Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
196(5. március SO. szerda S. oldal Százötvenféle növényvédő szer Rézgálic helyett Zineb Kísérletek a gyomirtó anyagokkal -* Kétszáz vagon pétisó a belvizes területekre Megkezdődött a tavaszi védekezés a megye gyümölcsöseiben. A fák mechanikai tisztítása jórészt már befejeződött, s mind a közös, mind a háztáji gazdaságok fokozatosan áttérnek a vegyi növényvédelemre. Időszerű a kérdés: van-e elegendő védekezőszer, 8 megfelelő-e a választók. Efelől érdeklődtünk a Kecskeméti AG ROKER Vállalatnál Szenes Béla főosztályvezetőtől. Elmondotta, hogy legalább másfélszázféle szer áll a gazdaságok rendelkezésére, s így a választék igen bőséges. Szinte nincs olyan kultúrnövény, amelynek megvédésére ne tartanának raktáron egy vagy többféle vegyianyagot. Ami a gombaölő szereket illeti, réz- gálicból 400 vagon az idei keKözös vállalkozás Gyors ütemben építkeznek a balotaszállási termelőszövetkezetek közös vállalkozásának a telepén Alsóbalotán. A felvételen látható, s az idei évre tervezett műtrágyaraktárt egy bőnap múlva teljesen felépíti a tsz-közi vállalkozás saját brigádja. Az idén még tíztonnás hídmérleget, üzemanyagkutat állítanak le, továbbá per- metlétomyokat készítenek és istállókat újítanak fel. rét. Ebből eddig már 150 vagonnal vásároltak meg. A gá- licpótló szerekből — Zinebből és Vitigranból — több mint 50 vagonnal áll rendelkezésre. Az újfajta szerek iránt növekszik az érdeklődés, hiszen tavaly már jól beváltak. Az állami gazdaságok kizárólag csak Zinebbei permetezték a szőlőt. Hatása az első permetezéseknél felülmúlja a réz- gálicét. Egyéb szerekből is bőséges a készlet, főleg a gyümölcsösökben a legsikeresebben alkalmazható Parathion—20-ból és a Hungária DL—40-ből. Az előbbi a nagyüzemi gyümölcsösökben használatos, az utóbbi a szórványfák kártevői ellen, éppen ezért ez a szer csak kilós csomagokban kapható. Ezek az anyagok eredményeseik azokkal a kártevőkkel szemben is, amelyek a korábban használatos Pemittel szemben már ellenállókká váltak, vagyis „hozzászoktak” a vegyszerhez. A növényvédőszer-ellátás egyébként mindjobban figyelembe veszi a kártevőknek ezt a tulajdonságát, s ezért állandóan újabb és. újabb szerek kerülnek forgalomba. A szántóföldi védekezést illetően is kedvező a helyzet. A K—64-es nevű kukorica-gyom- irtószerből, amely egy tenyész- idő alatt fejti ki hatását, az idén még csak tízmázsás meny- nyiség áll rendelkezésre, tekintve, hogy alkalmazása kísérleti jellegű. A tapasztalatok [ azonban megfelelőnek mutatkoznak, s jövőre már nagyobb mennyiségben lesz kapható ez a szer is. Űj anyag a Lartox is, amely egyaránt hatásos az almamoly és a burgonyabogár ellen. Az utóbbinak az ellenállóvá vált törzsei ellen sikerrel kecsegtet a Metox. E szereknek nincs kellemetlen hatásuk a fogyasztásra szánt gumókban. A lucerna kártevői ellen ugyancsak többféle anyagot igényelhetnek a gazdaságok, közöttük olyat, amely korlátozott adagolással, virágzáskor is ki permetezhető, anélkül hogy a melleknek ártana. A konzervgyárral szerződött borsótermesztő gazdaságok — főként a kecskeméti járásban I — már megvásárolták a spe- j ciális gyomirtószert. Pár má- zsás tételben, kísérlet céljára, j kapható lesz a burgonyaföldön alkalmazható gyomirtó vegyianyag is. A műtrágyaellátásról is tájékoztatást adott a főosztály- j vezető. Figyelembevéve a már ősszel megkezdett előszállítá-1 sokat, pétisóból eddig több j mint 4800, szuperfoszfátból j 1820 és kálisóból 344 vagon ér- | kezett a gazdaságok címére. I Az utóbbiból korlátozott a mennyiség, az éves keret is csak 1700 vagon megvásárlására ad módot, s ez alatta marad az igényeknek. Ugyanakkor pótisóból a belvízzel súj-: tott gazdaságok terven felül j 200 vagonnal igényelhetnek. A nitrogén- és foszfortartalmú anyagból már az őszi felhasz-1 náiásra történő előszállítások; ic megkezdődtek. A karbamid, takarmányozá- változatban is, korlátlanul' ! apható. Rendelkezik a telep ■agnézáumtartalmú talajjaví- 6 anyaggal is, amely iránt a alocsai és a kiskunhalasi járásban mutatkozik érdeklődés. azonban mitsem változtattak az itteni jobbágyság helyzetén. S magán a gazdálkodáson sem, amely — 1820-ból származó feljegyzés szerint — főként a juh- és a szarvasmarha-tenyésztést foglalta magában. Idegen tőke, külföldi szakemberek A termelésben a múlt század dereka táján történt változás, mégpedig olyan pálfordulattal, hogy rövid idő múlva, és még évtizedeken át; egyre szélesebb körben, végül országszerte, példaként emlegették a kisszállási gazdálkodást. Egy Stametz-Mayer nevű bécsi bankár a 40-es évek végén megvásárolta a földbirtokot, s korszerű uradalmat rendezett be rajta. A kapitalizálódást jelentette ez, egyszersmind az idegen tóke beáramlását; másrészt pedig azt, hogy a magyar uralkodó osztály itteni képviselői bebizonyították: képtelenek voltak lépést tartani a korral. A bécsi bankár pedig mit művelt? Külföldről szakembereket hozatott, cseheket, németeket (a ma is viselt Burda, Kuldanek, Zajác, Lutz nevek őrzik e bevándorlás emlékét), akik a magyarnyelvű mezei dolgozókkal együtt komplett és virágzó mezőgazdasági üzemet hoztak létre. A múlt század végén az 1716 magyaron kívül 48 német és 116 cseh származású ember élt és dolgozott itt. A megye mostani területén elsőnek, 1855-ben gőzmalmot építettek a kisszállási uradalomban. Gőzmalom és vasöntöde A hat hengerrel, négy kővel felszerelt malomban készített liszt csakhamar keresett cikk lett a távoli vidékeken is. Maga az eljárás, hogy a kenyér- nekvaló termeléséhez és ipari feldolgozásához „hozzákapcsolták” a kereskedelmet is, merőben új volt az akkori magyar mezőgazdaságban. A századfordulón 28 ezer magyar holdon gazdálkodó nagy üzem vasöntödével is rendelkezett, amely valószínűleg egyedülálló uradalmi segédüzem volt az egész országban. Ezenkívül — 1405 hektoliter kontingenssel — mezőgazdasági szeszgyára, s hat darab tíz lóerős cséplőgépe, valamint tíz kévekötő-aratógépe is volt az uradalomnak. A 13 és fél ezer holdas szántón a 6-os, 12-es. 13-as, a homokos területeken a 4-es vetésforgót alkalmazták. A szántóföldi növénytermesztés mellett a szőlő — rizling, kövidinka, kadarka, szlankamenka — termesztésével is foglalkoztak. Mindezek után nem véletlen, hogy a „Magyar városok monográfiájában” Kisszállás igy szerepelt e század elején: „A legmodernebbül berendezett uradalom. Kalászosokat, repcét, magrépát, dinnyét, dohányt, salátát, lent, borsót, mákot, fűmagvakat. virágmagvakat termel és ezek egy részét külföldre is szállítja.” Cifra nevű tulajdonosok A bécsi bankár halála után a birtokot leányai — San Martino grófnő és Puthon Leopoldina bárónő — örökölték. (A rangok és a grófnő olasz neve arról tanúskodnak, hogy a bankár értette a módját: leányai ki- és bebázasításával miként juthat a család az arisztokrácia körébe.) E familiáris vonalon haladva. további öröklés folytán Boncompagni Ludovisi József herceg neje. született San Mar- tinó di Valperga Arduin grófnő és San Martino di Valperga Henrik voltak a birtok tulajdonosai. Az ember viszolygást érez, amikor ezeket a „megcifrázott” neveket hallja, amelyeknek a viselői egyébként csak dáridóz- ni. vadászni jártak ide az Itáliában még a kisszállásinál is nagyobb birtokaikról, vagy ki tudja, melyik külföldi városból, tengerparti üdülőhelyről. A gazdálkodást az intézők irányították, mégpedig — a saját hasznukra. Amikor az egyébként hét majorból álló uradalmat 1925-ben egy részvénytársaság bérbevette (ettől az időponttól Kisszállás Uradalom Rt volt Tervezzünk, cselekedjünk együtt! J | MIT | várnak a fiatalok a í KISZ-től, és mit vár a KISZ a fiataloktól? E kérdés jegyében bocsátotta vitára a KISZ Központi Bizottsága az 1966. évi akcióprogramját. A „felülről” jövő részletes, konkrét feladatmeghatározás helyett tehát az ez évi KISZ-munkának csak a legfon- I tosabb irányelveit kapták kézhez év elején a KlSZ-bizottsá- gok. Így az akcióprogram előkészítését ezúttal az „alulról-fel- felé” irányuló tervezési módszerrel, az alapszervezetekben kellett megkezdeni. Az új módszer — ma már látjuk — hasznosnak bizonyult, amit az is mutat, hogy év eleje óta a megye 512 KISZ-alapszervezetében tartottak vezetőségi, taggyűléseket az akcióprogrammal kapcsolatban, s ezeken körülbelül kétezren szólaltak fel. A fiatalokon kívül a helyi párt-, gazdasági és társadalmi szervek képviselői is elmondták kérésüket, véleményüket, észrevételeiket, s természetesen meghallgatták a fiatalok javaslatait is. A nagyszámú, hasznos, megvalósításra érdemes javaslat mellett jó néhány bírálat is elhangzott ezeken a fórumokon. A KISZ-alapszervezetek gyenge vezetését, a kezdeményező erő hiányát, a gazdasági- és pártvezetés elégtelenségét, a tartalmi munka egyoldalúságát, vagy éppen a meg nem értést, a mozgalmi munkához szükséges anyagi, technikai feltételek hiányát, s a felsőbb KISZ-ve- zetés mulasztásait tették legtöbben szóvá. |MÉGIS, | az általános, leginkább a visszatérő refrén ez volt a tanácskozásokon: egy-egy üzem, gazdaság, intézmény stb. KISZ-es és szervezeten kívüli fiataljai ilyen és ilyen konkrét segítséget nyújtanak a helyi tervfeladatok teljesítéséhez. Miután megismerték vállalatuk célkitűzéseit, például Kecskeméten a 9. sz. AKÖV fiataljai, 40 ezer normaóra megtakarítását határozták el, az ÉM Kecskeméti Fémmunkás Vállalatnál pedig „Ahány brigád — annyi újítás” címmel mozgalmat indítottak. A szocialista munkaverseny régebbi formái mellett az új módszerek is követőkre találtak. gondolunk itt a „Radar” a „Fényszóró”-akciók eredméa cége), a gazdálkodás mérlegének nyereségoldalán mindössze két fillér szerepelt —, az egyik intézőnek viszont, egyebek közt, harminc saját tehene volt. A direktórium Csak a cselédség maradt szegény, kizsákmányolt. Az itteni társadalmi viszonyokon a Tanácsköztársaság 133 napos uralma igyekezett változtatni. Megalakult a községi direktórium. (Kisszállás egyébként eszmeileg 1871-ben, az adófizetés szempontjából 1878- ban önálló, 1895-ben, 1794 lakossal pedig már nagyközség, majd Jankovácnak — a mai Jánoshalmának — a fiókközsége volt.) Nos, a direktórium semmisnek mondta ki a cselédtörvényt, s egyéb intézkedéseivel is szolgálta a kisszállásiak boldogulását. Hogy a termelést miként szervezték a nem egészen négy és fél hónap alatt, énül nem találtunk feljegyzést. A tulajdonviszonyt illetően nyilván földosztás sem történt, mert — csekély kivételtől eltekintve — másutt is egyben hagyták az uradalmi földeket. Lélekben gúzsba kötött embereket kellett öntudatra nevelniük, aminek sikeréhez, a direktórium egyéb bokros teendői mellett, igen-igen kevés volt az alig valamivel több, mint egy- harmad év. (Folytatjuk.) Tarjáu István i nyeire, terveire, a minőségi, a takarékossági őrjáratok, vagy az újabb védnökségvállalások, szocialista szerződések eddig elért és később várható népgazdasági hasznára. | IFJÚMUNKÁSAINK"! ez idáig 95 ezer társadalmi mun- kaórát ajánlottak fel az üzemekben; az építőiparban dolgozók pedig vállalták, hogy a harmadik ötéves tervben előirányzott 500 KISZ-lakásból 178 at már az idén felépítenek. Huszonhét exportbrigád tett felajánlást. feladatának maradéktalan teljesítésére, száznégy brigád ezerhuszonhárom fiatalja pedig a szocialista cím elnyerését tűzte ki célul. Összesen kétszáztizennégy brigádban mintegy kétezerháromszáz ifjú és leány kapcsolódott be az üzemekben a szocialista munkaverseny különböző formáiba. | MlKENTj az iparban, úgy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok is igyekeztek a helyi lehetőségek, igények alapján konkrét, a közösség szempontjából hasznos célokat tűzni maguk elé. Bizonyítja ezt, hogy idáig 499 brigád több mint hétezer tagja írta alá az állami gazdaságok és gépjavító állomások közti termelési versenyt kezdeményező felhívást. A helyi versenyekbe jelentkezők száma már most meghaladja a háromezret. Több mint 300 ezer facsemete elültetése is szerepel a fiatalok programjában; 43, mezőgazdaságban dolgozó ifibrigád pedig megkísérleli a szocialista cím elnyerését. Fiataljaink azonban nemcsak a termelési feladatok teljesítésének szükségességét értették meg, belátták azt is, milyen fontos környezetük szebbé tétele. Mintegy harmincezren, ösz- szesen 4 millió forint értékű községfejlesztési munka önkéntes elvégzését ajánlották fel a falvakban, városokban. | AZ IFJÚSÁGI eszmei, politikai, világnézeti nevelésében hatékony módszernek bizonyult a KISZ politikai oktatás. Ennek keretében gondoskodtak az alapszervezetek a sokoldalú egyre fokozódó szellemi szükségletek kielégítéséről. A jelenleg működő 413 KISZ politikai körnek körülbelül 25 ezer hallgatója van, de a nevelő munkát még tovább kívánják szélesíteni. Szó van a kisebb szervezetek, közösségek (szakkörök, klubok, műkedvelő csoportok, MHS-körök stb.) bevonásáról. A fiatalok ezrei kapcsolódnak be ezekben a hetekben a „Vádoljuk az imperializmust” jelszóval megrendezett politikai akciósorozatba. A nagygyűléseken, a vietnami vasárnapokon, s más alkalmakkor megnyilvánuló politikai aktivitást a közelgő Gyarmati ifjúság napjához kapcsolódó demonstrációk, a tanintézetekben sorra kerülő, „Perbe fogjuk az imperializmust” című rendezvények bizonyára tovább fokozzák. |A KISZ | megyei bizottsága legutóbbi ülésén, az akcióprogram megyei összesítő vitáján, azonban sok szó esett arról is; miként tölthetnék a fiatalok szabad idejüket az eddiginél is célszerűbben, hasznosabban. A jelek szerint az idei tervek ebbői a szempontból is lényegesebben színesebb képet nyújtanak, mint az elmúlt években. „Tervezzünk, cselekedjünk együtt” — így hangzik a KISZ idei akcióprogramjának jelszava. A felhívás első része sikerrel megvalósult. E jelszó második — nehezebbik — felének valóra váltása azonban még hátra van. Márpedig minden jelszó, minden terv annyit ér, amennyit a gyakorlatban megvalósítanak belőle, az egyén, a kollektíva erejével. Buijor Gyula
