Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-29 / 74. szám
» 1966. máxejOm *9, kedd 3. oldat A tudományos kutatás segíti a gyakorlatot Beszélgetés a Duna — Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatójával ban, nyáron pedig a szántóföldön. — Az intézetnek régi hagyománya a paradicsomnemesítés és a termesztés segítése. Ez utóbbival kapcsolatosan szeretnénk néhány szót hallani. — Magyarországon az utóbbi években átlagosan 28—30 ezer holdon termesztenek paradicsomot. Országos átlagban a hol- dankénti termés 92 mázsa, az állami gazdaságoknál 120—130 mázsa. Véleményem szerint 200 mázsa körüli termést el lehet ómi olyan gazdaságokban, ahol jól alkalmazzák a szükséges agrotechnikát. A termesztés segítésére, a tudományos kutatás és a gyakorlat közelebb hozására az idén hét termelőszövetkezettel kötöttünk szocialista megállapodást. Ezek szerint az említett közös gazdaságokban 200 mázsa körüli termést garantálunk, amennyiben vállalják és elvégzik azokat az agrotechnikai tennivalókat, amelyek szükségesek a mi tudományos tapasztalataink alapján a magasabb termés eléréséhez. Mintegy 400 hold paradicsomterületen vállalunk ily módon felügyeletet és segítjük a terméseredmények növelését. — Tehát a kecskeméti paradicsomfajták megfelelő feltételek esetén beváltak köztermesztésben. Milyen elképzelések alapján próbálják fejleszteni a kutatómunkát? A Petőfi Népe már hírül hogy megalakult a Bácskai Mezőgazdasági , Kísérleti Szakbizottság. Ez is a tudomány és a gyakorlat közelítését célozza. A járás vezetőinek, valamint a termelőszövetkezeteknek szívesen teljesítjük az óhaját és minden segítséget megadunk, ami erőnkből telik. Az intézet továbbfejlesztése céljából megkezdtük egy 6 ezer négyzetméteres üvegház építését, amely már őszre üzemben lesz. Ez a vetőmagtermelést, és a palántanevelést szolgálja. A harmadik ötéves tervben megvalósul egy emeletráépítés is intézetünkben. A jelenlegi épületek ugyanis még 1955-ben létesültek, a mostanihoz viszonyítva egytizednyi létszámra méretezve. Sok mindenről lehetne még beszélni az intézet munkájával kapcsolatban. Részt vesznek az erfurti virág- és zöldségkiállí- tásón. Elkészült az intézet kollektívájának segítségével a több mint 20 ezer holdra szóló zöldségtermesztési távlati terv. Május 16-ától Moszkvában nemzetközi konferencia lesz, amelyen az intézet igazgatója a gépi szedésre alkalmas paradicsom termesztéséről tart előadást. — Augusztus első felében nemzetközi paradicsomtermesztési értekezlet lesz az intézetben a KGST-országok képviselőinek részvételével. Mindezekből látszik, hogy a tudományos kutatók segítik a gyakorlatot és az intézet munkáját egyre jobban világszerte elismerik. K. S. MAR NÉHÁNV ÉVE, a vöröshagyma-termesztés Bács- Kiskun megyei lehetőségeinek kezdeti vizsgálata során kitűnt, hogy megyénk déli részén — mindenekelőtt a bajai járásban — minden adottság megvan e népgazdasági szempontból is fontos növény jelenleginél nagyobb arányú termesztésére. Szinte egyidőben a mezőgazdaság szocialista • átszervezésével, sor került a bajai járás nagy részén a vöröshagyma meghonosítására. Kezdetben nem kevés akadállyal kellett megküzdeni. Hiányzott mindenek előtt a termelési szakértelem, de híjával voltak a termelők a megfelelő minőségű és a jó fajtájú szaporító anyagnak is. Sikerült azonban két-három év leforgása alatt túljutni a kezdeti nehézségeken, s napjainkban kellő mennyiségű, jó minőségű, hőkezelt szaporítóanyag áll a termelők rendelkezésére, akik időközben tapasztalatokra tettek szert a termelésben is. MIN I) EZ azt eredményezte, hogy a múlt év végéig a bajai járás vöröshagymatermő területeinek a nagysága több mint a kétszei'esére emelkedett. Amíg 1961-ben csupán 420 holdon termett itt vöröshagyma, az idén mór 927 hold termésére kötöttek szerződést. Ezzel arányosan növekedett — járási átlagban 40-ről 93 mázsára — a terméshozam is. Sőt például a dávodi Augusztus 20, a hercegszántói Új Élet vagy a hartai Béke és Lenin Termelőszövetkezetben száz mázsát is meghaladó termésátlagot értek el tavaly. A termelés alapjai tehát megvannak a járásban, és a kellő termelési feltételek biztosítása után nem, túlzás arról beszélni, hogy itt „második Makót” lehet kialakítani. A terméshozam növelésének adta, Főállattenyésztő, a „lázmérővel“ Elegendő propán-bután gáz Hosszú kísérletezés után ma gyártott propán-bután gá2 már üzemszerűen, naponta 110 mennyisége lehetővé teszi, hogy —120 tonna propán-bután gázt 560 000 háztartást kapcsolhas- állít elő a hajdúszoboszlói föld- sanak be a szolgáltatásba, gázfeldolgozó üzem. Az üzem A ^épen a szerelők állandóan munkába allitasaval sikerült biz- „ ..... . . tosítani a teljes hazai igények j ellenőrzi a tartályparkot, fedezését, s az óv végére az itt 1 . (MTI foto Hadas-felvétel.) * A már nem éppen fiatal szak- | ember még öt hasonló méretű I füzetet szed elő az irodán. 1960- j.ban került ide ugyanis, s az öt I notesz: öt esztendő állattenyész- | tői mérföldköve. Előtte több ; mint egy évtizeden át állami I gazdaságban tevékenykedett; í mint főagronómus. Mi derül ki a teleírt lapokról? | — Jelenleg éves viszonylatban j 450 szarvasmarhánk van — so- ■ rolja. — Ezenkívül ezer sertés lés 5—600 juh található, öt évivel ezelőtt ennek áz egyötöde ; volt. Baromfival már második j éve nem foglalkozunk, a férő- | helyeket ]borjúnevelés céljára ; alakítottuk át. I Elosx-Ör a sertéstelepre me- I gyünk. Korszerű, hivalkodóan rangos férőhelyekre számítot- I tarn. S ehelyett? Bizony primi- i tív, szerfás, szalmatetős ólakat látni itt. A tsz építette ezeket ; mind, saját beruházással. Köz- I ben kiderül; a kezdetlegesség | burka alatt átgondolt célszerű- j ség húzódik meg. A 80 fórőhe- | lyes fiaztatót például — amely be nem fejezett négyszög-alakjával az ősi nomád szállásokra emlékeztet — sehonnan nem éri a szél. a malacok^ alatt ál- | landóan tiszta a szalma, s olyan i vastagon terítik a gondozók, hogy nz anyakoca is elbújhat benne. A téliesítés könnyein, egysze- ! rűen megoldható. A gondozók : pedig nemrégen lerakták a kis- | vasúti síneket is. s így a tápot a keverőhelytől minden kutri- cáig csillével szállíthatják. Természetesen a villany és a központi vízellátás megtalálható mind a sertés-, mind a szarvasmarhatelepen. Noha az utóbbi helyen is legtöbbnyire házilagos épületek vannak, már megvásárolták, s rövidesen felszerelik az állandóan hideg-meleg vizet szolgáltató . bojlert. Fürdési lehetőség, higiénia — ez ma már minden állattenyésztő telepnek nélkülözhetetlen tartozéka kell hogy legyen. De hűt milyenek is az eredmények? — Tavaly 180 hízómarhát adtunk át, zömmel exportra — mondja a főállattenyésztő. — Azonkívül 80 vemhes üszőt értékesítettünk, átlagosan kilencezer forintért. A Duna túlsó partján levő 400 holdas legelőnk módot ad az olcsó tartás ra. Eredményes volt a sertés- tenyésztés is, kocánként 14 malacot választottunk, s az átlagsúly 17 kiló volt. Majdnem 1100 hízót értékesítettünk. Megjegyzem, hogy a takarmányhiány nálunk ismeretlen fogalom, viszont sok növényi hulladékot, kukoricaszárat, aprókrumplit fel használunk; a silókukorica is jórészt másodvetésből ered. Van azért gond is. Főképp az. hogy a fiatalok nem túlságosan törekednek az állattenyésztési szakma felé. Holott a jövedelemre nem lehet panasz. Rendszeres havi bérezés van. az el számolás munkaegységben történik. Ez tavaly 50 forintot ért. Találomra megkérdezem Szalo- nik Béla növendékmarha-gondo- zótól, mennyi volt tavaly a munkaegységeinek száma. öt száztizenhét, feleli. A sertésgondozók pedig a súlygyarapodás, illetve a választási súly után részesednek. Nem rosszul. Például minden leválasztott kiló után három forintot kapnak. Az állattenyésztés bevételének idei terve: három és fél millió forint. A tsz összes bevételének az egyharmada. És Strig] József, kezében a bajai járás állattenyésztői által is ismert notesszel, bizakodik, hogy ezt minden nehézség nélkül elérik. Ezenkívül jövőre már az állami beruházásból is részesednek: 60 férőhelyes, korszerű fiaztató épül. H, D. alapvető feltétele a megfelelő szakszerűséggel végzett talaj előkészítés és a kellő állománysűrűség. Ha jól előkészített talajba holdanként legalább kétszázezer jó minőségű dughagyma kerül kiültetésre, jogosak a reménységek a magas termésátlagot illetően. A termelési önköltség esők - kentésének fő feltétele a gépesítés. ^ A MEGYÉBEN jelenleg néjy — Kovács—Bruder- féle — művelő gépsor van üzemben, s fo • lyamatban van további ki hagymaművelőgép beszerzése. Baján már épül a 100 vagon befogadóképességű korszerű du;'- hagyma-hőkezelő, amelyet míg ez évben üzembe helyeznek. Ugyanitt a későbbiekben felépítésre kerül egy 150 vagon befogadóképességű hagymaraktár is. A napokban előnyös intézkedés született a vöröshagyma felvásárlási árának módosításiról, ami bizonyára tovább növeli a termelési kedvet. A KÖVETELMÉNYEK és a lehetőségek együttes ismeretében bízvást elmondhatjuk, hogy összefogással, alapos és céltudatos tevékenységgel megvalósítható a kitűzött, feladat: megyénkben — mindenekelőtt pedig az erre legalkalmasabb bajai járásban — megteremteni a makóival vetekedő hagymatermesztő körzetet. J. T. Intézkedett az IKÜV Panaszos levelet kaptunk Nagy Elemér nevű -olvasónktól. A levélíró elmondta, hogy a múlt év őszén, a 9-es számú Autóközlekedési Vállalat tehergépkocsijával fuvaroztatott és miután a gépkocsivezető rosszul számolta el a tarifát, a vállalat felszólította: fizessen be az irodába személyesein 24 forintot. Ö azonban az egyszerűbb megoldást választotta és a — munkahelyéhez közelebb eső — postán, csekken fizette be a szóban forgó összeget a vállalat egyszámlájára, január 6-án. Ennek ellenére n^nrégiben ismételten felszólították — most már egy meglehetősen zord hangú levélben —, hogy rendezze tartozását, mert ellenkező esetben bírósági útra terelik az ügyet. Olvasónk egyrészt — teljesen érthetően — azt kifogásolta, hogy olyasmit követednek tőle, amivel nem tartozik. Másrészt javaslatot tett az úgynevezett „hiánylatok'’ behajtásának az ésszerűsítésére. Véleménye szerint helyes lenne, ha az első — és a jelenleginél udvariasabb hangú — felszólításhoz egy előre kitöltött csekket is mellékelne a vállalat. Így ugyanis megkímélné az ügyfelét attól, hogy munkaidőben kizarándokoljon a város központjától távoleső irodába. Ezt annál is inkább megtehetné, mert a „hiánylat” nem az ügyfél, hanem a gépkocsivezető, azaz a vállalat hibájából származik. Természetesen, az sem hagyható figyelmen kívül —• írja Nagy Elemér —, hogy az ügyvitel tökéletesítése nyomán gyorsabban jutna pénzéhez az AKÖV és elejét lehetne venni sok „filléres”P emek. A panasszal felkerestük Börcsök Istvánt, a vállalat áruforgalmi osztályának a vezetőjét, aki teljes mértékben egyetértett olvasónkkal és megkért bennünket arra, hogy tolmácsoljuk a következőket: A kritikus összeg valóban beérkezett a vállalat címére január 8-án. Adminisztrációs hiba folvtán — és ezt csak részben magyarázza a könyvelés év eleji túlterheltsége — azonban nem értesítették az illetékes előadót erről. Így fordulhatott elő, hogy teljesen feleslegesen, a második felszólítást is kiküldték. Ezért ügyfelük elnézését kérik, és természetesen intézkednek, hogy ne kerüljön bíróság elé a dolog. Köszönik az ügyvitel módosítására tett javaslatot is, amit a közeljövőben bevezetnek, pontosan úgy, a bog Nagy Elemér kérte. Végül arról I tájékoztatott bennünket az osztá; vezető, hogy miután elég gyakran előfordul, hogy az adminisztráci ban jaratlan gépkocsivezetők ner, jól számolják el a magánfuvar tar fáját és emiatt utólag kell visszatéríteni, vagy behajtani a különbö- zetet, felsőbb szinten már foglalkoznak az elszámolási rendszer alapvető módosításával. Mindehhez csak ennyit füziinF hozza: dicséretes a 9-es számú Autó közlekedési Vállalat gyors intézkedése. De vajon nem lehetett volna ésszerűsíteni az adminisztrációt olvasónk panasza, illetve közben járásunk nélkül is? B, ü. / » Makóval vetekedve... A világ minden tájáról érkezett leveleket olvasgatom dr. Mészöly Gyulánál a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatójánál. Az írások főként az intézet paradicsomfajtáit dicsérik. Nézzük csak az egyiket! íme, egy kaliforniai magtermeltető tröszt kereskedelmi vezetőjének véleménye. Ez a Lawrence Robinson nevű kereskedő a következőket írja: . . A mi doktor O. Pearson- unkat a paradicsom és paprika ügyekben Amerika vezető szakértőjének tekintik. Dr. Pearson nagyon nyíltan és őszintén kijelentette, hogy az On által küldött paradicsom minden eddig bárhonnan behozott anyagnál különbnek bizonyult. Szerfelett dicsérte az ön munkáját, szinte nem tudott eleget mondani róla. Ennek végtelen megörül. tem, mert eddig is úgy éreztem. hogy ön jelentős, kivételes munkát végez, a gépi szedé- sű paradicsom előállítása terén .,.” Ez utóbbi mondat különösen megragad és megkérdezem dr. Mészöly Gyulát, mondjon néhány szót erről; — Harminc olyan törzsünk, vagyis kialakulóban levő fajtánk van, amelyet alkalmasnak találunk gépi szedésre. Természetesen a fajtákhoz megfelelő szerkezetre is szükség van, amely leszedi a termést. Ezzel is foglalkozunk. Szeretnénk az idén saját műhelyünkben létrehozni egy paradicsomszedésre alkalmas konstrukciót. Ez annál is inkább fontos, mert nálunk általában ott van a hiba, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben nincs elegendő munba- srő a termés leszedésére. Emiatt ennek egy része elpusztul. — Tudomásom szerint külföldön vannak már ilyen gépek — vetem közbe. — Nem volna ésszerűbb egy ilyen gépet behozni? — Ez nem rajtunk múlik. Vadban az Egyesült Államokban óbb gépgyár készít már para- ji cső mszedő gépeket, amelyek gén jól beváltak. Kétségtelen, íönnyebb lenne a mi helyzetink. ha rendelkezésünkre állna ilyen szerkezet. Egyelőre izon igyekszünk, hogy magunl^ illítsunk elő. A gépi szedésre alkalmas fájók előállítását meggyorsítja, rogy két generációban folyik a nemesítés, télen az üvegházakA bekötött vastag jegyzetfüzet, tele mindenféle számokkal, táblázatokkal, Strigl Józsefé, az érsekcsanádi Búzakalász Tsz főállattenyésztőjéé. Ö így nevezi: a lázmérő. Az első hallásra meghökkentő titulus nem minden alap nélkül való. A füzetben szereplő adatokkal valóban az állattenyésztés eredményeinek, gondjainak ,,lázát” ínéri minden hónapban. A legaprólékosabb költségszámítások találhatók meg itt, amelyek alapjául szolgál egyrészt a felhasznált takarmányok meny- nyisége, másrészt a súlygyarapodás és a tejhozam.
