Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-28 / 99. szám

196«. április 28. csütörtök 3. eWaS A MÁJUS 1 BRIQÁD f olcx Antal üzemi párttit- kár: „Egy év alatt igen össze­forrt ez a kollektíva. Esélyesei a szocialista címnek .. Bada Pál üzemi KISZ-titkár: „Van köztük harmincon aluli és felüli szakmunkás. Kitűnő szak­emberek, öt ipari tanulót is ok­tatnak, akik náluk biztos, hogy kitűnően elsajátítják az eszter­gályos, a géplakatos és a he­gesztő szakmát. Ilyen és hasonló vélemények : hangzottak el a Ganz Villamos- sági Művek és Készülékek Ba­jai Gyárában a Május 1. brigád­ról. Vállas, fekete haiú fiatalem­ber Kleer József, a brigádveze­tő, aki így elevenítette fel tör­ténetüket. — Tavaly március óta dolgo­zunk együtt. Egyesek kételked­tek. mondván: „Nehéz lesz ösz- szefogni ezt a brigádot, hiszen a tmk-sok nem végeznek ter­melő munkát. Hogyan értéke­lik majd az eredményeket?” Mégis dűlőre jutottunk. Egy fiatalasszony, a brigád egyik tagja lép hozzánk, kezében a brigádnaplóval. La­pozgatom a bejegyzéseket, mi­közben hallgatom a brigádve- aető rögtönzött jellemzéseit: Köller Zoli KISZ-oktatásra jár, Bosnyák Pista házat épít, egyéb­ként most végzi a marxizmus— leninizmus alapjai tanfolyamot, Csongor Jancsi pedig felsőfokú gépipari technikumba jár . . — Hát Schleisz Feri bácsit Ismét a párttitkár veszi át a szót. — Néha órákig ülnek a hibás gép mellett. Munkájuk az orvo­séhoz hasonlít abban is, hogy ismerniük kell a legújabb „gyógyszereket”, vagyis a szak- irodalom legfrissebb eredmé­nyeit. — Mi történt ma a brigád­ban? — kérdeztem Kleer Jó zseftől. — Arról beszélgettünk, hogy Köller Zoltánt aki munkásőr és KISZ-tag, mi is javasoljuk párttagjelöltnek. A brigádból Bosnyák István és Tuzai Péter j egyébként már párttagok. Aztán ■ a vasárnapi meccs várható, esélyeiről vitatkoztunk ebéd köz- : ben. Csongor János ugyanis a I Bajai MTE hátvédje. Neki, mint ! brigádunk tagjának, külön is drukkolunk a mérkőzéseken. Aztán még elhatároztuk, hogy ellátogatunk Bosnyák Pistáék- hoz, segíteni az új ház építé- ! sében. Mert mi is tudjuk, mit; jelent a szép. kényelmes otthon. \ Én például az egyik KISZ-la-s kásban lakom. I— S a Május 1 brigád esélyei a szocialista cím elnyerésére? — Bízunk benne! S ha még­sem sikerülne, akkor is együtt maradunk és tovább küzdünk érte! B. Gy. Borjúnevelés automatikával Bevált újítás a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban Fél évvel ezelőtt a Kiskunha­lasi Állami Gazdaság tajói üzemrészében korszerűsítették az itatásos borjúnevelést. Hozzá kell tennünk: a gazda­ság ' szakembereinek ötletei alapján és a szükséges berende­zések házilagos megszerkeszté­sével történik mindez meg: Becker Antal igazgatóhelyettes­nek, Papp Szekeres József fő­mérnöknek, Tokai Károly főál­lattenyésztőnek és Ferenczi Gyula mérnöknek van része el­sősorban a feladat megoldá­sában. Mi az új módszer lényege? Erről érdeklődünk a főállatte­nyésztőtől. — Bárpulthoz hasonló nagy szekrényt készítettünk, amely­nek hat rekesze van — feleli. — Az elsőben géppel elegyítjük a tejport és a vizet. A második­ban szívó-nyomó kompresszor található, s ennek segítségével juttatjuk el a többi négy tar­tályba a különböző, a borjak egyes fejlődési szakaszának megfelelően összeállított táplá­lékot. A tartályok villanymele- gítővel és automatikus kapcso­lószerkezettel vannak ellátva. Az utóbbiakat 40—42 Celsius fokra állítottuk be, s amikor ezt a hőmérsékletet elérte a tej, ön­működően kikapcsolnak. Az egész berendezés működtetése kapcsolótábláról történik. Megtudjuk még, hogy a tartá­lyokból gumicsövek vezetnek ki, amelyek sörpisztolyhoz hasonló szerkezetben végződnek, — a folyadékot ezzel adagolják az itatóedényekbe. Az utóbbiak egyébként közönséges, hatliteres műanyagvödrök, a szopókákat házilag szerelték rájuk. Az edé­nyek fertőtlenítése sokkal egy­szerűbb a korábban használat­ban levőknél. Mindezek gyakorlati haszna abban nyilvánul meg, hogy a tejet állandóan a kellő hőfokon tartják, s nincs szükség a hő­merőzésre sem. A kannák emel- getése, mosogatása is automati­kusan történik. Ezt még azzal kell kiegészítenünk, hogy olyan borjúállásokat alakítottak ki, ahol a borjak a táplálkozás be­fejezte után még 10—15 percig tartózkodhatnak, s ez elég ah­hoz, hogy elmúljék a korábban oly sok gondot okozó kóros szo­pási reflex. Főképpen az egészségügyi kö­rülményeket sikerült nagymér­tékben megjavítani. Nem kis részben ennek köszönhetően a 200 borjúból az idei első ne­gyedévben mindössze három hullott el. az átlagos havi súly- gyarapodás pedig elérte a 25 ki­lót. Vessük ezt össze a tavalyi hasonló időszak eredményeivel! Nagyjából a mostanihoz hason­ló borjúlétszám esetében 15 volt az elhullás, az átlagos súly- növekedés pedig a jelenleginél 2,5 kilóval volt kisebb. ■ Az új, gépesített módszer előnyei te­hát vitathatatlanok. H. D. Ä özségfejlesztési tanácskozás Kiskunhalason Tegnap Kiskunhalason tartot­ta ülését a megyei tanács köz­ségfejlesztési állandó bizottsága. A bizottság tagjai a délelőtti órákban megtekintették a város második ötéves terv idején ké­szült községfejlesztési létesít­ményeit. délután pedig a Kis­kunfélegyházán és Kiskunhala­son végzett állandó bizottsági vizsgálat tapasztalatait vitatták meg. A bizottság — amelynek ülésén részt vett Vincze Ferenc, a kiskunhalasi és dr. Dobos Fe­renc, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács V. B. elnöke is — elis­meréssel nyilatkozott Halas vá­ros fejlesztési eredményeiről, s megállapította, hogy a tanács mellett különösen a népfront­mozgalom játszott nagy szerepet a város fejlődésében. rabban ugyanis csak magánkis­iparosok működtek ebben a szakmában Kalocsán. A szerény összegből bizony nem sok mindenre futotta. Kez­detben mindössze két munkás­sal, négy zsák liszttel, kenyér­kefével és vödörrel dicsekedhe­tett a városszéli kis parasztház­ban tanyázó pékség. De nem so­káig. Az év végén már 15 szak­munkást irányított Molnár Ist­ván, akik öt műhelyben dagasz­tották a kenyeret. Jórészt olyan üzemeket . vettek birtokukba, amelyeket már évek óta nem használtak. A hajdani tulajdo­nosokat elsodorta a háború vi­hara. vagy egyszerűen kiöre­gedtek. Másfél évtized távlatából így emlékezik az indulás nehézsé­geire a Sütőipari Vállalat igaz­gatója: — Olyan társakra találtam, akik sohasem azt nézték, hogy mikor jár le a nyolc óra, csak azt, hogy mit kell még elvégez­ni. Ha nagyon fáradtak voltunk, akkor arra gondoltunk, hogy Gazdag a virágzás a szamóca földe ken Az idén már több mint 600 hold termőterületről szedik a koratavaszi gyümölcsöt, amely­nek nagy keletje van a hazai és a külföldi piacokon. A fe­kete fóliás földieperföldeken már megjelent a termés. A ha­gyományosan termesztett terü­leteken pedig most virágzanak a bokrok. gük a méhek nozema-vizsgála- ta. Egész méhcsaládok pusztulá­sát okozhatja a fertőző hasme­nés, amelyet egy „nosema apls” nevű spórás véglény okoz. A gondos méhész nem várja meg a méhcsaládok tömeges pusztu­lását, hanem az elhullott rova­rokból a beteleltetés és a rajzás előtt mintát küld be az intézet­hez. Bizony a spórák kimutatá­sa sok pepecseléssel jár, viszont óriási kárt előz meg a méhek táp­cukrába belekevert gyógyszer, a Fumagillin, amely a kirajzás idejére gyógyulást eredményez. Csak mire végigjárjuk az in­tézetet, látjuk, milyen sokoldalú s mennyire jelentős egészség- ügyi tevékenység zajlik itt, te­kintet nélkül az évszakokra. Vannak ugyan speciális idény­betegségek, de ezektől függetle­nül mindig akad gyógykezelésre szoruló, elesett jószág. Ottjártamkor egyetlen lakó­ja volt a „kórteremnek": Gyúr ka, az egyik helybeli fuvaros nagy testű paripája. Lábán vas tag pólya, de már szemmel lát­hatólag gyógyulófélben van a magányos beteg. Egy bizonyos: az intézet dolgozói mindent megtesznek Gyurka és leendő betegtársai mielőbbi felépülé­séért. JMm Tibor nem mondod el? — „segít” az üzemi párttitkár. — Ja, igen. Nemrég ment nyugdíjba, rendeztünk egy kis búcsúünnepséget, megajándé­koztuk. De hiányzik az öreg, kissé már mindannyian apánk­nak éreztük. Ahogy befejezi a mondatot, tanácstalanul tárja szét a kar­ját Kleer József. — Látja, ennyit tudok mon­dani. Nem csinálunk mi semmi különöset, nem vagyunk híres emberek. — S az újítások? Gyors válasz. — Munkaköri kötelességünk. A múltkor az egyik savelszívó berendezéshez készítettünk csap­ágyházat — három nap alatt. — Ha másutt rendelik meg, mennyi időt kell várni az al­katrészre? — Körülbelül két-három he­tet. A Május 1 brigád TMK-dol- gozói sokoldalú emberek. Ha kell tervezők, konstruktőrök és kivitelezők egyaránt. A jóTMK- sokat — mondják —, nemcsak az foglalkoztatja, hogy a hibás gépet gyorsan, olcsón, jól kija­vítsák, hogy biztosítsák a fo­lyamatos termelést, hanem a korszerűsítés, a biztonságosabb üzemeltetés is. Ezért szereltek nemrégiben az egyik présgépre védőberendezést, amiért a Rózsa Sándor-brigád igen hálás ne­kik, hiszen gyakorlatilag így megszűnt a balesetveszély. nyon csak akkor operálnak, ha a jószág nyugtalan, ingerlékeny, vagy pedig ha a műtét kényes volta milliméternyi pontosságot követel meg. Ilyenkor, de az átlag műtéteknél is — amikor a beteg állat nem kerül „asztal­ra“ — helyi érzéstelenítést al­kalmaznak. A fejadag : 500 köbcenti — Egyáltalán nem éreznek fájdalmat — nyugtat meg Szen­de doktor, amikor afelöl érdek­lődöm, miképpen tűrik az álla­tok a kést, — Akkora adagot — 500 köbcentit — kapnak az ér­zéstelenítő szerből, amely — emberre átszámítva — 250 fog fájdalommentes eltávolításához lenne elegendő. A munkatársak feladatköré­nek kisebb hányadát jelentő la­boratóriumi munka egyik része: a legelőre kihajtandó állatok belső élősdijeinek a kivizsgálá­sa. Különösen fontos ez a máj- mételykórra. vagy tüdőférges- ségre kedvező, nedves, vizenyős legelők állatállományánál. Köz­legelőre például csak az ilyen előzetes vizsgálat negatív ered­ménye után hajtható ki a jó­szág. Méhecske, mint „páciens“ A másik aprólékos, (te nem kisebb jelentőségű tevekeayab; zikai dolgozóknak — a tulaj­donképpeni elsődleges feladata azonban a hasznos háziállatok gyógykezelése. Leggyakoribb pácienseik — lovak és szarvas- marhák. Ha a körzeti állator­vos — akár megfelelő segéd­erő, akár a szükséges műszerek hiányában — nem vállalhatja nyugodt lelkiismerettel a tenni­valókat, az esetben kerül sor az intézeti kezelésre, műtétre, ápolásra. Szögek a recésgyomorban A gyakorta végzett szülészeti beavatkozás, császármetszések mellett szép számban akadnak egyéb sebészeti teendők is. Lo­vaknál például — különöskép­pen a téli síkosság idején és utána — rengeteg a végtagsérü­lés. A szarvasmarhák pedig „előszeretettel” nyelnek el — sajátos emésztési módjuk foly­tán — különféle fémtárgyakat. Akad ezek között a szénabálák kötöző drótja, sőt a néhol ete­tett konzervgyári hulladékba került ládaszög is .Ilyenkor sür­gősen „műtőasztalra” kerülnek a több mázsás betegek. Persze ez sokszor nem a szó szoros él­teimében vett, csupán képletes kifejezés. Hiszen fekvő helyzet­ben, az úgynevezett elöntő divá­Kevesen tudják, hogy ez a megyeszékhely peremén, a Mű­kert tőszomszédságában levő épületcsoport, az állatorvosi rendelőintézet milyen érdekes tevékenység központja, hány apróbb-nagyobb beteg állatnak nyújt — közvetlenül, vagy köz­vetve — gyógyulást. Két tsz-nyi tehén... — Csupán az alatt a hét év alatt, amióta az intézetben dol­gozom, legalább két-három ter­melőszövetkezet állományát ki­tevő szarvasmarhát mentettünk meg — mondja elöljáróban dr. Szende Károly vezető szakállat­orvos. — Tavaly 55 nagyobb — általában 10—12 napos benti ápolást igénylő — műtétet vé­geztünk. A kisebb műtétek szá­ma csaknem ötször ennyi volt. Munkánk kétharmada gyógyá­szati jellegű, a fennmaradó há­nyad pedig laboratóriumi tény­kedésből áll. Sokan kuriózumot keresnek, gyanítanak az állatkórházban. Tagadhatatlan, hogy nem egy beteg kisállatot, madarat visz­nek be hozzájuk gyógykezelés­re a jószívű emberek. Ez <is az állategészségügy hatáskörébe tartozik. A' rendelőintézet al­kalmazottainak — orvosnak, szaksegédnek, gyakornoknak, fi­Kórház — négylábú betegeknek TIZENHAT évvel ezelőtt, 400 forintot adott a Kalocsai Városi Tanács Molnár István péksegéd­nek. hogy lásson hozzá egy sü­tőüzem megszervezéséhez. Ko­magunknak építjük a vállalatot. — ÉVEKEN keresztül jófor­mán csak aludni jártam haza — szövi tovább emlékeit vendég­látóm. — Nehéz volt lépést tar­tanom a vállalat növekedésével. Mert hiába ismertem jól a szak­ma minden csínját-binját, egy igazgatónak ennél többet kell tudnia. Nem szégyellem beval­lani, hogy sok éjszakába ke­rült, amíg megtanultam érteni a számok nyelvén. Felnőtt fej­jel. a munka és a családneve­lés ezernyi gondja mellett kel­lett elsajátítanom mindazt, amit most a gyerekeim friss aggyal, anyagi gondoktól mentesen ta­nulhatnak a ' technikumban és az egyetemen. — Honnan vettem mindehhez az erőt? — kérdez vissza mo­solyogva, aztán így válaszol: — Árvaházban nevelkedtem. Kora ifjúságomtól kezdve csak a két kezemre és az eszemre számít­hattam. — BŐVEN VOLT IDOM arra, hogy megtanuljam legyőzni a fáradságot is ha kell. Mégsem egyedül az én érdemem, hogy azzá lettem, aki vagyok. Itt voltaik mellettem mindvégig azok az öreg cimborák is, akik­kel együtt kezdtük 16 évvel ez­előtt. Molnár István elégedetten te­kinthet vissza az elmúlt másfél évtizedre. A városszéli kis pék­ség azóta a megyében élenjáró sütőipari vállalattá fejlődött, amelv az idén másodízben nyer­te el a megyei pártbizottság vándorzászlaját. Jelenleg 350 dolgozót foglalkoztat az üzem három járás lakosságát látja el kenyérrel, péksüteménnyel és jó hírű termékei mór a külföldi piacokon is elismerést szereztek NEMRÉGIBEN a Munka­érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki Molnár Istvánt. E szép elismerés nemcsak a válla­lót szervező és eredményesen irányító igazgatónak szól, ha­nem a fáradhatatlan közélett embernek is. aki hosszú éveken keresztül tanácstag volt, jelen­leg pedig a párt városi végre­hajtó bizottságának a megbe­csült tagja. B. D. Másfél évtized gyümölcse

Next

/
Thumbnails
Contents