Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-23 / 95. szám

~KeenUfmétt'e látoqat a Jugoszláv Néphadsereg Művészegyüttese A napokban Budapesten saj­tótájékoztatón találkoztak az újságírók a Jugoszláv Néphad­sereg Művészegyüttesének ve­zetőjével: Eank Franjó alezre­dessel. az együttes parancsno­kával, valamint Surev Angel tón sikerült Bank Franjó alez­redes elvtárssal a kecskeméti vendégszereplésről beszélgetni, amellyel kapcsolatban a követ­kezőket mondta el: — Kecskemétre hetven tagú vegyeskórussal, valamint a 94 tagú revűzenekarral készülünk. Előadásunk kétrészes lesz. Az első részben szimfonikus mű­veket adunk élő főleg jugosz­láv szerzők műveiből. A kon­cert második részében szóra­koztató esztrádműsorral ked­veskedünk a kecskeméti közön­ségnek. Megvallom őszintén nagy várakozással tekintünk a fellépés elé, mert jól tudjuk az önök városában zeneileg mű­velt közönség előtt kell vizs­gát tennünk. Magyarországon már három városban, Pécsett, Kaposvárott és Veszprémben szerepeltünk, s bízunk abban, higy a kecskeméti közönségnek is hasonlóképpen tetszeni fog az együttes műsora. Ha „beteg” a kocsi. AMIKOR három évvel ezelőtt gépkocsit kapott a kecskeméti orvosügyeleti szolgálat, meg­könnyebbülten sóhajtottak fel az éjszakai és vasárnapi ügye­letet tartó orvosok, de nem túl­zás állítani, hogy a közvéle­mény is. Hiszen, aki rászorult már a gyors orvosi segítségre — márpedig ilyenek sokan akad­nak — az tudja a legjobban: mit jelent fájdalmaktól kínzot- tan erre várni. Márpedig a gép­jármű elődje, a konflis bizony, bármennyire iparkodott is, jó időbe telt. mire e beteghez ért az orvossal. Véget ért tehát a konfliskor­szak. De kinek jutott volna ak­kor eszébe: mi lesz. ha egyszer az autó „jelent beteget”? Pedig ez óhatatlan, bármennyire is vi­gyázzák. Egy-egy éjszakai, illet­ve vasárnapi ügyelet alkalmá­val 20—40 kihívással is számol­nia kell a szolgálattevő orvos­nak, s a nagy kiterjedésű me­gyeszékhelyen pedig jócskán | akadnak még úttalan utak. ÍGY ESETT, hogy legutóbb, * közel két hónappal ezelőtt, szo­Hideghullám csapott át Európán karmesterrel és Piavsa Dusán művészeti vezetővel. A Jugoszláv Néphadsereg Művészegyüttese — tudtuk meg a tájékoztatóból — most vi­szonozza a Magyar Néphadse­reg művészegyüttesének múlt évben, Jugoszláviában tett lá­togatását. A közel kétszáz tagú kórus és zenekar a második világháború harcai közepette alakult, s azóta mintegy két­ezer hangversenyt tartott Ju­goszlávia városaiban a néphad­sereg alakulatainál valmint Svájcban, Ausztriában, Bulgáriá­ban, Lengyelországban és Cseh­szlovákiában. A sajtótájékozta­Az északon felgyűlt hideg légtömegek — a tél talán utol­só idei tartalékai — hetven­nyolcvan kilométeres óránkén­ti sebességű széllel elárasztotta Nyugat- és Közép-Európát. A csaknem télies hideghullám, a Kárpát-medencébe áttörve, fel­gyorsult és a péntekre virradó éjszaka Budapesten 102 kilomé­ter óránkénti sebességű széllö­késeket jegyeztek fel a műsze­rek. A meteorológiai intézet köz­ponti előrejelző osztályán tá­jékoztatásul közölték, hogy a hideghullámmal szemben a Földközi-tenger felől megkezdő­dött a meleg levegő felfelé áramlása, ami feltétlenül bizta­tójelenség, ezenkívül valószínű­leg már szombaton helyi javu­lás is várható: elcsitul a szél, a fokozatos felderülés révén lassú melegedés kezdődik. Rz Ózdi Kohászati üzemek kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa — a Minisztertanács elő­terjesztése alapján az Ózdi Ko­hászati Üzemeknek a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitün­tetést adományozta. rult nagyjavításra az orvosügye- let gépjárműve. Pontosabban: a nagyjavítás után szolgálatba ál­lították. de az első kiszálláskor eltörött a sebességváltója, s anyagbeszerzési nehézségek miatt azóta sem használható. Megoldásnak maradt tehát a visszatérés — a konflishoz, s ezzel, ha csak időlegesen is, visszatértek a régi gondok: az ügyeletes orvos bárhogyan ipar­kodik, s a beteg bármennyire szenved is, csak órák múlva jut el hozzá a segítség. Pár nappal ezelőtt az egyik ügyeletes orvos nem véletlenül állt elő a városi tanács vb tit­káránál a következe javaslattal: amíg meg nem javítják a gép­kocsit. nem lehetne kisegítést kérni az üzemektől, vállalatok­tól? Éjszaka úgysem használják a járműveket... — ALIGHA járható út — hangzott a válasz, ekkora szí­vességre nem vállalkozna egyet­len üzem sem ... — Dehogynem! — így a fiatal orvos. Hiszen a Sütőipari Vál­lalat igazgatója máris felaján­lotta. .. És csakugyan: a múlt hét vé­gére két alkalommal is a Sütő­ipari Vállalat járműve és gép­kocsivezetője repítette a bete­gekhez az ügyeletes orvost. Tisz­telet és elismerés ezért az iga­zán szocialista vállalathoz, szo­cialista emberekhez méltó segí­tőkészéért. melyhez hasonlót — szükség esetén — bizonyára más vállalatoktól is örömmel fo­gadna az orvosi ügyelet. MI MÉGIS másképp képzel­jük el az átmeneti megoldást: Nem lenne-e járhatóbb, rendel- tetésszerűbb az az út, ha az ügyeleti jármű kiesése idejére az egészségügyi szervek (pl. a KÖJÁL, a rendelőintézet stb.) kínálná fel járművét kisegítésül egy-egy étszekai vagy vasárna­pi ügyeletre? —y —n Vízum nélkül-Jugoszláviában III. Adria — M árciust még nein jelölik szezonként az Adrián. Pedig már virágba borult a táj és lekerültek a védő szalmaburkok a dúslevelű pálmákról is. A vendég, aki ilyenkor látogat el a tengerparti fürdőhelyekre, fokozott udvariassággal talál­kozik. Az „első fecskéknek” ki­járó figyelemmel. Kérés nélkül is tengerre néző szállodai szo­bát kap. S a frissen festett vendéglőkben nem kell sorra várnia. Ősi falak között Sokszor írjuk le „a város fa­lai között”. D‘e csak ritkán olyan jogosan, mint most, ami­kor a dalmát városokról szólunk. Az Adria partján ugyanis még ma is számos várost megbon­tatlan erős falak öveznek. Ilyen például Split és Zadar is, ahol a belváros több méter ma­gas erődítések ölelésébe húzó­dik Érdekes, hogy bár a dalmát városok „kinőtték” falaikat, a város központja ■— ahogy itt hívják: a centár — ma is a legöregebb negyedben, patinás házak között található. Hivata­lok, színházak, üzletek, étter­mek, mozik, bárok sorakoznak a sokszor csak karnyújtásnyi ut­cákban. Az évszázadok csiszolta gránitkockákon a mai mindenna­pi élet zajlik. S ez — a tegnap és a ma ölelkezése — valami utolérhetetlen varázst ad, az évszázados, sőt évezredes múlt­jukban sok hasonlóságot őrző, mégis különböző hangulatú ten­gerparti nagyvárosoknak. Amit az IBUSZ is kínál Zadartól északra, egy kétszáz kilométernyi kietlen sziklapár­kány után éri el, az ember Cirkvenicát. Igaz, előtte már kis települések bontják meg az szezon előtt addig embernélküli táj egyhan­gúságát. Mégis felüdülés a ked­ves üdülőhelyre érni. Cirkveni- ca kitűnő sírandú fejlődő für­dőhely. Nem olyan mint a Kvameród öböl többi üdülőhelye. A hangos szórakozás, a luxus helyett inkább meghittséget kí­nál. Ide, Opatijába és Lovran- ba indítja az IBUSZ idei tár­sasutazásait. De leginkább idá­ig merészkednek az egyéni tu­risták is hazánkból. Ez a vég­állomása a Budapestről induló nyári rendszeres autóbuszjára­toknak is. Rijeka — korábbi nevén Fiu­me — vonattal is megközelít­hető. Ez azonban nem alkal­mas üdülésre. A 80—90 ezer lakosú város Jugoszlávia leg­nagyobb, legforgalmasabb és leghangosabb kikötője. Az or­szág tengeri forgalmának mint­egy 50 százalékát bonyolítja le. Kikötőjében százával állnak a különböző nemzetiségű hajók, s innen indítják tengeren túlra a magyar árukat is. A nem is tül tiszta város szomszédságá­ban — alig két kilométernyi­re — azonban az Adria legdi­vatosabb fürdőhelyei sorakoz­nak. Tizenhat kilométer hosz- szan húzódnak a tengerparton Opatija (Abbázia), Lovran és Molcsenyice strandjai, szállo­dái, penziói és magánvillái. Mediterrán éghajlatát, örökzöld partjait, angolok, nyugatnéme­tek, svédek, olaszok keresik fel legnagyobb számban. De ez a szakasz kissé magyar üdülő­hely is. Legközelebb esik ha­zánkhoz és már csak a nagy­szülők visszaemlékezései miatt is sokan választják úticélul. Mivel a vízumkényszer megszűn­tével egyre többen vállalkoz­nak adriai üdülésre, ide írjuk tanácsként: ne a nyár közepén induljanak. Az elő- és utósze­zon ngmcsak olcsóbb, de eny­hébb levegőjével pihenésre al­kalmasabb is. Ahol fürödni és síelni egyszerre lehet Isztria már Szol véniához tar­tozik. S ezt félreérthetetlenül jelzik szerviz-állomásai, út mel­lé épült, minden igényt kielé­gítői bisztrói. A félszigetet jó állapotban levő portalanított út veszi körül. Ha azonban va­laki rövidíteni akar, csak kilo­métereket nyerhet, időt nem. A régi makadámokon csak lé­pésben lehet haladni. A Vele- bit hegységen át megtett 40 ki­lométer másfél órába kerül. Igaz, a táj szépsége pótolja a fáradalmat, s az izgalmat, amit egy-egy szakadék szélén érez az ember. Kedves, olaszos hangulatú városkák: Portoroz, Piran, Kö­per húzódnak meg a félsziget északi csücskében, Trieszt szomszédságában. Alig pár ki­lométert kell innen megtenni, és az ember rátérhet a nemzet­közi műútra amelyen Olaszország felől közelítik meg Szlovéniát. Északról a Nyugat-Németorszá- gon, Ausztrián át futó út ér Jugoszlávia területére. Ebből adódóan igen nagy az idegen- forgalom is, és Jugoszlávia tranzit-forgalmának 90 százalé­ka is itt halad keresztül. Szlovéniának kialakult ide­genforgalmi hagyományai van­nak. Síelésre alkalmas hegyeit, villamosvasúttai végigjárható postojanai cseppkőbarlangját rengeteg külföldi keresi fel. Ritka adottságain kívül — hogy területén sokszor egy időpont­ban síelni és a tengeren fü­rödni is lehet — az ország kul­turáltsága is nagy vonzóerőt jelent.Bár a szövetségi állam egyik legkisebb köztársasága, jelentősen járul hozzá a nem­zeti jövedelem alakulásához. Itt van az ország ipari létesítmé­nyednek 50 százaléka, s annak ellenére, hogy területét csak az ország lakosságának egyhatoda lakja, itt található az ország gépkocsiparkjának kétharmada. Aki egyszer járt, leginkább Salzburghoz hasonlítható fővá­rosában, Ljubljánában (az egy­kori Lajbachban), aligha felejti ei tisztaságát, rendezettségét, s a körülvevő szlovén táj ked­ves alpesi jellegét. S aki Zág­rábon át tér haza Magyaror­szágra, akaratlanul is elgondol­kozik a fővárossal is versenyez­ni tudó nagyvárosok konkuren­ciájából adódó előnyökön, s azon: milyen sokat számít egy országnak, ha nemcsak felduz­zadt feje, de egészségesen ki­fejlődött végtagjai is vannak. Vége. Bernül* Mihály—Varga Ákos gttörg — A múlt héten kétnapos or­szágjáró kőrútom vettek részit a hetényegyházi általános isko­la V. és VI. osztályos úttörőd. A pajtások jártak Szilvásvára­don, megnézték az egri várat, a múzeumot. Különösen meg­nyerte tetszésüket a szilvásvá­rad! Pisztrángos tó. Útjuk so­rán számos úttörőcsapat tagjai­val találkoztak, és élmények­ben gazdagodva, felfrissülve érkeztek haza. Balogh Erzsébet csapatvezető * — Mozgalmas az élet Jánoshal­mán, az 1916. számú Zrínyi Docna Ü ttörő csapatban — írják az Ifjú Gárda Örs pajtásai. — A tavaszi ün­nepek alkalmából raj összejövetele­ket tartottak, veterán kommunistáik­kal, néphadseregünk katonáival ta­lálkoztak. A nyolcadikosok egy idős, magányos néninek segítettek és többen segédkeztek az iskola taka­rításában, csinosításában is. A csa­pat három kiváló őrse bekerült a járási úttörőelnökség Tettek Köny­vébe, s azóta a Teli Vilmos, a Zója és az Ifjú Gárda Örs tagjai igye­keznek még jobban dolgozni, tanul­ni. A pajtások rövidesen megkezdik az ifjúsági park építését, és nem­sokára befejezik a hátralevő mun­kákat az új sportpályán. * X Nemrégiben a Vasas-öregfiúk labdarúgócsapata Bácsalmásra Láto­gatott. Mi is ott voltunk a mérkő­zésen. izgalommal figyeltük az egy­kori híres futballisták — Bundzsák, Raduly, Bárfi, Kointha éss a többiek — játékát. Végeredményben a Bács­almási MEDOSZ győzött 4:2-re, ami­nek ntagyon örülünk. Lovas! Etelka tudósító ■ * Holnap, vasárnap, a kecske­méti Szalvai Mihály Üttörő- házban a Gyarmati Ifjúság Napja alkalmából tiltakozó gyűlést tartanak a megyeszék­hely úttörői az USA vietnami agressziója miatt. A pajtások ezt követően kiállításon mutat­ják be a terrorcselekményeket leleplező, vádoló dokumentu­mokat. * X Nagy örömmel olvastuk az újságban, hogy Czeglédi János elvtársat, a Kunbajai Állami Gazdaság igazgatóját a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a Mun­ka Érdemrend arany fokozatá­val tüntette ki. Mi is ismerjük Czeglédi elvtársat, hiszen úttö­rőcsapatunk munkájához eddig is sok segítséget adott. S ami­kor további jó munkát, erőt, egészséget kívánunk neki, azt is szeretnénk elmondani, hogy pél­dája minket i$ még jobb tanu­lásra, munkára ösztönöz. R.imbaia Jolán, Simonkovics Rozália, Koch Erzsébet, Rózsa István, Bácsszólös, 2457. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat * Kedden, április 19-én izgal­mas feladatot! kapott a kecske­méti II. Rákóczi Ferenc Álta­lános Iskola „Vidámság” és „Szemfüles” őrse. A repülőté­ren virággal köszöntöttük ha­zánk vendégét, MalinovszkiJ elvtársat. Az eseményt még a tv-riporterei is megörökítették. Örsünk krónikása, Kulcsár Ma­rika vörös nyakkendővel tisz­teletbeli úttörővé avatta Ma- linovszkij marsallt. Szabó Katalin őrsvezető Szerkesztői üzenet Kerekes Ilonka, Kunfehértó: Kö­szönjük Ids tudósításodat az április 3-i és 4-1 eseményekről, a fáklyás felvonulásikról és a vetélkedőkről. Arra kérünk, hogy máskor azért jobban igyekezzél a híradással, mert három heti késéssel már hosszú „szakálla” nő a tudósításnak. Paj­tásaiddal együtt szeretettel köszön­tünk. PETŐFI N £ P E A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei can ács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelöß kiadó: Mezei István igazgp Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácshá? Szerkesztőségi telefonközpoir 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 16-32 Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér l Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési di1 1 hónapra 13 forln Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét - Telefon: 11-85 index; 35 065

Next

/
Thumbnails
Contents