Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-12 / 60. szám

1966. március 13, szombat 5. oldal Az értelmiség és a szocializmus cA néptjtMohzeli haltban széd” rendszeressége, elmélyült- sége, fontos tényező, abban az eszmei küzdelemben, melyet a még nem szilárd világnézetű ér­telmiségiek megnyeréséért foly­tatunk, s amelynek másik vetü- lete, — az értelmiség e részének közeledése a marxizmus—len- ninizmus eszméinek, a szocializ­mus gyakorlatának határozott igenléséhez. A helyes értelmiségi pol’.tika egészében pozitív képének árny­oldalát jelentik. Ezek azonban nem homályo- síthatják el azt az alapvető tényt, hogy az értelmiség zöme — gondolunk itt elsősorban az anyagi termeléshez közelállók­ra, a nehéz körülmények között sokszor önfeláldozóan dolgozó nevelőkre, de minden értelmi­ségi hivatás jobbjaira is — be­csületesen helyt áll a maga te­rületén. , Társadalmunk jelenlegi szer­kezete lehetővé tette azon válaszfalak lebontását amelyek korábban az értelmiség és a többi dolgozó réteg között emelkedtek. Az értelmiség hely­zeténél, szerepénél fogva fontos tényezője a szocializmus építé­sének; a parasztság után a mun­kásság legfontosabb szövetsége­se. Olyan réteg, amelynek meg­van a természetes helye, sze­repe a szocialista társadalom­ban, amelynek jelentős része már a mi értelmiségünk. (A mai értelmiség mintegy ötven száza­léka munkás-, vagy dolgozó pa­raszt származású; soraiban nem csekély az olyanok száma, akik munkássorból küzdötték fel ma­gukat értelmiségivé és szerezték meg az ehhez szükséges képzett­séget.) A modern társadalom- tudománnyal, a szocialista kul­túrával való megismerkedés so­kuk világszemléletére döntően hatott, s szocialista vívmányaink is jelentős tényezők „a régi” ér­telmiség megnyerésében. Ma már értelmiségünktől meg­kívánjuk a szocialista célokkal való azonosulást. Helytelen né­zetekkel — mint említettük — még találkozunk, és a velük szembeni elnéző magatartással is! Holott hibás az a magatar­tás, amely — a szövetségesnek kijáró tapintatra hivatkozva — ellenzi a téves véleményekkel való vitát. A vitára szükség van, éle azonban a helytelen nézetek­re és nem személyekre irányul! A tapasztalatok jól bizonyít­ják; a kellő tapintattal, de kellő határozottsággal folytatott pár­beszéd nem lazítja, hanem erő­síti a kapcsolatot a szocializmus szilárd és kevésbé megingatha­tatlan hívei között. E „párbe­Aiigha van társadalmi cso­port, amelynek mibenléte körül annyi vitatott kérdés lenne, mint az értelmiség hovátartozá- sa, társadalmi szerepe, jövője körül. Vannak, akik — igen té­vesen — egyszerűen a polgár­sággal, pontosabban: a kispol­gársággal azonosítják. Vannak, akik önálló társadalmi osztály­nak tekintik, s ismét mások — összetévesztve a zöm szerepét az egyesekével, a kiemelkedőkével — a mindenkori társadalom ve­zető rétegét látják benne. Az összes eddigi társadalmat — ezt igazolja a történelmi ta­pasztalat — egyes társadalmi osztályok vezették. Nem lényeg­telen tehát annak eldöntése; Osztályé az értelmiség ? Az ezt meghatározó tudomá­nyos ismérvek közül csak egyet említünk; a társadalom gazdasá­gában elfoglalt helyzet azonossá­gát, vagy hasonlóságát, szak­nyelven; a termelőeszközökhöz való egyforma viszonyt. Beszél­hetünk-e egyforma viszonyról a főkönyvelő és a festőművész, a mérnök és a regényíró esetében? Nyilvánvalóan nem. Az értel­miség a társadalomnak hivatás- ««erűen szellemi munkával fog­lalkozó része; ez közös vonás, de ezen túlmenően igen sokfé­le, még pedig mind társadalmi eredete, mind jövedelemszerzé­sének módja, rendszeressége és — nem utolsósorban — mennyi­sége tekintetében. Nem érvényesül tehát itt sem­miféle osztálymeghatározott­ság? Ha ez igaz lenne, az értel­miség a társadalmi osztályok fe­lett lebegne. Valójában közöt­tük helyezkedik el. Polgári szo­ciológusok gyakran hasonlítják az értelmiséget piramishoz, amelynek alsó része a szélesebb értelemben vett munkássághoz húz, csúcsa az uralkodó osz­tályokkal tart inkább közössé­get, míg legjelentősebb, közép­ső része a társadalom polgári középrétegeivel egyívású. Arculata tehát távolról sem egységes: a polgári társadalom­ban a szerény fizetésű pedagó­gustól a milliomos filmsztárig minden belefér. Olyan közbül­ső társadalmi réteg tehát, amely gyökereivel, érdekszálaival két- három más társadalmi osztály- lyal is érintkezik. A szocialista társadalomban az értelmiség helyzete más. Szá­ma és jelentősége a gazdasági­társadalmi fejlődéssel arányban nő. Osztályösszetétele — úgy is mondhatnánk: társadalmi vegy­értéke — megváltozik. Forrásai között egyre nagyobb szerepet kapnak olyan osztályok amelyek gyermekei azelőtt csak ritka ki­vételképpen jutottak el értelmi­ségi pályákra. Ha mai értelmi­ségünk szellemi, világnézeti arculatát vizsgáljuk, abban a jelentős po­zitívumok mellett nem kevés el­gondolkoztató vonást találunk. Értelmiségünk munkája, tehetsé. ge szerves és jelentős alkotóele­me szocialista építőmunkánk­nak. tudatformáló tevékenysé­günknek. Az értelmiségiek nagy­szerű munkáját nemcsak tekin­télyes állami díjak és kitünteté­sek jutalmazzák, hanem egész népünk elismerése is. Ugyan­akkor — mert ezt is látni kell — a „régi” gondolkodásmód feltámad néha a túltengő indi­vidualizmusban, a csökkent fe­lelősségérzetben, vagy a felelős­ségvállalástól való tartózkodás­ban. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a vonások értelmiségünk alapkövetelménye, hogy figye­lembe vegyék a réteg sajátossá­gait, tevékenysége kifejtésében meg kell könnyíteni képességei, lehetőségei minél szélesebb kö­rű érvényesítését. Figyelemmel kell kísérni fejlődésüket, idejé­ben felismerni problémáikat, s azokra lehetőség szerint érdemi megoldást, feleletet adni. Meg kell találni a legcélravezetőbb módszereket kezdeményező­készségük fokozására a szocia­lizmus építése érdekében. Ehhez a fentebb elmondotta­kon kívül egyrészt az szüksé­ges, hogy csökkentsük azokat a több területen is tapasztalható bürokratikus adminisztratív kö­töttségeket, amelyek elkedvetle­nítik és elvonják az alkotó munkától. Másrészt a javadalmazás, a juttatások ésszerű rendszerével, a kiemelkedő teljesítmények agyagi elismerésével módot kell találni arra. hogy fokozottabb ak­tivitásra. előrevivő gondolatok­ra, ötletekre, új módszerek al­kalmazására ösztönözzék e ré­teg tagjait. A teendők egy része csak or­szágos viszonylatban rendezhe­tő. de sok függ a helyi körül­ményektől is, attól, hogy a ma­gunk háza táján, a magunk sző­kébb eszközeivel, a vezetés meg­felelő stílusával mennyit tudunk az említett feladatokból megva­lósítani. A segítség és a vita, az együttműködés és a helytelen jelenségek elleni harc egysége; szövetségi politikánk ez alapve­tő elve érvényes értelmiségi po­litikánkra is. Ne felejtsük; olyan rétegről van szó amelynek ér­dekei, céljai egybeesnek a szo­cializmust építő munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeivel. F. S. M tt egészen mások az -* emberek — magyaráz­za Tábori József, a kecskeméti Népművészeti Bolt vezetője. Nem hangoskodnak, türelmet­lenkednek, elégedetlenkednek, mint másutt. Mindenki, nyugod­tan kiválasztja azt, amire szük­sége van. Ügy érzem, az üzlet múzeumjellegét tisztelik. — Mert ez egy kicsit múze­um is. Az ország minden tájá­ról valók a nálunk kapható áruk. A sárközi, palócföldi, me­zőkövesdi — és nem utolsósor­tan — a kalocsai népi hímzések az egész világos ismertek. Ná­lunk minden háziipari, vagy kézműipari termék. Szeretnek idejárni a vásárlók, mert nem­csak dísztárgyakat, hanem térí­tőkét, konyhagamitúrákat, ágy­neműt, kézícsomózású perzsa- és torontáli szőnyegeket, kerá­miákat, figurális likőrös- és bo­roskészleteket, népművészeti ba­bákat és függönyöket is lehet kapni. ÉT ülönösen a nőnap alkal­**■ mából volt sok látoga­tónk. Az apró horgolt térítők­nek, kisebb kerámiáknak na­gyon örülnek a lányok, asszo­nyok. Egyébként egyedi gyer­mekruhákat is árulunk. A ma­mák mindig el vannak kesered­ve, mikor a gyerekek elhagyják az ötéves kort és tovább nem tudnák mit vásárolni nekik. — Nagyon sok a külföldi ve­vőnk. Mi intézzük az ajándék­csomag-küldést is külföldre. A vásárló csak bejön, kiválasztja az ajándékot — a többit már ránk bízza. Mi sokkal könnyeb­ben tudjuk a külföldi csomago­kat elküldeni. Az engedélyt is mi szerezzük meg. Karácsonyra például 400 csomagot küldtünk. Különben hetenként 4—5 cso­magot küldünk, de ez a szám az ünnepek előtt mindig ugrás­szerűen megnövekszik. ilyenkor tavasszal fellen- * dűl a városban az ide­genforgalom. Több a munkánk, több a külföldi vásárló, és mi, ha szükséges, kimegyünk a vi­déki városokban levő különféle 1BUSZ-rendezvényekre is. Az egyik legszebb üzlet Kecs­keméten a Népművészeti Bolt. az üzlet dolgozóinak csak egyet­len kívánsága van: Bács-Kiskun megyében nagyon sok a Nép­művészet Kiváló Mestere — mint például a kalocsai íróasz- szonyok. — Jó lenne, ha egy ilyen íróasszony kifestené a boltot. Nemcsak szebb volna, de eggyel több idegenforgalmi nevezetességgel is gazdagodna e város. K. Zs. Iroda a népművelés szolgálatában LEGFIATALABB intézmé­nyünk, amely a népművelés szerteágazó munkájának igen jelentékeny részével foglalko­zik: a Népművelési Propaganda Iroda. Fél esztendővel ezelőtt, amikor életre hívták, feladatát abban jelölték meg, hogy a Mű­velődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, a Könyv­tártudományi és Módszertani In­tézet, az Országos Népművelési Tanács keretében folyó munka egy részét, a tömegkiadványok, a módszertani útmutatók, a műsorfüzetek stb. szerkesztését, kiadását és terjesztését végezze. — Nem új dolgok ezek — mondja tájékoztatásul Nemes Iván, az iroda igazgatója —, a mi feladatunk, hogy ezt a mun­kát koordináljuk, korszerű esz­közökkel tovább fejlesszük, af­féle közművelődési kiadóvá vál­junk. Munkánkban a célszerű­Ahol a homok a nagyréti feketefölddel ölelkezik, a Tisza mel­lett van a lakiteleki Szikra Tsz palántanevelő telepe. Itt dolgozik néhány éve Gulyás László, a szövetkezet ker­tésze. A telep hollandi ágyaiban csaknem 200 holdra elegendő palántát nevelhetnek. A jó pa­lánta így, a tavasz küszöbén minden kertész fő gondja, hiszen ettől függ nemcsak a termelés, de a jövedelem is. Hajnaltól késő estig megy itt a munka, telnek a ládák az előnevelt és piki- rozható palántákkal. Gulyás László csak néhány éve végezte el ön­szorgalomból az általános iskolát, a kertészke­dés valamennyi gyakorlati fortélya azonban már gyermekkora óta a kisujjában van. A szakma szeretetét apjától örökölte, akinek segítenie kel­lett: sokan voltak testvérek, s a kenyérből nem egyszer kevés jutott. Szabad idejében jó barátja a szakkönyv, s a szövetkezeti téli esték összejöveteleinek is rend­szeres látogatója. A termelőszövetkezet egyik legjövedelmezőbb üzemágának vezetője, neki is része van abban, hogy a tavalyi pénzügyi ter­vüket a szeszélyes időjárás és a természeti csa­pások ellenére is teljesíthették. A télen alaposan felkészültek a palántaneve­lésre. Bizonyítják ezt a zöldellő hollandi ágyak is, amelyek üvege alatt, a jól előkészített talaj­ban már leveles a paprika és a karalábé. Két héttel korábban kezdtek, mint tavaly, ami jó előjel a primőmevelés sikeréhez, s a korai be­vételnek is egyik forrása. Eddig 1 millió 200 ezer palántájuk van készen, s ottjártamkor is a ládák sokaságában várta az előkészített föld a paradicsom magját. Még néhány meleg nap, és kikel a húsz hold borsó, amelyet az elsők között, a környékbelieket megelőzve vetettek el Mit mondanak majd róla... Hasonló szorgalommal készítik elő 40—40 hol­don a paprika és a pa­radicsom alá a talajt, bár a földek egy részét még víz borítja. A tervek szerint mintegy 170 holdon kertészkednek ez évben a Szikra Tsz-ben. De nemcsak a termelés, hanem az értékesítés és az elszámolás is Gulyás László gondjaira van bízva, s mindehhez jó segítőtársakat is kapott. Már tavaly bevezették az önálló elszámolás rendszerét,' ami a gazdálkodásra serkentőleg hat. A kertészeti termelés nagyüzemi módszereire való áttérés után mintegy 100 lakiteleki asz- szony is munkát és tisztes jövedelmet talál a tsz-ben. Köztük lesz a kertész felesége, s az is­kolai év végeztével — több diáktársával együtt — fia is segít a munkákban. Az asszonyok hely­zetén könnyít a szövetkezeti gazdaság üzemi konyhája, ahonnét a kertészetbe Is naponta ki­szállítják a frissen főtt ebédet. Gulyás László azonban nem csupán vezetője, segítőtársa, hanem jó barátja is a kertészetben dolgozóknak. Útbaigazít, rendszeres tanácsadás­sal is támogatja őket. Munkájára a szövetkezet kommunistái már régebben felfigyeltek, és szívükön viselik, elő­segítik politikai fejlődését. Rendszeresen foglal­koztak vele, s a közelmúltban — ő is tagjelölt lett. Azóta, ha lehet, még jobban dolgozik, hi­szen a bizalomra napról-napra újból rá kell szolgálni. Amikor nemsokára sort kerítenek majd a tagfelvételét előkészítő beszélgetésre, lesz mit feljegyezni, elmondani a taggyűlésen. Hiszen munkájával, magatartásával és szorgal­mával Gulyás László jó kommunistaként állja meg a helyét. Horváth Ignác ség érvényesül elsősorban. Ed­dig a művelődési munkásoknak igen sok levelezésébe került, amíg egy-egy műsorfüzet, vagy kotta nyomára tudtak bukkanni. A Népművelési Intézettől a Rá­dióig minden illetékes, vagy vélt illetékes szervet elhalmoz­tak kéréseikkel. Igen sokszor hiába! S mert többször még választ sem kaptak kérésükre, elkedvetlenedtek. AZ IRODA — mint megtud­tuk — alig néhány hónapos fennállása óta tekintélyes levél- mennyiséget kapott az ország különböző részeiből. (Zömük még a Népművelési Intézethez és más intézményekhez érke­zett, hiszen az iroda munkájá­ról aránylag igen kevés szó esett eddig!) A levelek többsége a mához és a máról szóló szín­darabokat, egyfel »onásosokat sürgeti, kéri. Mintegy háromezer színjátszócsoport működik az országban, műsorellátásuk körül azonban igen komoly gondok vannak. Szerencsére az iroda idejében felismerte ezt az igényt. Külön lektorátust hoztak létre, mely­nek munkáját széles körű szak­mai és társadalmi szerkesztőbi­zottság segíti. (Ebben a bizott­ságban a legtöbb megye egy-egy népművelési munkással képvi­selteti magát.) Ebben az évben 12 műsorfüzet szerkesztését és kiadását tervezik. A közeljövő­ben megjelenő kiadványok kö­zött szerepel a „Művelődési ott­honok építése, berendezése, fel­szerelése" című útmutató, amely néhány művelődési háztípus teljes leírását, dokumentációját, belső berendezésének korszerű leírását tartalmazza. De széles körű érdeklődésre tarthat szá­mot például a Pergő Képek című szaklap is, amely — ugyan­csak az iroda gondozásában —, az amatőrfilmesek spiát^s gond­jaival, problémáival foglalko­zik. HOSSZÚ LENNE felsorolni az Iroda valamennyi kiadványát (hiszen már ebben az évben is száz körül mozog a különböző kiadványok száma, s példányon­ként 6—800 kerül „terítésre” or­szágszerte!). e néhányat is in­kább csak ízelítőnek említettük fel. B. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents