Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-31 / 76. szám
1966. március 31. csütörtök 3. oldal Mikor lesz rend a Kecskeméti Téglagyárban? Amit a pince bakhátai rejtenek I kül, házilagos .javításokkal, il- i letve a munka jobb megszerve- ! zésével el lehetett volna tünteti nÍ' Mindössze tizennégy szervezett dolgozó Joó József régi téglás, a szakma minden csínját-bínját isme- j ri. Ugyanezt mondhatjuk az ! üzem törzsgárdájához tartozó j dolgozók zöméről is. Tudásuk, j jó szándékuk azonban nem ér- j vényesült kellőképpen tavaly, és | ebben valóban döntő szerepet j játszott az üzemben uralkodó | egészségtelen légkör. Néhány héttel ezelőtt már odáig fajult a dolog, hogy az [ üzem dolgozói — ne firtassuk most, hogy hányán és kik — panaszos levelet írtak a NEB- ! nek, illetve a vállalat központ- [ iának. Az üzemvezető leváltását kérték. Az időközben lezajlott vizsgálatok azt mutatták, hogy a Joó József fejére olvasott vádaknak csak igen kis százaléka igaz. Azt ma már elismeri, hogy helytelen volt a felügyeletére bízott gyár lakatosműhelyében foglalkoztatnia a fiát. Azt sem tagadja, hogy néha türelmetlen volt és a kelleténél erősebb hangot használt a dolgozókkal szemben. A levélírókat azonban kétségtelenül az bántotta elsősorban, hogy igyekezett megkö- I vetelni a fegyelmet. Sajnos, nem I eléggé határozottan lépett fel és j így a figyelmeztetett renitenske- ! dók mindvégig bomlasztani tud- j ták a fegyelmet. Napirenden J voltak az italozások, a dolgozók j közti viták tettlegességig is fa- I jultak. Itt az ideje, hogy a vállaltat | központja segítséget adjon áz ' üzemvezetőnek. Annál is inkább, mert a művezetői státus máig sincs betöltve. Meg kell erősíteni a politikai nevelőmunkát is. Erre int az, ' hogy mindössze két párttag dol- ; gozik az üzemben és a szakszer- ! vezet is csak 14 tagot, számlái. Taggyűlést legutóbb a választások idején hívott össze az szb és a munkaversenyszervezés is eredménytelennek bizonyult — mindeddig. A téglásoknak igazuk van abban, hogy nehéz munkát végeznek és az üzemben a munka- I körülmények is az átlagos alatt ; maradnak. De az is igaz, hogy \ a munkájukat tisztességesen j megfizetik. A fegyelemsértésekre tehát senki sem adhat elfogadható magyarázatot. Békés Dezső tese mellett jól is jövedelmez.) A MÉSZÖV és az FJK ösztönzésére tavaly augusztusban fogtak hozzá a kerekegyháziak a telep létrehozásához. Tizenheten gombatermesztő társulást alakítottak, s kibérelték az említett, és már semmi másra nem használt pincét. A fővárosból, a Gombatermesztő Vállalattól vásároltak csírát (spórát), s annak eltelepítése után karácsonyra várták az első termést. KIDERÜLT azonban, hogy hasznossága mellett kényes joHasxnos ktx leményexéh A SZÁZ négyzetméteres pincében egymás mellett hat okkersárga bakhát domborodik. Lesímítva a tetejük, akár kemencébe vetés előtt a kenyéré. A hasonlat kétszeresen is helyénvaló. Gombatelepen vagyunk. a kerekegyházi íöldművesszövet- kezet dicséretes kezdeményezésének eredményét vizsgálgat- juk fürkésző szemmel, a laikus kíváncsiságával. — Lesz-e gomba? — Egy kecskeméti szakember véleménye szerint most már lesz. Március végére, április elejére előbukkan az első termés — mondja Tóth Béla. az i'msz igazgatósági elnöke. Válaszában a ..most már” __________2________ Me gvitatták az iskolareform további feladatait' Az egyik építőipari vállalat vezetője így panaszkodott a minap: „Egyetlen szakma problémáit sem citálják olyan sűrűn a közvélemény ítélöszéke elé, mint a miénket.” Annyiban igaza van, hogy a televízió, rádió és általában az egész sajtó sokat foglalkozik az építőipar munkájával, gondjaival. Ez azonban teljesen indokolt, hiszen fejlődésünk elképzelhetetlen új gyárak, iskolák, stb. nélkül és az építőipar munkájára tereli a társadalom figyelmét a közismerten nehéz lakáshelyzet is, .amelyet még tovább súlyosbítottak a tavalyi árvíz és az idei belvíz okozta károk. Így kell megítélnünk a Kecskeméti Téglagyár múlt évi munkáját, illetve azokat a hiányosságokat is, amelyek miatt lényegesen kevesebb és rosszabb minőségű téglát adott a megyének, mint amennyit adhatott volna. Az összes légtu harmadosztály ú Joó József, az üzem vezetője, a múlt évi munkát összegező termelési tanácskozáson elmondta, hogy a tervezett 6 millió 770 ezerrel szemben, csak 6 millió 102 ezer tégla került ki az ége- tókemencékből. Ráadásul a termékek minősége harmadosztá- lyú volt. A minőségromlás előnytelenül befolyásolta a termelés gazdaságosságát, hiszen az alacsonyabb osztályba sorolt téglát a tervezettnél lényegesen olcsóbban tudták értékesíteni. Közrejátszott a termelési költségek emelkedésében az is, hogy az ősszel 662 ezer nyerstéglát tönkretett az eső és a fagy. Ezek után érthető, hogy a Kecskeméti Téglagyárban 534 forintba került ezer darab tégla előállítása, akkor, amikor más üzemekben 360—460 forint körül mozog ez az összeg. Azt reméltük, hogy a tények ismertetése után, minden részletre kiterjedően, feltárja a termelést gátló okokat is az üzemvezető. Sajnos, szinte kizárólag a munkafegyelem kérdéseivel foglalkozott a beszámoló, pedig nem ennyire egyértelmű a dolog. Gondosabban is lehetne Nemrégiben a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is megvizsgálta az üzem munkáját. A vizsgálat nyomán született jegyzőkönyv és a termelési tanácskozás vitája során elhangzottak azt mutatják, hogy bár a muftkafegyelem lazasága elsőrendű szerepet játszott a termelés visszaesésében, egyéb okok is meghúzódnak a tények mögött. A NEB szakértője többek között megállapította, hogy a nyerstégla nagy részét a szabad ég alatt tárolták, mivel nincs elegendő fedett szín az üzemben. ősszel korán jöttek az esők és a kemencékbe nem eléggé kiszárított téglák kerültek. A sok selejt abból adódott, hogy a technológia kialakításánál ezt nem vették kellően figyelembe az égetők. Az egyik dolgozó azt fejtegette a tanácskozáson, hogy a szabad ég alatt tárolt félkész termék sem károsodott volna ilyen mértékben, ha időben és gondosan befedik a gúlákat. Többen arra hívták ffel a figyelmet, hogy az egyébként sem kifogástalan nyerstégla — az üzem bányája ugyanis erősen homokos agyagot ad — zöme a szállításnál megy tönkre. Ezen segíteni lehetne oly módon, ha a munkások jobban ügyelnének a rakodásnál és a sínek, váltók hibáinak kijavításával elejét vennék a csillék gyakori kisiklásának. Ha ugyanis ez bekövetkezik, szinte az egész rakománj tönkremegy. Az említett hiányosságok jt részét nagyobb beruházás né! szag a gomba. Ügyelni kell ágya — a bakhátak — matériájának összetételére, a ló- cs a többféle műtrágya megfelelő arányára, a levegő hőmérsékletére, páratartalmára. S valamelyik feltételnél hibát követtek el; valószínűleg a kelleténél jobban öntözték a bakhátakat, Nem lett termés. De január 10-én már újból telepítették a spórát, KÖZBEN történt valami, ami hangsúlyozza a gombatermesztés fontosságát, s azt, hogy országosan is milyen nagy gondot fordítanak rá. ASZÖVOSZ felkérésére a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola gombatermesztő tanfolyamot indított, amelyen az országból — főként a termelőszövetkezetekből — harmincán vesznek részt. Megyénkből ketten: az egyik hallgató kiskunhalasi, a másik a kerekegyházi földművesszövet- kezet igazgatósági elnöke. Az utóbbi egyébként az FJK egyik instruktorának a társaságában az immár nemzetközi hírű budapesti Duna Tsz-ben is tanulmányozta a gombatermesztés módját... Lesz tehát Kerekegyházán gomba. A kezdeményezés haszna? Évente kétszer kell telepíteni a csírát, s egy-egy telepítés után hat „hullámban" jelentkezik a termés. Ezek összered- ménye négyzetméterenként 8, évente 16 kiló gomba. A MÉK 34 forintot fizet kilójáért, Az évek óta parlagon „heverő” pince tehát minden esztendőben 54 400 forint bevételhez, juttathatja a földmű vesszövet- kezetet. Minthogy a ráfordítás ennek az összegnek a /fele, a tiszta haszon valamivel több, mint 27 ezer forint. ILYEN kis területen ekkora jövedelemre szert tenni más módon bajosan lehetne. T. I. Azóta élek igazán... mérgelődni kezdek. Ilyen magamfajta idős emberekkel másképp kell már beszélni, mint a fiatalabakkal. Gondolom, nem sok mér- gelódésre van oka Csáki elvtársnak. A termelőszövetkezel vezetői, Szommer 'János elnökkel az élen megbecsülik és dicsérik az öregek munkáját. Ezért is emelték a 15 hold konyhakertészet területét az idén öt holddal. A munkacsapat tagjai 6 forint órabért kapnak és a befolyt jövedelem pénzértékének 40 százaléka illeti meg őket. Tavaly 18 ezer óra volt a teljesítményük. Legtöbb dicséret a munkacsapat vezetőt illeti. Szereti a kertészetet, a munkáját — ez a mindene, ez ad tartalmat az életének és ettől olyan kiegyen súlyozott. Majdnem két évtizede a közösségben él, ez az életforma átitatja minden .porciká- ját. Ügy aggódik minden palántáért, mint 1956 őszén azokért a hízókért. — Hiszen a mienk — mondja. És ebben a megállapításban, kijelentésben az a jogos tulajdonosi büszkeség is benne van, amely megilleti az olyan embereket, mint Csáki elvtáns, aki az új világ építésében, formálásában jelentékenyen részt vesz. . K. S, a környezet átalakulását. Naponta meg kellett vívni a harcunkat, hogy némileg előrelépjünk, alakítsuk, formáljuk az emberek tudatát. Aztán jött az 1956-os ellenforradalom és úgy éreztük, mintha eddig nem csináltunk volna semmit. Teljes lett a zűrzavar. Akkoriban sertésgondozó voltam. Ügy lopódz- tam el a majorságból a jószágokhoz etetni. Esténként a kertek alatt surrantam nemegyszer, mert megfenyegettek, hogy agyonütnek, ha enni próbálok adni a termelőszövetkezet hízóinak. De nem hagytam cserben az én jószágaimat. Egy hétig nagyon-nagy izgalomban éltem. Fiatalos külseje után ítélve nem gondoltam, hogy már ennyi idős. Meg is kérdezem: — Mindig ilyen derűs és vidám? — Igyekszem az lenni, azért nem öregszem — tréfálkozik — az asszonyom nyolc évvel fiatalabb, mint én, de több ősz haja van mint nekem. Előzőleg már megtudtam, hogy az öregek munkacsapatának a vezetője. Az átlag életkor a csapatban 60 év körül van. — Nincs sok baj az öregekkel? — évődöm. — Előfordul, de tudja, ha valami szabálytalanságot látok, hármat lépek, mielőtt nugy.cn» Termelőszövetkezetet. Mindig mondja a fiataloknak: — A felszabadulás óta számítom az életem. Szép, de küzdelmes idők voltak azok. Most is elkapja az emlékezés. — Tizenegyen kezdtük a szövetkezeti gazdálkodást. Alig volt felszerelésünk. Én magam hat hold juttatott földdel léptem be. A felszabadulás előtt napszámoskodtam. A viharsarokból, Gyomáról települtem ide. A felszabadulással egyidő- ben még ott beléptem a pártba. Csátalján aztán, mikor ideköltöztünk a családdal, első dolgom volt a pártalapszerve- zetben segíteni a kommunisták politikáját. Már említettem, hogy megalakítottuk a szövetkezetei. A Budai Nagy Antal 1961-ben egyesült a község többi termelőszövetkezetével Üj Tavasz néven. Azóta jobb. Közös erővel, az igazi nagyüzemi gazdálkodás megteremtésével, sokat haladtunk előre. Elmondani mindezt könnyű, de átélni nehezebb volt. «— Új élet, új elképzelések, az emberek beléptek a közösbe, de gondolkodásuk nem követte Hűvös márciusvégi napon találkozom Csáki Lajos bácsival, a csátaljai Üj Tavasz kertészetében. A gyékénytakarókat igazgatja a hollandi ágyakon. Fázósan összehúzom magamon a felöltőt és megkérdezem: — Hát a többiek hol vannak, Csáki elvtárs? — Elég vagyok ide én most. A hideg miatt nem lehet dolgozni, eligazgatom a gyékénytakarókat, ha egy kis napfény lesz, akkor kinyitom az üvegablakokat is. Körülvezet a melegágyak között. — Ez itt káposztapalánta, amott a paprika fejlődik, emitt pedig a dohány.— Azt mondják, szeret Rt dolgozni. Vidáman csillogó szemei körül összefutnak a ráncok. — Hogyne szeretnék! Mái- a hatodik éve nyugdíjban vagyok, de többet tartózkodom itt, mint otthon. Csáki bácsi 1895-ben született, 1945 óta párttag és 1948-ban elsők között, úttörőként küzdött a szebb paraszti jövendőért. Nóhányadmagával megalakította a Budai Nagy Antal iáit Tövis Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának megbízott vezetője. Délután a járási, városi párt- i bizottságok titkárainak, vala- \ mint a propaganda és művelődésügyi osztályvezetőknek Pozsgay Imre elvtárs előadást I tartott a közgazdasági propa- 5 ganda feladatairól és kulturá- I lis életünk kérdéseiről. mint a járási, városi tanács vb-k művelődésügyi osztályainak vezetői. A megjelenteket Borsodi György elvtárs, a megyei párt- , bizottság titkára üdvözölte, majd Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője tartott beszámolót az oktatásügy helyzetéről, s ismertette Pozsgay Imre elvtárs beszámolóját tartja. sejteti, hogy előbb is számítottak eredményre. Valóban: első lépésük kudarccal végződött, de növelje dicséretüket, hogy ennek ellenére sem torpantak meg. ELŐBB, vágj' utóbb terméssel fizet a világszerte keresett, vitaminokat és fehérjét tartalmazó gomba. (Termesztésével egyébként hazánk a tizenkettedik helyen áll abban a sorban, amelyet az USA, Francia- ország és Anglia nyit meg. Nem éppen lebecsülendő hely a miénk — évente 1400 tonna gombát termesztünk, s ebből jelentős spóramennyiségen kívül 30 tonnányit exportálunk —, de hát miért ne kerülhetnénk még előbbre, amikor az egészséges táplálkozás elősegía megyei párbizottság, valamint a megyei tanács vb együt- 1 tes ülésének határozatát az is- I kolareform további feladatai- j ról. A beszámolót igen élénk , és termékeny vita követte I amelyben többek között felszóTegnap Kecskeméten, a megyei pártbizottság tanácstermében megbeszélést tartottak a járási, városi pártbizottságok ideológiai munkával foglalkozó titkárai, a propaganda és művelődési osztályvezetők, vala
