Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-20 / 92. szám

1966. április 20, szerda 3. oldal 4 megyei tanácsülés határozata nyomán A takarmánytermesztés és az állattenyésztés néhány összefüggése A megyei tanács tavaly két­napos ülésen tárgyalta meg a megye takarmánytermesztésének és állattenyésztésének helyzetét, tovább fejlesztésének tenniva­lóit. Az ezzel kapcsolatos hatá­rozat pedig kimondja: el kell ér­ni, hogy megyénk dolgozói a szőlő- és gyümölcstelepítési program megvalósítása érdeké­ben tanúsítottakhoz hasonló lel­kesedéssel, aktivitásssal társa­dalmi ügyként kezeljék a takar­mánytermesztés és állattenyész­tés fejlesztését. A közvélemény előtt ismeretes, hogy a megyében három terme­lési körzet alakult ki, ezekben a mezőgazdasági termelés szer­kezete meglehetősen eltérő. Az állatállomány elhelyezkedéséről pedig azt kell tudni, hogy a számosállat-létszám 54 szá­zaléka van a homokhátságon, 20 százaléka % Duna mellékén és 26 százaléka a bácskai körzet­ben. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a megye 653 ezer holdnyi szántóterületéből — ál­lami gazdaságok nélkül — 377 ezer hold (58 százalék) van a ho­mokhátságon, 156 ezer hold (24 százalék) a dunamelléki és 120 ezer hold (18 százalék) a bács­kai körzetben. Még élesebb aránytalanságo­kat találunk a takarmányter­mesztésnél. Legkirívóbb a bács­kai és a homokhátsági körze­tek közötti különbözőség e te­kintetben. Az előbbiekben a ta­karmánytermesztés színvonala lehetővé tenné, hogy növeljék az állatállományt — például több sertést lehetne tartani — az utóbbiban pedig a takar­mányhiány gátolja az állatállo­mány minőségi és mennyiségi fejlesztését. A jóval kisebb bács­kai körzetben termesztik meg például a szemestakarmány 34 százalékát, míg a homokhátsá­gi körzetben, amely jóval na­gyobb területen fekszik, mint ahogy már az előbb utaltunk rá, csupán kereken 46 százalékát. A nagyüzem adta lehetőségek Az állattenyésztés fejleszté­séhez a nagyüzemi lehetőségek kedvezően járulnak hozzá. Fi­gyelembe kell venni azt is, hogy míg országosan a lakosság 10— 12 százaléka él külterületen, ad- dik Bács-Kiskun megyében 35 százaléka, ezen belül a homok­hátságon 43—54 százaléka. A ta­nyai életkörülmények, a szét­szórt települések kedveznek az állattartásnak. Fontos tehát, hogy éljenek a lehetőségekkel a tanyavilág háztáji gazdasági­ban is attól függetlenül, hogy a megye állatállományának és ta­karmányalapjának fejlesztése el­sősorban a szocialista szektor lehetőségei között oldható meg. A takarmánytermesztésben fejlődést értünk el annak el­lenére, hogy csökkent a terű'et — ez már a nagyüzemi gazdál­kodás eredménye. A célszerű termelési és gazdasági szerke­zet kialakításában azonban csak i kezdeti eredményeket értünk el. ; Szövetkezeteink többségét a sok- j oldalú termelési szerkezet jel- ! lemzi, bár az utóbbi időben je- ; lentős törekvéseket tapasztalha- i tunk a szakosodás irányában. Ez i különösen a kertészeti típusú ; szövetkezetekben jelentkezik, I amelyekben nagy szerepe van a I jelentős szőlő- és gyümölcstele- 1 pítéseknek. Található azonban a ! megyében már több állatte- | nyésztő és vágóállat előállító | nagyüzem is. Ezek közül néhány 1 szövetkezetközi alapon jött létre. Említésre méltó többek között a jánoshalmi sertéste- I nyésztő és hizlaló, a kiskunfél­egyházi libatenyésztő és hizla­ló, valamint a kecskeméti ba­romfitenyésztő telep. Ezek mu­tatják a fejlődés irányát és szá­mottevő tapasztalattal is szol­gálnak. Érdemes ezeket össze­gyűjteni és hasznosítani a köz számára. Szakosodnak a körzetek A megyei tanács említett ülé­sén elősorban a takarmányala­pok növelésének szükségességét hangoztatták. A határozat ter­melési körzetenként — az adott­ságok és hagyományok messze­menő figyelembevételével — részletesen és igen szakszerűen írja elő a hozamok kívánt ará­nyú növeléséhez szükséges ten­nivalókat. A harmadik ötévis tervben a bácskai körzet a me­gye legfőbb állattenyésztő vi­dékévé fejlődik. A dunamel­léki termelési körzetben pedig kiemelkedően fejlődik a szarvas- marha- és a juhállomány, emel­lett — egyes vidékeken — je­lentős marad a sertés- és ba­romfitenyésztés. Az abrak takar­mány fejlesztése mellett nő a szántóföldi szálastakarmányok termesztése, valamint javul a rét- és legelőgazdálkodás. Itt nagy lehetőségek vannak az ön­tözéses termesztésre. E körzet abraktakErmányból teljesen fe­dezni fogja szükségletét. To­vábbra is a homokhátságon ma­rad a megye állatállományának mintggy 50 százaléka, de csök­ken a sertés és növekszik a szarvasmarhaarány. A homokhátsági körzetben — az említett célkitűzések megva­lósítása esetén is — mintegy 2700 vagon takarmányhiány fog jelentkezni. A megyei tanács ha­tározata szerint — a Földműve­lésügyi Minisztérium és az Élel­miszeripari Minisztérium illeté­keseinek egyetértésével — lé­nyegesen nem csökkentik a kör­zet állatállományát. Abból a megfontolásból döntött így a megyei tanács plénuma, hogy éppen a homokhátságon végre­hajtott nagyszabású szőlő- és gyümölcstelepítési program, ál­talában a komplex homoki gaz­dálkodás semmiféleképpen sem nélkülözheti a megfelelő szín­vonalú állattartást. Ezért a hiányzó takarmányt központi készletből szükséges beszerezni. Hozzá kell tenni azonban, hogy ! a takarmánytermesztés növelé- ! sével ezt a hiányt jelentősen ! csökkenteni lehet, különösen ! akkor, ha nagyobb mértékben ; érvényesül a takarékos, ésszerű takarmánygazdálkodás is. ló szakmunkás lesz belőlük A látszat sokszor csal és ezt igazolja a képen látható teher­gépkocsi is. Nem mintha a 9-es AKÖV ipari tanulói valakit is be akarnának csapni, csak ép­pen ügyes fiatalemberek, s elké­szítették egy ZIL gépkocsi pon­tos kicsinyített mását. Olyany- nyira jól sikerült, hogy az op­tika jóvoltából akár rendes elkészítésében a legnagyobb részt ő vállalta. — Tetszik a szakma, amit tanult —. kérdem tőle. — Kisgyerek korom óta sze­retem az autót. — válaszolja egyszerűen. — Ügy érzem, ezt a foglalkozást nem lehet meg­unni. Kiss Sándor másodéves tanu­Korszerű üzemszervezést A termelőszövetkezetekben már elkészültek az idei tervek. Ismeretes, hogy a felvásárlási árak emelésére vonatkozó kor- i mányhatározatok kedvezően j hatnak az állattenyésztés fej- : lesztésére. Ez máris jelentkezik | olyan szempontból, hogy sok ; termelőszövetkezetben növelik ! az állatállományt. Több helyen, különösen a bajai és a kiskun- halasi járásban nagyobb mér- ’ tékben alkalmazzák a korszerű : kukoricatermesztési módszere két. Végezetül annyit, hogy e cikk csak főbb vonásokban tudott né­hány összefüggést felvetni a ta­karmánytermesztés és az állat- tenyésztés vonatkozásában. Ke­resnünk kell a módszereket mi képp lehetne korszerű üzem- szervezéssel elősegíteni, hogy több húst adjunk a népgazda­ságnak és a megyei tanács em­lített határozatában foglalt cél­kitűzések megvalósuljanak. MAGONY IMRE a megyei tanács vb felvásárlási osztályvezetője * A fenti írást szerkesztősé­günk vitacikknek szánja. Szeretnénk ha a termelő üzemekből minél többen hozzászólnának a szakembe­rek az itt felvetettekhez. A megye állattenyésztésének fejlesztése rendkívül fontos tennivaló, nemcsak a ter­melőüzemek szempontjából, hanem a dolgozó parasztok jövedelmének növelése és a népgazdaság igényeinek ki­elégítése érdekében is ki kell használni a rendelkezé­sünkre álló lehetőségeket. A ZIL tehergépkocsi kicsinyített mása. nagyságú gépkocsinak is néz­hetnénk. Az AKÖV tanműhelyében szakoktatók irányításával folyik a munka, ötvenkilenc fiú sa­játítja el a karosszéria-lakatos és motorszerelő szakmákat. Az első évet a tanműhelyben töltik, a második esztendőben már kinn a gépjárműjavító csarnokban segítenék a felnőt­teknek. 1 Kiss Sándor tanműhelyvezető igen nagy gondot fordít arra, hogy a tanulók alkotó módon végezzék a legaprólékosabb munkát is. Ezért készítteti el velük egy-egv alkatrész kicsi­nyített mását. Az ő irányításá­val kezdtek a ZIL gépkocsi fel­készítéséhez is. amelyen a dif­ferenciálmű. a kardántengely, az első futómű, a kormányszerke­zet és valamennyi alkatrész pon­tosan olyan, mint amilyen a nagy kocsikon található. Bállá Gergely karosszéria-la­katost szólítom meg, akiről azt mondják, hogy a szakma egyik legjobb tanulója. A ZIL-modell ló is rajongója választott fog­lalkozásának. — Mindig érdekelj hogyan le­het a vasat alakítani és sok mindent készíteni belőle. Szá­momra különösen jó érzés, ami­kor az anyag engedelmeskedik akaratomnak. — Apámnak volt egy motorja, amit mindig maga javított — mesélte Huszka József másod­éves motorszerelő. — Ilyenkor én mindig körülötte sündörög­tem. s akkor voltam a legbol­dogabb. amikor segíthettem is neki. Ma már önállóan megja­vítom motorját, bármi hibája is legyen. — Milyen a fiúk tanulmányi előmenetele — kérdem Kiss Sándor és Szűcs István tanmű­helyvezetőket. — Az 59-ből tizenöten jeles tanulók. A többi valamivel gyengébb, de igen szorgalmas. Nézem a vizsgamunkákat. Ti­zenötféle gépkocsialkatrész ma­kettjét készítik. Pontosan be­mérnek mindent, lelkesen dol­goznak. Jó szakmunkás lesz be­lőlük. N. O. A pártkongresszus tiszteletére Az aszódiak ismét élen Az uszódi Egyetértés Terme­lőszövetkezetben már hagyo­mány a versenymozgalom. Az elmúlt évben is a szövetkezet elsőnek fejezte be az őszi mun­kákat. A járási versenyben ezért elnyerte az első díjat. Most tavasszal is kialakult, a nemes vetélkedés a gazdák kö­zött. A kukorica kivételével va­lamennyi növény vetését már befejeztek. A 700 hold kukori­caterületből is csupán még mint­egy 200 hold várja a magot. Most a pártkongresszus tisz­teletére elhatározták, hogy e hónap 26-ig befejezik a kuko- ravetést is, amennyiben az idő engedi. Csatlakoztak a foktői Béke Termelőszövetkezet kihí­vásához is. amely talajerő-után­pótlással kapcsolatos versenyt hirdetett a járásban. A járási versenybizottság fi­gyelemmel kíséri a kezdemé­nygzéseket és május elsején ér­tékelni fogja a kongresszus tisz­teletére megindult versenymoz­galom eddigi eredményeit. Kihalt, csendes most a Magyar Állami Pince- gazdaság Alföldi Üze­me kiskunmajsai pincé­szetének udvara. A tizennégyezer hektós, 1937- ben épült régi, s a tavaly ősz óta „üzemelő 31 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas kor­szerű pince hatalmas hordói között is csupán néhány ember tevékenykedik. Csend az úr az öt Horizontál-préssel felszerelt új szőlőfeldolgo­zóban is. A szín alatt békésen pihen — egyen­ként és egyszerre 40 mázsa szőlő levének a ki- sajtolására alkalmas — négy hasonló présgép. Természetesen csak az avatatlan látja úgy, hogy „nyaralás” most itt az élet. Valójában fi­gyelmes munka folyik a pinceboltozat alatt, s a kis házi laboratóriumban. Kezelik a Kecske­méten évente 8—10 ezer hektoliter mennyiség­ben palackozásra kerülő kövidinkát. (Tavaly Szegedre is szállítottak tízezer hektót.) Hozzá­értést, s úagy gondosságit igénylő munka, mert a pincészeté a felelősség, ha a bor a palackozás­tól számított 7 hónapon belül megtörik. Emellett a Szőlészeti Kutató Intézet borászati kutatóinak a különböző derítőanyagokkal, erjesztést eljárá­sokkal végzett kísérleteinél is közreműködnek a majsai pincészet dolgozói. A jelenleg pincemesterből, irodavezetőből és tíz fizikai munkásból álló — s a szüret ide­jén ötször ekkora — kollektíva élén Márton Jó­zsef áll. ö a megyb legfiatalabb pincevezetője: márciusban töltötte be a huszonharmadik élet­évét. Szerény, nyílt szemű, értelmes homlokú, pe­dáns fiatalember. Jávor-bajuszkája szét-szét- szalad az ajka fölött, ha — a borászathoz nem sokat értve — egy-egy naív kérdést teszek fel neki. Szavának hangsúlya, s a lényege elárulja: sze­reti és érti Is a szakmáját. Ennek titkát egy fénykép is sejteti, illetve az, hogy az íróasztala melletti falra kifüggesztette egy férfinek az arc­mását. Kegyelettől, de állandó figyelmeztetőnek és emlékeztetőnek is. Az apa nyomdokain Édesapját ábrázolja a fotográfia: alatta a két éve kapott kitüntetésé­nek oklevele díszlik: „Az élelmiszeripar kiváló dolgozója.” Idős Márton József több kitüntetésnek is a tulajdonosa volt — s az utolsó felsőszintű elismerést követő két hónap múlva, 1964. júniusábari tragikus hirtelen­séggel, 52 éves korában meghalt. — O O példaképem minden tekintetben — vallja a fia, s vezetői posztján is az utóda. — Édesapám szerettette meg velem a bo­rászatot. Itt kezdte ő is a pályafutását, még 1937-ben. Pincemester volt. majd ha­sonló beosztásban dolgozott Jászberényben, Kecskeméten. Kilenc éve kerültünk vissza ismét Magsára. Ekkor már pincevezető volt édesapám. Egyébként a család férfi tagjai számára hagyo­mányos szakma a borászat, nagyapám annak idején a Nyírségben vincellérkedett. Aztán elmeséli, hogy amikor Budafokon a Bor- gazdasági Technikumot végezte. valahányszor hazalátogatott, édesapja gazdag tapasztalatainak az ismertetésével mindig bőven kiegészítette az iskolában tanultakat. így nevelte akkor is, ami­kor négy éve érettségizvén, a Csongrádvidéki Borfargalmi Vállalathoz került. S akkor is, ami­kor Gyöngyösön, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban folytatta tanulmányait. Bentlakó, elsőéves hallgatója volt az iskolá­nak, amikor megkapta a fájdalmas hírt: édes­apja nincs többé. Eltartani édesanyját, s a kishúgát. (aki azóta a helybeli gépjavító állomás pénztárosa), elvál­lalta a pincevezetői tisztet — de nem szakította félbe a tanulmányait. Egész embert követelő munkája mellett a levelező tagozaton tanul s a jövő év januárjában teszi le utolsó vizsgáját. Pillanatra Úgy érzem, mintha a kép meg­elevenednék a falon, s az édesapa büszkén te­kintene fiára, aki méltón halad a nyomdokain. Varján István

Next

/
Thumbnails
Contents