ] azokat a munkákat lehet gyorsan és ! gazdaságosan kivitelezni, amelyeknél ! a kivitelező a feladatot időben elő­re megismeri és amelyek elvégzésé­re anyag, gép, egyéb eszköz és lét­szám tekintetében tervszerűen fel­készül. Jelen esetben ez a felkészü­lési idő a beruházás nem megfelelő előkészítése miatt a kivitelezőnek nem állt rendelkezésére. Ide vezet­hető vissza lényegében az időleges anyaghiány is, amellett a körül­mény mellett, hogy adott időben nem volt elég MAV-szállítóeszköz sem az anyagok helyszínre szállítá­sához.” KGM TERVEZŐ IRÖDAI: „A cikk tervdokumentációk hiányára tett megjegyzéseire az alábbiakban vá­laszolok: Félrevezető a cikknek az a megállapítása, hogyg az alaple­mez, valamint a + 3,59 m-es pódium tervmódosítása ,»újólagos” építési munkát jelen-tett volna. Tény, hogy az ajap lemez terveit — melyei; a külföldi adatszolgáltatás hiánya miatt eredetileg is fenntartással ad­tunk ki — az angol C. F. F. C. és a német G. H. W. cég 1965. áprili­sában. illetve 1965. februárjában ka­pott végső adatai alapján módosí­tani voltunk kénytelenek. Megjegy­zendő, hogy a cikkben szereplő 200 mázsa betonacélra é© 800 m3 be­tonra vonatkozó mennyiségi adatok tévesek, miután ebből kifolyólag a tervszerinti betonacél csupán 95 má­zsa és a beton 83 m3 volt. Egyéb­ként ez a módosítás tartalmazta a — kivitelezési lemaradás miatt szük­ségessé vált — téli munka műszaki követelményeit 'és költségeit. A cikknek a +3,50 m-es pódiumra tett megállapítása, mély szerint a vo­natkozó módosított tervet csak 1965. májusában kapta meg a kivitelező, helytelen beállítás. A +3,50 m-es szint kiviteli terveit,* a külföldi szál­lítású szerződések és ezzel kapcsola­tos adatszolgáltatások jelentős idő­beni eltérései miatt, két ütemben lehetett megtervezni. Mivel a G. H. W. céggel kötött szerződés az azt megelőző angol alapszerződéssel szemben 20 hónapos késéssel jött létre, a kupolöházra vonatkozó G. H. W. adatszolgáltatást a beruházó csak 1965. februárjában tudta biz­tosi tani. Itt is túlzottak a cikk anyagfelhasználása adatai (1500 m3 beton és 1200 mázsa betonacél), mi­után a +3,50 m szint — beleértve a kupolóházú pódiumot is — mindösz- sz 900 m3 vasbeton beépítését tette szükségessé.’? Jsmét nem tudjuk eldönteni az igazságot, ám. mint már fentebb utaltunk rá, nem is érezzük magunkat erre illeté­kesnek. A KGM Tervező Irodái j igazgatójának azonban szeret­nénk felhívni a figyelmét a vá- laszban szereplő beton és be- I tonacél felhasználását illetően ! a következőkre: Áz EM Bács- '• PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun ntegyei Bizottsága és p megyei tanács lapja. ' Főszerkesztő: Ir. Weither Dániel Kiadja a. Bács megy«! Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: UhSS Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszt! a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és k4zbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint. 66 . 4356 Bács-Kiskun megyei Nyomda V. index: 25 965. Kecskemét Május 20-a és 30-a között he­tedik alkalommal rendezi meg a Műszaki Könyvkiadó a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár ke­retében a Nemzetközi Műszaki Könyvkiállítást. Az elsőt 1960- ban szovjet. NDK-beli. csehszlo­vák és magyar kiadók részvéte­lével rendezték. Ma hatszor ak­kora területén 12 állam közel 80 kiadója állítja ki legújabb termésének színe-javát. A kiállítás jellegzetessége, hogy nem a könyvkereskedelem, hs nem az olvasók, mérnökök, technikusok, szakmunkások szá­mára rendezik, s a könyveket az érdeklődők a helyszínen meg­rendelhetik. A tematikai cso­portok száma 25. A nagyon jelentős anyagban — közel 4 ezer kötet kerül kiállításra — megkönnyíti a tájékozódást az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ által a kiállításon idén első ízben meg­szervezett tájékoztató szolgálat, óok száz címszó vizuális lyuk­kártyákon való feldolgozásával íz érdeklődők pillanatok alatt választ kaphatnak arra, hogy egy-egy speciális témából mi- yen nyelven, hány kötet szere­pel a kiállított könyvek között, > azok hol találhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents