Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

Családi könyvespolc

Egy könyv, ami

a nőkről —

Im

de nemcsak nőknek szól f£| sportolhat? — Mit sportoljunk?

Napjainkban igazán bőséges a „termés” úti jegyzetekből, beszámolókból — hiszen az via- zások korát éljük. A sok-sok látnivaló, összegyüjtögetett élmény — talán éppen az utazási kedv további serkentésére — gazdag választékban kerül az olvasó elé a napi-, hetilapokban, folyóiratokban, könyvekben. Az a fajta útikalauz azonban, amelyet most szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani, nem 'dicsekedhet túl sok előddel. Kovács Judit, Utazás a női egyenjogúság körül című könyve főleg nem külországokba vezeti el olvasóját. Mindennapi, hazai témáról szól olyan stílusban, olvasmányosan, amely az izgalmas, jó riportok sajátja. Szórakoztatva nevel, s nyitogat szemet, értelmet olyan kérdésre. melyre sokan csak legyintenek. Mert mi tagadás, jócskán akadnak még, akik női egyenjogúságról több tréfát, viccet tartanak észben, mint figyelembe veendő tényeket. Azt, hogy hol, mivel kezdődik a nők egyenjogúsága, s mikor mondhatjuk el, hogy zavartalanul megvalósul, nem csupán a nő, de az egész társadalom javára és hasznára.

Az egyenjogúság kérdését helyes közgazdasági szemlélettel a nők termelésben vállalt, egyre növekvő bb szerepével párhuzamban fejtegeti a szerző. de színesen, érdekesen szól a nők érvényesülésének lehetőségeiről, a családban bekövetkezett változásokról, ú] törvényekről, régi szokásokról De nemcsak érdekesen, kritikusan is. Feltár új helyzetek és értetlenség szülte hosszabb- rövidebb ideig fennálló ellentmondásokat. Vitázik, érvel, nézeteket egyeztet és korrigál olyan kérdésekben, hogy „milyen munkára alkalmas a nő?”.

Mennyire aktuális témákat feszeget! Olvasás közben egy tél végi, megyénkben lezajlott termelőszövetkezeti közgyűlés emléke elevenedett meg előttem. Olyan közgyűlésé, ahol a javasolt hat helyett végül csak három asszonyt tudtak nagynehezen megválasztani a vezetőségbe, mert a javaslat elhangzása után felállt egy • ember és kijelentette: nem ; rendes asszony az, aki vezető I beosztást vállal, s különben is minden járat aló asszony a munka után otthon is megtalálja az elfoglaltságát...

Az is, aki felszólalt, az is, aki mellé állt, természetesnek tartja feleségének azt a jogát, hogy munkájával a család keresetét kiegészítse. De hogy a : nőnek ezen felül is vannak J jogai, s ennél többre is fu.ja j tehetségéből — annak társadalmi szükségességét sem fel, , sem el nem ismeri.

Talán ezért is ajánljuk nálunk Kovács Judit könyvét nemcsak a nőolvasók figyelmébe.

E. É.

TAVASSZAL ismét időszerűvé váltak azok a problémák, melyek a sporttal kapcsolatosak. S ezeknek se szeri, se száma. Miként sportoltassuk gyerekeinket, hogy megerősödjenek? Különböző szervi megbetegedések után mikéit folytassa edzéseit a sportoló? Hogy viszonyuljon a sporthoz, aki abbahagyta a versenyzést? Hogyan sportoljanak a háziasszonyok? Vagy: miként mozogjanak sportszerűen az idősek, a fizikai munkában kifáradok. s miként a szellemi munkát végzők?

Mindenekelőtt elmondhatjuk: bárki sportolhat, akinek mozgását betegség, vagy különleges szervezeti adottság nem gátolja. Más szóval, akinek állapotát a rendszeres mozgás nem befolyásolja hátrányosan. A betegség kifejezés itt elsősorban a héveny- megbetegedésekre vonatkozik. Sok idült megbetegedéssel ugyanis valamely mozgás hátrányos, káros lehet; a másik mozgás viszont előnyösen befolyásolja a beteg közérzetét.

Általánosságban: a rendszeres mozgás fokozza a keringést. a szervek vérellátást, s a foglalkoztatott izmok teljesítőképességét, illetve terjedelmét növeli. Egyes sportok adottságainak megfelelően a kikapcsolódást és aktív pihenést eredményezve, növelik a figyelemösszpontosítás készségét. javítják a reflexeket. Az akarat, küzdeni, győzni akarás ’eUembeli vonatkozásokkal is 'urnák. A taktikai érzék ^i- íakulása magasabb rendű edmény.

NEMCSAK az edzettség el- lóse, a megerősödés óhaja, ad Helmet a rendszeres mozgásnak, de a sportszerű mozgás terápiás értéke is olykor pótolhatatlan előnyöket kínál. Közismert például, hogy a iobb kezét vesztett céllövő bajnok bal kezével is világklasz- ízissá képezte magát. Vagy például fi híd láhnf

HÉT F ö: Kr irmp! ig^mbó eleve®, pa rajfőzelék, rántott tojás, alma.

KEDD: Zöldbableves (mirelit), földi tüskéshús, fejessaláta.

SZERDA: Hamis gulyásleves, t fölös kocka, befőtt.

CSÜTÖRTÖK: Spárgaleves, pá sonka, krumplipüré, feje&saláta.

PÉNTEK: Sá rgaborsóleves, túró palacsinta, alma.

SZOMBAT: Kelkáposztafőzelék, vagdalthús, befőtt.

VASÁRNAP: Zöldségleves grízgaluskával, töltött csirke, krumplipüré. fejessaiáfca, operasaelet.

R E C £

RÁNTOTT TOJÁSOK: (négy személyre). Hozzávalók 4 db tojás, ö deka sonka, 1 dl tejföl. Panírozáshoz: l db tojás, 5 deka liszt. 6 deka zsemlemorzsa es asír a kisütéséhez.

Elkészítés: A tojásokat keményre főzzük, a tetejét mindnek levágjuk, sárgájukat kikaparjuk és átpaszírozzuk. Hozzátesszük az apróra felvágott sonkát és tejföllel elkeverjük. Ezzel a tojásokat megtöltjük, majd bepanírazzuk, bő, forró zsírban piros ropo-gostra sütjük.

ALFÖLDI TÜSKÉS HÚS: Hozzávalók: 4 db 15 dkg-os sértés szűzpecsenye, 4 áz-elet 3 dkg-oe füstölt szalonna, u) dkg vöröshagyma, fél cicka szegedi pirospaprika, 3 deka só. 15 deka fehérliszt, 1 nyers tojás, 6 deka zsír.

A négy szelet füstölt szalonnát bevágdailjuk és a 6 deka zsírban világos pirosra megsütjük, a zsírból kivesszük és félretesszük. A visszamaradt zsírban 10 deka finomra vágott vöröshagymát világospirosra hevítünk és a pirospaprikával összekeverjük. Egy deci víz hozzáadásavad felforraljuk, a puhára sütött sertés sülteket belehe- r lyezzük, megsózva, letaikarva mind- j addig pároljuk, amíg megpuhul. 15 deka lisztből l tojással készült ga- I luskatésztát most hozzászaggatjuk, ] letakarva pároljuk. Tálaláskor a füstölt szalonnából készült kakastarajokat a tetejére helyezzük és úgy adjuk az asztalra.

PÁROLT SONKA: Hozzávalók 40 deka sonka, zöldség. 2 dl bor, citromlé, káposzta, burgonya, zöldség, és fűszerek.

Gyenge füstölt sonkát kevés vízben karikára vágott sárgarépával és petrezselyemgyökérrel, 1 fej zellerrel, néhány szem feket^ borssal és babérlevéllel puhára főzünk. Ha megfőtt, bőrét lehúzzuk és a sonkát forró sütőben kissé átsütjük.

A levet, amelyben a sonka főtt, a zöldségről leöntjük és a sonkáról lehúzott, összevág dalt bőrkét a zöldséghez téve, azt a léről lefölözött zsiradékkal megpirítjuk. 2 dl borral (vörös) felengedjük és néhány csepp citrommal ízesítjük. Ezután a levet leszűrjük (a zöld- bégét nem szabad áttörni vele), és

P T E K

az ügyesen felszeletelt sonkával tálaljuk.

Körítésül borban párolt káposzta és krumplipüré adható hozzá.

OPERASZEíLET: Hozzávalók 25 deka margarin, 35 deka liszt, 25 deka cukor, 2 deci tejföl, 1 sütőpor, só. 15 deka dió’, 3 deka mazsola, 10 deka morzsa. 2 oenti liter rum, 2 gr fahéj, 1 gr szegfűszeg, citrom héj.

A lisztet, a margarint jól elmorzsoljuk, belekeverjük a sütőport, kis sót, 10 deka cukrot és 2 deci tejfölt, aztán összegyúrjuk. Két cipóba formáljuk és pihentetjük. A diót ledaráljuk, hozzákeverjük a mazsolát, a morzsát, a maradék cukrot, a fahéjat, szegfűszeget, a citromhéját és a rumot, kevés vízzel ezt összekeverj ük.

A tésztát kinyújtjuk, utána zsírozott tepsibe tesszük, a tölteléket ráikenjük, majd a másik rész tesz- : tát is kinyújtjuk és beborítjuk; villával megszúiikáljuík, és sütjük. | Ha kisült, kockára vágjuk, cukor- i ral hintve tálaljuk!

háborús sérült a folyamatos gyakorlás eredményeként artista teljesítményekre képesítő karizomzatot fejlesztett ki magán.

Itt meg kell említeni, hogy az izomzat erősítésére az utóbbi években közki nocsé vált módszer az érdekelt izomzat ellenállással szembeni erőfeszítése. Például a kar vagy láb lekötése, rögzítése után, a végtag kiszabadítási erőfeszítése, gyorsan és nagy mértékben növeli az erőfeszítésben részt vevő izomzatot. Mivé1 ez viszonylag kevesebb időt igényel —, az izom fe jlesztés magánosán is művelhető általános módszerévé nőheti lei magát.

FONTOS körülmény bármilyen sportmozgás során a fokozatosság. Különösen az edzőknek kell figyelemmel kísérni. hogy a fiatal, főleg a serdülő sportolók mindig csak olyan feladatot kapjanak, melyet testi károsodás nélkül meg tudnak oldani.

Fontos a folyamatosság is. Ha ugyanis valaki folyamatosan kap>csoltot tart egy sporttal, akkor a késő öregkorban is képes hasznos és frissítő sportmunkát végezni. mert izomzata. szervezete idomult a megfelelő mozgáshoz. Természetesen idős korban nem lehet a sportolást elkezdeni. Viszont folytatni lehet. Erre példa a hetven valahány éves hosszútávfutó, a nyolcvanas szertornász, s a 79 éves úszóba inok.

TEHAT a testedzés, a sport mindenkinek hasznára válhat, bárki élhet, s éljen ts vele. Az azonban, hogy mit, mikor és hogyan, nemcsak edzői, de gyakran orvosi megfontolást, tanácsot is igényel. Például a gyógytornára szorulók és a sp>eciális szervezeti elváltozásokkal bírók számára Nemcsak ajánlatos, de nélkülözhetetlen is az orvos szakszerű tanácsa.

Hr. Honfi Gfja

Folttisztítás

Ha folt esik a ruhán, legjobb azt azonnal kitisztítani, míg meg nem szárad. A legtöbb pecsétet frissiben a hideg vagy meleg víz is oldja. Cukros ételtől esett foltot először langyos, majd forró vízbe mártott tiszta ruhával dörzsöljünk I át. A zsírpecsétre egy kis Ult- i rát is szórjunk, úgy feloldódik és a melegvizes ruhával köny- nyen eltávolíthatjuk. Vérfoltot hideg vízben kell áztatni addig, míg teljesen elhalványodik, azután mosóporral, vagy szappannal átmosni.

A rozsdafoltot a fehérneműből nyers tejjel tüntethetjük el.

Porcelán tálba helyezőik a foltos részt és annyi tejet öntünk rá, hogy ellepje. Míg a tej megsavanyodik — legel; bb huszonnégy óra — hagyjuk rajta, utána. az egész ruhadarabot kimossuk.

A tintafoltot ugyanígy kezeljük, de a foltra előzőleg c ö- pögtessünk citromlevet. Ha szükséges, a tejet cseréljük többször is.

Ha gyertya csöppent a ruhánkra, a megfagyott faggyúi éles késsel kaparjuk le, azután a foltot itatós papíron keresztül forró vasalóval vasaljuk át.

S hogy az egészen konkrét javaslatok sem hiányozzanak, íme néhány olyan tornagyakorlat, amelyekkel szinte minden izmunkat megmozgathatunk, s amelyek segítségével leadhatunk a télen felszedett felesleges kilókból:

»Juj, de rossz ez o gyerek! ’ — mondják a szülők vagy más felnőttek a kisebb gyerekek viselkedésére panaszkodva, főként a csúnya kifejezések használata miatt. Sajnos, még a leggondosabban nevelt gyermeknél is megtörténik, hogy az ilyen kifejezések bö terméséből valamit összeszed és felhasznál. A felnőttek egy része a trágárságok hallatán jóízűen kacag és „eredetiségnek”, vagy a gyermek „jó- pofaságának’ tartja. Mások, ha egymás között vannak, egyszeMit mondtál már megint!?

rűen elhallgatják, ha pedig idegenek előtt történik, akkor megszidják, sőt meg is büntetik érte a gyereket. Vannak olyan szülők is. akik nagy ügyet csinálnak a dologból, igen kemény büntetést helyeznek kilátásba, ha még egyszer ilyesmit hallanak. És hallanak, de természetesen a beígért „parazsat teszek a nyelvedre”, nem következik be.

Az ilyen nevelési módszert helytelenítjük. Inkább arról beszéljünk, hogy milyen csúnya, ha a felnőttek is ilyen szavakat használnak. „Biztosan te már tőlem is hallottál ilyesmit! Én is nagyon szégyellem, de néha elfelejtkezem magamról. Szeretném, ha te nem szoknál rá, mert magad is látod, hogy csúnya, ha valaki ilyes- niket mondogat!”

A szülő és a nevelő észéről csak az őszinteség lehet célravezető. Legjobb, ha a dologból nem csinálunk nagy ügyet, mert ha a trágárságok hallatán csodálkozunk vagy szörnyülködünk, a gyerek még inkább érdekességet vél benne felfedezni. Őszinte, magyarázó szóval kell megértetni, hogy mindez méltatlan az ember magatartásához, különösen gyermekek esetében.

Ne álszenteskedjünk, de ne hunyjunk szemet sem felette. Részlete ez a gyermek magatartásának, s ezért kellő tapintattal ezt is rendezhetjük.

K. B.

Első gyakorlat. A derék- és csípőizmokat mozgatja meg. Kezünket a tarkónkra helyezve, merev derékkal és lábakkal, néhányszor előrehajlítjuk törzsünket. E gyakorlat folytatásaként kezünket csípő« re téve. mélyen lehajolva tőrzskörzést végzünk.

Második gyakorlat. Az egész test ruganyosságát szolgálja. Előrehajolva lendítsük karunkat mélyen a földiy. s érintsük meg jobb kezünkkel a bal bokát. l assan félegyenese > ve ismételjük meg a gyakorlatot, egyre gyorsítva a hajlongó mozgás ritmusát.

Harmadik gyakorlat. A hát- izmokat erősíti, ha elörehajol- va, egyenes derékkal karjainkat kétoldalt kinyújtjuk, majd keresztben zárjuk. Ezt a gyakorlatot nyitott ablaknál vagy szabad levegőn helyes végezni, mély légzőgyakorlatokkal összekötve.