Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-05 / 54. szám
Mi rejlik a százalékok mögött? Egy kiemelt beruházás építésének súlyos gondjai Végre elkészült Kecskemét új, korszerű piaci árucsarnoka Április 4-e tiszteletére adják át rendeltetésének Még a múlt év novemberének első napjaiban adtunk hírt arról, hogy Kecskemét új, teljesen korszerű piaci árucsarnokát 1965. végén átadják rendeltetésének. A mintegy 1200 négyzet- méter alapterületű, s a csaknem 6 millió forintos beruházással épült csarnok valamennyi berendezése akkor már szinte kivétel nélkül a helyére került, csupán a szerelési munkák voltak még hátra. Az akkor végsőnek mondott határidőn azonban — előre nem látott technikai akadályok miatt — ismét módosítani kellett. Bányi Tivadar, a városi tanács városfejlesztési csoportjának vezetője a minap azonban arról tájékoztatott bennünket, hogy az új árucsarnokot előreláthatólag felszabadulásunk ünnepének tiszteletére adják át a vásárló közönségnek. Ez a határidő — mint mondotta — most már valóban megfellebbezhetetlen ! A piac régi épületeit és a kőkerítés nagyobb részét a Horváth Cirill és a Budai utcában már hetekkel ezelőtt lebontották. A romok eltakarítása is gyors ütemben történik, ezt a munkát az MHS helyi szervezetének fiataljai vállalták társadalmi munkában. A romeltakarítással egy időben a Budai utcában is folyik a járdaépítés, amit viszont a KÖFA-csoport végez. Benn. az árucsarnokban a különféle berendezési tárgyakon pedig a szerelők és a festők már az utolsó simításoknál tartanak, V. L Az ország együk igen jelentős építési beruházása készül Kecskeméten: a Zománcipari Művek rekonstrukciója. Annak ellenére, hogy kiemelt építkezésről van szó, amelyhez szinte minden vonatkozásban „zöld utat” kell biztosítani, bizonyos dolgok akadályozzák a folyamatos termelést, megdrágítják a munkát, s jelentős időkiesést okoznak. Ezekről a visszahúzó erőkről szeretnénk számot adni, hiszen nem közömbös, hogy a több százmillió forintos beruházási program mikor, milyen költség- kihatásokkal, s miképpen fog megvalósulni. Termelékenység és munkáslétszám A ZIM rekonstrukciójának már az indulása sem volt zökkenőmentes, hiszen az 1964. február 1-e helyett a tervdokumentációk hiányában az építkezést az £M Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat csak július 1-én kezdhette meg. s ebben az évben mindössze 9 millió forint értékű munkát végezhetett el. Ez is bontásból, ideiglenes épületek elkészítéséből állt. A nagyobb szabású építéshez — tehát már az új gyárépületek — munkálataihoz 1965. január 21-én tudtak hozzákezdeni. Ebben az első ütemben a melegüzemi csarnok, a homokmű és az anyagtér felépítése szerepelt kb. 45 millió forintos költséggel. Érdemes boncolgatni az építkezésen dolgozó műszakiak és fizikai munkások létszámát, hiszen a későbbi hibák forrása egyrészt ebben is gyökerezik. A múlt esztendőben az építkezésen egy mérnök, két technikus, két művezető irányította a munkát. Időközben egyik technikus felmondott, egy művezetőt elhelyeztek. Lényegében a 45 milliós építkezés műszaki lebonyolítását, szakirányítását egy mérnök, egy technikus és egy művezető látta és látja el ma is. A fizikai munkások átlag létszáma 1965-ben 107 volt, holott az építésvezetőségnek 139 munkást írtak elő. Az alacsony műszaki és fizikai létszám a termelési érték előállításánál megbosszulta magát, hiszen a tervezett 25 millió 380 ezer forint helyett, csak 23 millió 875 ezer forintot teljesítettek. Ennek ellenére igen jól alakult a termelékenység, és egy munkásra vonatkoztatva 121 százalék volt. A termelékenység és a tervteljesítés között mutatkozó ellentmondást. illetve a 2 millió forintos lemaradást mégis mi okozta? A dolog egyszerűbb, mint gondolnánk. A múlt év augusztusában a fizikai munkások létszáma — fél hónapig — 43-ra csökkent, s ez okozta a kiesést, de nemcsak forintban, hanem időben is. Hiányzó tervdokumentációk Az építkezés kivitelezésében azonban nemcsak a létszámgond dominált. A múlt évben elkezdett melegüzemi csarnok alapjainak elkészítése után egy tervmódosítás miatt egyhónapos lemaradás történt, 200 mázsa betonacélt, s 800 köbméter betont kellett újólag beépíteni. Ugyanennél a létesítménynél az úgynevezett pódium felépítésénél, amelyet június 30-án kellett volna elkészíteni, a terv- módosítást május végén adták ki, s az újabb 1500 köbméter beton és 1200 mázsa betonvas behelyezése ismét időveszteséget okozott, bár az egyhónapos eltolódás már csak 15 napra csökkent. Az építők lemaradását azonban tovább növelte a Győri Vagon- és Gépgyár, mert az épületek acélszerkezetének behelyezését augusztus 20-a helyett november 2-án fejezte be. A külföldi szerelőknek, akik az importgépek felszerelését végeznék. október 15-én már itt kellett volna lenniük, de miután a gépek alapzatához szükséges terveket az építők csak júliusban kapták meg —, ez 4,5 milliós munka — nem tudták elkészíteni, s a szerelőket visszarendelték. Tulajdonképpen a határidő-eltolódást már említett létszámadatokon felül a tervdokumentáció késői kiadása is okozta. Anyagellátás sok zökkenővel Nem lenne teljes az építkezésről nyújtott kép. ha nem beszélnénk az anyaghiányról. Az elmúlt évben összességében másfél hónapot álltak az építők cementhiány miatt. Novemberben megkezdődött a melegüzemi csarnok homokkal való feltöltése is, amelyre később 500 köbméter betonpadlót kellett volna elhelyezni. A szállítóeszközök hiánya miatt a 3500 köbméter homokot még ma sem tudták teljes egészsében elteríteni, tömöríteni, s ezért a betonozás is várat magára. Ennél talán még kirívóbb' egy aránylag kis meny- nyiségű, hazai előállítású anyag beszerzésének hiánya. A szállítószalag-csatorna kivitelezéséhez már a múlt év októberében igényeltek 250 kilogramm ÉKIT- kittet. amelyet még ma sem képesek az illetékesek beszerezni, s emiatt a szalagcsatorna és a padlózat betonozása késik, bár az átadási határidő március 31. S hogy ne fogyjunk ki az anyagok hiányának felemlítéséből, hozzátesszük: az építők hat hónapig vártak 8 darab 7 méteres „I”-gerendára. amelyet végül is importból teremtettek elő. Az „I”-gerendák beépítését — a nagy rázkódás miatt — azonban egyszerre kell elvégezni. Nos, a gerendák már megvannak, de jelenleg azért késik a betonozás, mert nincs cement az elkészítéshez, pedig a határidő már február 28-án lejárt. Ahol a pénz nem §zámít Eddig csupán azokról a szervezési, anyagi gondokról tettünk említést, amelyek lényegében akadályozzák, hátráltatják a munkát, s jelentős kiadást okoznak a népgazdaságnak. Nem hallgathatjuk el azonban azokat a tervezői és egyéb hiányosságokat sem, amelyek már eddig is alaposan belenyúltak az állam pénztárcájába. A múlt év j ú- liusában elkészült a gyár transzformátorháza. ám az ÉM Villanyszerelő Vállalat a berendezés szerelése közben a vízzáró szigetelést átvágta, s most gyűlik a víz a transzformátorház pincéjében. Ez még most sem okoz gondot, de mi lesz, ha megkezdődik a termelés, s esetleg tönkremennek az áram alatt álló berendezések? A transzformátorházat követően felépült a kompresszorház is. A beruházó egy tervmódosítása következtében az épületet 80 centiméterrel meg kellett magasítani, ezért 2,30 méter magas és 1 méter széles járdával kellett az épületet körbevenni. Ez 100 ezer forintba került, de újabb 80 ezer forintot költöttek arra, hogy az épület homlokzatát — mert nem tetszett — háromszor készítették el. Ezeknél is furcsább az úgynevezett tetraéder keverőépület elkészítésének „teóriája”. Igaz, 1965 júliusában már állnia kellett volna, de az épület helyén még ma is csak egy vízzel telt gödör van. A tervező ugyanis 6 .méter mélyre vert betoncölöpökre kívánta állítani a létesítményt — szerinte ott már szilárd a talaj —. ám a próbacölöpözés alkalmával a tíz méterre vert cölöp ütésenként, a megengedett 4—5 centiméter helyett 57 centiméterrel süllyedt... Egy kiemelt, népgazdaságilag igen fontos beruházás építkezésének hibáit tettük szóvá, amelyek nyilvánvalóan a szervezetlenségből, a felületességből, a hanyagságból adódtak. Elég visszautalnunk ezzel kapcsolatban az építőipari vállalat rend- szertelen anyag- és munkaerőgazdálkodására. vagy a tervezők. beruházók megalapozatlan tervezési, kivitelezési követelményeire, a tervdokumentáció késői átadására. Igaz, csak az követ el hibát, aki dolgozik, ám egy-egy hiba, akárcsak két-há- romnapos lemaradás százezrekbe, talán milliókba kerül az államnak. Nagyon is szükséges tehát, hogy az építőipari, és a vele kooperáló vállalatok vezetői tegyenek meg mindent a visszahúzó. hátráltató erő megszüntetésére. A szervezettebb anyag- ellátás. a munkaerők jobb csoportosítása ugyanis olcsóbbá teszi az építkezést, s hisszük, hogy a vállalatok vezetőinek is érdekük, hogy jól és időben elkészüljön a ZIM rekonstrukciója. Gémes Gábor — Jól sikerült farsangi mulatságot rendezett Kecskeméten az I. számú általános iskola három kisdobos raja. A pedagógusok és a szülők is sokan eljöttek, hogy tapsoljanak a Ki mát tud vetélkedőben, a dalok, versek, bűvészszámok előadásában, az uzsonna felszolgálásában versengő pajtásoknak, majd az izgalmas jelmezverseny elbírálása következett. A kellemes találkozó vidám társasjátékkal ért véget. * — A bácsalmási gyermekotthonban lebonyolított járási asztalitenisz-versenyen Borhegyi Judit pajtás képviselte a községi általános iskolát. Judit, aki előzőleg a körzeti versenyen első lett, ezúttal is jól szerepelt, megszerezte a harmadik helyet. Lovasa Etelka őrsvezető = Kedves vendég látogatott el a minap Kecskeméten a Nagykőrösi úti általános iskolába. Liszkai Gyula főhadnagy elvtárs a repülősök életéről tartott érdekes előadást, s ezt követően megválasztottuk az úttörőcsapat tiszteletbeli tagjává. Másnap a hatodik és nyolcadik osztályos pajtások jól sikerült, hangulatos teadélutánt rendezlek az iskolában. Nagy Erzsébet csapa Hcrőnikás * + KISZ-VEZETŐI tanfolyam indult a kecskeméti Szalvai Mihály Üttörőházban nyolcadikosok részére. Tóth Ernőné, az úttörőház igazgatója megnyitója után Mészáros Sándor, a kecskeméti városi KISZ-bizottság titkára beszélt a KISZ felépítő- * séről, feladatairól. Több előadás, élménybeszámoló hangzott el ezután, s a kellemes délután tánccal fejeződött be. Muzsikáról az úttörőház zenekara gondoskodott. Práesetr Edit és Egri Edit . + Jól sikerült Mélykúton az iskolai orosz nyelvi verseny. A részvevők egy-egy képet és. egy- egy ötöst kaptak az eredményes szereplésért. A hetedikesek és nyolcadikosok első három helyezettje indul a kiskunhalasi járási orosz nyelvi (versenyen, amelyen reméljük, szintén megállják helyüket, Vlasies Mária őrsvezető — Könyvjutalomban részesült a Kecskeméti Nagykőrösi úti Általános Iskolában megrendezett orosz nyelvi verseny „A” és ,.B” csapatának első és második helyezettje. Minden résztvevő alaposan felkészült, s bizakodunk az iskolai győztesek helytállásában, a magasabb szintű vetélkedőn is. Nagy Erzsébet osa pa tier ómkás * = Egydik őriad. foglalkozásunkon elhatároztuk, hogy md is segítséget nyújtunk magányos, idős embereknek:. Választásunk özvegy Pásztor Ferencné 74 éves nénire esett, aki szívesen fogadott benmüniket. Rendet csináltunk a ház körül, dolgoztunk a kertben, vágtunk egy kis tüzelőt. Nemsokára ismét meglátogatjuk az idős nénit. Bábu csík József őrsvezető, Kecel * + Törkő Júlia nyolcadikos, és Gallé János hetedikes pajtások képviselik a dávodi úttörőket a járási orosz nyelvi versenyen. Szántó Júlia és Király Magdolna PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun magyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-13. 20-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét,, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 23 0«5
