Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

✓ Megnyílt az SZKP XXIII. kongresszusa a fiatalságot forradalmi korunk­hoz méltóan nevelje.” Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára a kongresz- szus elé terjesztett néhány mó­dosítást és kiegészítést az SZKP szervezeti szabályzatához. E mó­dosítások értelmében a szerve­zeti szabályzat kimondaná, hogy a 23 évnél fiatalabb személye­ket csak a Komszomolon át le­het felvenni a pártba: három év helyett legalább ötéves párt- tagság kell ahhoz, hogy valaki tagfelvételt kérő személyt a pártba felvételre ajánlhasson; bizonyos módosításokat kell életbe léptetni a pártból való kizárás rendjét illetően. A módosító indítványok java­solják, hogy a Központi Bizott­ság Elnökségét nevezzék a Köz­ponti Bizottság Politikai Bizott­ságának, mert ez az elnevezés „pontosabban tükrözi pártunk legfőbb politikai szervének, an­nak a szervnek a tevékenysé­gét, amely a Központi Bizottság két plénuma között pártunk munkáját irányítja”. „Az októberi plenum határo­zatai alapján a gazdasági és pártélet területén kiküszöbölik azokat a fogyatékosságokat és hibákat, amelyek kapcsolatosak voltak a párt-, a tanácsi- és a gazdasági szervek indokolatlan átszervezésével.'’ A plénum „po­zitív befolyást gyakorolt a párt, a szocialista állam, az egész szovjet társadalom életének és tevékenységének minden terüle­tére. A plénum ragyogó tanú- bizonysága volt a párt tömör összeforrottságának és egységé- ! nek, politikai érettségének, ama ! képességének, hogy bátrain és i határozottan el tudja hárítani mindazt, ami gátolja haladásun- ! kát”. Magas követelmények Az SZKP-nak ma 12 millió 471 ezer tagja és tagjelöltje van (a beszámolási időszakban 2 millió 755 ezerrel emelkedett a létszám). A párt minőségi össze­tétele jól tükrözi a régi és fia­tal kommunisták társítását (a pártban a tagoknak több mint fele 40 évesnél fiatalabb). Ma minden egyes belépővel szemben magas követelménye­ket diktál az az óriási felelős­ség, amelyet a lenini párt vi­sel a szovjet nép előtt. A tanácsok tevékenységének megjavítását — hangzik a be­számoló — további demokrati­zálásuk alapján kell megvaló­sítani. Javasoljuk, vezessék be, hogy a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának ülésszakán beszámol­jon a minisztertanács, a legfon­tosabb törvényjavaslatokat bo­csássák össznépi vitára, a gazda­sági, társadalmi, kulturális és államépítési kérdések széles kö­rét bocsássák megvitatásra a Legfelső Tanács ülésszakain. „A párt, fejlesztve az állam­építés demokratikus elvét, ab­ból az elvből indul ki. hogy a szovjet szervek egész tevékeny­ségének az állampolgárok szé­les körű alkotó részvételének az ország ügyeinek irányítá­sában a szocialista törvényes­ség legszigorúbb betartásán kell alapulnia” — mondotta Brezsnyev. Brezsnyev jellemezte, ho­gyan gondoskodik az SZKP a j Szovjetunió honvédelmének | megszilárdításáról. Kijelentette: j ..A gazdaság a tudomány és a j technika területén elért síké-1 rek lehetővé tették, hogy a hadsereget és a flottát a leg­modernebb nukleáris rakéta­fegyverekkel és a haditechni­ka más legújabb gyártmányai­val lássuk el. A szovjet fegy­veres erők felszerelése megfe­lel a korszerű követelmények­nek, a fegyveres erők egyre növekvő ütőképessége és tüz­elője teljes mértékben elegen­dő ahhoz, hogy megsemmisít­sünk bármilyen agresszort.” Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió biztonsága meg­követeli a hadiipar további fejlesztését, a nukleáris raké­tafegyver és a technika összes többi ágának további tökélete­sítését.” A szónok miután aláhúzta a szovjet szakszervezetek nagy szerepét a kommunizmus építése feladatainak megvalósításában, megemlítette, hogy a szovjet társadalom aktív alkotóereje a lenini Komsz.omol. amely 23 millió fiatalt tömörít és a szov­jet ifjúság vezetője. Brezsnyev a hiányosságokat bírálva hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság lemaradása ész­lelhetően fékezni kezdte hala­dásunkat, negatívan befolyásolta a könnyű- és élelmiszeripar fej­lődésének ütemét: nem tette le­hetővé, hogy teljes mértékben megvalósítsuk a nép életszínvo­nalának emelésére megjelölt in­tézkedéseket,. — állapította meg Brezsnyev. Az utóbbi években „bizonyos összhanghiány mutatkozott a nehézipar egyc-s ágazatainak fej­tott kolhoz-szövetkezeti szerve­ket létesíteni kerületi, területi, köztársasági és országos szin­ten. „Az irányításnak ez a de­mokratikus formája lehetővé tenné, hogy alaposabban kihasz­náljuk a szövetkezeti gazdálko­dás előnyeit a mezőgazdasági termelés további fejlesztése ér­dekében” — jelentette ki Brezs­nyev. Beszámolójának az életszín­vonal emelésével, a tudomány és a kultúra fejlesztésével fog­lalkozó fejezetében Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedel­me — amely a világon egyike a legnagyobbaknak — a múlt évben meghaladta a 190 milli­árd rubelt. Lakásépítkezéseik­re öt év alatt 35 milliárd ru­belt költöttek; az új ötéves tervben tízmi lliárddal többet költenek erre a célra. A la­kosság reáljövedelme az ötéves tervidőszak alatt körülbelül 1.3-szeresen növekszik. Az SZKP Központi Bizott­ságának az a véleménye, hogy a dolgozók jövedelmének nö­velését főképpen a munkások és alkalmazottak bérének eme­lésével, a kolhozokban végzett közösségi munka magasabb bé­rezésével kell biztosítani. Az ötéves terv előirányozza, hogy a kiskereskedelmi árakat bi­zonyos áruknál termelésük és a munkatermelékenység növe­kedésének mértékében csök­kentsék. Az ötéves terv előírja, hogy mindenütt fokozatosan állja­nak át az ötnapos munkahét­re azzal, hogy ebből haszna le­gyen a dolgozónak is és az ál­lamnak isi Az Ötéves terv idő­szakában tovább javítják a nyugdíjasok helyzetét: feleme­lik a legalacsonyabb nyugdí­jakat, a nyugdíjellátást — a munkások és alkalmazottak nyugellátási szintjén — kiter­jesztik a kolhoztagókra, javít­ják a rokkantsági ellátást. lődésében”. észlelhetővé vált „a termelés fejlődési ütemének és a munka termelékenységének lassúbbodása. a hatékonyság csökkenése a termelési alapok és a beruházások kiaknázásá­ban”. A szónok megjegyezte, hogy .ja hétéves terv kidolgozá­sánál szubjektivista okokból bi­zonyos számítási hibák, előre­futások történtek”. Az új tervezési és gazdasági ösztönzési rendszert barátaink helyesen értelmezték és — ahogy ez már lenni szokott — ellen­ségeink igyekeznek elferdíteni. Leonyid Brezsnyev „elejétől végig nevetséges koholmánynak nevezte a reakciós sajtónak azt i az állítását, hogy a szovjet gaz­daság — úgymond — „válság­ban van” és hogy „letér a szo­cializmus útjáról”. „Ha a központosított tervszerű népgazdasági irányítás erősíté­sét országunkban összekapcsol­juk a vállalati kezdeményezés és önállóság további fejlesztésé­vel, ez azt bizonyítja, hogy a szocialista gazdálkodás elveit egyre helyesebben, egyre haté­konyabban alkalmazzuk. Az új ötéves terv „új fontos szakaszt jelent a szovjet népnek a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa megteremtéséért folyó harcában” — mondotta a szó­nok. „Az új ötéves időszakra vonatkozó fő feladatok meghatá­rozásánál azt is figyelembe vettük, hogy tovább kell erősí­tenünk gazdasági kapcsolatain­kat a testvéri szocialista orszá­gokkal és a fejlődő államokkal.” A társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem gyors növe­kedési üteme, továbbá a terme­lőeszközök gyártása növekedési ütemének (49—52 százalék) és a fogyasztási cikkek gyártása növekedési ütemének (43—46 százalék) lényeges közeledése jellemzi az 1966—1970. közötti időszakra szóló új ötéves tervet. „Amint a felsorolt számada­tokból is kitűnik — a párt a jövőben is a nehézipar elsőd­leges fejlesztésének, a termelő- eszközöket gyártó népgazdasági ágak gyorsabb ütemű fejleszté­sének politikáját folytatja — mondotta a szónok, maid meg­állapította, hogy a szovjet ipar műszaki fejlettségi szintjét, a munkások és a szakemberek képzettségét tekintve világvi­szonylatban is élre került. A mezőgazdaság fejlesztése területén továbbra is a szemes­termények hozamának növelése a legfőbb feladatunk. „A mező­gazdaság termelőerőinek fej­lesztése megköveteli a falusi termelési viszonyok további tö­kéletesítését. A sok éves tapasz­talatok meggyőzően bebizonyí­tották a társadalmi termelés mindkét szervezeti formájának — a kolhozoknak és a szovho- zoknak — az életképességét. Ugyanakkor azonban az utóbbi években kísérletek történtek arra. hogy indokolatlanul szov- hozzá szervezzenek át sok kol­hozt. Az 1965. márciusában tar tott plénum kijavította ezeket a hibákat” — állapította meg a szónok, majd felvetette azt a kérdést, nem kellene-® válasz­Tudomány, művészet Leonyid Brezsnyev — miután megemlítette, hogy a Szovjet­unióban 660 000 tudományos dolgozó, vagyis a világ tudo­mányos dolgozóinak egynegye­de tevékenykedik — szólt az irodalmi és a művészeti sze­mélyiségek szerepéről. Megjegyezte, hogy a párt ellenzi az adminisztrációs és önkényes döntéseket művészeti és irodalmi kérdésekben, majd így folytatta: változatlanul szem előtt tartjuk a művészet pártosságának, a kultúra terü­letén történő dolgok osztály­szempontból történő értékelé­sének elvét. A szocialista művészet mély­ségesen optimista és életigen­lő. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy csak a jóról lehet írni. Ismeretes, hogy ná­lunk igen sok a nehézség, a fogyatékosság, s ezek igazsá­gos bírálata a művészeti alko­tásokban hasznos és szüksé­ges, mert ez lehetővé teszi a szovjet emberek számára, hogy leküzdjék a fogyatékosságokat. Sajnos, akadnak a művészet­nek olyan kontárai is, akik a nép segítése helyett szakmá­jukká kiáltják ki rendszerünk bemocskolását, hős népünk rá­galmazását. Természetesen, ilyen emberek nálunk keve­sen vannak. Ezek egyáltalán nem képviselik alkotó értelmi­ségünk érzéseit és gondolata­it, amelyek elválaszthatatlanul egybekapcsolódnak a néppel, a párttal. Ezeknek a kontárok­nak még a szocialista hasa ér­dekei sem drágák, ami pedig minden szovjet ember számá­ra szent dolog. Tökéletesen érthető, hogy a szovjet nép nem hunyhat szemet az ilyen emberek szégyenteljes tevé­kenysége felett. Ügy bánik el velük, ahogy megérdemlik — hangoztatja a beszámoló. Hangsúlyozva a párt figyelmét az értelmiség igényei iránt, Leonyid Brezsnyev kijelentet­te, hogy az alkotó szervezetek­ben és intézményekben meg kell teremteni a művészi igé­nyesség, az elvhűség és a nép­pel szembeni állampolgári fe­lelősség légkörét. Leonyid Brezsnyev beszá­molójának befejező részében foglalkozott az SZKP szerepé­nek növekedésével a szovjet társadalom életében, sorainak erősödésével, a tömegekhez fű­ződő kapcsolatainak szilárdu- lásával, munkája formáinak és módszereinek tökéletesítésével. Az SZKP Központi Bizottságá­nak októberi plénuma (1964.) — jegyezte meg Brezsnyev — „kifejezte a pártnak azt a meg­másíthatatlan akaratát. hogy fejleszti és szigorúan betartja a pártéletnek és a vezetés el­veinek lenini normáit”. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója Az SZKP Központi Revíziós Bizottsága jelentette a XXIII. kongresszusnak, hogy a központi és helyi pártszervek és intéz­mények apparátusának, a füg­getlenített pártmunkásoknak ki­adásait teljes mértékben fedezik a párt költségvetésének eszkö­zeiből (ezek a tagdíjakból és a párt kiadói tevékenységéből származó bevételekből erednek). A pártszervezési és politikai munkával kapcsolatos kiadáso­kat szintén teljes mértékben fedezik a párt költségvetésében rendelkezésre álló összegek. A Központi Revíziós Bizottság beszámoló jelentését Nonna Mu- ravjova, a bizottság elnöke is­mertette. Közölte, hogy az SZKP XXII. kongresszusa (1961.) óta eltelt időben a párt költségve­tésének bevételei 3i százalékkal növekedtek egyrészt a befolyt tagdíjak, másrészt a párt kiadó- vállalatai bevételeinek növeke­dése következtében. A szovjet pártkongresszus befejezte efsönapi munkáját Az SZKP XXIII. kongresszusa befejezte elsőnapi munkáját A küldöttek meghallgatták az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentését amelyet Leonyid Brezsnyev első titkár ismertetett valamint az SZKP Központi Reviziós Bizottsága elnökének, Nonna Muravjová- nak beszámolóját. Szerdán reggel moszkvai idő szerint 10 órakor (magyar idő szerint 8 órakor) a kongresszus folytatja munkáját és megkezdi a két beszámoló feletti vitát Népfrontbizottsági ülés Dunamsén A Dunavecsei Járási Nép­frontbizottság tegnapi ülésén két érdekes témával foglalkozott. A tanács és a népfrontmozgalom együttműködésével, s az ezzel kapcsolatos további feladatokkal foglalkozó beszámolót Bolvárl László, a járási népfrontbizott­ság titkára terjesztette a testü­let elé, majd sor került az 1966 —67-es évi munkaterv irányel­veinek kidolgozására. A munka­terv irányelvei többek között tartalmazzák a politikai tömeg­munka, a békeagitáció, a köz­ségpolitika, a mezőgazdasági termelés segítésének legfőbb feladatait, valamint a ta­nácsválasztások előkészítésével járó teendőket. Az elkövetkező hónapok tervei között szerepel az is, hogy a legilletékesebb he­lyi, járási szakemberekkel meg­vitatják a járás távlati mező­gazdaság-fejlesztési tervét, Új szárítóüzem A minap már beszámoltunk a Kecskeméti Konzervgyárban fo­lyó fejlesztési munkáról, amely a jövő évben induló rekonstruk­ció előkészítését szolgálja. Most képen is bemutatjuk a gyár 5 millió forint költséggel épüli Új szárítóüzemét. A tágas, vi lágos csarnokban jelenleg a bel ső szerelési munkát végzik e ÉM Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat emberei. Júniv ra a helyükre kerülnek a szí rítóberendezések is. (Pásztor Zoltán felvétele.) KISZ-vezetőképző tanfolyam úttörőknek Érdekes, új kezdeményezés született a Kecskeméti Szalvai Mihály Üttörőházban. Kísérlet­képpen — megyénkben először — hathetes KISZ-vezetőképző tanfolyamot indítottak a to­vábbtanuló nyolcadikos osztá­lyos úttörők számára. A tanfolyamnak az volt a cél­ja. hogy előkészítse az úttörőket a KISZ-életre és arra, hogy al­kalmasak legyenek KlSZ-veze- tőknek is. A hat hétig tartó tanfolyamon egy-egy alkalommal 30—40 per­ces előadást hallottak, majd egy kis kikapcsolódást jelentő szó­j rakozás következett. A pajtások j önálló kutatómunkát is végez­tek. Feldolgozták a kecskeméti KISZ-szervezetek történetét és j Vádoljuk az imperializmust cím­mel összeállítást készítettek Vietnamról. A tanfolyamot március 28-án, hétfőn zárták. A zárás alkal­mából Tóth Ernőné, az Üttörő- ház igazgatója értékelte az ered­ményeket. Kilencvenhatan vé­gezték el sikeresen ezt a tan­folyamot. Valamennyien kiváló úttörők. Szeptembertől kezdve KISZ-vezetők lesznek a közép­iskolákban.

Next

/
Thumbnails
Contents