Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
✓ Megnyílt az SZKP XXIII. kongresszusa a fiatalságot forradalmi korunkhoz méltóan nevelje.” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára a kongresz- szus elé terjesztett néhány módosítást és kiegészítést az SZKP szervezeti szabályzatához. E módosítások értelmében a szervezeti szabályzat kimondaná, hogy a 23 évnél fiatalabb személyeket csak a Komszomolon át lehet felvenni a pártba: három év helyett legalább ötéves párt- tagság kell ahhoz, hogy valaki tagfelvételt kérő személyt a pártba felvételre ajánlhasson; bizonyos módosításokat kell életbe léptetni a pártból való kizárás rendjét illetően. A módosító indítványok javasolják, hogy a Központi Bizottság Elnökségét nevezzék a Központi Bizottság Politikai Bizottságának, mert ez az elnevezés „pontosabban tükrözi pártunk legfőbb politikai szervének, annak a szervnek a tevékenységét, amely a Központi Bizottság két plénuma között pártunk munkáját irányítja”. „Az októberi plenum határozatai alapján a gazdasági és pártélet területén kiküszöbölik azokat a fogyatékosságokat és hibákat, amelyek kapcsolatosak voltak a párt-, a tanácsi- és a gazdasági szervek indokolatlan átszervezésével.'’ A plénum „pozitív befolyást gyakorolt a párt, a szocialista állam, az egész szovjet társadalom életének és tevékenységének minden területére. A plénum ragyogó tanú- bizonysága volt a párt tömör összeforrottságának és egységé- ! nek, politikai érettségének, ama ! képességének, hogy bátrain és i határozottan el tudja hárítani mindazt, ami gátolja haladásun- ! kát”. Magas követelmények Az SZKP-nak ma 12 millió 471 ezer tagja és tagjelöltje van (a beszámolási időszakban 2 millió 755 ezerrel emelkedett a létszám). A párt minőségi összetétele jól tükrözi a régi és fiatal kommunisták társítását (a pártban a tagoknak több mint fele 40 évesnél fiatalabb). Ma minden egyes belépővel szemben magas követelményeket diktál az az óriási felelősség, amelyet a lenini párt visel a szovjet nép előtt. A tanácsok tevékenységének megjavítását — hangzik a beszámoló — további demokratizálásuk alapján kell megvalósítani. Javasoljuk, vezessék be, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán beszámoljon a minisztertanács, a legfontosabb törvényjavaslatokat bocsássák össznépi vitára, a gazdasági, társadalmi, kulturális és államépítési kérdések széles körét bocsássák megvitatásra a Legfelső Tanács ülésszakain. „A párt, fejlesztve az államépítés demokratikus elvét, abból az elvből indul ki. hogy a szovjet szervek egész tevékenységének az állampolgárok széles körű alkotó részvételének az ország ügyeinek irányításában a szocialista törvényesség legszigorúbb betartásán kell alapulnia” — mondotta Brezsnyev. Brezsnyev jellemezte, hogyan gondoskodik az SZKP a j Szovjetunió honvédelmének | megszilárdításáról. Kijelentette: j ..A gazdaság a tudomány és a j technika területén elért síké-1 rek lehetővé tették, hogy a hadsereget és a flottát a legmodernebb nukleáris rakétafegyverekkel és a haditechnika más legújabb gyártmányaival lássuk el. A szovjet fegyveres erők felszerelése megfelel a korszerű követelményeknek, a fegyveres erők egyre növekvő ütőképessége és tüzelője teljes mértékben elegendő ahhoz, hogy megsemmisítsünk bármilyen agresszort.” Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió biztonsága megköveteli a hadiipar további fejlesztését, a nukleáris rakétafegyver és a technika összes többi ágának további tökéletesítését.” A szónok miután aláhúzta a szovjet szakszervezetek nagy szerepét a kommunizmus építése feladatainak megvalósításában, megemlítette, hogy a szovjet társadalom aktív alkotóereje a lenini Komsz.omol. amely 23 millió fiatalt tömörít és a szovjet ifjúság vezetője. Brezsnyev a hiányosságokat bírálva hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság lemaradása észlelhetően fékezni kezdte haladásunkat, negatívan befolyásolta a könnyű- és élelmiszeripar fejlődésének ütemét: nem tette lehetővé, hogy teljes mértékben megvalósítsuk a nép életszínvonalának emelésére megjelölt intézkedéseket,. — állapította meg Brezsnyev. Az utóbbi években „bizonyos összhanghiány mutatkozott a nehézipar egyc-s ágazatainak fejtott kolhoz-szövetkezeti szerveket létesíteni kerületi, területi, köztársasági és országos szinten. „Az irányításnak ez a demokratikus formája lehetővé tenné, hogy alaposabban kihasználjuk a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit a mezőgazdasági termelés további fejlesztése érdekében” — jelentette ki Brezsnyev. Beszámolójának az életszínvonal emelésével, a tudomány és a kultúra fejlesztésével foglalkozó fejezetében Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedelme — amely a világon egyike a legnagyobbaknak — a múlt évben meghaladta a 190 milliárd rubelt. Lakásépítkezéseikre öt év alatt 35 milliárd rubelt költöttek; az új ötéves tervben tízmi lliárddal többet költenek erre a célra. A lakosság reáljövedelme az ötéves tervidőszak alatt körülbelül 1.3-szeresen növekszik. Az SZKP Központi Bizottságának az a véleménye, hogy a dolgozók jövedelmének növelését főképpen a munkások és alkalmazottak bérének emelésével, a kolhozokban végzett közösségi munka magasabb bérezésével kell biztosítani. Az ötéves terv előirányozza, hogy a kiskereskedelmi árakat bizonyos áruknál termelésük és a munkatermelékenység növekedésének mértékében csökkentsék. Az ötéves terv előírja, hogy mindenütt fokozatosan álljanak át az ötnapos munkahétre azzal, hogy ebből haszna legyen a dolgozónak is és az államnak isi Az Ötéves terv időszakában tovább javítják a nyugdíjasok helyzetét: felemelik a legalacsonyabb nyugdíjakat, a nyugdíjellátást — a munkások és alkalmazottak nyugellátási szintjén — kiterjesztik a kolhoztagókra, javítják a rokkantsági ellátást. lődésében”. észlelhetővé vált „a termelés fejlődési ütemének és a munka termelékenységének lassúbbodása. a hatékonyság csökkenése a termelési alapok és a beruházások kiaknázásában”. A szónok megjegyezte, hogy .ja hétéves terv kidolgozásánál szubjektivista okokból bizonyos számítási hibák, előrefutások történtek”. Az új tervezési és gazdasági ösztönzési rendszert barátaink helyesen értelmezték és — ahogy ez már lenni szokott — ellenségeink igyekeznek elferdíteni. Leonyid Brezsnyev „elejétől végig nevetséges koholmánynak nevezte a reakciós sajtónak azt i az állítását, hogy a szovjet gazdaság — úgymond — „válságban van” és hogy „letér a szocializmus útjáról”. „Ha a központosított tervszerű népgazdasági irányítás erősítését országunkban összekapcsoljuk a vállalati kezdeményezés és önállóság további fejlesztésével, ez azt bizonyítja, hogy a szocialista gazdálkodás elveit egyre helyesebben, egyre hatékonyabban alkalmazzuk. Az új ötéves terv „új fontos szakaszt jelent a szovjet népnek a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa megteremtéséért folyó harcában” — mondotta a szónok. „Az új ötéves időszakra vonatkozó fő feladatok meghatározásánál azt is figyelembe vettük, hogy tovább kell erősítenünk gazdasági kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal és a fejlődő államokkal.” A társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem gyors növekedési üteme, továbbá a termelőeszközök gyártása növekedési ütemének (49—52 százalék) és a fogyasztási cikkek gyártása növekedési ütemének (43—46 százalék) lényeges közeledése jellemzi az 1966—1970. közötti időszakra szóló új ötéves tervet. „Amint a felsorolt számadatokból is kitűnik — a párt a jövőben is a nehézipar elsődleges fejlesztésének, a termelő- eszközöket gyártó népgazdasági ágak gyorsabb ütemű fejlesztésének politikáját folytatja — mondotta a szónok, maid megállapította, hogy a szovjet ipar műszaki fejlettségi szintjét, a munkások és a szakemberek képzettségét tekintve világviszonylatban is élre került. A mezőgazdaság fejlesztése területén továbbra is a szemestermények hozamának növelése a legfőbb feladatunk. „A mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztése megköveteli a falusi termelési viszonyok további tökéletesítését. A sok éves tapasztalatok meggyőzően bebizonyították a társadalmi termelés mindkét szervezeti formájának — a kolhozoknak és a szovho- zoknak — az életképességét. Ugyanakkor azonban az utóbbi években kísérletek történtek arra. hogy indokolatlanul szov- hozzá szervezzenek át sok kolhozt. Az 1965. márciusában tar tott plénum kijavította ezeket a hibákat” — állapította meg a szónok, majd felvetette azt a kérdést, nem kellene-® válaszTudomány, művészet Leonyid Brezsnyev — miután megemlítette, hogy a Szovjetunióban 660 000 tudományos dolgozó, vagyis a világ tudományos dolgozóinak egynegyede tevékenykedik — szólt az irodalmi és a művészeti személyiségek szerepéről. Megjegyezte, hogy a párt ellenzi az adminisztrációs és önkényes döntéseket művészeti és irodalmi kérdésekben, majd így folytatta: változatlanul szem előtt tartjuk a művészet pártosságának, a kultúra területén történő dolgok osztályszempontból történő értékelésének elvét. A szocialista művészet mélységesen optimista és életigenlő. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy csak a jóról lehet írni. Ismeretes, hogy nálunk igen sok a nehézség, a fogyatékosság, s ezek igazságos bírálata a művészeti alkotásokban hasznos és szükséges, mert ez lehetővé teszi a szovjet emberek számára, hogy leküzdjék a fogyatékosságokat. Sajnos, akadnak a művészetnek olyan kontárai is, akik a nép segítése helyett szakmájukká kiáltják ki rendszerünk bemocskolását, hős népünk rágalmazását. Természetesen, ilyen emberek nálunk kevesen vannak. Ezek egyáltalán nem képviselik alkotó értelmiségünk érzéseit és gondolatait, amelyek elválaszthatatlanul egybekapcsolódnak a néppel, a párttal. Ezeknek a kontároknak még a szocialista hasa érdekei sem drágák, ami pedig minden szovjet ember számára szent dolog. Tökéletesen érthető, hogy a szovjet nép nem hunyhat szemet az ilyen emberek szégyenteljes tevékenysége felett. Ügy bánik el velük, ahogy megérdemlik — hangoztatja a beszámoló. Hangsúlyozva a párt figyelmét az értelmiség igényei iránt, Leonyid Brezsnyev kijelentette, hogy az alkotó szervezetekben és intézményekben meg kell teremteni a művészi igényesség, az elvhűség és a néppel szembeni állampolgári felelősség légkörét. Leonyid Brezsnyev beszámolójának befejező részében foglalkozott az SZKP szerepének növekedésével a szovjet társadalom életében, sorainak erősödésével, a tömegekhez fűződő kapcsolatainak szilárdu- lásával, munkája formáinak és módszereinek tökéletesítésével. Az SZKP Központi Bizottságának októberi plénuma (1964.) — jegyezte meg Brezsnyev — „kifejezte a pártnak azt a megmásíthatatlan akaratát. hogy fejleszti és szigorúan betartja a pártéletnek és a vezetés elveinek lenini normáit”. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója Az SZKP Központi Revíziós Bizottsága jelentette a XXIII. kongresszusnak, hogy a központi és helyi pártszervek és intézmények apparátusának, a függetlenített pártmunkásoknak kiadásait teljes mértékben fedezik a párt költségvetésének eszközeiből (ezek a tagdíjakból és a párt kiadói tevékenységéből származó bevételekből erednek). A pártszervezési és politikai munkával kapcsolatos kiadásokat szintén teljes mértékben fedezik a párt költségvetésében rendelkezésre álló összegek. A Központi Revíziós Bizottság beszámoló jelentését Nonna Mu- ravjova, a bizottság elnöke ismertette. Közölte, hogy az SZKP XXII. kongresszusa (1961.) óta eltelt időben a párt költségvetésének bevételei 3i százalékkal növekedtek egyrészt a befolyt tagdíjak, másrészt a párt kiadó- vállalatai bevételeinek növekedése következtében. A szovjet pártkongresszus befejezte efsönapi munkáját Az SZKP XXIII. kongresszusa befejezte elsőnapi munkáját A küldöttek meghallgatták az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentését amelyet Leonyid Brezsnyev első titkár ismertetett valamint az SZKP Központi Reviziós Bizottsága elnökének, Nonna Muravjová- nak beszámolóját. Szerdán reggel moszkvai idő szerint 10 órakor (magyar idő szerint 8 órakor) a kongresszus folytatja munkáját és megkezdi a két beszámoló feletti vitát Népfrontbizottsági ülés Dunamsén A Dunavecsei Járási Népfrontbizottság tegnapi ülésén két érdekes témával foglalkozott. A tanács és a népfrontmozgalom együttműködésével, s az ezzel kapcsolatos további feladatokkal foglalkozó beszámolót Bolvárl László, a járási népfrontbizottság titkára terjesztette a testület elé, majd sor került az 1966 —67-es évi munkaterv irányelveinek kidolgozására. A munkaterv irányelvei többek között tartalmazzák a politikai tömegmunka, a békeagitáció, a községpolitika, a mezőgazdasági termelés segítésének legfőbb feladatait, valamint a tanácsválasztások előkészítésével járó teendőket. Az elkövetkező hónapok tervei között szerepel az is, hogy a legilletékesebb helyi, járási szakemberekkel megvitatják a járás távlati mezőgazdaság-fejlesztési tervét, Új szárítóüzem A minap már beszámoltunk a Kecskeméti Konzervgyárban folyó fejlesztési munkáról, amely a jövő évben induló rekonstrukció előkészítését szolgálja. Most képen is bemutatjuk a gyár 5 millió forint költséggel épüli Új szárítóüzemét. A tágas, vi lágos csarnokban jelenleg a bel ső szerelési munkát végzik e ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat emberei. Júniv ra a helyükre kerülnek a szí rítóberendezések is. (Pásztor Zoltán felvétele.) KISZ-vezetőképző tanfolyam úttörőknek Érdekes, új kezdeményezés született a Kecskeméti Szalvai Mihály Üttörőházban. Kísérletképpen — megyénkben először — hathetes KISZ-vezetőképző tanfolyamot indítottak a továbbtanuló nyolcadikos osztályos úttörők számára. A tanfolyamnak az volt a célja. hogy előkészítse az úttörőket a KISZ-életre és arra, hogy alkalmasak legyenek KlSZ-veze- tőknek is. A hat hétig tartó tanfolyamon egy-egy alkalommal 30—40 perces előadást hallottak, majd egy kis kikapcsolódást jelentő szój rakozás következett. A pajtások j önálló kutatómunkát is végeztek. Feldolgozták a kecskeméti KISZ-szervezetek történetét és j Vádoljuk az imperializmust címmel összeállítást készítettek Vietnamról. A tanfolyamot március 28-án, hétfőn zárták. A zárás alkalmából Tóth Ernőné, az Üttörő- ház igazgatója értékelte az eredményeket. Kilencvenhatan végezték el sikeresen ezt a tanfolyamot. Valamennyien kiváló úttörők. Szeptembertől kezdve KISZ-vezetők lesznek a középiskolákban.
