Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-11 / 59. szám
Bizakodó emberek Segítséget vár Felsőcebe lakossága Kiskorostól három-négy kilométerre van Felsőcebe, ez a 64 házból álló összefüggő kis település. A házakban ma is petróleumlámpa ég, sőt ez világít az, iskolában is, ahol naponként közel nyolcvan gyerek ismerkedik a tudományok alapjaival. Két „műszakban”, dél előtt és délután folyik a tanítás. Akik reggel mennek isko- fába. szerencsésebbek. De a dél utániak bizony sokszor, különö sen télen, már három órától csak nehezen tudják követni a sorokat a könyvben, és elmosódik előttük a ceruza nyoma a füzetben. Cikkünk nyomán Több türelmet, megértést „Száll a köp or” címmel a közelmúltban riportot közöltünk. A ta- náo&házi lépcsőfelújítást végziő munkások közül Homoki Séiri'Cüoir kőfaragó szóvátette, hogy bár sziüikózás- veszélyes a szakma, nincs negyedévenkénti orvosi vizsgálat, holott előző munkahelyein — Budapesten és Duna új városban. — ez rendszeres volt. Ott vódőéielt vagy -italt kaptak, itt ez nincs. Kérték már, de a válasz az voLt, hogy „folyamatban van” az elintézés. A bírálattal kapcsolatban a Kecskeméti Községgazdálkodási Vállalat igazgatója a szerkesztőség rendelkezésére bocsátotta az ügyben keletkezett iratokat. Érdemes nyomról nyomra követni ezek menetét, mert világosan bizonyítanak, hogy a vállalat egy esztendeje lelkiismeretesen foglalkozik a kőfaragók egészségvédelmének megjavításával. 1965. február 4-én az igazgató egyenesen ezt írja a városi tanács egészségügyi osztályának: „Vállalatunk köipari részlegénél dolgozó kőfaragó- és betüvéisnök-sza^vjnunká- eok kő farag ás közben szilikózis veszélynek vannak kitéve.” Kéri annak megállapítását, hogy a munkasoknak milyen, és mennyi védőétel vagy -ital kiszolgálása kötelező a válLaiat részéről. 1965. április 14-én ezt a választ kapja: „A Bács-Kiskun megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás Laooratóriuma porvizsgaiatot végzett védőétel juttatása céljából. A vizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a munkahelyen leülepedett por szabad kovasav tartalmat 19%. Ennek alapján az itt dolgozók nincsenek kitéve a szilikózis veszélyének, így a védőétel juttatása nem indokolt.” Az iraton rajta az igazgató utasítása, hogy a levél tartalmáról a részleget értesíteni kell. Ugyancsak fel van tüntetve, hogy ez meg is történt. Ezek után is megkérdezte a kecskeméti vállalat az ÉM Kőfaragó és Épületasztalasipari Vállalat budapesti üzemét, hogy mivel „a kőfaragó műhelyben zárt helyen, porelszívó készülék nélkül, gránitkövek faragásával foglalkoznak. .. ilyen körülmények között dolgozóiknak önök — mint szilikózis veszélyes üzemrésznél — fizetnek-e veszélyességi pótlékot, van-e munkaidő-csökkentés ezeknél a dolgozóknál?” Kérik annak közlését is, hogy a szilikózis veszéllyel kapcsolatban melyik rendelet alapján járnak cl, és küldik-e a dolgozóikat orvosi el- lénőrző vizsgálatra ? Pestről ez a válasz: „Vállalatunk szilikózis veszély címén a kőfaragóknak veszélyességi pótlékot nem fizet. . . A fennálló rendelkezések alapján mindazon kőfaragóknál, kőszobrászoknál és ezekkel dolgozó segédmunkásoknál, akik munkaidejük 2/3 részét üzemben dolgozzák le, a 7 órás „csökkentett” műszakot vezettük be. A szilikózis ellenig védekezés rendelkezéseit beleértve, az időszakos orvosi vizsgálaton való megjelenést a: a) 2/1963. É. 3VL ut. (Ép. Ért. 1963. L 11. 1. sz.); b) 34 390 1961. Eü. K. 13. Eü. Min. rendeletek szabályozzák, illetve tartalmazzák.’ * Idézzünk az 1963-as utasításból: „Szilikózis veszélyesnek kell tekinteni azokat a munkahelyeket, amelyeket a területileg illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának egészség- ügyi osztálya, (csoportja) ilyennek minősít.” — Az állami közegészség- ügyi felügyelő levelét fentebb ismertettük. Aszerint: „. . .az itt dolgozók nincsenek kitéve szilikózis veszélyének.” Mindezeken túl azonban olvassunk bele a váüHialait 1965. évi „Komplex üzamegésizségügyi, munkavédelmi és szociális intézkedési tervébe. Azt mondja egyik pontja» „A kőipari réseleg 2 fő kőfaragóját, bár a Városi Tanács V. B. Eü. osztályának. . . levele szerint a szilikózis veszélye e munkaterületen nem áll fenn, munkaképesség-csökkenés ellenőrzésére Budapestre küldjük. Határidő: 1966. március 3i. Felelős: Lukács Zoltán részi. vez. Sáfári Lajoismé munkaü. ea.” Mint az igazgató előadta, ebben az évben 110 ezeír forintot fordítanak felújításra, s akkor a porelszívó berendezésre is. A vádiadat vezetői tehát méltányolják a kőfaragók nehéz munkakörülményéit, több megértést, türelmet kérnek Koszorúzások, emlékünnepségek március 15-én Tanácstagok tapasztalatcseréje Kecskeméten Tegnap a kecskeméti népfrontszékházban találkoztak a kecskeméti járás községeinek az utóbbi években legaktívabb és legeredményesebb munkát végző tanácstagjai. A járási népfront elnökség által összehívott tanácskozás mintegy negyven résztvevőjét dr. Havasi László, a járási tanács vb titkára, a járási népfrontbizottság elnöke üdvözölte. Bevezetőként megköszönte eddigi aktív közéleti tevékenységüket. Méltatta a tanácsi testületekben, végrehajtó bizottságokban, állandó bizottságokban, ideiglenes bizottságokban végzett munkájukat, s kérte: munkamódszereikről, tapasztalataikról adjanak számot e tanácskozáson is. A résztvevők közül tizenhármán szólaltak fel, s mintegy hatvan, választóikat foglalkoztató és a tanácstagi tevékenységükkel összefüggő kérdést érintettek. Foglalkoztak községfejlesztési gondokkal, az öregek helyzetével, a tanácstagok egymás közötti kapcsolatával. Többen is szóvá tették az ügyintézés túladminisztrálását, azt, hogy helyenként a tanácstagok tájékoztatása, oktatása is hiányos, ahhoz, hogy feladataikat maradéktalanul elláthassák. Szóvá- tették azt is. hogy a tanácstagokat, állandó bizottságokat még nem mindenütt vonják be a tervek készítésébe. És nagyon sok személyes tapasztalat, javaslat Is elhangzott a tanácstagok munkamódszerére vonatkozóan, aníblyről a legközelebbi testületi üléen adnak számot tá- nácstagtársaiknak. A megye városaiban, községeiben, az általános, közép- és felsőfokú iskolákban megemlékeznek az 1848-as szabádságharc évfordulójáról. A tanintézetekben az ünnep előestéjén, március 14-én, tanítás után kerül sor az emlékünnepségekre. Március 15-én Kecskeméten a KISZ és a Hazafias Népfront városi bizottsága képviselői koszorú zzák meg a Kossuth szobrot és a Petőfi emléktáblát. Délután a városi művelődési házban rendezik rrieg a Kulturális Szemle szavaló versenyének városi döntőjét, s énnek keretében ugyancsak megemlékeznek az évfordulóról. Koszorúzási ünnepségeket terveznek ezen kívül a kiskőrösi, a kiskunfélegyházi és -a dunave- csei Petőfi-szobornál. Nagyszabású véradóhét előkészületei A GYÓGYÍTÁSBAN hazánkban évente átlagosan 80—90 ezer liter vért hí&ználnak fel. Többek között a balesetet szenvedettek életének megmentésére, a tüdő-, szív- és agysebészetben, a szülés után fellépő vérzékenység! állapotban ma már általánosan elterjedt segítségként „lép be” a transzfúzió. Enélkül az elmúlt tizenkét év alatt sok tízezer beteg életéről kellett volna lemondani. Shogy segíthettünk rajtuk, az évente mintegy negyedmillió, áldozatkész, önkéntes véradónak köszönhető. Ahhoz azonban, hogy a kritikus percekben mindig megfelelő mennyiségben és a megfelelő vércsoportban álljon a kórházak rendelkezésére a vér, vagy az ebből nyert, szintén életet mentő, bajt elhárító készítmények — mind több ember megértésére, áldozatkészségére van szükség. A tavalyi várpalotai és ajkai sikeres kezdeményezések után így született meg az elhatározás, hogy az idén Kecskeméten is megszervezik a város lakosságának jelentős részét mozgósító, a széles tömegek segítségére, közreműködésére apelláló véradóhetet. A SZERVEZÉS előkészületei a közelmúltban kezdődtek meg. A városi Vöröskereszt e munkában a párt, a tanács, s a tömegszervezetek részéről tevékeny támogatásra talált. A tanács és egészségügyi állandó bizottsága, a népfront városi bizottsága testületi ülésen ismertette a véraldóhét programját és jelentősegét, és állást foglalt a szervezésben Való részvétel mellett. Március első napjaiban pedig megalakult a véradómozgalom huszonöt tagú kecskeméti társadalmi bizottsága, melynek kezdeményezésére március 10-ig az üzemekben, intézményeikben munkahelyi bizottságok, tizenhat orvosi körzetben pedig területi munkacsoportok jöttek létre. E bizottságok és munkacsoportok irányításával március közepétől április elejéig széles körű fel- világosító munka kezdődik, melynek során kiadványok, plakátok, egészségjügyi előadások ismertetik a véradómozgalom jelentőségét, s adják meg a szükséges tudnivalókat, ismereteket a véradáshoz. A véradásra jelentkezők összeírása április 1-től 14-ig töjrténik, s ezt követi majd április 18—2’. között a véradóhét lebonyolítása. A NAGYSZABÁSÚ társadalmi megmozdulj előkészületeinek egyik jelent jós állomása vjlt tegnap délután az a nagyaktíva is, melyet a véradónapok társadalmi bizottsága rendezett a Kecskeméti [városi Tanács dísztermében, s amelyen dr. István Lajos kandidátus, a szombathelyi véradóállomás igazgató főorvosa tartott érdekes előadást „A vér s jrepe a gyógyításban, a vérac(ás jelentősége” címmel. Gyógyszepésznap Március 12-én, szombaton kerül sor Kecskeméten a hagyományos Bács-Kiskun megyei gyógyszerésznap megrendezésére. Az egész napos program első eseménye a megyei tanács A lecke után... Ellopták az MHS gépkocsiját 1966. március 4-én reggelre viradóra Baján, a Damjanich utcában parkírozó MHS tanuló-tehergépkocsit ismeretlen tettes ellopta. Az esetet azonnal jelentették a rendőrkapitányságon, és az MHS megyei elnökségén is, ahonnan László József elvtárs gépkocsival azonnal Bajára indult. Munkája eredményes volt, mert a bajai járásban, a Bát- monostori úton elhagyottan megtalálta az ellopott gépkocsit, amivel a tettes árokba borult. A rendőrség széles körű nyomozást indított a tettes felkutatására és felelősségre vonására. íToüi Sándor felvételei kultúrtermében a délelőtt 9 órakor kezdődő termelési tanácskozás lesz, amelyen a megyei gyógyszertári központ dolgozói vesznek részt. A megye gyógy- ’szerészasszisztenseinek részvételével 11 órakor kezdődik a gyógyszertári asszisztens szekció nagygyűlése^ ezt követően ifj. Szélinger Jenő vaskúti gyógyszertárvezető „Gyógyszerek hatása és sorsa a szervezetben” címmel tart előadást. Délután, 'a megyei gyógyszerészek szakcsoportjának ülésén, a kecskeméti orvosok is meghallgatják dr. Pataki István, a Budapesti Orvostudományi Egyetem kandidátusinak „Mellékvesekéreg steroidok szerepe a modern terápiában” című előadását. A gazdag program záróakkordjaként ezútttal is megrendezik a hagyományos gyógysze- i'észbálat. az Aranyhomok Szálló termeiben. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei jcanács lápja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgatr Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő b(zottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forlni Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Bács-Kiskuc megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: n-85 Index: te 065 Az iskola egyúttal amolyai művelődési ház is a települ® lakóinak. Itt jönnek össze, hi közös problémát akarnak meg vitatni, ünnepi üléseket, meg emlékezéseket tartani. s ha a; iskolás gyerekek műsoros délutánt rendeznek. Más esemény bizony nerr igen akad Felsőcebén. Egy-ké házban van ugyan telepes rádió de televíziót már nem vehetne! — nincs villanyuk. Ez a hián> nemcsak a felnőtteket fosztja meg sok lehetőségtől, illetve szükséges tanulási, szórakozási kilátástól, hanem már-már az iskolai oktatás is csak döcögve, hiányosan folyhat villanyáram nélkül. Kísérletezni úgyszólván nem tudnak. A felsőcebei felnőttek Tornyai György tanító vezetésével elhatározták, hogy segítenek magukon. Tőlük mindössze 1500 méterre van a villanyvezeték egy termelőszövetkezet majorjában. Ügy gondolták, nem kerülne sokba, ha innen bevezetnék Cebére is. Tervük és elgondolásuk annál inkább támogatásra méltó, mert Feiső- cebe nem szétszórt tanyavilág, hanem teljesen összefüggő, házház mellett épült település. Ezen túl azonban, dicséretükre legyen mondva, nem elégedtek meg azzal, hogy megszületett az ötlet. Tudják, hogy az illetékeseknek nagyon sok jogos igényt kell kielégíteniük, szá- nos sürgető problémát megol- laniuk. Megkezdték maguk kötött a gyűjtést. Jelenleg 60 ezer 'orint készpénzük van. amit takarékba tettek addig, amíg a községi, a járási, illetve a megyei tanácstól is megkapják az mgedélyt és némi támogatást, pert a költségeket ez az ösz- izeg még nem futja. Úgy tudjuk, hogy szánlékük és kérésük megértésre alált, de még nincs véglegesen üdöntve, hogy valóban kap- iak-e a felsőcebeiek villanyt. 3éldaadó összefogásuk, öntevé- :enységük azonban mindenkép- >en méltánylást érdemel. Dicséretükre válik az egészséges Mzszellem, az, hogy egy nagyon s indokolt, reális cél érdekében Íven nagyszerű akarategység- ől tanúskodnak, s azon túl, logy nem követelnek, hanem negértést mutatva először is a ját anyagi lehetőségeiket mér- ék fel, s csak azután fordultak léréssel az illetékesekhez. Bí- unk benne, hogy jogos törek- ’ésük valóra válik. G. S.
