Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-20 / 92. szám
1966. április 20, szerda 3. oldal 4 megyei tanácsülés határozata nyomán A takarmánytermesztés és az állattenyésztés néhány összefüggése A megyei tanács tavaly kétnapos ülésen tárgyalta meg a megye takarmánytermesztésének és állattenyésztésének helyzetét, tovább fejlesztésének tennivalóit. Az ezzel kapcsolatos határozat pedig kimondja: el kell érni, hogy megyénk dolgozói a szőlő- és gyümölcstelepítési program megvalósítása érdekében tanúsítottakhoz hasonló lelkesedéssel, aktivitásssal társadalmi ügyként kezeljék a takarmánytermesztés és állattenyésztés fejlesztését. A közvélemény előtt ismeretes, hogy a megyében három termelési körzet alakult ki, ezekben a mezőgazdasági termelés szerkezete meglehetősen eltérő. Az állatállomány elhelyezkedéséről pedig azt kell tudni, hogy a számosállat-létszám 54 százaléka van a homokhátságon, 20 százaléka % Duna mellékén és 26 százaléka a bácskai körzetben. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a megye 653 ezer holdnyi szántóterületéből — állami gazdaságok nélkül — 377 ezer hold (58 százalék) van a homokhátságon, 156 ezer hold (24 százalék) a dunamelléki és 120 ezer hold (18 százalék) a bácskai körzetben. Még élesebb aránytalanságokat találunk a takarmánytermesztésnél. Legkirívóbb a bácskai és a homokhátsági körzetek közötti különbözőség e tekintetben. Az előbbiekben a takarmánytermesztés színvonala lehetővé tenné, hogy növeljék az állatállományt — például több sertést lehetne tartani — az utóbbiban pedig a takarmányhiány gátolja az állatállomány minőségi és mennyiségi fejlesztését. A jóval kisebb bácskai körzetben termesztik meg például a szemestakarmány 34 százalékát, míg a homokhátsági körzetben, amely jóval nagyobb területen fekszik, mint ahogy már az előbb utaltunk rá, csupán kereken 46 százalékát. A nagyüzem adta lehetőségek Az állattenyésztés fejlesztéséhez a nagyüzemi lehetőségek kedvezően járulnak hozzá. Figyelembe kell venni azt is, hogy míg országosan a lakosság 10— 12 százaléka él külterületen, ad- dik Bács-Kiskun megyében 35 százaléka, ezen belül a homokhátságon 43—54 százaléka. A tanyai életkörülmények, a szétszórt települések kedveznek az állattartásnak. Fontos tehát, hogy éljenek a lehetőségekkel a tanyavilág háztáji gazdaságiban is attól függetlenül, hogy a megye állatállományának és takarmányalapjának fejlesztése elsősorban a szocialista szektor lehetőségei között oldható meg. A takarmánytermesztésben fejlődést értünk el annak ellenére, hogy csökkent a terű'et — ez már a nagyüzemi gazdálkodás eredménye. A célszerű termelési és gazdasági szerkezet kialakításában azonban csak i kezdeti eredményeket értünk el. ; Szövetkezeteink többségét a sok- j oldalú termelési szerkezet jel- ! lemzi, bár az utóbbi időben je- ; lentős törekvéseket tapasztalha- i tunk a szakosodás irányában. Ez i különösen a kertészeti típusú ; szövetkezetekben jelentkezik, I amelyekben nagy szerepe van a I jelentős szőlő- és gyümölcstele- 1 pítéseknek. Található azonban a ! megyében már több állatte- | nyésztő és vágóállat előállító | nagyüzem is. Ezek közül néhány 1 szövetkezetközi alapon jött létre. Említésre méltó többek között a jánoshalmi sertéste- I nyésztő és hizlaló, a kiskunfélegyházi libatenyésztő és hizlaló, valamint a kecskeméti baromfitenyésztő telep. Ezek mutatják a fejlődés irányát és számottevő tapasztalattal is szolgálnak. Érdemes ezeket összegyűjteni és hasznosítani a köz számára. Szakosodnak a körzetek A megyei tanács említett ülésén elősorban a takarmányalapok növelésének szükségességét hangoztatták. A határozat termelési körzetenként — az adottságok és hagyományok messzemenő figyelembevételével — részletesen és igen szakszerűen írja elő a hozamok kívánt arányú növeléséhez szükséges tennivalókat. A harmadik ötévis tervben a bácskai körzet a megye legfőbb állattenyésztő vidékévé fejlődik. A dunamelléki termelési körzetben pedig kiemelkedően fejlődik a szarvas- marha- és a juhállomány, emellett — egyes vidékeken — jelentős marad a sertés- és baromfitenyésztés. Az abrak takarmány fejlesztése mellett nő a szántóföldi szálastakarmányok termesztése, valamint javul a rét- és legelőgazdálkodás. Itt nagy lehetőségek vannak az öntözéses termesztésre. E körzet abraktakErmányból teljesen fedezni fogja szükségletét. Továbbra is a homokhátságon marad a megye állatállományának mintggy 50 százaléka, de csökken a sertés és növekszik a szarvasmarhaarány. A homokhátsági körzetben — az említett célkitűzések megvalósítása esetén is — mintegy 2700 vagon takarmányhiány fog jelentkezni. A megyei tanács határozata szerint — a Földművelésügyi Minisztérium és az Élelmiszeripari Minisztérium illetékeseinek egyetértésével — lényegesen nem csökkentik a körzet állatállományát. Abból a megfontolásból döntött így a megyei tanács plénuma, hogy éppen a homokhátságon végrehajtott nagyszabású szőlő- és gyümölcstelepítési program, általában a komplex homoki gazdálkodás semmiféleképpen sem nélkülözheti a megfelelő színvonalú állattartást. Ezért a hiányzó takarmányt központi készletből szükséges beszerezni. Hozzá kell tenni azonban, hogy ! a takarmánytermesztés növelé- ! sével ezt a hiányt jelentősen ! csökkenteni lehet, különösen ! akkor, ha nagyobb mértékben ; érvényesül a takarékos, ésszerű takarmánygazdálkodás is. ló szakmunkás lesz belőlük A látszat sokszor csal és ezt igazolja a képen látható tehergépkocsi is. Nem mintha a 9-es AKÖV ipari tanulói valakit is be akarnának csapni, csak éppen ügyes fiatalemberek, s elkészítették egy ZIL gépkocsi pontos kicsinyített mását. Olyany- nyira jól sikerült, hogy az optika jóvoltából akár rendes elkészítésében a legnagyobb részt ő vállalta. — Tetszik a szakma, amit tanult —. kérdem tőle. — Kisgyerek korom óta szeretem az autót. — válaszolja egyszerűen. — Ügy érzem, ezt a foglalkozást nem lehet megunni. Kiss Sándor másodéves tanuKorszerű üzemszervezést A termelőszövetkezetekben már elkészültek az idei tervek. Ismeretes, hogy a felvásárlási árak emelésére vonatkozó kor- i mányhatározatok kedvezően j hatnak az állattenyésztés fej- : lesztésére. Ez máris jelentkezik | olyan szempontból, hogy sok ; termelőszövetkezetben növelik ! az állatállományt. Több helyen, különösen a bajai és a kiskun- halasi járásban nagyobb mér- ’ tékben alkalmazzák a korszerű : kukoricatermesztési módszere két. Végezetül annyit, hogy e cikk csak főbb vonásokban tudott néhány összefüggést felvetni a takarmánytermesztés és az állat- tenyésztés vonatkozásában. Keresnünk kell a módszereket mi képp lehetne korszerű üzem- szervezéssel elősegíteni, hogy több húst adjunk a népgazdaságnak és a megyei tanács említett határozatában foglalt célkitűzések megvalósuljanak. MAGONY IMRE a megyei tanács vb felvásárlási osztályvezetője * A fenti írást szerkesztőségünk vitacikknek szánja. Szeretnénk ha a termelő üzemekből minél többen hozzászólnának a szakemberek az itt felvetettekhez. A megye állattenyésztésének fejlesztése rendkívül fontos tennivaló, nemcsak a termelőüzemek szempontjából, hanem a dolgozó parasztok jövedelmének növelése és a népgazdaság igényeinek kielégítése érdekében is ki kell használni a rendelkezésünkre álló lehetőségeket. A ZIL tehergépkocsi kicsinyített mása. nagyságú gépkocsinak is nézhetnénk. Az AKÖV tanműhelyében szakoktatók irányításával folyik a munka, ötvenkilenc fiú sajátítja el a karosszéria-lakatos és motorszerelő szakmákat. Az első évet a tanműhelyben töltik, a második esztendőben már kinn a gépjárműjavító csarnokban segítenék a felnőtteknek. 1 Kiss Sándor tanműhelyvezető igen nagy gondot fordít arra, hogy a tanulók alkotó módon végezzék a legaprólékosabb munkát is. Ezért készítteti el velük egy-egv alkatrész kicsinyített mását. Az ő irányításával kezdtek a ZIL gépkocsi felkészítéséhez is. amelyen a differenciálmű. a kardántengely, az első futómű, a kormányszerkezet és valamennyi alkatrész pontosan olyan, mint amilyen a nagy kocsikon található. Bállá Gergely karosszéria-lakatost szólítom meg, akiről azt mondják, hogy a szakma egyik legjobb tanulója. A ZIL-modell ló is rajongója választott foglalkozásának. — Mindig érdekelj hogyan lehet a vasat alakítani és sok mindent készíteni belőle. Számomra különösen jó érzés, amikor az anyag engedelmeskedik akaratomnak. — Apámnak volt egy motorja, amit mindig maga javított — mesélte Huszka József másodéves motorszerelő. — Ilyenkor én mindig körülötte sündörögtem. s akkor voltam a legboldogabb. amikor segíthettem is neki. Ma már önállóan megjavítom motorját, bármi hibája is legyen. — Milyen a fiúk tanulmányi előmenetele — kérdem Kiss Sándor és Szűcs István tanműhelyvezetőket. — Az 59-ből tizenöten jeles tanulók. A többi valamivel gyengébb, de igen szorgalmas. Nézem a vizsgamunkákat. Tizenötféle gépkocsialkatrész makettjét készítik. Pontosan bemérnek mindent, lelkesen dolgoznak. Jó szakmunkás lesz belőlük. N. O. A pártkongresszus tiszteletére Az aszódiak ismét élen Az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezetben már hagyomány a versenymozgalom. Az elmúlt évben is a szövetkezet elsőnek fejezte be az őszi munkákat. A járási versenyben ezért elnyerte az első díjat. Most tavasszal is kialakult, a nemes vetélkedés a gazdák között. A kukorica kivételével valamennyi növény vetését már befejeztek. A 700 hold kukoricaterületből is csupán még mintegy 200 hold várja a magot. Most a pártkongresszus tiszteletére elhatározták, hogy e hónap 26-ig befejezik a kuko- ravetést is, amennyiben az idő engedi. Csatlakoztak a foktői Béke Termelőszövetkezet kihívásához is. amely talajerő-utánpótlással kapcsolatos versenyt hirdetett a járásban. A járási versenybizottság figyelemmel kíséri a kezdeménygzéseket és május elsején értékelni fogja a kongresszus tiszteletére megindult versenymozgalom eddigi eredményeit. Kihalt, csendes most a Magyar Állami Pince- gazdaság Alföldi Üzeme kiskunmajsai pincészetének udvara. A tizennégyezer hektós, 1937- ben épült régi, s a tavaly ősz óta „üzemelő 31 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas korszerű pince hatalmas hordói között is csupán néhány ember tevékenykedik. Csend az úr az öt Horizontál-préssel felszerelt új szőlőfeldolgozóban is. A szín alatt békésen pihen — egyenként és egyszerre 40 mázsa szőlő levének a ki- sajtolására alkalmas — négy hasonló présgép. Természetesen csak az avatatlan látja úgy, hogy „nyaralás” most itt az élet. Valójában figyelmes munka folyik a pinceboltozat alatt, s a kis házi laboratóriumban. Kezelik a Kecskeméten évente 8—10 ezer hektoliter mennyiségben palackozásra kerülő kövidinkát. (Tavaly Szegedre is szállítottak tízezer hektót.) Hozzáértést, s úagy gondosságit igénylő munka, mert a pincészeté a felelősség, ha a bor a palackozástól számított 7 hónapon belül megtörik. Emellett a Szőlészeti Kutató Intézet borászati kutatóinak a különböző derítőanyagokkal, erjesztést eljárásokkal végzett kísérleteinél is közreműködnek a majsai pincészet dolgozói. A jelenleg pincemesterből, irodavezetőből és tíz fizikai munkásból álló — s a szüret idején ötször ekkora — kollektíva élén Márton József áll. ö a megyb legfiatalabb pincevezetője: márciusban töltötte be a huszonharmadik életévét. Szerény, nyílt szemű, értelmes homlokú, pedáns fiatalember. Jávor-bajuszkája szét-szét- szalad az ajka fölött, ha — a borászathoz nem sokat értve — egy-egy naív kérdést teszek fel neki. Szavának hangsúlya, s a lényege elárulja: szereti és érti Is a szakmáját. Ennek titkát egy fénykép is sejteti, illetve az, hogy az íróasztala melletti falra kifüggesztette egy férfinek az arcmását. Kegyelettől, de állandó figyelmeztetőnek és emlékeztetőnek is. Az apa nyomdokain Édesapját ábrázolja a fotográfia: alatta a két éve kapott kitüntetésének oklevele díszlik: „Az élelmiszeripar kiváló dolgozója.” Idős Márton József több kitüntetésnek is a tulajdonosa volt — s az utolsó felsőszintű elismerést követő két hónap múlva, 1964. júniusábari tragikus hirtelenséggel, 52 éves korában meghalt. — O O példaképem minden tekintetben — vallja a fia, s vezetői posztján is az utóda. — Édesapám szerettette meg velem a borászatot. Itt kezdte ő is a pályafutását, még 1937-ben. Pincemester volt. majd hasonló beosztásban dolgozott Jászberényben, Kecskeméten. Kilenc éve kerültünk vissza ismét Magsára. Ekkor már pincevezető volt édesapám. Egyébként a család férfi tagjai számára hagyományos szakma a borászat, nagyapám annak idején a Nyírségben vincellérkedett. Aztán elmeséli, hogy amikor Budafokon a Bor- gazdasági Technikumot végezte. valahányszor hazalátogatott, édesapja gazdag tapasztalatainak az ismertetésével mindig bőven kiegészítette az iskolában tanultakat. így nevelte akkor is, amikor négy éve érettségizvén, a Csongrádvidéki Borfargalmi Vállalathoz került. S akkor is, amikor Gyöngyösön, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban folytatta tanulmányait. Bentlakó, elsőéves hallgatója volt az iskolának, amikor megkapta a fájdalmas hírt: édesapja nincs többé. Eltartani édesanyját, s a kishúgát. (aki azóta a helybeli gépjavító állomás pénztárosa), elvállalta a pincevezetői tisztet — de nem szakította félbe a tanulmányait. Egész embert követelő munkája mellett a levelező tagozaton tanul s a jövő év januárjában teszi le utolsó vizsgáját. Pillanatra Úgy érzem, mintha a kép megelevenednék a falon, s az édesapa büszkén tekintene fiára, aki méltón halad a nyomdokain. Varján István
