Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

Hat és fel ezer új igényjogosult Folynak a tsz-családipótlék kiterjesztésének előkészületei Ismeretes, hogy a családi pót­lékok felemelésére vomatkozó kormányhatározat a tsz-tagok családi pótlékát is kiterjesztette. illetve megváltoztatta a pótlék folyósításának feltételeit. Eddig ugyanis a szövetkezeti tag há­rom 10 éven aluli gyermek ese­tében részesült családi pótlék­zok, ba azt mondom, hogy ez jelentős politikai kérdés — mon­dotta Virányi Imre elvtárs. a társadalombiztosító megyei igaz­gatója. A társadalombiztosító megyei igazgatósága és bajai kirendelt- J sége máris hozzáfogott munka - ! erői megfelelő átcsoportosításá­hoz. Április 27-én pedig a termelőszövetkezeti fő­könyvelők és illetékes ügy­intézők részvételével szer­veznek egész napos tanfo­lyamok ;tt adják meg ugyanis a részié- es tájékoztatást arról, milyen eladatok hárulnak a termelő- izövetkezetekre az igényjogo- lultság elbírálásában, a szüksé­ges okmányok beszerzésében, az génybejelentő lapok kitöltésé­jen stb. v A gondos előkészítés jelentő- égét nem utolsósorban az adja neg, hogy a tsz családi pótlék­ra k a megváltozott feltételek aenma folyósítása a nagy nyári munkák idején kezdődik. Hiba lenne, ha a szükséges iratok, vagy a helytelenül kiállított igénylapok pótlása, illetve korri­gálása miatt a munkából kelle­ne kivonni az igényjogosult tsz- gazdákat. Ezért helyes, ha az érdekelték már most előkészítik, vagy időben beszerzik az apa és gyerekek anyakönyvi kivo­natát, szükség esetén az el­tartási hatósági igazolást. — Célunk az. hogy a júniusi családi pótlékot lehetőleg au­gusztus első felében valamennyi igényjogosult tsz-tag zökkenők nélkül kézhez kapja. Ez nagy­mértékben a tsz-ek vezetőségei vei és a helyi tanácsok igazga tasi szerveivel való jó együtt­működésen múlik. Bízunk ben­ne. hogv ebben nem lesz hiány, hiszen közös célt: a párt és a kormány nagyjelentőségű hatá­rozatának sikeres végrehajtását szolgáljuk — fejezte be Virányi elvtárs. külföldi kiállítók a Budapesti Nemzetközi Vásáron ban. Ezzel szemben július 1-től — 14 éves korhatárig — két gyermek után is részesül a szülő ebben a juttatásban. A rendelkezés jelentőségét és az ezzel kapcsolatos feladat nagyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a megyében a pótlék folyósítása 6547 új igényjogosultat érint, éven­ként mintegy 11 millió fo­rint költségkihatással. Nem véletlen tehát, hogy a tár­sadalombiztosító megyei igaz­gatósága és bajai kirendeltsége máris a végrehajtás előkészü­letein fáradozik. — A feladat bizony nem ki­csi, hiszen több mint hat és fél ezer emberrel kell előbb szót ér­teni. számára a szükséges útba­igazítást megadni. S nem túl­A május 20-áin nyíló Budapes­ti Nemzetközi Vásár minden előzőnél nagyobb részvétellel zajlik majd. Az érdeklődésre jellemző, hogy 36 országból je­lentkeztek kiállítók, s már meg­kezdték az áruk helyszínre jut- j tatását. Eddig különösen a szov- } jet pavilon számára érkezett nagy mennyiségű kiállítási anyag. A külföldi kiállítók között az idén ismét megtalálható Finnor­szág. amely rendszeresen két évenként nevez be erre a nem­zetközi gazdasági találkozóra. A Kubai Köztársaság már ha- I gyományos kiállító a BNV-n. | ahol most ötödik alkalommal ! rendez hivatalos kiállítást. A I kubai vállalatok a látogatók elé tárják országuk különleges, eg­zotikus termékeit. I Ausztriában, csakúgy mint a többi szomszédos országban is, változatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg a BNV iránt. Mintegy 70 osztrák vállalat foglalt helyet a kollektív kiállí­táson. az osztrák pavilonban, de hely hiányában, mivel a pavi­lon több céget már nem volt képes befogadni, előreláthatólag 33 üzem egyedi kiállítóként a szakcsoportokban és a vásár kü­lönböző üzleti pontjain, a sza­bad térségen mutatja be ter­mékeit, India áruinak választéka a korábbinál gazdagabb lesz. Az indiai pavilonban a látogatókat már nemcsak a különleges tex- ■ tiliák. gyapjúszövetek, selymek, kötött holmik, népművészeti cik­kek vonzzák, a szakemberek kö­rében érdeklődésre tarthatnak számot az indiai ipar új gyárt­mányai. a műszaki berendezé­sek. például a szerszámgépek és ' a vegyi cikkek is. (MTI) & vetőmagok divatja Évente több mint ezer fajta vetőmagot hoz forgalomba a külföldi és belföldi piacon az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat. Előfordul, hogy egy-egy fajtán belül például 70—80 féleséget kínálnak, ame­lyeknél a legfontosabb követel­mény a tisztaság, csírázóképes­ség és fajtatisztaság. A magyar szabvány feltételei nemcsak a népi demokratikus, hanem a nyugati országok szabványai kö­zött is egyike a legszigorúbb előírásoknak. Színre, szagra, ér­zékszervekkel megállapíthatóan egészségesnek kell lenni, nem szabad hogy karantéhgyomokat tartalmazzon, amelyek a legve­szedelmesebb kártevői a vető­magvaknak. A legújabb külföldi divat sze­rint most a vetőmagvak külcsí- ne dominál. Egyöntetű méretű legyen, mert a „vásár szemre megy”. A babot például politú­rozzak is. hogy szép fénye le­gyen, a borsó jelentős részét fotoeellás vizsgálatokkal és egy másik részét kézzel válogatják át, évenként több száz vagonra valót, mert például a gép a re­pedt szemeket nem bírja eltávo­lítani. Borsóból a haragoszold színű a légkeresettebb, uborká­ból pedig a fehér. Ugyancsak a fehérre mosott magot viszik a cukordirmyéből is. A hazai választékot mindig új fajtákkal gyarapítják. Az idén Kelet- és Nyugat-Német- országból, Angliából velő és ki­fejtő borsó, Hollandiából. Ang­liából milliméterre is azonos nagyságú babvetőmagvakat sze­reztek be. A nemzetközi Olrág- piaccal is lépést kell tartani és gondoskodni az újdonságok be­szerzéséről, az' idén 160 növény­féleségből. összesen 700 fajta vi­A kecskeméti óceán Néhány hete a „Ludas” különféle dijakat hirdetett meg a főváros leg­gusztustalanabb, legpiszkosabb ré­szeinek „jutalmazá­sára”. Sovinizmu­somban mélyen sért­ve, ha nem is ér­zem illetékesnek magam hasonló he lyi „vetélkedő” megrendezésére, szűkebb lakóhelyem környékéről egyet és mást én is elpa­naszolnék. A kies Máriavá- rosban terül el a megyeszékhelynek az a — térképeken seholsem szereplő — állóvize, amelyet én, tán kevés köl­tői invencióval, de annál felháborodot- tabban — Bűzóce- áimak kereszteltem el. Nevezett tenger­szem a lakatosipari vállalat és lakótele­pünk között — Greenwichtől kelet­re. az északi széles­ség 19 fok 43 perce és a büdösség 99-ik foka közelében — terül el. Terjedelme miatt úszóversenyek megrendezésére ke­véssé alkalmas, arra azonban annál in­kább. hogy kóbor egyedek akvarisztu- kus hajlamaikat ki­élve, időnként — mit tudom én mi­lyen célzattal — partján horgászver­senyeket rendezze­nek. Halzsákmány­ra ugyan édeskevés a kilátás, mert óceá­nunk mindössze néhai demizsonok maradványait, ócs­ka lábbeliket és év­tizedekkel ezelőtt hivatásukat betöl­tött egészségügyi cikkeket tartalmaz. Nem szabad azon­ban megfeledkez­nünk hézagpótló meteorologiai funk­ciójáról. A késő éj­jeli és a kora reg­geli órákban a tó békalencsével gaz­dagon fedett tükrét szemlélve szoktam megállapítani: esik-e az eső. Ennek ellenére előre félek attól: mi lesz velünk „or­gonavirágos tavasz­éjszakákon”. ami­kor majd a szúnyo­gok és egyéb raga­dozómadarak'’ hoz­zálátnak áldásos in­jektáló tevékenysé­gük kifejtéséhez. Addig is — hall­gatom az estéről es­tére felcsendülő bé­kaszerenádot, és vá­rom az illetékesek döntését eme telje­sen felesleges ..ide­genforgalmi látvá­nyosság” felszámo­lására. —a —r PETŐFI NÉPE A Szoderlósta Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és p megyei tanács lapja. Főszerkesztő: ár. Weither Daniel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelő-s kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 26-16. Szerkesztő bizottság: 16-3^ Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. ^ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 13 forint. 06. 436« fiaos-Kiekun megyei Nyomda V. Kecskemet a#s. Vízum nélkül-Jugoszláviában II. Az új vasútvonal mentén Szarajevó az ország harmadik legnagyobb városa. Bosznia— Hercegovina Hivatalos fővárosa. Mégis Belgráddal rossz az ösz- szeköttetése. Bármelyik pirossal jelzett úton indul a gépkocsi- vezető, jó néhány kilométert hegyek között kanyargó maka- dámon kell megtennie. Mind­azoknak, akik nem romantikára pályáznak, inkább kocsijukat kí­mélik, azt ajánljuk: válasszák a Tuzlán át futó utat. Ez ugyan­is hosszabb, de nagyobb szaka­szán korszerűen aszfaltozott. Aki mégis jobban hisz a térképnek, mint e sorok íróinak, az megis­merkedhet Vlasenyica és Pod- románia városkájával, az 1500— 1600 méter magasságban, hegyi legelők, fenyőerdők, faházacs­kák között reménytelenül ka­nyargó szerpentinnel, ahol 150 kilométeren át csak a kanyaro­kat jelző táblák sejtetik, hogy főközlekedési útvonalon halad az autó. A sokarcú város E vidéknek kétségtelenül leg­érdekesebb városa Szarajevó. Egy magas, hegyektől 'körülölelt fennsíkon épült — ötszáznegy­ven méter magásan a tenger­szint felett — a Boszna folyó két partjára. Sokarcú város. Nyugati oldalán toronyépületek. Bascarsia kútja. (Török negyed Szarajevóban.) ABC-áruházak, korszerű szol­gáltató üzemek fogadnak. A vá­rosközpont nagy, fás tereivel, széles sugárútjaival lep meg. Itt minden uralkodó épület, még Ferenc József korát tükrözi. A szecessziós hangulatú házsorok azután egy keskenyülő utcába, földszintes, rozoga épületekkel övezett bazárba torkollanak. Ez az évszázados negyed máig is őrzi a török időket. S mikor ezt leírjuk, nemcsak a műem­lékszámba menő épületekre, a Begova—Dzsamiára, vagy az rev-bég mecsetre gondolunk, ar dynek impozáns kupoláját, keleties díszítésű oszlopokon nyugvó galériáját, korán idéze­tekkel tarkított falait turisták csodálják. Inkább a Kurszum Medresz oszlopos udvarán, az ötven szűk utcácskából álló ba­zársorban tébláboló, alkudozó, dolgozó, vagy csak bámészkodó emberekre. Ezt a rézműves-* iezkészítő-, bocskorkészítő mű­helyekkel zsúfolt negyedet, a keleti csemegét kínáló boltokat, minden Szarajevóba érkező tu­rista felkeresi. . Halálra ítélt Ciro Szarajevót elhagyva a kékes­zöld vizű Nerfetvával találkozik az ember. Egyik oldalán a mű­éit, a másikon a monarchia ide­jén épült vadnyugati cowboy- expressekre emlékeztető kisvas­út, amely kerek tizenkét óra alatt teszi meg a Szarajevó— Dubrovnik közötti háromszázva- lahány kilométer hosszúságú utat. Ezrek és ezrek mondanak le miatta a festői táj szépségé­ről, csakhogy megkíméljék ma­gukat a Ciro (így nevezik a kis­vasukat) okozta kényelmetlensé­gektől. A vicinális napjai azon­ban meg vannak számlálva. Új, széles nyomtávú vasútvonal épült a vidéken, amely nem kí­gyózik kősziklákat kerülgetve, hanem egyenesen fut. sokszor belefúrja magát a hegyek gyom­rába és nem riad vissza a völ­gyektől sem: karcsú viaduktok hátára támaszkodik felettük. A legnehezebb munka Mosztár kö­zelében folyik. Az építő válla­lat szakemberei tavaly hozzá­fogtak az új 1 vasút legnagyobb vállalkozásához: a 3240 méter hosszú Jedrinje alagút építé­séhez. Az új vasútvonal novem­ber végére készül el. Az Adria gyöngye A felfokozott várakozás után sem csalódik, aki türelmetlenül lesi az egykori városállammal, Dubrovnikkel (régi nevén Ragu- sa) való találkozást. Aki este sétál át először a vá­rosok feletti erős láncolattá fel­vonóhídon, annak figyelmét nem tereli el a piac hangzavara, a köznapi élet rohanása. A Piaca esti fényei (kovácsoltvas lámpa­testekbe rejtett higanygőz égők tényei) végignyúlnak a tükör­sima koptatott márványköveze- ten, s az egységesen magas, szinte egymás mellé másolt pat- ricius-házak úgy csillannak visz- sza a ragyogó úttestről, mintha a víztükörbe csodálnák kecses­ségüket. Talán azért is jobb es­te tenni az első sétát, mert a íigyelmes városgazdálkodás vi­lágítással emeli ki a legszebb épületeket, mert a XIII—XV. századot őrző város bástyái ilyenkor a maguk tömör, sötét vaskosságukkal sejlenek föl, s mert a reneszánsz árkádok, a román stílű paloták, a kecses gótikus termek, a súlyos barokk portálok szinte kínálják a klasz- szikus drámák, vígjátékok szín­helyeit. Furcsa város. Évszázadok al­kotásait állítja utcáin egymás mellé; templomai, múzeumai, Tiziantól Mestrovicsig számta­lan műalkotájst őriznek. A mai kor azonban csak ragyogó —. s egész világnak szóló — kira­katokat helyezett a falai közé. Hiszen luxusszállodái, intézmé­nyei. gyárai a súlyos várfala­kon kívül rekedtek. Autók, gép­járművek nem közlekedhetnek lépcsős utcáin, s a keskenyvágá- nyú villamos is külvárosaiban csörömpöl. Mégis vonat kapasz­kodik át a hgyeken. hogy elér­je, s repülőterén szinte minden légiforgalmi társaság gépe le­száll. Évente lakosságának tízszere­se keresi fel. hogy visszalopja magát a történelembe, hogy ré­szese legyen a júliusban, au­gusztusban U|tcáin. terein játszó­dó fesztivál-előadásoknak. Azt mondják: Jugoszlávia legdrá­gább városa.1 Mégis, tapasztalat­ból írjuk le. aki nem exklűzív hoteljeiben, rulettkaszinóiban kí­vánja idejét | tölteni, kis pénzen is élményt szerezhet, vendégsze- •■rt'otet és olcsó szállást is nyúj+a- "’ó falai között. (Folytatruk.) Bernül a. — Varga

Next

/
Thumbnails
Contents