Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-10 / 58. szám
Több mint 20000 vagon gyümölcs felvásárlására szerződik a kereskedelem Kedvezőbb értékesítési feltételek Néhány nap múlva országszerte megkezdik az 1966. évi gyümölcsértékesítési szerződések kötését. A Szövetkezetek Országos Felvásárló és Értékesítő Központjában ezzel kapcsolatban elmondták, hogy az idén a tavalyinál csaknem 3500 vagonnal több, együttesen mintegy 20 500 vagon gyümölcs felvásárlására kötnek szerződést a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel és az egyszerűbb szövetkezetekkel, továbbá a háztáji gazdaságokkal. A felvásárlási terv növelését elsősorban az újonnan termőre forduló gyümölcsösök, főképpen az almások, hozamára alapozták. Az új szerződések, az elmúlt évekhez viszonyítva fokozottan figyelembe veszik a hazai gyümölcsökből, amelyekből | hosszú ideje hiány van a piacon, III. osztályú árura is lehet szerződést kötni, sőt meggyből, még a IV. osztályú minőségű termés is leköthető. A III. és IV. osztályú áru együttes mennyisége azonban nem haladhatja meg a szerződéssel lekötött összmeny- nyiség 20 százalékát. Csak III. és IV. osztályú árura nem lehet szerződést kötni. A termelőszövetkezetek igényeinek megfelelően oldódott meg a háztájiból származó gyümölcs sokat vitatott problémája is. Eszerint a szövetkezeti gazdaságoknak joguk van a háztájiból származó gyümölcsöt a nagyüzemi táblák termésével együtt értékesíteni. Az árut azonban nem aprózhatják el, piacok kereslet-kínálatának alakulását, s rendezik a termelők több problémáját. így többek között azokból a keresett nyári valóban a közösből származó nagy tételekkel együtt kell át- adniok, (MTI) A foktői Béke Tsz-ben már elvetettek 20 hold mákot, de nem feledkeztek el a rossz idő miatt kifagyott területek-újra vetéséről sem. Míg ifjú Varga András tavaszi árpát vet, azalatt Ludas Sándor az őszi vetés hengerezését végzi. Szép eredménnyel zárta 1965- öt az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregysége. A tervezett 186,8 millió forinttal szemben 194 millió forint értékű árut adott a népgazdaságnak és kedvezően alakultak a gazdaságos- sági mutatók is. Vajon milyen lesz a folytatás, hasonló sikerrel biztat-e 1966 első két hónapja is? Az idei évet ugyanolyan gondosan alapozták meg az üzem gazdasági és politikai vezetői, mint a tavalyit. Részletesen kidolgozták az intézkedési tervben azokat a feladatokat, amelyek az ütemes, programszerű termelést, a termelékenység fokozását és az anyagtakarékosságot szolgálják. A szakszervezeti bizottság felhívására az üzem szocialista brigádjai is megtelték felajánlásaikat és az eddigi 25 munkacsapathoz három újabb csatlakozott a munkaversenyben. A munkafegyelem tovább- javítása érdekéljen a párt, a szakszervezet és a KISZ-aktivr ták védnökséget vállaltak az üzemrészek felett. A brigádokban dolgozó kommunisták pártmegbízatásként kapták a határidők betartását, a munkaminőségének a javítását. Az első kéthavi eredmények mégsem egészen a vártnak megfelelően alakultak. A januári nagy hóesés, majd a hirtelen jött olvadás, rendkívüli nehézséget okozott az üzemnek, mivel a munkások több mint 30 százaléka még mindig a szabad ég alatt dolgozik. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy az első hónapra ütemezett 14 millió forinttal szemben csak 11 millió forint készárut adtak a népgazdaságnak. A lemaradásban azonban közrejátszott az is, hogy a készletező vállalat leltározása szokatlanul elhúzódott, s emiatt késtek az anyagszállítások. Az említett nehézségek ellenére februári termelési programját már maradéktalanul megvalósította az üzem és a következő hónapokban pótolja az év eleji lemaradást is. Nem sok jót mondhatunk a Kecskeméti Ruhaipari Vállalat tavalyi munkájáról, hiszen az üzem nem teljesítette sem a termelési, sem az exportélőirányzatát és gazdasági eredménye is jóval az előirányzott alatt maradt. A megyei tanács ipari osztálya, az üzem vezetőségével együtt, megvizsgálta, mi akadályozta a vállalatnál a munkát. Megállapították, hogy bár kétségtelenül közrejátszott az anyaghiány és az is, hogy — az exportigények megváltozása miatt — munkaigényesebb áruk gyártására kellett áttérni év közben, alapvetően a munka- szervezés és a munkafegyelem lazaságai okozták a lemaradást. Az első két hónapban számos intézkedés született a Ruhaipari Vállalat munkájának a megjavítása céljából. Az üzem vezetői határozottan felléptek az indokolatlan hiányzások ellen. Üjabb műszakiak beállításával emelték a termelést irányító és előkészítő munka színvonalát. A szakszervezeti bizottság újjászervezte a munkaversenyt, pénzjutalmat tűztek ki a legjobb eredményt elérő varrószalagok részére. Az említett intézkedések máris éreztetik hatásukat. Az első két hónapra eső exportelőirányzatát túlteljesítette a vállalat, és — a februári bérjegyzék tanúsága szerint — a dolgozók 50 százalékának a teljesítménye jelentősen növekedett a korábbi hónapokhoz viszonyítva. Az Alföldi Cipőgyár Kecskeméti Gyáregysége idén jobb feltételek mellett láthatott, hozzá a tervfeladatok megvalósításához, mint a korábbi években. Az üzem rekonstrukciója 1963 negyedik negyedévében befejeződött és az újonnan felvett munkások — mintegy 200 fő — nagy része elsajátította a gépek kezelését. Bár az első két hónapban időnként gondot okozott az anyaghiány, sikerült előállítani az üzemnek a programban előírt árumennyiséget: február végéig 86 600 pár gyermeklábbelit adott a ke- reskéd elemnek, amelyek minősége ellen sem merült fel kifogás. B. D. gyár Tudományos Akadémia Agrárüzemtani Intézetének osztályvezetője szólott. Utalt Bács- Kiskun megyei tapasztalataira is. A Magyar Tudományos Akadémia ugyanis hosszú időn át tanulmányozta Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának helyzetét. Az előadások után több kérdés és hozzászólás hangzott el. Pozsgay elvtárs felszólalásában hangoztatta, hogy az új mechanizmus megvalósítása korántsem gazdasági kérdés. Bizonyos szemléletbeli különbségeket is tisztázni kell. Ez folyamatos politikai munkát igényel. Sok esetben az egyéni és a közös érdek összehangolásával vannak bajok. A politikai és a gazdasági feladatok szorosan ösifzefügnek. Ezért a Hazafias Népfront, valamint az Ismeretterjesztő Társulat szervezeteinek jelentősen segíteni kell a gazdasági reform megvalósításával kapcsolatos propagandamunkát. Az együttes ülés dr. Bodóczky László zárszavával ért véget, majd a Hazafias Népfront megyei Bizottsága külön tanácskozáson vitatta meg az 1966. évi munkatervet. Világ proletárjai, egyesüljetek! ""o'yamatos politikai munkát igényel.. Az új gazdasági reformról és az ismeretterjesztésről tanácskoztak Világ proiexorjui, TeJ&fi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XXI. ÉVF., 58. SZ. Ára 60 fillér 196«. MARC. Itt, CSŐT. A gazdasági reformmal kap- ■ csolatos kérdések közéletünkben ! szinte állandó témát képeznek. Ezért is fontos az ezzel össze- ' függő fogalmak, nézetek tisztázása. Indokolt tehát, hagy a Ha- j zafias Népfront* Bács-Kiskun ; megyei Bizottsága és a Tudományos Ismeretterjesztő Társu- ; lat Bács-Kiskun megyei szerve- ; zetének elnöksége napirendre tűzte a közgazdasági ismeretterjesztést és a gazdasági reformokkal kapcsolatos kérdéseket. így indult az év Károm kecskeméti üzemben 28 brigád a „Fémmunkás“-ban Jobb feltételek a cipőgyárban Idén javítanak a „ruhások" A témát a megyei bizottság és a TIT megyei elnöksége szerdán délelőtt tárgyalta. A megbeszélésen részt vett Tóth János, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztály vezető-helyet te se, Koválcsik József, a TIT or j szágos központjának tudományos titkára. Jelen volt Pozsgay Imre. az MSZMP megyei bizottsága művelődési és propaganda osztályának vezetője. Az együttes ülést dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezután dr. Zala Júlia, a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Főosztályának vezetője tartott előadást a-közgazdasági ismeretterjesztés és a gazdasági reform összefüggéseiről. A gazdasági reform mezőgazdasági vonatkozásairól dr. Fekete Ferenc, a MaZárszámadás után Befejeződtek a termelőszövetkezetekben a zárszámadási közgyűlések, mint ahogy már erről hírt adtunk lapunkban. Arról is értesülhettek olvasóink* hogy az ismert természeti csapások ellenére számottevő fejlődés van a közös gazdaságokban. A tiszta vagyonuk összesen 328 millió forinttal növekedett. Jelentősen csökkent a mérleghiányos termelőszövetkezetek száma, növekedett az egy dolgozó tagra jutó jövedelem. Mindez együttesen a nagyüzemi gazdálkodás erejét bizonyítja. Az idén a zárszámadásokat sokkal jobb előkészítés alapozta meg, mint az előző években. A közgyűléseket megelőzte a közös párt- és gazdaságvezetőségi ülés, illetve a pártteggyűlés. Ezeken számos észrevétel, javaslat hangzott el. Nem egy helyen erélyesen bírálták a vezetés mulasztásait és a kommunisták maguk is önkritikusan vetettek fel jó néhány hibát. Ez volt a jellemző többek között a kunszállási Alkotmány és a császártöltési Felszabadulás Termelőszövetkezetben. Általános tapasztalat, hogy a pártszervezetek kommunistái nagy felelősséggel segítettek a közgyűlések előkészítésében. Az a cél vezérelte őket, hogy a tagság és a vezetőség munkája még összehangoltabb legyen. Az elmúlt hetek eseményei azt is bizonyítják, hogy a zár- számadási közgyűlések beszámolói az előző évekhez viszonyítva sokkal színvonalasabbak, tartalmasabbak, elemzőbbek vol. tak. Nem egy helyen külön megdicsérték azokat, akik a munkában eredményesen dolgoztak, de bírálták a hanyagokat. Nagy aktivitást tapasztaltak legtöbb közgyűlésen. A kalocsai járásban több száz hozzászólás hangzott el a zárszámadásokon. Ezek általában a gazdálkodás további javítását sürgették Külön említésre méltó, hogy számos zár- számadási közgyűlésen megemlékeztek az alapító tagokról, a 10—15 éve belépett szövetkezeti gazdákról, akik úttörői voltak a nagyüzemi gazdálkodásnak. Az erkölcsi elismerés mellett több helyen csekély ajándékkal is meglepték őket. A nagy család, — a szövetkezet — gondoskodása jelentkezik ebben az idősebb családtagokról. Sok szó esett a zárszámadási közgyűléseken az árrendezésről, amely elősegíti közös gazdaságainkban elsősorban az állattenyésztés fejlesztését, ami együtt jár a gazdálkodás színvonalának emelésével. A párt és kormányintézkedések nyomán teremtett lehetőségek még a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetekben is jó hangulatot teremtettek, hiszen jobban látják a kibontakozást. A homokhátsági gazdaságokban pedig már az idén termőre fordulnak egyes, korábban telepített szőlőterületek, ami az idei gazdálkodás jövedelmezőségét befolyásolja. Közismert, hogy a legtöbb mérleghiányos gazdaság most még itt van a mostoha természeti viszonyok miatt. Most a zárszámadás befejezése után a tervezés a legnagyobb feladat. A tapasztalatok itt is azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek igyekeznek feltárni belső tartalékaikat, élnek a lehetőségekkel, amit első sorban a felvásárlási árakkal kapcsolatos kedvező intézkedések teremtettek meg. Sajnos, az idén már az év elején gondot okoz a nagy kiterjedésű belvíz, és ezért a tervezésnél vegyék figyelembe a szövetkezetek, hogy a víz miatt bizonyos vetésszerkezeti változtatásokra van szükség, amit a kényszerhelyzet teremtett, Kereskedő Sándor
