Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-20 / 92. szám
Milyenek lesznek az idén Kecskemét parkjai? Lévé! a Szélmalom ulxábói Tíz holdas gyermekjáfszóf-ér Példát adó iskolások Tulajdonképpen nem is a; parkokról indult a beszélgetés a tanács városgazdálkodási cső- | portjának fiatal kertészével, ifj. Darida Józseffel, hanem azzal, a lapunkban napokban is szóvá ^ tett megjegyzéssel, hogy Kecskemét lakói ez idén nem mutatnak nagy igyekezetét az utcák kis parkszegélyeinek rend- behozásában. — A közelmúltban a Szélmalom utcából kaptunk egy levelet, amelyben szemünkre vetik, hogy a város belterületén kívül eső utcák parkosítását elhanyagoljuk és kérik: hordjunk ki földet az ő utcájukba a parksávok kialakításához. Szívesen tennénk — de akkor erre minden utcában joggal igényt tarthatnának, s ez mérhetetlenül sok pénzbe kerülne. Amivel segíteni tudunk: azok a virágpalánták, amit szívesen adunk minden olyan utcába, ahol a lakók vállalják a földsávok felásását — mondja ifj. Darida József. Azt hiszem, sokan még ezért a segítségért is hálásak, főleg azok. akik maguk sem sajnálják azt a kis fáradtságot, mely- lyel közvetlen környezetüket — nemcsak a járókelők — de a saját örömükre is szebbé tehetik. E kis kitérő után vettük azután sorra: hol, mivel, s milyen mértékben gyarapodik, illetve fejlődik a megyeszékhely parkterülete? A legnagyobb „szenzációról” a leninvárosi paikosí- tásról ezúttal nem esett szó. mert azt nem a városgazdálkodási csoport kertészeti részlege végzi, hanem a Lakóterv elképzelései alapján, a beruházó alakíttatja ki. A csoport munkája j nyomán jelenleg a tanácsháza J mögötti, bontással kiszabadító!' ' területen készül új park. A má- j jus elsejéig elkészülő kis zöld j szigetet három út szeli majd át a keresztirányú pvalogos forgalom „lebonyolítására”. Míg a műkerti sétányon az útépítők dolgoznak. — akik május 1-ig ugyancsak befejezik az út bitumenezését — pénteken a Park Étterem előtti téren a kertészek is munkához Itt többek között kiirtják a sok | vadon termő bokrot, a korhadt, kiöregedett fákat, s helyükbe Hol vehetek újságot? A kérdésre viszonylag egyszerű válaszolni, mert hol is vehet az ember máshol újságot, mint az újságárusnál. Feltéve persze, hogy van ilyen árus. Sok helyen azonban nincs. Márpedig az újság olyan életszükségletévé vált ma már a világ dolgai iránt érdeklődők ezreinek, hogy nem igen tudják nélkülözni. Sok esetben azonban kénytelenek úgy végigmenni a falun, városon, hogy nagyítóval sem találnak újságos bódét. Magam is több esetben jártam már így. Kocsmát, trafikot úton, útfélen talál az ember — az előbbiből néha még sokat is. Tudom, hogy úgynevezett mozgóárusok minden kis faluban vannak, s ott valószínűleg eleget is tesznek az újság „éhség” kielégítésének. De például Du- navecsén. Kiskörösön bizony elkelne valahol a város központjában egy kis pavilon. Sajnos azonban ez egyik helyen sem található. Kiskőrösön a vasútállomáson és a postán lehet napilapokat, folyóiratokat venni. de ezeken kívül sehol. Helyes lenne pedig, ha a központban felállítanának egy bódét s bizonyára nagy forgalmat is bonyolítana le. Mint járási székhelyre naponta sokan utaznak be különböző problémákkal, s ha látnák a kiakasztott újságokat, meg is vennék. A vasútállomásra, a postára már nem igen mennek el csak ezért. Hasonló a helyzet Dunave- csén, azzal a különbséggel, hogy itt csak a postán van újság. Igaz, hogy ez a központban van, de az sem kétséges, hogy általában csak az veszi meg itt. aki valami másért tért be. Nem tagadom, hogy akadnak, akik bemennek egy újságért is de ezeknek a száma elenyésző lehet. Nagy szolgálatot tenne tehát egy ízléses elárusító bódé. Sorolhatnám még az ilyen negatív példákat, de nem az a szándékom, hogy teljes képét adjak a „fehér foltokról”. Csak a lapterjesztők figyejmét szeretném felhívni a lehetőségre. a fogyatékosságra, amely- ; nek hatását bizonyára maguk is érzik. A megoldás nem jelentene különösebb nehézséget. A j lakosság viszont bizonyára örül- j ne ennek, hiszen nem mindenki fizet elő valamennyi újságra, vanak időszaki, alkalmi vá-’ár- | lók is. A lapterjesztésben dől- ! gozók tudják a legjobban, hogy számuk egyáltalán nem lebecsülendő. G. S. lőni bácsi zsebórája Igen népszerű ember — szinte Kecskemét egyik nevezetességének számít — Jani bácsi a városi tanács portása. Régi bútordarab már a városházán, s mint ilyenről mesélték annak idején: — Közismert jó kedélyéről, de ha haragra gerjed még a polgármester is behúzza a nyakát. Az örök vidám — ma már egyre ritkábban zsörtölődő Jani bácsi a minap szörnyen elkeseredett hangulatban ült kapu alatti fülkéjében. Iliába próbálkoztam tréfálkozni vele, nem használt semmiféle trükk. — Itt valahol a tanácsház körül, vagy a kapu alatt elvesztettem a zsebórámat — panaszolta nagy búsan — Tudod még apámtól kaptam 40 évvel ezelőtt. Megjárta az az óra még az albán frontot Is. Nem világmárka csak egy „Uránia”. Értéktelen holmi de nekem emlék. Azután megcsóválta fejét mint aki nem érti a dolgot. — Hogy lehet az, hogy még nem hozták vissza, pedig hele van vésve a hátsó dupla fedél belsejébe „Énekes János”. — Lehet, hogy nem nézte meg a megtalálója a belsejét — vígasztalI Lám. — Biztos, hogy így van — mond- j ta az öreg, hangjában felcsillanó reménnyel. Azután a járókelőket , kezdte figyelni, hátha mégis odalép valamelyik. — Jani bácsi Itt az órája. Biztosan így Is lesz. N. O. j díszcserjék, bokrok kerülnek. Ez i a felújított parkrészlet így vég- j re méltó, kulturált környezete lesz a nagy idegenforgalmú, impozáns épületnek. Ugyancsak a Műkertben megkezdték egy 10—12 holdas gyermek- játszótér kialakítását, 1 részben az alkotóház és a vasút közötti, mélyen fekvő vizes terület feltöltésével, másrészt a vasút és a villák közötti, eddig a Községgazdálkodási Vállalat által használt terület, rendezésével. Megkezdődött a műkerti színpad felújítása is. A kőművesek a színpadnak új, stabil keretet építenek, a „játéktér” pedig bitumen burkolatot kap. A stílszerű hátteret újonnan ültetett jegenyepiramis-nyárfák szolgáltatják. Az idén nemcsak a műkerti fő sétány kap szilárd burkolatot. hanem a színház környéki, a Béke téri. s a Czollner téri parkok útjai is. amit bizonyára hálásan nyugtáz majd a tűsarkakon tipegők, sétálók, sietők népes tábora. S a virágok? Első hírnökeik már üdén virítanak a Szabadság téren és az Aranyhomok Szálló előtti pázsiton. Aki arra jár. annak mindenképpen szemébe ötlik az új színhatás, amit a piros tulipánok 'között kéklő árvácskák nyújtanak. — Érdekes módon, anélkül, hogy a kertészek összebeszéltek volna, szinte országosan divat!” vált e két virág összetársítása a parkokban — mondja mosolyogva a fiatal kertész, miután egy kecskeméti ismerőse Bala- ton-kömyéki és fővárosi „felfedezéséről” számot ad. De gyorsan meggyőz: nemcsak a tavaszi, a nyári színpompája is gazdagabb lesz a város parkjainak, s ehhez már mintegy 350 ezer különböző egynyári palánta nevelődik. a Községgazdálkodási Vállalat és a Boldogulás Tsz virágkerté- szetében. Újdonság még. hogy a Szalvai Mihály Körút mindkét oldalán rózsatovekkel szegélyezték az utat. Napokon belül másik fontos munkával is végeznek a kertészek: befejezéshez közeledik az utcák minden eddiginél nagyobb arányú fásítása. Az ősz- szel megkezdett és tavasszal folytatott munka során mintegy 25 ezer facsemete — főleg japán akác és gömbjuhar — került végleges helyére, többek között a rendőrfalusi utcákban, a Hunyadivárosban, a Kandó Kálmán utcában és környékén. Legvégül azt tudom meg, hogy ha ugyan a városlakók késlekednek is a parkosítással saját házuk előtt — néhány iskola már kirukkolt a követésre méltó jó példával. A Bányai Júlia Gimnázium és kollégiumának növendékei, a Katona József Gimnázium és a Berkes Ferenc Kollégium diákjai az iskola környéki parkok és parksávok virágágyainak felásásában, a palántázásban. gyomlálásban. és ápolásban nagy segítséget jelentő vállalásokat tettek a parkok felett vállalat védnökség keretében. E. É PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel | Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat } Felelős kiadó: Mezei István igazgat^ Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét.. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Előfizethető: a helyi postahivataloknál és ___________kézbesítőknél.________ Bá cs-Kiskun megye! Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Inclex; 23 063 Vízum nélkül-Jugoszláviában I. A határtól a fővárosig Ügy gondoljuk, jó szolgálatot teszünk, amikor — most már útlevél és vízum nélkül — déli szomszédunkhoz látogatunk és. közreadjuk a tapasztalatokat. Itt él két nép egymás mellett, s bizony elég keveset tud egymásról. A nemzetiségek megértése Talán kezdjük a Vajdasággal, ahol a legutóbbi népszámlálás adatai szerint közei félmillió magyar él. Nemzetiségi terület: szerb, horvát, magyar, siptár, szlovák, román, cseh, ukrán, török, bolgár, — összesen 20 nemzetiség él itt békésen t együtt a szocialista nemzetiségi politika elvei szerint. A Vajdaság főként mezőgazdasági jellegű. A jó minőségű bácskai földnek 40 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Ez az arány az országosnál jóval magasabb. Jugoszláv sajátosság, hogy a társadalmi szektor növelésének módszere a föld állami felvásárlása. A földműves családoknak mintegy fele a gépkölcsönzés, vegyszer, szak- szolgálat és terménykereskedelem révén együttműködik a földművesszövetkezettel. népszínház. Az igazgatói irodában, függő, bekeretezett plakát azt is elmondja, hogy 1861. jú- lis 25-én, Budán műkedvelő előadást tartottak a létesítendő szerb népszínház javára. Az újvidéki színház együttesétől levált részleg alapozta azután meg a szerb fővárosi állandó színházat is. A magyar színházakhoz fűződőj kapcsolat most is élénk. Rendszeres az előadás és művészcsere a Szegedi Nemzeti Színházzal, és a magyar fővárosból is sok együttes látogat a Vajdaságba] Ugyanis gyümölcsöző az egész kulturális életben kialakult számtalan szálú együttműködés is. A fiatalok városa Újvidéktől alig egy órányira van Belgrád, a rövidesen egymillióssá növő' főváros. A Duna és a Száva által lezárt szögben, tulajdonképpen Buda módjára, hegyre épült a két évtizeddel ezelőtt megesik 410 ezer lakosú város. Azóta alaposan megváltoztak az utcák, a terek. A régi házsorok a Szávára lejtő oldalon maradtak csak változatlanok. Akár a Terézián, akár a Republika téren, vagy a Tito Újvidék központja a Vajdasági Szknpstina épületével. Természetesen gyorsul a szocialista ipar fejlődése is, amely a Vajdaságban az 1939-esnek öt és félszeresére nőtt. A Pobeda mezőgazdasági gépgyár hasonló magyar gépgyárakkal kooperál. Kábelgyár, autó- és traktoral- katrész-gyár, a hatalmas Albus- szappangyár és még számos más nagyüzem működik Újvidéken. A Vajdaságban fejlődik a kőolaj és földgáztermelés. Tizenkét éve lépett üzembe az első olajkút és a kutak termel"se 1970-re már eléri az évi 1 millió 200 ezer tonnát. Ahonnan a „Zenés postát“ sugározzák Sokan hallgatják nálunk — különösen megyénk déli részén — a Rádió Novi-Sad műsorát. S ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a 100 kilowattos adóval sugárzott 19 órás napi műsoridőből 4 óra magyar nyelvű műsor. De a szerb mellett román és szlovák nyelven is megszólal a népszerű rádió. Most épül a modern színházi stúdió, amely televíziós adásokra is alkalmas lesz. S ez szintén nem érdektelen számunkra, hiszen a szabadkai 221 méteres tv-közve- títőtorony révén a mi vevőkészülékeinken is jó minőségű képpel jelentkezik a jugoszláv televíziós hálózat. Ha már a rádióról szóltunk, említsük meg az Újvidéken megjelenő Magyar Szót is, amely az egyik talán legnagyobb oldalterjedelmű magyar nyelvű napilap. Hűen tükrözi azt a sajtópolitikát, aminek követkéz é- ben a Vajdaságban 300 sajtótermék jelenik meg a 17 jelentősebb nemzetiség nyelvén. Újvidék különösen egyike Jugoszlávia legnagyobb ütemben fejlődő városainak. Évente 8 ezer lakossal gyarapszik. Vá- rosképileg még nem egységes. Az öreg házakat, az alföldies, földszintes utcasorokat magas épületek, modern lakó- és üzletházak bontják meg. A város közepén pedig nagy lebontott negyedek jelzik az általános rendezést. Említést érdemel, hogy Újvidéken alakult ki az ország első stabil színháza, a mai szerb Marsall útján, sétálunk, a sok modern épülőt, a világvárosi forgalom tűnik szemünkbe. Pedig az igazi építkezés Zimony mellett folyik, ahol Novi-Belg- rád, egy egészen új város alakul , ki. A modern sok emeletes házakban nemcsak lakásoknak, de minisztériumoknak és gazdasági központoknak is jutóit hely. A számtalan magas épület közül is kiemelkedik a JKSZ Központi Bizottságának 26 emeletes üveg—alaumínium székháza. Ha az építkezés befejeződik, negyedmillió ember kap e negyedben hajlékot. Feltűnik az emberek nyíltsága, vendégszeretete. No meg a rengeteg fiatal. Belgrád a fiatalok városa. A legutóbbi ösz- szeírás szerinti bár a 30—40 évesek alkotják a lakosság gerincét, 25—26 év az átlagéletkor a jugoszláv fővárosban, hiszen a lakosság egynegyedét a 14 év alatti gyermekek teszik ki. A főváros kicsit maga Jugoszlávia. Sok nemzetisig él együtt. Közöttük több mint ötezer magyar is. Avala és Kalerqegdán Az Avala a főváros kedvenc hegye. Húsz kilométerre emelkedik Belgrádiéi. Tetején, egy 1442-ben emelt török erőd helyén áll Iván Mestrovicsnak csiszolt gránitból készített Ismeretlen katona emlékműve, melyhez száznyolcvan lépcsőfok vezet. A Kalemegdán a magyar történelemben ,rhint Nándorfehérvár ismeretes. Falai között több árpádházi király, Hunyadi János és az „álijiok” Ciliéi is megfordult. De lépcsőit taposták bizánci zsarnokok, basák és agák is. Mosi használt neve is török eredetíj.' kale vár, mea- dan ~ Párbaj. A helyreállított hős múltú váp ma a belerádiak kedvenc kirándulóhelye. A csipkés párkányzatú falak között múzeumok, vendéglők, parkok találhatók. Sétányait Mestovics szobrai díszítik. S csodálatos kilátás nyílik é fővárosra, a vár lábainál ölelkező két nagy folyóra is. íFoki latiak J
