Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-21 / 93. szám
ms. április n. csütörtök S. oldal »iVe éveket adjunk as életnek, hanem életet as éveknek !" j A JÓ PÉLDA EREIE Ifjúsági klub, tánccsoport, énekkar, irodalmi szakkör Géderlakon Miért élnek vagy élhetnek hosszú ideig az emberek? Ez a kérdés — valljuk be őszintén — mindannyiunkat érdekel. Ha- ranghy László gerontológussal beszélgetünk a „Szóljanak a bajaiak...” előadássorozat keretében a magyarországi százévesekről megtartott előadása után. Dr. Haranghy László egyetemi tanár 17 évig a bajai közkórház kórboncnok főorvosa és egyidejűleg a Közeégészségügyű Állomás vezetője volt. Később a kolozsvári, marosvásárhelyi és 1952-től a Budapesti Orvostudományi Egyetem kórboncnok, egy ideig az igazságügyi orvoslan tanára. Tudományos igazgatója a Gerontológiai Kutató Intézetnek. Munkássága sokoldalú és nemzetközileg elismert. Munkái öt nyelven jelentek meg. 1948. óta az Akadémia levelező tagja. Több hazai, külföldi, továbbá nemzetközi tudományos társaság és folyóirat szerkesztő bizottságának tagja. A Nemzetközt Gerontológiai Társaságban hazánk képviselője. — A gerontológia olyan tudományterület — mondja bevezetőül Haranghy professzor amelyben a legkülönbözőbb szakemberek: orvosok, biológusok, antropológusok, szociológusok és más szakmák képviselőinek működése egyaránt szükséges. A gerontológián belül geriátria néven elkülönült már egy olyan speciális tudományos szak, amely kizárólag orvosi, illetve egészségügyi vonatkozásokkal foglalkozik. Jelentősége a múltban csekély volt az átlagos életkor alacsony volta miatt. De a 60 évnél idősebbek száma Magyarországon az összlakosság 13,8 százaléka. Tehát az öregek orvosi problémáival foglalkozó, szorosabb értelemben vett gerontológia: a geriatria jelentősége ma már rendkívül nagy. Kutatja az elöregedés élettani tüneteit és okait, az életviszonyok hatását az emberi szervezet elöregedésére, valamint a szellemi és testi teljesítőképesség életkorral kapcsolatos változásait. Vizsgálja az öregkorban felhalmozódva jelentkező betegségeket, foglalkozik megelőzésükkel és gyógykezelésükkel. — Az elöregedés kóros folyamat-e, vagy pedig élettani Jelenség? — A kutatók két különböző véleményen vannak. Az egyik vélemény Cicero népszerű mondását — ..Senectus ipsa morbus” — vallja ma is, és az elöregedést kóros életnek tekinti. A másik felfogás szerint az elöregedés nem betegség, hanem szükségszerű biológiai folyamat, s annak a törvényszerűségnek a megnyilvánulása, amely szerint az élet és a halál egymást szükségszerűen feltételezik. Az első felfogás az elöregedést gyógyítható folyamatnak tartja, a második meg nem akadályozható törvényszerűségnek. A magyar kutatók legnagyobb része a szovjet kutatókkal és a Nemzetközi Gerontológiai Társaság tagjainak túlnyomó részével együtt az elöregedést biológiai folyamatnak tekinti. Ez a felfogás azonban korántsem jelenti azt. hogy tétlenül szemlélik az öregedés tüneteinek kialakulását. Ellenkezőleg, az általunk vallott felfogás sokkal termékenyebb és az emberi élet meghosszabbítása tekintetében sokkal többet nyújt, mint a másik. — Mi az orvos szerepe az elöregedéssel kapcsolatban? — Több mint 45 éves kórbonctani működésem alatt egyetlen biológiai halál következtében meghalt egyént sem boncoltam. Az elmondottakból az alapvető célkitűzés önként adódik. Az orvos szerepe az, hogy az elöregedési folyamat mindig az élettani határok között maradjon, soha kórossá ne váljék és a halál a biológiai okok következményeként álljon be. Ki kell küszöbölni az öregkorban halmozottan jelentkező betegségeket. Arra kell törekedni, hogy az öregedés tünetei minél kevesebb panaszt okozzanak. Ezek a célkitűzések sokoldalú orvosi tevékenységet kívánnak. — Lehet-e úgynevezett megfiatalításról beszélni? — Olyan értelemben vett megfiatalítás, hogy az öregedés folyamata feltartóztatható és újból a fiatal szervezet állapotába hozható, éppen olyan biológiai lehetetlenség, mint hogy a VII—VIII. hónapos magzat fejlődését sem lehet a III—IV. hónapos magzat fejlődési fokára visszavezetni. A hormonok vitathatatlanul fiatalító hatással vannak a szervezetre. Az öregedés problémájának megoldását ezen az úton keresve azonban nem juthatunk pozitív eredményekre, mert az öregedés nemcsak a hormonoktól függ. — Mikor kezdődik a kóros elöregedés megelőzése? — Nem akkor, amikor az öregedés tünetei visszavonhatatlanul kialakultak, hanem az ezt megelőző időben. A megelőzés egyik határozott és fontos orvosi eszköze a szervezet szükségleteit életműködésének megfelelő szinten való tartása. Jelentősnek mutatkoznak azok a törekvések, amelyek a kezdődő elöregedő szervezet szükségleteit vitaminokkal, hormonokkal, az anyagcserét befolyásoló gyógyszerekkel kívánják megfelelő mederbe terelni. De a ma már világszerte gyártott ilyen preparátumoktól sem lehet csodákat várni. — Milyen hatással vannak az életviszonyok változásai az öregedésre? törekvése, hogy megváltozzék az az állapot, amely szerint az öreg otthonokban az orvos szerepe kizárólag a betegek gyógykezelésében álljon. Helyeselhető állapot lenne, ha az öregek ellátásának probemája a szociológus bevonása mellett az orvosok kezébe tartozna. Jó kezdeményezésről hallottunk egy beszámolóból a kecskeméti szociális otthonokról. — Mennyi lehet az ember biológiai életének felső határa? — Ilyen tekintetben csupán becslésekre vagyunk utalva. A legtöbb, kutató azonban egyetért abban, hogy az eitiber biológiai életkora 100 éven felül van. Erre utal számos magas korú kiváló ember példája, akik él-, tűk végéig tevékenykedtek. Pavlov 87, Bunsen 88, Kossuth 92, Tizian 99. Fontenello 100 évig élt és dolgozott. Az 1960-as népszámlálás adatai szerint Magyarországon 34, 99 éven felüli élt. Mindenesetre ez arra utal, hogy a 100 éves kor nem jelenti az emberi élet legfelső határát. — Professzor lír milyen tanácsot adna olvasóinknak? — A megelőző jellegű védekezés az öregedést előidéző vagy meggyorsító tényezők kiküszöbölése elsősorban orvosi probléma. Általános tanácsként mondhatom, hogy az öregedők nagy része hízásra hajlamos. A testsúly növekedésével az öreg egyén szíve nem dolgozik gazdaságosan, mert az erek rugalmassága csökken, tehát a súly- növekedés a kor előrehaladásával különösen hátrányos. Az egészséges öreg étrendjét úgy kell összeállítani, hogy fehérjedús. megfelelő kalória- és vitamintartalmú. állati zsírban és szénhidrátban szegény táplálékot kapjon. — Ritkán hallani előadót oly nagy szeretettel és szépen beszélni közönség és érdeklődők előtt szakmájáról és városáról, mint Haranghy professzort. Köszönet ezért. És köszönet azért a törekvésekért, amelyet a Nemzetközi Gerontológiai Társaság jelmondata így fejea ki: „Ne éveket adjunk az életnek, hanem életet az éveknek!” A „Szóljanak a bajaiak” előadássorozat idei programja ezzel véget ért. Sikere lemérhető abból az akarategységből, amely kéri a bajaiak fórumának továbbfolytatását. Gondoskodunk róla. Biztosítva van a beérkezett tömeges javaslatok alapján előadói gárdájának — városunk büszkeségeinek — résztvétele több évre előre. Bánáti Tibor Sokat fejlődött Géderlakon az utóbbi időben a népművelés. A Foktőn megrendezett kulturális szemlén például a bemutatott 24 számból 12-t a géderlakiak adtak elő — mégpedig szép közönségsikerrel. Művészeti csoportjaik, szólistáik gyakran adnak műsoros estet, fellépnek a különböző társadalmi és állami ünnepségeken, sőt sok esetben más községekben is szerepelnek. Mindig nagyon látogatottak a gyermekfoglalkozások, a felnőtt- és ifjúsági klubok, a színjátszó- és a tánccsoport, az irodalmi- és a fotoszakkör. Hasonlóképpen a Déryné Színház előadásai. Szép eredményeket ért el az énekkar is. Kevésbé népszerű és eredményes viszont még az oktatás. A szakmunkásképző tanfolyam második évfolyamán például elég kevés a résztvevő. A tanács felkérte a tsz vezetőit, hogy beszélgessenek el a tanfolyam hallgatóival: mindenki, aki beiratkozott az iskolába, rendszeresen járjon el ezután is, mert a szakmai ismeretek elsajátítására, bővítésére minden tsz-tagnak szüksége van. Nemcsak iskolába, de ismeret- terjesztő előadásokra sem sokan járnak még a tsz-tagok. Mégis, már ez is örvendetes — mert számottevő fejlődés a korábbiakhoz képest —. hogy ennyire nagy az érdeklődés a népművelés szórakoztató formái iránt. De már nemcsak a köny- nyű szórakozás vonzza az embereket. Egyre eredményesebben működik például a könyvtár. S itt érdemes felhívni a figyelmet egy kezdeményezésre, amely jól mutatja, milyen sokat tehetnek a vezetők a népművelésért. A nemrégiben lezajlott községi tanácsülésen elhatározták, hogy a tanácstag is segít a könyvtár olvasó létszámának gyarapításában. Valamennyi ta- ncstag beiratkozik a könyvtárba és tanácstagi körzetéből is beszervez legalább egy tagot. M. J. Beszélnek az elsárgult papírok Amikor 70 kőműves és ácssegéd sztrájkolt Félegyházán FÉLEGYHÁZÁN a XX. század elején a szocialista mozgalmak a hatósági intézkedések ellenére is mind nagyobb tért hódítottak Kezdetben még csak a Munkás önképző Egylet keretein belül fejtették ki tevékenységüket. Később már nyilvános népgyűléseket is tartottak. A Munkás önképző Egylet szoros kapcsolatban állott a budapesti szocialistákkal is. Több esetben Pestről kértek szónokot népgyűléseik megtartására. , A szocialista eszmék ekkor még túlnyomórészt az ipari dolgozók közt találtak élénk visszhangra. Ezt bizonyítja Félegyháza város polgármesterének 2762/1904. szám alatt az alispánhoz írt levele is. ahol 70 kőműves- és ácssegéd sztrájkjáról tesz jelentést. A sztrájk a jelentés szerint 30 napig tartott. A nős és családos sztrájkolok családjainak eltartására a Munkás önképző Egylet gyűjtést is szervezett. A helyi szocialisták működését azonban a hatóság mind nagyobb ellenőrzés alá vonta. Különösképpen a szocialisták által készített „Munkarend” miatt erősödött a hatóság ellenőrzése, ugyanis az erősen sértette a jómódú gazdák érdekeit. Ezért a város polgármestere a Munkás önképző Egylet működési engedélyének megvonását kérte az alispántól. Kérelmét az alábbiakkal indokolta. „Ezen egylet fennállása óta nem a munkás szellemi előre haladását segítette elő, hanem mindig a szociális törekvéseket szította, s az egyletnek az alapszabályokban megjelölt célja csak burkolt. hogy annak cége alatt a mezei munkásokat is felizgassák. Az egylet céljától eltér, mutatja az 1905. április hó 12-én hozott közgyűlési határozat is, mely az egylet alapszabályszerű célján messze túllép, s melyet olyan fesztelenséggel folytainak, hogy külön plakátokon hirdetik, külön értesítéseket osztanak szét a nép között, s helyi lapokban is közzéteszik.” AKIK a „szociális törekvéseket szították” — ha ezt a polgármester nem is érthette meg, valójában — éppen a „munkás szellemi előrehaladását” segítették elő. S nem lehet meghatottság nélkül gondolni a 70 építőmunkás nehéz körülmények között indított mozgalmára, amely előfutára volt a későbbi szervezett összefogásnak. Szabó Sándor levéltáros — Az életmód, életviszonyok változása a teljes fiatalság korában levő, 20—30 éves szervezetnek is nehéz feladatot, néha súlyos megrázkódtatást jelent. Hogyan várható a csökkent alkalmazkodóképességű 60 éven felüli, egész életében dolgozó egyéntől az, hogy életmódját egyik napról a másikra megváltoztatva a teljes tétlenség állapotára térjen át? Testileg és pszichésen összeroppanhat. Ezért tehát nekünk, orvosoknak az a feladatunk, hogy a hazai viszonyoknak megfelelően kidolgozzuk azokat a módszereket, amelyek segítségével az öreg egyének munkaképességüknek megfelelően, a fiatalok érdekeinek figyelembevételével a társadalomnak hasznos tagjai maradhatnak. Ismeretes, hogy még azokban az országokban is, ahol az öreggondozás magas fokon áll és kellő számú öregotthon van, az öregeknek legfeljebb 3—4 százaléka keresi fel önként a szociális otthonokat. Aki önként belép, az csak pénzügyi, családi, vagy ápolási okokból teszi. A gerontológia határozott A hazajáró „vén diák” emlékei rohannak meg a kecskeméti pártiskola kapujában. Nehéz volt ez az öt hónap, „de szép is. Szerencsésnek éreztük magunkat, hogy felvettek, hiszen mindössze négy ilyen iskola van az országban: Budapesten, Miskolcon, Sopronban és itt. A kecskemétire Szolnok, Csongrád, Békés, Tolna, Fejér, Bács- Kiskun és Pest megyéből jöhetnek tanulni az alapszervezeti párt- tikárok, vezetőségi tagok, tömegszervezeti vezetők és aktívák. Most is száztizenheten ismerkednek öt hónapig a politikai gazdaságtan, a filozófia és a párttörténet alapjaival. Hogy vannak a mieink, s elégedettek-e velük? — kérdezősköd- | nek útitársaim: Vád Öt hónap Kecskeméten András, a Szolnok megyei pártbizottság osztályvezetője és Bencze Ernő munkatárs. — A jó tanulók közé tartoznak — feleli Ágoston András igazgató. — Látszik, az elvtársak gondosan mérlegelik, ki érdemes rá, hogy iskolára kerüljön. Az ilyen látogatás elég gyakori itt. A pártiskola szoros kapcsolatot tart az illetékes területi pártszervekkel. Maguk is gyakran elmennek megtudni, hogyan hasznosítják az itt tanultakat a végzett hallgatók. Az iskola nem csupán elméleti oktatást ad, hanem a gyakorlatra nevel, a gyakorlat kívánalmai szerint. Ahogy Morvái István tanár mondja: — Annak örülünk, ha hallgatóinkból később jó pártmunkások Lesznek. A tanulási módszerek is erre szolgálnak. A kecskeméti posta reggelenként kézbesíti a napi újságokat, ötven Népszabadság fogy el naponta a száz hallgató között. Az iskolán igyekeznek mindenkit rendszeresen újságolvasóvá nevelni. Minden újabb évfolyamon elhangzik az egyszeri párttitkár intő példája. „Politizálni” indult reggel a határba. Megállt az első brigádnál. Azzal fogadták, hogy mit szól hozzá, mi történt? ... Rémhír, elvtársak, ne üljenek fel mindenfélének — felelte. Erre kezébe nyomták az aznapi Népszabadságot. Hát, ezt még nem is olvastam — pirult el a titkár. Üjabban a televízió is bevonult az iskola oktatói segédeszköztárába. Híreket, politikai adásokat mindig együtt nézik a hallgatók. S hogy ne szakadjanak el az otthontól sem, a megyei lapok kiadóhivatalai ügyesen megszervezték, a csoportos előfizetéseket. így H- gyzle m me l k is érhetik községük, városuk életét a távolból is. Hiszen az otthoni munkára készülnek. Arra, hogy öt hónapi kemény, szorgalmas tanulás után visszatérjenek, s a pártszervezetben végzett munkával bizonyítsák: nem jártak hiába Kecskeméten. Börzék Lajos
