Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
196«. március 6. vasárnap 5. oldal Kerti Mária nyomdokain ha nem akadnak a korabeli munkásmozgalom emlékeit, tör- ténetét kutató emberek, a hálás utókor fiai közül. De búvárkodásuk nyomán innen is. onnan is előkerültek a megsárgult papírok abból a korból, amikor még csak sínylődéshez, nyomorhoz volt joga a dolgozó embernek. S az iratok, a múlt század végi rendőrségi és egyéb jelentések kúsza sorai mögül egy sudár termetű, ovális arcú, nyílt tekintetű forradalmárasz- szony alakja bontakozik ki. Kerti Máriáé, aki a solti asszonyok képviseletében emelt szót a nyomor, a megaláztatás, az embertelen aratási törvényjavaslat ellen a szociáldemokrata párt 1897- ben megtartott V. kongresszusán; ki lelkes szavalatokkal, szónoklatokkal buzdította tettekre társait a városligeti színkör előtt megtartott budapesti tüntetésen. éppúgy mint Solt hajdani piacterén. S a napvilágot látott emlékezés és tanulmány nyomán, 74 éves néni személyében jelentkezett egy hiteles élő tanú is: özvegy Váli Józsefné Kerti Mária leánya, aki így vallott; — Az én koromban már elhalványodnak az emlékek, de az én mamámmal kapcsolatban még ma is sok minden nagyon eleven bennem. Olyan asszony volt az, hogy nemcsak Solton, de talán az egész világon sem élt akkoriban még egy olyan!... Én és a húgom nem is tudtuk megérteni. Olyan volt ő, mint egy jövendőmondó. Otthon is mindig csak azt hajtogatta: „Meglátjátok, eljön az idő, amikor nem sanyargatják a munkásembert, amikor szava lesz, joga lesz az emberséges élethez! Ez! vallja a szocialista eszme és ezébt meghalni lehet, de azt az eszmét feladni, soha!” — Nyolcéves voltam, amikor meghalt az apám. Szegény anyánk meg úgy nevelt bennünket. hogy aratott, masinázott, birkákat járt nyírni, hogy a betevőnk meglegyen. És közben meg jött, ment, szervezte a népet. Eljárt az uradalmakba, magyarázni a cselédembereknek, okosítani őket, hogy másképpen is lehetne élni. A vége mindig az lett. hogy mindenhonnan kitiltották a birtokosok, csendőröket küldtek a nyomába. Sokszor meghurcolták, börtönbe vetették. De Kalocsán is azt vágta a bíró szemébe: Meghalni lehet, de az elveket feladni nem! __ |*ersze mi gyerekek, ha sokat magyarázott is nekünk, nem értettük, amit csinált. Csak azt láttuk, hogy mindenki ujjal mutogat ránk: ezek a szocialista Kerti Mari gyerekei. Megmondom és úgy. ahogy volt: szegy éltük is anyánkat. Amikor Pesten ötezer ember előtt szavalt, az újságok is írtak róla. hozták a fényképét. Húgom Pesten, a dohánygyárban dolgozott. Ott kérdezték meg tőle: Van az újságban egy solti asszony, nem ismeri? Bizony. hogy letagadta, mert félt, hogy kidobják a munkából. Én akkor olyan 11—12 éves lehettem. Emlékszem az akkori május elsejére. Szép fehér ruhát adott rám a hajamba piros masnit kötött anyám. A szőlőhegyben, pincében laktunk. Anyánkat korán reggel rezesbanda jött ki köszönteni. A pincén pedig piros zászlót lobogtatott a szél ... Aztán gyűlés volt a piactéren... És a vége megint az lett, hogy meghurcolták. Hét lovascsendőr kísérte Vecsére. De hiába mondtuk neEgy hónappal — az árrendezés után Február elején a vásárlók be- j térve az élelmiszer- és ruházati üzletekbe, izgatottan böngészték az alacsonyabb, a maga- j sabb. vagy a változatlan ára- : kát. Azóta több mint egy hónap telt el, s megközelítően fel le- ; hét mérni a változások hatását. Nem csökkent a forgatom Kecskeméten, a Csemege- és Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat 104. számú üzletében bőséges választék várja a közönséget a húsoszfályon. Ez is közrejátszott abban, hogy a bolt múlt havi forgalma közel 40 ezer forinttal túlszárnyalta a múlt év februárjának eredményét. — Az eladott húsféleségeket vizsgálva azonban már eltéj rőek a tapasztalatok — magyarázta Joó János boltvezető. — A krinolin, a virsli, a parizer. a májasok, a disznósajt, a minőségi szalámi forgalma lényegesen nem változott a kb. 20— i 25 százalékos áremelkedés el- j Lenére sem. Sült szalonnából, te- j pertőből, s más szalon nafélék- ] bői viszont többet, gyulai kol- j bászból, csemegeszalámiból, ra- I kott húsból, rakott nyelvből az átlagosnál kevesebbet vásárol- i tak. Érdekes, hogy az olcsóbb ! zsír iránt a vártnál kisebb volt i a kereslet. — Miből volt kevés a kínálat? — Több baromfiaprólékot, va- ! jat, keménysajtot, poharas tej- ■ felt tudtunk volna értékesíteni. Pasztőrözött tej, joghurt és a disznótorok A Rákóczi úton, a BÉK 1023. számú tejboltjában Komlós József így nyilatkozott: — A bolt 160 ezer forintos 1 februári forgalma bizonyítja: a I tej- és tejtermékfogyasztás a régebbi időszakhoz viszonyítva változatlan volt. Ennek ellenére adódtak ellátási nehézségek. Vajból pádéul sokkal többet tudtunk volna értékesíteni, és a vásárlók százai keresik a kedvelt joghurtot és az üveges pasztőrözött tejet — egyelőre sajnos, hiába... — Január, február a sertésvágások szezonja is —, mondották a BÉK kecskeméti központ- jábaa —, s részben eaati magyarázható. hogy bizonyos egyenetlenség, hullámzás jellemezte a múlt hónapban a kecskeméti élelmiszerboltok húsforgalmát. A sertésvágásokon kívül az is szerepet játszott ebben, hogy sok vásárló jelentős mennyiségű tőkehúst vásárolt január végén az üzletekben, amit odahaza dolgoztak fel. A megyeszékhely központi boltjaiban ennek ellenére, változatlan maradt a húsforgalom. „Vezet“: az ágynemű A Kecskeméti Állami Áruházban Fekete Lajos igazgató- helyettes így tájékoztatott bennünket: — A Kecskeméti és a Kiskunfélegyházi Állami Áruházban a bevétel csaknem kétmillió forinttal múlta felül a tavalyi februári szintet. Az összru- házati készlet, mintegy 40 százalékra terjedt ki a 8—24 százalékos árleszállítás. vagyis több mint 11 millió forint értékű ruházati cikkre. — Hogyan alakult a csökkentett vétélárucikkek forgalma? — Legnagyobb „ugrás” az ágyneműnél jelentkezett, aminek 35 százalékkal csökkentették az eladási árát. A többi cikk átlag 15 százalékkal olcsóbbodott, s ennek megfelelően az eladási lista „élmezőnyében” foglalnak helyet a kártolt szövetek és felső konfekciók, a férfi fehérneműk, a szintetikus harisnyák, zoknik, az orkánkabátok, valamint a vulkanizált és a mikroporózus talpú lábbelik. A BRK 241. számú Nagykőrösi utcai készruhaboltjában szintén magasabb volt az idei februári forgalom a tavalyinál. — Jó lenne azonban — jegyezte meg Gáspár Katalin boltvezető-helyettes —, ha több színben is kapnánk az olcsó keresett. kártolt férfiöltönyökből és orká n kabátokból, valamint Orkán habszivacskabátból. * Kőrútunk végére értünk. A legfőbb tanulság tehát az. hogy kisebb zökkenőktől eltekintve, kielégítő az áruellátás, összhangban van a vásárlók igényeivel. A felmerült problémák, javaslatok azonban jelzik a megoldásra váró feladatokat 1« B. Gy. vem a megkopott, öreg konyhabútorra kirakni — sehogy sem illettek össze. így lett végül új konyhabútorom... — Ami ezt illeti, kaptunk egy nagyon jóleső dicséretet Ma- dácsi Istvántól, a Szikra Tsz párttitkárjától is, aki néhány év után betoppanva egy családhoz, saját szemével győződött meg róla, milyen gyökeres változás elindítója volt a család otthonában, életkörülményeiben az asszonytársi szótértés és a szép kézimunka, — mondja Irénke. ||ogyan, s mivel magyarázzunk: mennyire megértjük! özvegy Váli Józsefné Arany János utcai házától a Kossuth Lajos utca végéig, ahol Irénke lakik a kacskaringós utcák szinte keresztül szelik a falut. Az utcák mentén a házak sokféleképpen árulkodnak lakóikról. Vannak épületek, amelyek meghitt Otthonossággal hívogatnak, s vannak amelyeken a szél könnyelmű gazda módjára lengeti az eresz deszkáját, s a függöny nélküli ablakról zavartan siklik tovább a tekintet. Csak az, aki e házakat figyelmesen végigszemléli, tudja megérteni, miért, s mennyire fontos az. amit írónké és társai tesznek. Pedig nem ez az egyetlen „munkaterületük”, amelyen ! már kisebb-nagyobb eredményt | magukénak vallhatnak. — A szakkör arra is jó, hogy ; az asszonyok a „Művelődjünk- ; tanuljunk” előadássorozat anya- i gával megismerkedjenek, s ezáltal bővül politikai tájékozottságuk. gazdagodnak egyéb ismereteik ... — Tavaly tavasszal megjegyezték az asszonyok: Most a munka jön. szeretnénk ám ott is találkozni! Ki is mentem hozzájuk. De nemcsak látogatóba. Ültettük a zellert és közben tovább folyt az eszmecsere a télen abbamaradt témákról, emberi gondokról, örömekről. . . — Olyanok vagyunk mi már. mint egy család. Ha valakinek i gondja, bánata van, mindig akad vigasztalója, tanácsadója és én, aki a magam ügyében soha nem mertem volna kopogtatni egyetlen hivatalba sem, a mások, az arra rászorulók érdé- j kében, ma már bátorsággal me- : gyek akárhová .. . Nemcsak a szavak vallanak, a környezet is. A kis szoba, me- j Ivet a kézimunkán kívül Irénke : festményei népesítenek be. s I ahol a szekrény üvege mögül j Munkácsy-album, Zola-művek, ; Michelangelo életéről szóló re- | gény csábít olvasásra. Pedig a j statisztikai kérdőíven a foglal- I kozás rovatba Irénke semmi . mást nem tudna beírni, mint azt. hogy háziasszony. J)ehát nemcsak róla van j szó. A többiekről is. akik ha nem is gyűjtik a művészi képalbumokat. klasszikusokat, de már olvasnak, s nemcsak szavaikból, de tetteikből Is kiderül: értik az idők szavát, helytállnak a szövetkezetekben, tanácstagként a közéletben. A . nőtanács mozgósítására részt | vettek a véradás szervezésében. segítettek két és fél héten át a tüdőszűrés lebonyolításában, amelyet levélben köszönt meg a tüdőgondozó ... A Szikra Tsz-ben a pártszervezet és a nőbizottság kezdeményezésére vesznek részt a pártoktatásban. Dudásné Esztike is végighallgatta mind a tíz előadást. s úgy beszél a közösben elért terméseredményekről, munkamódszerekről, hogy „megtolnál partra .. . Erről jut eszembe: még ma sem tudom felfogni ésszel, hogyan tudott a jövőbe látni. Mert már akkoriban megmondta, hogy majd akkor közeledik a jó világ, amikor itt, a Bazslangon át szalad a vonat és híd lesz a Dunán. Hát kérem, beteljesült, ahogyan ő megmondta. De honnan tudhatta? ... áii néni az emlékezés kedvéért az aznapi ebédre való lencse válogatást hagyta félbe. Közben gondolataiba mé- lyedten igazított egyet a lencse kupacon, majd a hős lelkű forradalmár Kerti Mária idős korából villantott fel még egy keserű emléket. — Mikor 1919-ben bejöttek a románok anyám hetven esztendős volt, de még akkor is féltek tőle. Behurcolták a községházára és ott kínozták. Én az egyik fiammal voltam állapotos akkor. Utána mentem, hátha tudok segíteni. Gondoltam, hogy egy várandós asszonyt nem Ránthatnak. De nem engedtek be, kilökdöstek az ajtón. Szegény szülémnek pedig az egyik román két lába közé fogta a fejét és széles bőrszíjjal huszonötöt vert rája úgy, hogy a vér is kiserkent rajta. Egy hónapig nyomta utána az ágyat... Any- nyit mondhatok maguknak, hogy ha megérte volna ezt a rendszert, ő lenne az egész világ legboldogabb aszonya. Mert ő csakugyan harcolt, áldozott a szocialista eszméért. Az egész életét! 1934-ben temettük el szegényt... \ régmúltból hosszú út vezet a mába. Hogy mi történt egy emberöltő alatt, amióta Kerti Mária szavai meg- pezsdítették az alföldi ember képzeletvilágát, tekintetét a megpróbáltatásokkal, nyomorral terhes jelenből a megváltás reményével biztató eszmén át a jövőbe irányították- nehéz volna most mind felderíteni, közreadni. A ma embere elé legerőteljesebben két „ellenpont” rajzolódik. Az emberibb jogokért küzdelmet vállaló, elveiért életét is áldozni kész, nyughatatlan Kerti Máriáé — és az ő szellemi örökségét vállaló mai asszonyoké. A Kossuth Lajos utca 95-ben csak hármukkal ismerkedhettünk meg személyesen: özvegy Dani Jánosnéval, a tízgyermekes édesanyával, a hajdani MNDSZ egyik helyi alapító tagjával, Dudás Pálnéval, a Szikra Termelőszövetkezet tagjával és Gud- szent Ottóné Kiss Irénkével. a községi nőtanács elnökével. De sok hasonló társuk alakja elevenedett meg a késő délutánba nyúló, mai asszonyokról folytatott beszélgetésben. A tanítónőé, aki a szakköri foglalkozás csemegéjének szánt filmvetítés kíséretében távoli országok népeinek életéről mesél, a heti kétszeri összejövetelt is rövidnek tartó Tanúné, Veronikáé, aki háztartási munkája és kislánya nevelése mellett a dolgozók iskolájában most végzi a technikum harmádik osztályát... — Hat éve működik a kézimunka szakkörünk — mondja nem minden büszkeség és öröm nélkül Irénke, s a szomszéd szobából kalocsai térítőkkel, kará- di, mezőségi párnákkal tér visz- sza. Nemcsak a saját munkái, a harmincnégy szakköri tag pgyike-másika már nála helyezte letétbe a május 1-i hagvo- nyos négynapos kézimunka-kiállításra idén elkészített „mes- terművét”, E« Solton egy hős lelkű, forradalmár asszony, kinek neve, munkássága talán feledésbe merül, ki utána is: „Édes szülénk, minek csinálja ezt?” — Sokszor jöttek hozzá Pestről az elvtársak. Egy embert, aki többféle nevet viselt — hol Rudolf volt, máskor Kuglics György, megint máskor Kleme- neszki Imre — többször is bújtatott anyám. Akkoriban még nem volt híd Dunaföldvámál, a mi szülénk, nem tudom hogyan, mégis átvitte ezt a Rudolfot a — Egyik célunk: a szépség segítségével, az ízlés fejlesztésével meghódítani, nevelni az asszonyokat ... A szavak mögötti, kimondatlan gondolatokat is értve moso- lyodik el Dudásné Esztike, s míg megpihen a varrótűt tartó keze, nevetve meséli: — Ügy ahogy engem! Elkezdtünk varrogatni, s mikor elkészült a 6zép terítő, nem volt szígyanúsítjuk”: talán vezetőségi tagja a tsz-mek. — Á, dehogy, én csak egyszerű küldött tag vagyok, részt veszek minden közgyűlésen ... Meg hát tavasztól őszig a határban folyó minden munkában, és 10—12 ezer forinttal gyara- | pítom évente a családi kasszát.. — A tervek? — kérdezzük most már mindkettőjüktől, mert időközben Dani néni — akinek Tankönyv, felnőtteknek A művelődésügyi miniszter _ most megjelent rendelkezése értelmében az 1966—1967-es oktatási évben megkezdik a dolgozók általános iskolája új reformtantervének és óratervének bevezetését. Ősztől a „felnőtt diákok” az általános iskola VII. és VIII. osztályában a földrajzot, számtan—mértani, valamint a fizikát már az új tankönyvekből tanulják. A tervek szerint a VII. osztályos hallgatók az 1967— 1968-as oktatási évben a többi tantárgyból is kézhez kapják az új reformtankönyveket. Ugyanebben a tanévben a VIII. osztályban is megkezdik az ú.i tankönyvek használatát földrajzból, számtan—mértanból, fizikából és kémiából. A felnőtteknek készülő tankönyvek újdonsága, hogy jelzik azt is, milyen tudásszintet kell elérni ahhoz, hogy valaki az adott tantárgyból elégséges, közepes, jó, vagy jeles osztályzatot kapjon. A VII. és Vili. osztályos tantervben szerepel a gyakorlati ismeretek című tárgy is. amely egyebek közt a mindennapi élet jogi kérdéseivel, a munkajoggal, az egészségvédelemmel, valamint a családi nevelés kérdéseivel is foglalkozik. Az új tantárgyat évi 50—50 órában oktatják majd. — A szikrához hasonlóan az idén a másik két tsz-ben, a Kossuthban és a Rákócziban is szeretnénk elevenebbé, céltudatosabbá tenni a nők munkáját, segíteni a tsz-nek a versenyszervezésben, a politikai nevelő munkában és mindenben, ami a nők és a közösség érdekeit szolgálja ... — mondja többek között Irénke. § ahogy folytatja, sorolja. a terveket, újra Kerti Mária jut eszünkbe. Az, hogy milyen jól érezné most itt magát. Vajon őrá gondolnak-e az utódok? — Igen, hallottunk róla és szeretnénk emlékét úgy is megőrizni, hogy összegyűjtjük a rávonatkozó emlékeket és megismertetjük a községben lakó asszonyokkal. De szeretnénk elérni, hogy munkánk se legyen méltatlan az ő emlékéhez... Eszik Sáli donié—Perny írén szavai nyomán néhány pillanatra ismét felidé- ződütt a nehéz falusi asszony-múlt — elköszönt.
