Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-10 / 58. szám

t986. március 10, csütörtök 3. oldal Politikai munkával is felkészültek az új feladatokra A kertészet volt az alap Sikeres év a Tiszagyöngye Tsz-ben Hatalmas arányú — és most már egyre látványosabb — épít­kezés folyik a Zománcipari Mű­vek Kecskeméti Gyáregységének területén. Az üzem dolgozói ter­mészetesen nem az építőkre, ha­nem saját éves tervük teljesí­tésére összpontosítják minden figyelmüket. Igaz, hogy a ZIM- esek közben sűrűn kerülgethe­tik a gyárudvaron az építőanya­got, a darupályákat, betonkeve­rő gépeket, ezúttal azonban ez lesz az a plusz, amit az 1964. december 10-i párthatározat — amely tevékenységük vezérfo­nala — végrehajtásához még hozzátesznek. A kommunisták táj ékoztatása Az üzemi pártszervezet veze­tősége jó előre számolt azzal, hogy az építkezés miatt sokszor kell majd átszervezni a munkát, az anyagszállításban is torló­dások keletkeznek, s emiatt gon­dosabb irányításra, a dolgozók részéről pedig öntudatosabb helytállásra lesz szükség. A gyáregység műszaki vezetőjét, Szabó Lajos főmérnököt még az év elején beszámoltatta, hogyan van az üzem alapanyagokkal —• nyers vas, koksz, géptöredék stb. —, valamint energiával ellátva. Felülvizsgálták-e év elején a gyártó eszközök állapotát és ki­javították-e a hibásakat. Az éves terv ugyanis 125 millió forint termelési értéket ir elő, s ennek keretében többek között 96 ezer kádat gyártanak hazai és kül­földi megrendelésire. Részletesen tájékoztatták az üzem előtt álló feladatokról a pártcsoport-bizalmiakat, akik azután a párttagsággal tartottak csoportos megbeszéléseket. Eze­ken az összejöveteleken minden kommunista részletesen megis­merkedett a termelésre vonat­kozó intézkedési tervekkel. Pártmegbizatás A pártszervezet azonban nem­csak a tagság tájékoztatására, hanem pártmegbízatással való ellátására is nagy gondot for­dít. A gyáregység műszaki ve­zetője — a folyamatos terme­lésszervezés érdekében — azt a feladatot kapta, hogy heten­ként tartson műszaki konferen­ciát a termelést irányító mű­szaki szakemberekkel. Palásti György munkavédelmi felelőst — aki szintén pártvezetőségi tag — a tavalyi balesetek okai­nak elemzésével, s azok tanul­ságainak levonásával bízták meg. Feladatként kapta, hogy te­gyen javaslatokat a vállalat vezetőségének az elmúlt évi ta­pasztalatok alapján balesetcsök­kentő intézkedések megtételére. A kollektív vezetés egyébként évek óta jól érvényesül a párt­vezetőség tevékenységében. Ez nemcsak a döntéseknél, hanem a határozatok végrehajtásánál is megnyilvánul. Vezetőségi és taggyűléseken egy-egy reszort felelőse számol be a feladatok elvégzéséiről. Ám a párttagság is kap önálló feladatokat. Mol­nár Károly elvtársat például azzal bízták meg. hogy foglal­kozzon a szocialista brigádmoz­galom tartalmi vonatkozásaival. Vizsgálja, hogyan érvényesül a szocialista módon dolgozni, ta­nulni, élni jelszó. Ezenkívül mérje fel a szocialista brigádok­ban dolgozó kommunisták poli­tikai munkájának eredményeit, hogy a pártvezetőség konkrétabb feladatok elvégzésével bízhassa meg őket. Csak néhány részletet emel­tünk ki a ZIM pártszervezeté­nek idei célkitűzéseiből. Teljes munkaprogramjuk azonban át­fogja a gyáregység egész poli­tikai és gazdasági életét. Igen pozitív vonása munkatervüknek, hogy nem elvontan, hanem az üzem jelenlegi adottságaiból (pl. nagyarányú építkezés) kiindulva határozza meg a feladatokat. Ezt az tette lehetővé, hogy a pártvezetőség tagjai a gyáregy­ség különböző munkaterületein dolgoznak, s szinte valamennyi részleg képviseletet kapott. Szoros kapcsolat a pártonkívüliekkel Ezenkívül — ami a leglénye­gesebb — a pártszervezet és az üzem párton kívüli dolgozói között szoros és gyümölcsöző kapcsolat alakult ki. A pártta­gokhoz bizalommal fordulnak különböző ügyeikkel a párton- kívüliek. Jól ismerik az üzem­részekben a pártvezetőségi ta­gokat is és nemcsak magánügy­ben, hanem sokszor termelést gátló problémák megoldását cél­zó javaslataikkal is megszólít­ják őket. A ZIM Kecskeméti Gyáregy­ségének kommunistái — igen helyesen — nem igyekeznek gazdasági vezetők feladatait magukra vállalni. Munkaprog­ramjukba vett célkitűzéseikkel az üzem párton kívüli dolgozói­val való szoros kapcsolatukkal, s politikai tevékenységükkel igyekeznek hozzájárulni ^ sok­oldalú munkát kívánó termelési feladatok végrehajtásához. Nagy Ottó A tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet vezetősége a néhány napja megtartott zár- számadási közgyűlésen adott számot az 1965. évi gazdálko- dási tevékenységről. Mészáros Béla elnök beszámolójából a többi közt kitűnt, hogy a gaz­daság az elemi károk, az állatbe­tegségek és a növényi kártevők együttes fellépése ellenére jó eredménnyel zárta az elmúlt évet. A gazdák lelkiismeretes helytállása, szorgalma pótolni tudta a károkat, s a közös ösz- szefogás úrrá lett a nehézsége­ken. Bevételeik jelentős része a zöldség- és a gyümölcstermesz­tésből származott, ez a két üzem­ág teremtette meg a gazdálko­dás eredményességének legfőbb alapjait Az 1964. évi 2 millió­val szemben tavaly 5 millió forintot tett ki a zöldségtermesztés ho­zamainak .értéke, Betonoszlopok a mezőgazdaságnak Üj technológiát alkalmaz a Bács-Kiskun megyei Cementipari Vállalat a beton-kerítésoszlopok és szőlőtámberendezések gyár­tásánál. A nyolcrészes sablonban történő gőzölés bevezetése óta, műszakonként 360—320 oszlopot tudnak előállítani, a korábbi 25-tel szemben. A termelésnövekedés igen jelentős a megye me­zőgazdasága számára, hiszen az újonnan telepített szőlőkhöz, gyü­mölcsösökhöz évről évre több oszlopra van szükség. (Pásztor Zoltán felvétele.) Százmilliókról , EGY ANKÉT TANULSÁGAI ...—t! W «il SZÓ Be számoltunk a megyei növényvédelmi ankétről. A rö­vid tudósításon kívül ez a téma megérdemli, hogy részletesebben foglalkozzunk vele, annál is in­kább, mert mint a beszámolónk­ból is kitűnt, az elmúlt eszten­dőben a főbb növényi és állati kártevők 350 millió forint kárt okoztak a megye mezőgazdasá­gában. A beszámolók és az azo­kat követő felszólalások nagyon sürgetően szóltak néhány gon­dunkról, amelyek megoldása rendkívül sürget. Az idén a teljek szerint több mint fél millió katasztrá- lis holdon kell a növényvédel­mi munkákról gondoskodni. Ehhez a termelőszövetkezetek növényvédő parkja ma még nem elegendő. Az idén 270 darab új növényvédő gépet kapnak a me­zőgazdasági nagyüzemek. Ez se­gít a helyzeten. Sok szó esett arról, hogy a meglevő növényvédő gépek ki­javításáról és jobb kihasználásá­ról is szervezettebben kell gon­doskodni. Természetesen nem elég a jó gép, szükség van a növényvédő és gyomírtószerek idejében való beszerzésére, szak­szerű felhasználására. Tavasszal mintegy 70 ezer hol­don kell elvégezni a kalászosok vegyszeres gyomirtását. Az élet­tani okokból gyengébben bokro­sodó intenzív búzafajták mint­egy 70 százaléka szorul vegysze­rezésre. A kukoricánál 25 ezer holdon terveznek vegyszeres gyomirtást. A 115 ezer holdat kitevő termő és új telepítésű sző­lőterület növényvédelme az idén sokkal szervezettebb felkészülést és végrehajtást igényel. Szóvá tették többen, fia tavaly jobban szervezik meg a szőlőperonosz- póra elleni védekezést, számos termelőszövetkezetben jobb ter­mést lehetett volna betakarítani, amit bizonyítanak egyes állami gazdaságok eredményei. Az előbbi számokból is kitű­nik, milyen nagy feladatot jelent a növényvédelem. Ennek kap­csán megállapítást nyert, hogy a növényvédelmi szakmunkás- képzéssel elmaradtunk. A kö­vetelményekhez képest a szak­emberképzés rendkívül lassú. A tapasztalatok szerint a kiképzett szakemberek jelentős része is különböző okok miatt nem a nö­vényvédelemben dolgozik. A vita során többen sür- getőleg tették szóvá, hogy a kö­vetkező években valamennyi vegyszeres növényvédelmi mun­kát jól képzett szakmunkások végezzenek. A felelősség ugyanis rendkívül nagy. Egy nem jól időzített permetezés, vagy a vegyszer nem megfelelő alkal­mazása százezrekre menő káro­kat okozhat egy-egy nagyüzem­ben. Fontos tennivalója tehát minden közös gazdaság vezető­jének, hogy mérje fel a pontos szakmunkáslétszám-igényt és tervszerűen segítse a továbbkép­zést. Számos operatív tennivalót is sürgettek. Többek között az ál­landó figyelőszolgálat helyreállí­tását, a kártevők fellépésének rendszeres ellenőrzését, az elő­rejelzés jobb megszervezését. Szó esett arról is, hogy tovább kell fokozni a házikertek és a szórványgyümölcsök növényvé­delmét. E tekintetben sokkal többet szükséges tenni a helyi gazdasági irányító szerveknek, valamint a földművesszövetke­zeteknek. Gépkölcsönzéssel, bri­gádszervezéssel, a védekező­anyagok beszerzésével, előállítá­sával sokat segíthetnek. Közismert, hogy mind a belföldi, mind az exportigények növekednek. Egyre iobb minő­ségű gyümölcsöt, zöldségfélét kell termelni. Ennek egyik felté­tele a növényvédelem jó meg­szervezése. A mi megyénk az ország egyik éléskamrája és ép­pen ezért fokozottabb felelősség hárul a nagyüzemek vezetőire a növényvédelem tekintetében is. A tavalyinál sokkal szervezet­tebben, nagyobb összefogással kell tehát küzdeni az állat- és a növényi kártevők ellen. Az ehhez szükséges eszközök, gé­pek. növényvédőszerek rendel­kezésre állnak. Ez a növényvédelmi ankét egvik legfontosabb tanulsága. K. S. , s így ez a termelési ág — fi­gyelembe véve a ráfordításo­kat is — 1 millió 200 ezer fo­rinttal járult hozzá a közös jö­vedelemhez. Ennél is jobban fizetett a gyümölcstermesztés, ameiy n=v. 2 millió 700 ezer forintos ho­zamából a tiszta jövedelem majdnem 2 millió forint. A gazdálkodási eredmények mellett érdemes megemlíteni a termelőszövetkezetben élért ter­mésátlagokat is. A paradicsom 250 mázsás átlaga, vagy a fe­jeskáposzta rekordtermésnek is beillő 380 mázsa holdankénti hozama igen jó szakértelemre és céltudatos munkára vall. A kertészetben emelkedett a munka termelékenysége. Bi­zonyság erre, hogy minden egy forint munkabérrel szemben a megtermelt érték 2 forintot tesz ki. Ugyanez a mutató a gyümölcstermesztésben 6 fo­rintnál is több! Az egész évi munka fejében kiosztott több mint 11 millió forintból ' az egy dolgozó tagra jutó évi jövedelem elérte a 20 ezer forintot. A szakember-utánpótlásról va­ló előrelátó gondoskodás bizo­nyítéka a mezőgazdasági tanu­lók részére egész évben kifize­tett 30 ezer forint ösztöndíj. A termelőszövetkezet tiszta vagyona 28 millió forint, ami az elmúlt évhez képest több mint két és fél millió forintos növekedést jelent. A gazdákkal való személy szerinti törődés házhelyek ki­osztásában, s az építőanyag­szállításokhoz ingyenes fuvar biztosításában is megnyilvánul. , Jövő évi terveik közt szerepel egyébként, hogy a gazdákat szervezett üdültetésben része­sítik, s e célra a Balaton part­ján üdülőt létesítenek. A tagság érthetően elégedett a közös eredményekkel, s az egyéni jövedelemmel is. Ez ju­tott kifejezésre abban, amikor a közgyűlés további 4 évié új­ra választotta a vezetőséget. Máris éreztetik jó hatásukat a közelmúltban hozott kormány- határozatok. A zárszámadó közgyűlésen 21 fiatalt vettek fel a gaz­dák soraiba. Ezt a szövetkezeti gazdaságot nem veszélyezteti sem az elöre­gedés, sem pedig a munkaerő­hiány. A Tisza gyöngyében bi­zakodva látnak az idei év fel­adataihoz. J. T. Négy új borszőlőhibr'd Miklóstelepen A szőlő évek óta tartó keresz­tezésének, az új hibridek kine- velésénék munkája legutóbb újabb eredményt hozott Miklós- telepen, a Szőlészeti Kutatóinté­zet parcelláin. A minőségi bor­szőlők négy új hibridjét ter­jesztették fel az elismertetés vé­gett. Az eddigi megfigyelések szerint a két fehér fajta korán érő, jó cukorgyűjtő, testes für­töket nevel; maga a növény bio­lógiailag stabil, tőkéje erőtel­jesen növekvő. A másik kettő vörösbort termő szőlő — kadark és francia fajták keresztezésé­nek eredménye — s ugyancsak előnyös tulajdonságokkal ren­delkeznek. Boruk színe szebb a kadarkáénál, s már eddig is sikerrel szerepeltek a borverse­nyeken.

Next

/
Thumbnails
Contents