Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-19 / 91. szám
I96Ä. április W, kedd S. oldal Esen a tavaszon több seprő, mész és tisztítószer fogy a munkásszállásokon Á vezetők képzettsége Verseny a szociális ellátottság javításáért kát. nála mégis inkább a szervezési adottságok, a helyi lehetőségek ismerete a döntőbb. Elismerést érdemel a 'járási vezetőknek az a célkitűzése, hogy pár év múlva a tsz-főagronó- musok mindegyikének felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Ezt természetesen. kivételes esetben, ellensúlyozhatja a sok éves. eredményes szakmai gyakorlat. VITATHATATLAN, hogv a fejlettebben gazdálkodó tsz-ek a jó szakemberek számára nagyobb jövedelmet tudnak nyújtani. Ám a több mint egy évvel ezelőtt megjelent rendelkezés — amely a vezetői bérezést a termelési érték és a terület nagysága szerint kategorizálta — bizonyos fokú kiegyenlítődésre ad módot. Nevezetesen arra, hogy a még gyengébben gazdálkodó tsz-ek is megfelelő bért fizessenek a jól kvalifikált szakembernek — állami dotáció igénybevételével. , A halasi tárásban állami ösztöndíjjal öten. tsz-ösztöndíjjal mintegy' harmincán tanulnak a közép- és felsőfokú tanintézményeken. Mindez még kevés, sokkal nagyobb arányú beiskolázásra lenne szükség. De így is sokat ígérő a tsz-ösztöndíják kibontakozó rendszere. Valamint az is, hogy az üzemegység- vezetők is zömmel már rendelkeznek a technikumi végzettséggel. A brigád vezetők képesítését illetően még nem ilyen kedvező a helyzet, bár csaknem valamennyien nagy gyakorlattal rendelkező, szorgalmas szövetkezeti gazdák. Változás itt is ígérkezik —, például a jánoshalmi kihelyezett technikumon zömmel brigádvezetők igyekeznek megszerezni a középfokú képesítést. MERT ÖK IS tudják, hogy manapság a tanulás és a taníttatás legalább olyan fontos, mint az új traktor vásárlása, vagy a korszerű Istálló megépítése. H. D. Gépjárműszemle Vasárnap Kecskeméten, a Szövetkezetek Országos Szövetsége és a megyei rendőr-főkapitányság munkatársaiból alakult bizottság műszaki szemlét tartott a földművesszövetkezeti szervek gépjárművei felett. A szemle többek között a tehergépkocsik karbantartására, műszaki állapotára, a biztonságos közlekedést szolgáló berendezések ellenőrzésére irányult. A felülvizsgálásra kötelezett 178 gépjármű közül a kiváló karbantartásért 41 gépjármű- vezetőt részesítettek dicséretben és javasoltak jutalmazásra. Egyébként ezek a gépkocsik biztosítják a zöldségüzletek áruellátását, a földművesszövetkezeti cukrászüzemek, üdítő italt előállító szikvízüze mek termékeinek a kiskoré? kedelmi és vendéglátó egységekhez történő eljuttatását. A szemlebizottság megállapította, hogy a megyében az fmsz-i szervek nagy gondot fordítanak szállítóeszközeik karbantartására, s ezzel az áru- fuvarozási feladatok jó elvégzésére. Az EM Bács megyei Állam Építőipari Vállalat szociálist* brigádjainak a tanácskozásár hangzott el: „Modern öltözővel zuhanyozóval és étteremmel ellátott gyárakat építünk, ugyanakkor nálunk a legtöbb munkahelyen igen mostohák a szociális körülmények.” Igaza volt a felszólalónak. Az építőipari munkások szociális ellátottsága általában elmarad a nagyüzemekben dolgozóké mögött és — ha nem is - ilyen nagymérvű — színvonal különbséggel még hosszú ideig számolnunk kell. Nem azért, Ne szólj szám?... Április s-i számunkban. a Műanyag bileta a perselyben — című írásunkban azt fejtegettük, hogy a köztulajdon megkárosítóit sokszor az emberek közönye men# meg a méltó büntetéstől. Mert azt nehéz elhinni, hogy senki sem veszi ész- ve, amikor a kis stílű gonosztevők műanyag bilétát, vagy gombot dobnak az autóbuszperselybe forint helyett, vandál módon tönkreteszik a nyilvános telefonállomásokat, letapossák a parkok virágait. Írásunkra elgondolkoztató levelet küldött egyik olvasónk. Szerinte egyetlen becsületes ember sem megy tovább közömbösen, ha az említettekhez hasonló pusztítást, csalást tapasztal. Azért fojtja magába a felháborodását, mert — idézzük a levelet: „Fél a botránytól.” Igazolásul egy olyan esetet mesélt el a levélíró, amelynek ö is szenvedő részese volt nemrégiben. Nyolcéves kisfiával kiment a — néhány napig Kecskeméten táborozó — vidámparkba. Az egyik szerencsejáték sátra előtt felháborító jelenetnek lehettek szemtanúi: két fiatalember — akik ráadásul néphadseregünk egyenruháját viselték — egy hosszúnyelű esernyő segítségével helyezte rá a műanyag karikákat az elnyerhető tárgyakra, amikor másfelé nézett az alkalmazott. E csalárd módszerrel értékes bon- honiereket sajátítottak el, anélkül, bogy- a sátor előtt ácsorgó népes szurkolótábor tagjai közül valaki is szót emelt volna a becstelenség ellen. Levélírónk a csalók helyett is szegyeibe magát a kisfia előtt, aki nem kis meglepődéssel figyelte a „bácsik” tizeiméit. Végül, nem tudva magába fojtani a felháborodását. figyelmeztette a szerencsejátékot kezelő alkalmazottat. Es mit kapott cserébe azoktól, akik eddig szótlan egyetértéssel figyelték a csalást; Gúnyos megjegyzéseket. „Miért fáj ez magának?... Nem a flkaga kára.” — vetette oda például egy siheder, „Ezért meggondolandó, hogy be- avatkozzon-e az ember az ilyen és hasonló dolgokba.” — így összegezi az eset tanulságait levélírónk, mintegy választ adva a cikkünkben felvetett kérdésekre is. E válasszal és azzal a nézettel, amelyből fakad, nem értünk egyet. Éspedig azért nem, mert helytelen általánosításon alapul: nevezetesen azon, hogy az emberek többsége a csalókhoz és cinkos szurkolótáborukhoz hasonló módon gondolkodik, tehát eleve kudarcra van ítélve minden jó szándékú közbelépés. Ügy véljük, felesleges bizonygatnunk. hogy ennek az ellenkezője az igaz. Éppen ezert helytelenül okoskodik az, aki — mint levélírónk is — egy, vagy akár több kellemetlen tapasztalat után, a kényelmesebb megoldást választja és óvakodik szót emelni az igazság, a közvagyon védelmében. Kétségtelenül nem mindig „népszerű" kiállni az igazság mellett. De. aki megteszi, csak látszólag marad egyedül, csak egy adott társaságban, szituációban szorul kisebbségbe. És hogy a vidám parkhoz hasonló esetek egyre ritkábban ismétlődjenek, hogy elnyerjék méltó büntetésüket a műanyag bil étával operáló csalók, hogy ne költsön évről’ évre súlyos milliókat államunk a vandál pusztítások nyomainak az eltüntetésére, minden jő érzésű embernek vállalnia kell azt az esetleges kellemetlenséget is, amivel közbelépése járhat. Be Re? Dezső Dolgos évtizedek MANAPSÁG már nem képezheti vita tárgyát, hogy a mezőgazdasági termelésben mekkora szerepe van a magas fokú elméleti képzettségnek. Az agrotechnika új módszerei, a szakosodás. az üzemszervezés mind nagyobb követelmények elé állítják a termelőszövetkezetek vitte-tőit, szakembereit is. S bár igaz, hogy egy-égy mezőgazdasági nagyüzemben számos körülmény határozza meg a termelés színvonalát, hovatovább a szakképzettség a legdöntőbb tényezők egyikévé válik. Már a jelenlegi gyakorlat is ezt bizonyítja. A halasi járás közös gazdaságai közül az erősebbeket, a konszolidált alapokkal rendelkezőket vezetik a magasabb ké- pesítésű szakemberek. AKAD kivétel Is. A kunfehértói Előre Tsz például az elmúlt két évben sokat erősödött, a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező elnök vezetésével. Viszont a főagronó- musnak — szántén két éve került a közösbe — már felsőfokú technikumi végzettsége van. Ebből. és sok más hasonló példából leszűrhetjük azt a tanulságot, hogy a mezőgazdasági termelés talán a főagronómus tudását — vagy tudatlanságát — tükrözi a legérzékenyebben' Persze fontos: az elnök is ismerje az agronómia! feladatoVizin Mihály, aki 17 éve van ezen a poszton. 900 vadon vetőmagot adtunk a hazai és a külföldi termelőknek. 78 millió forint értéket fizettünk ki a felvásárolt vetőmagokért a mezőgazdasági üzemeknek. A magyar vetőmag egyébként közismerten rangos helyet foglal el a világhiacon. Som- kórót a Szovjetunióba, kukoricát a Német Demokratikus Köztársaságba szállítunk. A nyugati piacon is számottevő érdeklődés tapasztalható egyes magok iránt. így elsíi hallásra olyan egyszerűnek tűnik ez a vetőmagtermesztés. Az életben azonban ez sokkal bonyolultabb. Emlékszem én még az ötvenes évek elejére, amikor a hibrid kukoricát még nem ismerték a termelő üzemek. Meg kellett küzdeni szinte minden hold vetéséért. Ebben nagy szerepük volt mindenütt a nagyobb termoke- pességű, jobb minőségű hibridkukoricát veti még a háztáji gazdaságok egy része is. — Igen sok gondunk volt ezzel annak idején — emlékezik Vizin elvtárs. — Mondok egy másik példát, az olajlen termesztésével kapcsolatban. 1950— 1951-ben alig tudtunk rá szerződni, idegenkedtek tőle a Bács megyei termelők. Le is álltunk vele. Öt évvel ezelőtt ismét megkísértettük. Bevezettük a termelését és az idén már a 2500 holdas terv helyett 5725 holdra szerződtek a gazdaságok. A du- navecsei járásban szinte hagyományossá vált a termesztése. Népgazdasági jelentőségét úgy gondolom nem kell különösképpen ismertetni. Ehhez kapcsolódik, hogy az alközpont dolgozóinak zöme több mint egy évtizede van a vállalatnál. Ez sokat jelent, mert az évek során el lehet sajátítani bizonyos rutint, meg lehet ismerni a termelő gazdaságokat. Külön említésre méltó, hogy valamennyi dolgozó kellő szakismeretre is szert tett részben a tanfolyamok, részben a gyakorlat útján. — A kollektíva segítségével értem el mindazokat az eredményeket, amiről itt szó volt és a kitüntetést is az ő segítségüknek köszönhetem. Nézem a különböző dicsérő okleveleket a falakon, amit a vállalat kapott kiváló eredményiért. Köztük van egy tabló is, amelyen a dátum 1949-től 1959-ig terjedő 10 évre emlékeztet. A kirendeltség vezetőjének adták a dolgozók, amikor tízéves volt a vállalat. Még három év és készülhet a következő tabló, amely lezár egy újabb dolgos évtizedet. K. S. I Érdekes, tanulságos, sok szempontból általánosítható nyilvántartást készítettek a kiskunhalasi járás termelőszövetkezeti vezetőinek iskolai végzettségéről, szakmai képesítéséről. A 30 közös gazdaság elnöke jtözül hatan felsőfokú, tízen középfokú képesítéssel rendelkeznek!, A többi tizennégy közül kettő nem rendelkezik a nyolc általánossal. A főimezőgazdászok közül tizenötnek van felsőfokú, tizenkettőnek középfokú képesítése. Három termelőszövetkezetben pillanatnyilag nincs főagronómus. A főkönyvelők közül huszonötén felsőfokú, öten középfokú végzettségről adtak számot. Íme, a „hái-masfogatok” képzettségének statisztikája! S ezt némiképp még javítja az a körülmény, hogy jelenleg kilencen tanulnak — öten felsőfokú, négyen középfokú képesítést kívánnak szerezni. tésvezetőségnél sor kerül. A ' kecskeméti Leninváros építői új , öltözőszekrényeket kapnak, a i ZIM rekonstrukcióján dolgozók ; pedig rövidesen önkiszolgáló rendszerű étteremben fogyaszthatják el az ebédjüket. Helyesnek tartjuk, hogy nemcsak ilyen fejlesztésekkel kívánják javítani a munkahelyek szociális ellátottságát, hanem az* adott lehetőségek jobb kihasználásával is. Mert bizony előfordult, hogy volt ugyan megfelelően felszerelt zuhanyozója az építésvezetőségnek, mégsem használhatták a dolgozók hetekig. esetleg hónapokig, néhány kitört ablaktábla, vagy elromlott fűtőberendezés miatt. És a szerényen berendezett szálláson is kellemesen töltheti az estét a munkás, ha tiszta a helyiség és néhány könyvvel, rádióval is segítik a kultúrált szórakozását. Ezekre, az inkább gondosságot. semmint nagyobb pénzösszeget igénylő változtatásokra kívánta ösztönözni a termelést közvetlenül irányító műszakiakat a vállalat vezetősége azzal, hogy versenyt hirdetett a szociális körülmények javítása érdekében. A legjobb eredményt elérő építésvezetőség műszakijai pénzjutalomban is részesülnek Az első negyedévi értékelés most folyik. Az eddigi tapasztalatok biztatóak: ezen a tavaszon többet volt munkában a seprő, meszelő a szállásokon és mészből, tisztítószerből is több fogyott, mint korábban. Ügy hisszük, hogy az ilyen „költségnövelés' :-nek még a legszigorúbb takarékosság jegyében gazdálkodó vállalat vezetői is örülnek. B D ! mert államunknak kedvesebbek az ipar egyéb területén dolgo- i zók, hanem azért, mert az épí- I töknek — a termelési feladatok- 1 kai együtt — szüntelenül válto- : zik a munkahelye is. Néhány ; hónapra pedig nyilvánvalóan nem lehet olyan korszerű szociális helyiségeket építeni, mint az állandó telephellyel rendelkező vállalatoknál. Az éveleji fizetésrendezésben, a különélés! pótlékok emelésében kifejeződik az is, hogy társadalmunk elismeri és — anyagi erejéhez mérten — honorálja azokat, akik fárasztó munkájuk után, családjuktól távol, sokszor csak minimális kényelmet biztosító szállásokon pihennek. Hiba lenne azonban, ha az építőipar sajátos jellegére hivatkozva, természetesnek tartanánk, hogy aki a vakolókanalat választja, fűtetlen öltözőt, elhanyagolt étkezőhelyiséget és zsúfolt éjszakai szállást is választ. Erről egyébként nincs is szó. Az állami építőipari vállalat gazdasági-, párt- és szakszervezeti vezetői már kidolgozták azt a több évre szóló programot, amelynek a megvalósítása alapvető változást hoz a szociális ellátottság területén. Joggal remélik, hogy a munkakörülmények javulása nyomán, fokozódik a munkakedv és tovább csökken a munkásvándorlás. Az idei évre előirányzott feladatok közül csak néhányat említünk most: Kiskunhalason 40 ágyas, korszerű munkásszállást építenek. Bővítik a báját központi telep öltözőjét és fürdőt is kapnak az itteni dolgozók. Hasonló korszerűsítésre egyébként csaknem valamennyi építi kirendeltség szakembereinek. Ma már szinte tpr-m.pS7.etPR. h.oau vissza az tdo rokkáján Vízin Mihály, az Országos Vetömagter- meitető és Ellátó Válllalat Duna—Tisza közi Alközpontjának vezetője. — De hosszú neve van ennek az intézménynek — évődöm. — Ennnyi átszervezés után — veszi át a „hangot"’ Vizin elvtárs. — Én 1949. novembere óta vagyok a kirendeltség élén. de azalatt majdnem évente volt egy-egy átszervezés. Meg kell adni, hogy a legutóbbi, amely 1964-ben történt, s melynek nyomán ilyen hosszú nevű lett a kirendeltség — volt a legsikerültebb. A magtisztító telep is a mi hatáskörünkbe került, így vetéstől egészen a fémzárolásig jól tudjuk ellenőrizni a vetőmag útját és egyben jobban vagyunk képesek szavatolni a minőséget. f izill Mihályt, aki 17 éve áll a kirendeltség élén, kiváló és eredményes munkájáért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munkaérdemrend bronz fokozatával tüntette ki április 4-én. Már 61 éves. egy évvel túl van a nyugdíjkorhatáron. Külseje után alig néztem ötven- nek. A családja Csikérián él. Eddig nem költöztek Kecskemétre. Hetenként jár haza most is. — Most már nem is költözünk ide. Szép kis házunk van Csikérián, ha nyugdíjba vonulok, ott nyugodtan eléldegélhetünk. Az előtte tornyosuló különböző kimutatások között lapozgat. Minden évnek külön könyve van és 17 esztendő alatt jól összejött a sok értékelés. < — Evenként átlag 35—40 ezer holdon termesztettünk különféle magokat. Átlag ezer vagon körül szállítottunk jő minőségű magot évente a népgazdaságnak. Tavaly 38 ezer hold volt a terület, amire szerződtünk, és Az irodán beszélgetünk. Tizenhét év eseményeit pergeti
