Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-27 / 98. szám
fl népi ellenőrzés megállapításai az aktatologatásról, a felesleges beadványokról, az eltartási szerződésekről Munkában a tuskókiemelő Tizenegy megyében, s a főváros tíz kerületében másfél hónapig vizsgálták a népi ellenőrök, hogyan foglalkoznak a tanácsok a lakosság beadványaival. A munkabizottságok most összesítik a felmérés tapasztalatait és továbbítják felettes szerveiknek jelentésüket. Ennek ellenére már most is megállapíthatunk néhány olyan' vonást, amelyek — a népi ellenőrzési bizottságok megítélése szerint — mindenütt jellemzőek voltak. Mindenekelőtt azt állapította meg a vizsgálat — és ennek egyértelműen örülhetünk —, hogy az utóbbi években jelentősen javult a tanácsok munkája. A lakosság beadványait az esetek túlnyomó többségében a törvényesen előírt harminc nap alatt elintézték. Egyre kevesebb helyen tapasztalták a népi ellenőrök azt a gyakorlatot, hogy csak az aktát „ügykezelték” és az érdembeni döntést, illetőleg intézkedést elodázták. Ennek kedvező hatása jelentkezett is a reklamációk csökkenő számában. Ugyanakkor viszont — és ez ! is a népi ellenőrök megállapí- I tása — a tanácsok munkájában | megerősödött egy olyan folyamat, amely hovatovább gátjává válik a gyors és eredményes intézkedéseknek. Feltűnően sok a házon belüli levelezés. Amit elintézhetnének élőszóban, esetleg egy telefonnal, abból äkta lesz. A népi ellenőrzés munkabizottságainak megállapítása szerint igen sok esetben terhelik felesleges beadványokkal a tanácsokat. Csak egy példát erre. Az egyik tekintélyesre növekedett aktaköteget megmérték a népi ellenőrök, ötvenhét dekát mutatott a mérleg. A súlyos ügy, amely megjárt minden fórumot, érdemben egyáltalán nem volt súlyos. Egy sufni lebontását igyekezett megakadályozni a tulajdonos, jobb ügyhöz méltó buzgalommal. A mechanikus ügyintézés miatt — állapították meg a népi ellenőrök — nem lehet minden esetben a tanácsot elmarasztalni. Általában az építési osztályok munkájára jellemző, de fellelhető másutt is, hogy egy emberre erejét meghaladó munka marad. A vizsgálat során találtak olyan műszakit, aki egymaga látta el az osztály valamennyi feladatát: ő volt az előadó, a gépíró, az ellenőr egy- ! személyben. Egy esztendő alatt i több mint 4 ezer akta jutott át j a kezén. Lehet ezek után cső- j dálkozni azon, hogy mechanikusan végezte munkáját? Hogy nem tartott minden esetben helyszíni szemlét? Nem. A népi ellenőrök véleménye is ez volt, és ehhez még hozzáfűzték: ilyen esetben a felettes hatóságnak kell idejében megtalálni a segítség módját. A segítségre annál is inkább szükség van, mert minden egyes beadvány gondos vizsgálatot, mérlegelést igényel. A törvény betűinek merev alkalmazása sok esetben igazságtalan döntést szül. Szinte tipikusnak mondható az az eset, amikor négy-ötszáz forint nyugdíjból élő családihöz-tulajdonost fi akarnak 60—100 forintnyi munka elvégeztetésére kényszeríteni a 4—5000 forintot kereső lakók. Csak a pontos környezet- és emberismeret birtokában hozhat i az előadó humánus határozatot. Ehhez pedig időre, a beadvá- j nyok alapos tanulmányozására van szükség. Végül szóljunk arról is: egy- | öntetű a munkabizottságok vé- leménye abban a kérdésben, hogy ki kellene terjeszteni a tanácsok jogkörét az eltartási szerződésekkel kapcsolatban. — Talán ez ügyben érkezik a legtöbb beadvány és a jelenlegi gyakorlat szerint a tanácsok érdemben semmit sem tehetnek. Éppen csak békéltetői szerepben léphetnek fel, de nincs semmiféle eszközük, amellyel jobb belátásra bírhatnák a szerződésszegőket. Nemcsak a tanács tekintélyének növelése miatt lenne szükség a jogkör kiterjesztésére — állapították meg a népi ellenőrök — de szükség lenne azért is, mert ezzel jó néhány bírósági tárgyalást előzhetnének meg. P. P. Megkezdődött a Solívadkcrt— i Kiskunhalas közötti műút kor! szerűsítése. A munkában nagy I ■ segítséget jelent a Kiskunsági I Állami Erdőgazdaság központi i műhelyében konstruált tuskókiemelő szerkezet, amelyet a százlóerős lánctalpashoz kapcsoltak. A gép könnyedén tépi ki az útkorszerűsítést akadályozó több mázsás tuskókat — tehát jól vizsgázik első alkalmazási helyén. (Tudósítónktól.) Átadták a vándorzászlót a Vendéglátóipari Vállalatnak Tegnap délután Kecskeméten ünnepi termelési tanácskozást tartott a Bács-Kiskun megyei Vendéglátóipari Vállalat. Molnár János igazgató beszámolt a vállalat elmúlt évi eredményeiről, majd Erdélyi Ignác, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára átadta a megyei pártbizottság vándorzászlaját. Üdvözölte a vállalat dolgozóit a munkaversenyben elért eredményeik alkalmából Cerőcs István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője. majd átnyújtotta a belkereskedelmi miniszter és a KPVDSZ Elnökségének dicsérő oklevelét. Köszöntötte még az ünnepélyes alkalomból a vállalat dolgozóit Egyed Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára, Mócza Imre, a városi tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője. Ezután a szocialista munkaversenyben elért eredményeikért 19-en Kiváló dolgozó <áel- I vényt, 65-en oklevelet kaptak | és 17 brigád nyerte el a szocialista címet. Haszonlesők A KALOCSAI Városi-Járási Népi Ellenőrzési Bizottság feljelentést kezdeményezett Miholics Sándor és hat társa géderlaki lakosok ellen a társadalmi tulajdont károsító csalás, és egyéb bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt. Ezek az emberek valótlan állításokkal szándékosan félrevezették a községi tanácsot és az árvízkárok felmérésére alakult társadalmi bizottságot, s ezáltal több ezer forint jogtalan haszonra tettek szert. Már itt meg kell jegyeznünk, hogy a csalók bűne jelen esetben az átlagosnál — legalábbis erkölcsi értelemben — nagyobb súlyú, hiszen olyan helyzetben követték azt el. amikor az egész ország lakossága összefogott és adakozással segítette az árvízkárosultakat abban, hogy lehetőleg ne érezzék meg a veszteséget. A társadalom, a jó szándékú, önzetlen támogatást nyújtó emberek ezreinek humanitásával éltek vissza. AZ ELMÚLT ÉVI nagy árvíz levonulása után Géderlakon is hozzáfogtak a károk helyreállításához, s a község meghatározott összegű pénzt kapott ennek rendezéséhez. A fentebb említett társadalmi bizottság hatáskörébe és a községi tanács vb-re tartozott annak eldöntése, melyik károsult mennyi támogatásban részesüljön — természetesen a kár értékének megfelelően. A bizottság azonban — a tények erre utalnak — nem állt hivatása magaslatán és ezért történhettek meg a népi ellenőrzés által feltárt visszaélések. Miholics Gábor Géderlak, Kossuth utca 8. szám alatti lakosnak 14 hold földje van. Egy 1963 januárjában kelt kis haszonbérleti szerződés tanúsága szerint ebből fiának. Miholics Sándornak öt és fél hold szántóterületet négyévi időtartamra bérbe adott. Ez a szerződés azonban hamisított magánokirat. Miholics Sándor a vizsgálat alkalmával beismerte, hogy elejétől végig — az aláírásokat is beleértve — ő készítette. A gazdaságnak ilyen látszólagos megosztása Miholicsékra nézve nem volt haszontalan. Évenkénti 4470 forinttal csökkent az adófizetési kötelezettségük. Ez az egyik csalás.A másik az árvízkárok bejelentésénél történt. Miholics Gábor — tehát az apa — közölte a tanács végrehajtó bizottságával és a társadalmi bizottsággal, hogy a zádori dűlőben levő 6,5 hold földjén az árvízkár 60 százalékos. Anélkül, hogy ezt ellenőrizték volna, kifizettek neki segélyként 8 ezer forintot. EZT KŐVETŐEN — pontosabban a múlt év júliusában — a fiú, Miholics Sándor a maga és az apja nevében újból bejelentette az árvízkárt, s ekkor 10 ezer forint segélyt adtak neki. Még körmönfontabb csalás derült ki Kovács Imre, Géderlak. Sziget utca 4. szám alatti lakos esetében, akiről a népi ellenőrzés vizsgálata kiderítette, hogy nem is rendelkezik semmiféle mezőgazdasági ingatlannal, és a használatában sincs ilyen. A községi Űj Élet Termelőszövetkezettől — amelynek tagja — a munkához való rossz viszonya miatt háztáji földet sem kapott. Ennek ellenére árvízkárt jelentett be — helyesebben a kárbejelentési lapot nem ő, hanem a felesége töltötte ki, aláírva a férje nevét is. Ennek alapján a községi tanács végrehajtó bizottsága és az árvízkárok rendezésére alakult társadalmi bizottság 1965. augusztus 3-án ötezer, majd — mivel Kovács Imre apósa. Borvendég István ugyancsak géderlaki lakos kifogásolta a kevés összeget — szeptember 2-án újabb háromezer forintot kapott. Meg kell még említeni Soós József Géderlak, Sziget utca 5. szám alatti lakosnak nem egészen egyenes eljárását. Ö mellesleg tagja volt a társadalmi bizottságnak s ilyen minőségében tudnia kellett, hogy milyen károk megtérítésére tarthat igényt! Mégis a háztáji földjén levő terményeket ért kárral együtt bejelentette az Üj Élet Termelőszövetkezettől általa bérelt gyümölcsösben esett kárt is. mint saját kárát. Ezek alapján úgy döntöttek az illetékesek, hogy 10 ezer forint segélyben részesítik. Ezt az összeget meg is kapta, bár Soósnak háza, gépkocsija van. Fentebb már érintettük, amit ezek az esetek kétségtelenül bizonyítanak. hogy sem a községi tanács vb sem a társadalmi bizottság nem állt hivatása magaslatán. Minden szó nélkül elfogadta a bejelentett kár mértékét és annak megfelelően döntött az összegről. A népi ellenőrzés megállapítása szerint „... a segélytkérőkkel szemben olyan bizalmat tanúsítottak, hogy nem is feltételezték: egyes személyek valótlan állításokkal tudatosan és szándékosan félrevezetik őket.’' Ez a már-már bűnös könnyelműség megbosszulta magát és sorozatosan derültek ki — a vizsgálat nyomán — az arra hajlamos emberek visszaélései. ELLENÜK megtették a feljelentést. az eljárás folyamatban van és a bíróság bizonyára kötelezni fogja őket az összegek megfizetésére. A fentieken kívül azonban hangsúlyozni kell azoknak a felelősségét is, akik társadalmi munkában vettek részt az összegyűjtött pénz szétosz tásában, mert — ahogy bebizonyosodott — nem éppen úgy jártak el. ahogy azt a becsület és a tisztesség megkívánja. Mondhatjuk, hogy visszaéltek a társadalmi megbizatással. Helyi ismeretük volt. tudták, kinek milyen mezőgazdasági ingatlana körülbelül mennyiben károso- d t, de a bejelentéseknél ezt nem vetették fel, s ezáltal félrevezették a bizottság többi, az államigazgatási apparátusban dolgozó tagját is. Gál Sándor Két ember I forintért Túri Mihályné kecskeméti lakos oldala az adóügyi főkönyvben a szó legnemesebb értelmében olyan, amelyről az első rátekintésre is ez mondható: tiszta lap. Hogy csak a múlt évit említsük — három rovátkájában ott áll bejegyezve, hogy három részletben, esedékességi batáridők előtt törlesztette a kis ingatlana után kirótt adót. Azaz, legyünk egészen pontosak: hogy, hogy nem, 1, azaz egy forinttal kevesebbet. a könyvet gondosan vezetik! De nézzük az idei lapot. Az első félévi adórészlet törlesztési határideje március 15-e volt. A főkönyv március 12-i dátummal tartja nyilván a 360 forint befizetését, ismételten bizonyítva: Tiiri Mihályné a kötelességtudó állampolgárok közé tartozik. Bár. . . — számoljunk csak utána! — ez az összeg 18,50 forinttal kevesebb, mint az első félévi esedékesség. S most vegyük elő a levelet, amely az ösztönzést adta az adófőkönyvbe való betekintésre. Túri Mihályné így panaszkodik: „Pár nappal ezelőtt kijött hozzánk az adóügyi végrehajtó csoporttól két elvtárs — egy forintért. En a múlt évben is pontosan és időben leróttam az adót. A inásuc uo- log az. hogy az idei félévi részletet tévesen, az 1964-es adókönyv szerint fizettem be, viszont tavaly egy kicsivel emelték az adómat, s így 18,50 forinttal kevesebb lett befizetve. De erről engem nem értesítettek, nem szólítottak fel a különbözet befizetésére. Ellenben a két végrehajtó mindjárt lefoglalta az 1600 forint értékű sertésemet. Tizenöt éve dolgozom a sütőipari vállalatnál mint termelő munkás, így gyarapítóm a nép vagyonát. A nehéz munkával az egészségemet is tönkre tettem és ezt érdemiem?. . A sérelem a legteljesebb mértékben jogos. Holott talán éppen azért nem lett volna szabad előfordulnia, mert az adófőkönyv vezetése annyira precíz. Ha a végrehajtó csoport dolgozói beletekintenek, mielőtt zá- logolni indulnak. Túri Mihályné he-X lyett bizonyára ^lyannál kopogtatnak, aki még nem tanulta meg, hogy a pontos adófizetés állampolgári kötelesség. A hiba sajnos, megesett és igazságtalanul sújtott. Úgy véljük, helyrehozására, a tanulság levonása mellett az a legkevesebb: az ügyben vétkesek — saját felületességükkel szembenézőn — legalább levélben kérjenek elnézést Túrinétól. —y —n PETŐFINEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dt*. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: M|ezei István igazgat' Szerkpsztőség: Kecskemét, Városi Tanácshá? Szerkesztőségi telefonközpom 26-1$. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-36 Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1 Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj l hónapra 13 forint. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét 4- Telefon; 11-86 Index: 25 065
