Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-08 / 56. szám
1966. március 8. kedd 2. oldal Tudnak-e élni a kibontakozás lehetőségével ? Félresiklott vezetés a szabadszállási Alkotmány Tsz-ben „A borsót későn aratták, fele a tarlón maradt. Nem küllős- kapázták a gödöllői ikersoros kukoricát. A burgonya prizmába rakva maradt a táblán. A szalma még most is ott rohad a dűlőét szélén.” A levelet, amelyből az iménti mondatokat idéztük, pár héttel ezelőtt kaptuk a szabad- szállási Alkotmány Tsz egyik gazdájától. A fenti szöveg a levélnek csak töredéke, az igazából megdöbbentő tapasztalatokat azonban a helyszíni tájékozódás során szereztük. — Igen, így történt — ismeri el Szeri György, az akkori és a mostani elnök. — Majdnem 700 ezer forint lett a mérleghiányunk. Pedig egy évvel ezelőtt már 70 ezer forintos tartalékkal kezdtük... — Én a legkevésbé vagyok illetékes, hogy ebben az ügyben nyilatkozzam — hárítja el a kérdést Báli Ferenc, a szomszédos Lenin Tsz elnöke. — De legjobb tudomásom szerint félmillió forint értékű termény maradt künn a földeken. Sági József községi párttitkár szerint csupán a be nem takarított borsó értéke elérte a 240 ezer forintot. Mi is történt tavaly a szabadszállási Alkotmány Tsz-ben? Nem elég az elméleti tudás Madácsi István főmezögaz- dász tavaly ilyentájt került a szövetkezetbe. Képzett szakemberként, hiszen mint szaktanácsadó dolgozott az egyetemi tangazdaságnál. A legutóbbi zárszámadó közgyűlésen felmondott. Már nem találtuk a tsz-ben. Három év alatt ő volt a harmadik főagro- nómus. — Sajnos, képzettsége csak elméleti volt — vall róla Szeri György. — De ez később derült ki. Tény, hogy ő javasolta az ikersoros kukoricát. És mi elfogadtuk, mivel túl akartunk lépni a százalékos művelésen. Tehát a 172 hold kukoricából 130 holdon az említett módon vetettünk. Azzal, hogy azt majd vegyszerezzük, s a gazdák tízszázalékos részesedésért is megművelik. Egyszóval, a kukorica szépen kikelt, de nem lett művelve. Május közepén már nagyon gazos volt, Ekkor tértem vissza a technikumból, ahol pár hónapot tanultam. Mit tehettem volna? Kiszórat- tam a vegyszert. A gyomot nem pusztította ki, de a növekedését lefogta. A ritkítás azonban nem lett elvégezve. A következmény: nyolc mázsa májusi morzsolt holdanként. Pontosan fele a terve- • zettnek. Hasonlóképpen jártak a 41 hold burgonyával is. A túlfűtött elnöki irodában beszélgetünk. Vallatjuk a múlt esztendőt, amelynek következményeit jó pár évig nyögheti a szövetkezet. Mert hiszen a volt főagronómus elgondolásai végeredményben helyesek voltak — nagy elvi általánosságban — agronómiailag. Csakhogy nem vette figyelembe a helyi körülményeket, azt, hogy az 1630 holdra 83 dolgozó tag jut, összesen, s közülük is csupán 35-—40 az, akinek a feladata a szántóföldön dolgozni. Tizenöt- húszforintos munkaegység mellett egy jottányit sem szabad csorbítani a közvetlen anyagi ösztönzést. Másrészt nem indokolt a 25 féle növény termesztése sem. Igen ám. de amikor Madácsi István idejött, akkor Szeri György már két teljes éve volt elnöke az Alkotmány-nak. Elsősorban neki kellett volna figyelmeztetni a főmezőgazdászt elvi elgondolásainak várható következményeire. Színlelt egység Mintha még fojtóbb lenne most a klíma az irodában. Az elnök homlokán izzadtság gyöngyözik. — Nem ismertem az ikersorost, de bíztam benne —mondja. — Annyira, hogy az én háztáji kukoricám is így volt vetve. Mindamellett, a terv készítésekor, a függetlenített vezetők között korántsem volt egyetértés. Megvallom, nekem is voltak fenntartásaim az ag- ronómus elképzeléseivel szemben. A járásnál is figyelmeztettek, hogy vigyázzunk. Megkérdem: a tervtárgyaló közgyűlésen elmondotta-e a különvéleményét. — Nem — feleli. — Az egység látszatát meg akartuk őrizni a tagság előtt. Ezt a közgyűlést, az , állategészségügyi intézkedések miatt, júniusban tartották, amikor már mutatkoztak a kudarc jelei. És az elnöknek még ekkor is fontosabb volt a látszategység megőrzése, semmint a hibák őszinte féltárása és megszüntetése. Később Pólyák Jánossal, az idős műhelymunkással beszélgetek, aki egyébként tagja a tsz pártvezetőségének is. Ezt mondja: — Csak most, a zárszámadó közgyűlésen tudtuk meg, hogy az elnök annak idején kifogásolta a tervet. De amikor szóvá tettem a kételyeimet, ő is azt mondta: minek szólok bele, ha nem értek a korszerű gazdálkodáshoz. Nem vitás, hogy a főagronómus felelősségében nagyon is osztozik az elnök, továbbá Deli Károly főkönyvelő és Kutalik Miklós főállattenyésztő is. Elsősorban nekik kellett volna a sarkukra állni a józan gazdaságvezetés érdekében. Visszhangtalan kétkedések — Nem vitás, a munkaszervezés kicsúszott a kézből — mondja a községi párttitkár. — De hát hol volt a választott vezetőség? Meg a tagság? Miért nem figyeltek fel a gazdák is hamarább? És a kukoricát mégiscsak nekik kellett volna megritkítani, nemde? Aztán amikor augusztusban határszemlén voltam, délelőtt tízkor ők még üldögéltek a magtár körül. Ezt mivel magyarázza? Jogos és szenvedélyes kérdések. De tanulságosak a rájuk adható válaszok is. Mert Pólyák Jánoson kívül mások is voltak, akik nem rejtették véka alá a véleményüket. Erről jegyzőkönyvek tanúskodnak. Bérezel Mihály és Rozsnyai Pál vezetőségi tagok már a múlt év. március 23-i vezetőségi ülésen ellenezték a vetéstervet. Tövisháti István, a júniusi tervtárgyaló közgyűlésen kerekperec megkérdezte: mit ér a szép terv, ha nincs elvégezve a munka. Balogh Lajos traktoros — ugyancsak a pártvezetőség tagja — az ikersoros kukoricavetést ellenezte. Szavuk visszhangtalan maradt. — Sem az elnök, sem a többi vezető nem kérdezte meg, mit hová és miből mennyit vessünk — mondja méltatlankodva Lipót Károly traktoros. — Azt sem. hogy milyen módon vállaljuk a művelést. Májusban még nem volt döntés arról, hogy a kukorica miként lesz megművelve. — A főagronómus a fülem hallatára jelentette ki, hogy nem az ő feladata a munkaszervezés — teszi hozzá Balogh Lajos. — Hát akkor kié? így aztán a brigádvezetők sem tudták, mi a teendőjük, s nem, csoda, ha a gazdák félnapokig vártak az eligazításra. Bár a tagság bizalma nem egyöntetű, a vezetőségnek módjában áll bizonyítani: van ereje leszámolni a hibákkal, s a gazdák közös erőfeszítésével együtt rendbe hozza a gazdálkodást. Ügy tűnik, a kezdeti lépéseket ebben az irányban most teszik. Gondoskodnak a kapások családi műveléséről, s mindenből annyit vetnék, amennyit a tagok vállalnak. Ám a kibontakozásnak korántsem csak ennyi a feltétele. Az eddiginél sokkal inkább tiszteletben kell tartani a szövetkezeti demokráciát is. Ez a feltétele annak, hogy a gazdák a sajátjuknak érezzék a közöst. Ha módjuk van beleszólni a gazdálkodás irányításába, úgy nem hanyagolják el a közös munkát sem. Ez is a munka- szervezéshez tartozik, sőt, ez az igazi nagyüzemi irányítás. Ehhez közelebb kerülni — a szabadszállási Alkotmány minden egyes gazdáján múlik, bármilyen beosztásban is dolgozzék. Hatvani Dániel Minden hasznos javaslat megvalósul A gazdasAgiränyItäsi rendszerünk tökéletesítését szolgáló intézkedések az eddiginél nagyobb önállóságot adnak a vállalatoknak. Ezzel párhuzamosan növekszik az üzemi vezetők feladatköre és felelőssége is. Eddig sem nélkülözhették azt a segítséget, amelyet a dolgozók nyújtottak a termelési tanácskozáson felvetett javaslataikkal, a mostani — sok vonásában teljesen ú.i — helyzetben azonban, még a korábbinál is jobban ki kell használniuk az alulról jövő kezdeményezésekben rejiő termelési tartalékokat. EZT VALLJÄK a Kecskeméti Konzervgyár vezetői, akik a termelési tanácskozásokat újszerű — tegyük utána mindjárt: példás — módon szervezték meg idén. Végvári István igazgató így körvonalazta a kezdeményezés lényegét: — Minden elhangzott véleményre írásban válaszol — a probléma jellegének megfelelően — a dolgozó közvetlen felettese, az illetékes osztály, vagy az igazgató. És ami a legfontosabb: a választ nemcsak az érdekelt munkás olvashatja, hanem az egész kollektíva, mert kifüggesztik a munkahelyek hirdetőtábláira. 4 testvérországok életéből Á taiga legújabb városa A szibériai tajga bozótjában a folyópartról teraszosan emelkednek az utcák: ez Gyivno- gorszk, a Szovjetunió egyik legfiatalabb városa. Születését a Jenyiszej folyón épülő vízi- erőműnek köszönheti. Az emberek képzeletében Szibéria még manapság is kegyetlen fagyokkal, úttalan utakkal és az. élet mindenféle viszontagságaival kapcsolódik össze. Pedig Gyivnogorszk, mire a ví- zierömű felépül, a korszerű város mintaképe lesz: már most is van színháza, stadionja és több sportcsarnoka. Lakossága egyelőre nem nagy számú: mindössze 40 ezer fő. Főként fiatal építőkből áll. Tavaly 500 lakodalmat ünnepeltek Gyivno- gorszkbag. „Sietni kell a lakásépítéssel, — kesereg Szemjon Likov, a város fiatal polgár- mestere. — Az élőre nem látott esküvők és az újszülöttek állandóan a lakásépítési terv megváltoztatását követelik.” Az új városnak sok szakemberre, technikusra és mérnökre van szüksége. A munkásoknak megvan minden lehetőségük arra, hogy középiskolát és egyetemet végezzenek. Sokan közülük a moszkvai egyetemek levelező hallgatód. Azok a fiatalok, akiknek nincs semmilyen képzettségük, szakmát szerezhetnek a gyivnogorszki technika háza tanfolyamain. Évente mintegy hatezren végeznek ott tanfolyamot. Gyivnogorszk minden negyedik lakosa tanul. Képünkön: Gyivnogorszk városában, a Krasznojarszki Vízi- erőmű közelében, nagyarányú lakásépítés bontakozott ki. A dolgozó kérdez — a vezető válaszol Nem kis feladatot rótt a vezetőségre a válaszadás új rendszerének a bevezetése, hiszen 146 dolgozó várja kíváncsian felettesei véleményét és természetesen az intézkedését is. De azt, bogy jól kamatozik majd a fáradozásuk, már most megjósolhatjuk, hiszen a javaslatok közt igen sok hasznosítható akad. — TÖBBEN szóvá tették, hogy aä üzem szomszédságában levő húsbolt szombaton csak 4 órakor nyit és emiatt a délelőtti műszakban dolgozó munkásnők nem tudnak itt vásárolni. A szakszervezet kérésére a Kiskereskedelmi Vállalat előbbre hozta a nyitás időpontját. Jogosnak találta a vezetőség az esti autóbuszjárat menetidejének a módosítását és ebben az ügyben is eljárt az Autó- közlekedési Vállalatnál. A dolgozók kérésére a nyár derekára elkészítik a kifizetőhely fölé a műanyagtetőt, és fedél alá jutnak végre a kerékpárok is. Az üzemszervezéssel kapcsolatos javaslatok közül többek között megvalósul az. amelyik a járműjavító TMK-műhely felállítását célozta. Egyetért a vezetőség azzal is. hogy mielőbb felül kell vizsgálni a vállalat jelenlegi ügyviteli rendszerét. mert igen sok a felesleges belső adatszolgáltatás. Az asztalosüzemiek az ..üresjáratok”, lógások megszüntetésére tettek figyelemre méltó javaslatot, a karbantartók pedig az elavult szerszámkészletek felújítását sürgették. A példákat sorolhatnánk tovább, hiszen sokan foglalkoztak a balesetmegélőzés problémáival, az osztályok. üzemek együttműködésének a megjavításával és a belső anyagmozgatás körültekintőbb szervezésével is. — Egyetlen hasznosítható javaslat, kezdeményezés sem sikkadhat el, mert szigorúan ellenőrizzük, hogy az illetékes vezetők végréhajtják-e határidőre az írásban adott ígéreteket. — hangsúlyozta az igazgató. Beszéltünk néhány dolgozóval is a konzervgyárban. Mindannyian elégedettek azzal, ahogy vezetőik a termelési tanácskozásokon elhangzott kéréseiket kezelik. Békés Dezső Új otthonok épülnek A cél: 1763 lakás a Hunyadivárosban A kecskeméti Hunyadivárosban, az egykor zárt, elszórt tanyasi település helyén az utóbbi években új villanegyed alakult ki. Részben ezért nagy a vonzóereje a Hunyadivárosnak az új otthont építők körében. Kétségtelen, hogy a 15 éves lakásépítési program megvalósításának egyik legfontosabb feltétele a megyeszékhelyen a Hunyadiváros rendezése, felépítése. Az 1961-ben készült általános rendezési terv még földszintes beépítést írt elő a városrész egész területére. A megyeszékhely módosított általános rendezési terve részeként 1965-ben végleges formát öltött a Hunyadiváros általános fejlesztési programja is, ami bizonyos területi módosításokat irányzott elő. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. ilyen előzmények alapján tárgyalta meg legutóbb — többek között —, a Hunyadiváros további fejlesztési tervének* részleteit. A terv sze- [ rint a már meglevőkkel e&yúte összesen 1763 lakás épül fel itt. A lakások többszintesek 'esznek, hogy ezáltal is csökkenthetők legyenek a kommunális, a közművesítési kiadások, amelyeknek a végösszege — a vb- ülés elé terjesztett jelentés szerint — összesen 31,5 millió forint. A költségvetés tételei között 19 kilométer hosszú úthálózat, s kétszer ilyen hosszú járdahálózat építése is szerepel. Ez idáig a Béla fasoron út és járda épült, felújították a Kandó Kálmán út egy részét, több utcában bevezették a villanyt, hogy csak néhány példával utaljunk az eddigi előrehaladásra. A tervek szerint a jövő év végére elkészül a Barr.eválig húzódó nyomócsőrendszer, amivel megoldódik a Hunyadiváros lakóinak vízellátása. Ugyancsak 1967. végére építik meg a Liszt Ferenc körúton a Barnevál szennyvízcsatornáját, amit ma.id összekötnek a többszintes házak vízvezetékeivel is, B. Gy.
