Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

Szülői tévedések AZOKNÁL a családoknál, ahol általános, vagy középis­kolát végző fiú, lány van, a napokban lezajlottak a nagy beszélgetések, eldőlt, hogy mi legyen a gyerekből, hol tanul­jon tovább. A döntés nem min­denhol ment simán. Voltak szülők, akik más pályát, hivatást szántak a gyereküknek, mint amihez a fiataloknak hajlama, kedve volt. Ebből természetesen viták ke­letkeztek és bizony nem egy­szer a szülői tekintélyt, a han­gosabb apai, anyai szót kellett latba vetni a cél elérése érde­kében. Ha elmarasztaljuk ezt a fel­fogást, nem azért tesszük, mert kifogásoljuk a szülőknek azt a törekvését, hogy a tapasztal­tabb jogán beleszólnak gyer­mekeik pályaválasztásába. Ez természetes dolog. Tévedésük abban nyilvánul meg, hogy az erre való törekvésnél sokszor figyelmen kívül hagyják az „alany” vágyait, szándékait, elképzeléseit és nemegyszer képességét, rátermettségét is. Ezzel éppen az ellenkezőjét érik el annak, mint amit akartak. Egyes szülők már az első osz­tályba való behatáskor „el- jegyzik” a gyereket az orvosi, mérnöki pályával és ennek ér­dekében különböző módszerek­kel arra ösztönzik, hogy bi­zonyítványába az ötös osztály­zaton kívül más ne kerüljön. A törekvés önmagáiban szép és dicséretes. De találkoztam olyan asszonnyal, aki kétségbe­esetten magyarázta, hogy ne­gyedikes kisfia földrajzból né­gyest vitt haza. Az a gyerek — mondta —, aki eddig csupa ötössel dicsekedhetett és az apja olyan büszke volt rá, hogy minden ötösért egy tízessel fi­zetett. A négyes miatt sirán­kozva az asszony nekem sze­gezte a meglepő kérdést: — Mit csináljak vele? Megver­jem, fogadjak mellé házitaní­tót, könyörögjek neki? De lát­va, hogy nem érzem át „tra­gikus" helyzetét — otthagyott. Nos, az ilyen nevelési mód­szer az érettségi előtt álló, vagy a nyolcadik osztályt be­fejező gyerek további sorsának eldöntésénél „csapódik le” és vitában, sokszor komoly össze­tűzésben jelentkezik. A szü­lők tévedése ott van, hogy sok­szor kifejezett akarata ellené­re is orvost, mérnököt, atom­fizikust, közgazdászt, hegedű- művészt akarnak neveim a gyerekből, holott nem mindenki születik zseninek, s egy jó szak­ember, legyen bár ka­zánkovács, motorszerelő, esztergályos, éppen olyan hasznos tagja a társada­lomnak, mint bárki más. VANNAK GYEREKEK, akik eleve nem is akarnak szellemi foglalkozásúak lenni. Nem ne­vezem meg a családot, ahol az „egy szem” gyereket minden­áron taníttatni akarták. A fiú közepesen elvégezte a nyolc általánost és engedve a szülői kényszernek, középiskolába iratkozott. Az első év után azonban szabályosan fellázadt és elment ipari tanulónak. A szülők egy hétig sírtak, mert „milyen szép lett volna, ha Bélából orvos lesz”. A „gye­rek” ma már húszéves és a legjobb villanyszerelők között tartják számon a városban. Ren­geteg szakkönyvet olvas, folyó­iratokat tanulmányoz és azon gondolkozik, hogy beiratkozik a villamosipari technikumba. A szülők ma már büszkék a fiúra, aki negyedévenként szép jutalmakat, okleveleket visz haza és mindenhol példaként emlegetik. Ismerek olyan bölcsész pro­fesszort, akinek a fia megszö­kött az egyetemről, hogy moz­donyvezető lehessen. Az apa eleinte azon gondolkozott: ki­tagadja a fiút, s ezt csak azért nem tette meg, mert őrá ve­tett volna rossz fényt. Már csak akkor találkoztak, amikor a fiú mesterlevéllel hazaállí­tott, Ma Diesel-mozdonyt ve­zet és nincs nála boldogabb, elégedettebb ember. AKKOR tévednek tehát a szülők, amikor saját elképzelé­seiket a gyerekkel akarják megvalósíttatni. Megfeledkez­nek arról, vagy nem akarják tudomásul venni, hogy — kü­lönösen középiskolás korban — a fiúnak, lánynak többé-kevésbé reális el­képzelése van a szak­mákról, hivatásokról, s olyan kialakult véle­ménnyel bír, amit nem lehet egyszerűen figyel­men kívül hagyni, és különböző képességekkel rendelkeznek, egyéni elgondo­lásokat táplálnak magukban az életről, munkáról. S ezt a szülőknek mindenképpen fi­gyelembe kell venni. Gál Sándor Jótékony ötletek Bú torgy á-rbásujiík vitathatatlanul sokat fejlődött az elmúlt években.. Természetesen akad még miit szé­píteni bútoraink külsején, javíta­ni a minőségén, egészében véve mégis a fejlődés jelei tapasztalha­tók. Sok esetben még büszkeséget is érezhetünk egy-egy jól sikerült berendezésék láttán.: ..Külföldön is megállná a helyét!” Elgyre inkább előtérbe kerülnék a sima. egyszerű formáik, a kárpitozás derűsen pasz­tell, vagy újat kereső en merész színfoltjai. A tervezők javarésze esztétikai tökéletességre törekszik. A stziépség örömét bevinni a lakásba — olyan elgondolás ez, amely méltán meg­érdemel minden dicséretet, hiszen többek között a népművelés is ezt tűzte ki egyik feladatul. A szépsé­get, amely azonban kényelemmel is ! párosul. Ez utóbbi megvalósítása többnyire nem igényel különösebb ! erőfeszítést,, csak egy parányi öt- ! letet, ötletet, amely merész for­mába csomagolja a kis asztal prak­tikusan szétnyitható szárnyait, ra­vaszul szerkesztett falapodéba építi be mindazt — tv-t, rádiót, ruhás, fehérnemű« szekrényt — ami kü- lön-külön elhelyezve csak a helyet rabolná az amúgyis szűk lakásban. Jótékony ötlet például a képem látható megoldás is. A síma heve­rőben nincs semmi különleges. De az olvasni, kényelmesen pihenni óhajtó tulajdonos könnyen, egyet­len mozdulattal változtatni tud a háromrészes laticell matrac hely­zetén. Szép és jó ötlet. V. Zs. HETI ÉTREND HÉTFŐ: Erőleves (marhacsontból), krumplifőzelék borsosa«, Tü­körtojás, vasárnapi tésztamaradék, KEDD: Zoldbabaleves, lecsó virslivel, alma. SZERDA: Bográcsgulyás, juhtúrós galuska, almakompot. CSÜTÖRTÖK: Gombaleves, tökfőzelék, sült sertésoldalas, ma­dárfej. PÉNTEK: Paradicsomleves zöldséges rizseshús, céklánál a**, SZOMBAT: Szalonnás sültburgonya, fejessaláta. VASÁRNAP: Májgombócleves, csirkesült, szalm«ikr»Mnph, ba­rack befőtt, kr émesle p ény. RECEPTEK Mosási bemutató \ Kecskeméten Több s«*z kecskeméti haá­„sziny vett részt kedden a rtákócZi úti háztartási bolt mosási bemutatóján, ahol az Egyesült Vegyiművek szakem­berei (ismertették a legújabb mosószerek helyes használa­tát. Mindenekelőtt azt tanulhat­ta meg a hallgatóság, hogy a különböző textíliák tisztításá­hoz más-más összetételű mo­sószer ! készül. A pamutból, lenből, kender­ből szjövött anyagok — férfi­ing. ágynemű, törülköző — mosásához a már ismert Duna és Rapid mellett újdonság a fehérítő hatású Optima és Lu­na mosópor. Mellettük felesle­ges a Hypo használata, ami különben is roncsolja a ros­tokat rövid időn belül tönk­re teszi a ruhaneműt. A szeny- nyezettebb darabok könnyeb­ben moshatók előzetes áztatás után, ehhez készül a Flóra áztatószer. A finom fehérnemű: gyap­jú, selyem, műselyem, műszá­las anyagok tisztításához az eddig használt Tisztaság és Rádión mosóporokon kívül legalkalmasabbak az Unimó, Mos 6 és a Fax illatosított mosószerek. Univerzális szer az Álba és Ultra mosópaszta, mindenféle anyagihoz használható. Fontos tudni, higy az Asz- szonydícséreten kívül semmi­lyen mosóporhoz szappant, vagy más/ lúgos szert keverni nem szabad, mert hatástala­nítja. Különösen káros a mű­szálba holmikat — például ny­lon inget —szappannal mos­ni, mert besárgulnak. Néhány most forgalomba ke­rült új tisztítószer helyes hasz­nálata is bemutatásra került. Az Extra szőnyeg- és kárpit- tisztítót kefével vékonyan kell az anyagra kenni, miközben dús habot képez. Előnye, hogy a lemosásához nem szük­séges vizet használni, mint az elődjénél, tehát nem rongálja a rugókat. A most divatos, úgynevezett dörzsölt bútorok tisztításához készült a Verseny bútorpaszta. Űj folttisztítószer is került forgalomba Ultra néven, amely szövetanyagból mindenféle pe­csétet eltávolít. Légy, szúnyog, svábbogár ir­tására használható — ember­re és melegvérű állatra nem veszélyes — permetezőszer, a Solutox, melyhez a háztartási boltokban kis fúvócső is kap­ható. D. Zs. Zöldséges rizseshús: Hozzávalók (4 személyre): 40 deka sertéshús., 24 deka rizs, 8 deka zsír, 20 deka ve­gyes zöldség, kis csomó zöldpetre­zselyem, törött bors, só. A húst apró kockákra vágjuk és feltesszük főni egy liter víziben. Ha forr, leszedjük a habját és az ap­ró kockákra vágott vegyes zöld­séget hozzátéve sózzuk, bonsozz.uk, majd lefedve szép lassan puháira főzzük. A megmosott és leszűrt rizst a 8 deka zsíron jól átforrósítjuk, ha sárgulni kezd. hozzáadjuk a finom­ra vagdalt zöldpetrezselymet és be­lekeverjük a zöldséges húst a le­véllel együtt. Lefedj ük, sütőbe tesszük, 15—20 percig pároljuk, míg a rúzs szépen megdagad. A hús leve neon lehet több a rizs kétszeresénél Szalonnás sültburgonya: Hozzá­valók: 8*0 deka burgonya, lö deka füstölt szalonna, käs csomó zöldpet­rezselyem, törött bors, só. A szalonnát apró kockákra vág­juk és serpenyőben ki olvasztjuk. Zsírját leszűrjük egy sütőtepsibe, ebbe rakjuk a megtisztított, meg­mosott és gerezdekre vágott búr gonyát. Forró ßütöben — közben kevergetve — szép pirosra sütjük Végül megborsozzuk, megsózzuk hozzáadjuk a kiolvasztott szalonnái jól összekeverjük, és forrón adjui asztalra. Juhtúrós galuska: Hozzávalók személyre): Fél kiló liszt, 2 tojás 15 deka juhtúró, 4 deka vaj, 2 de ci tejföl, 6 deka füstölt szalonna Feltesszük a vizet a galuska ki' főzéséhez, a sütőt átmelegítjük. / lisztet 5 deka juh túróval és a vaj­jal összemorzsoljuk, hozzáadjuk a felütött tojást és annyi vizet keve­rünk bele, hogy közepes kemény­ségű galuskatésztát kapjunk. A forrásban levő vízbe galuskákat szaggatunk deszkáról. Amikor a ga­luskák feljönnek a víz tetejére, leszűrjük. Kockáira vágott és meg- pirosított füstölt szalonnával, va­lamint kisült zsírjával összekever­jük. Tűzálló tálba rakjuk a szalon- nás galuskát, tetejére morzsoljuk £ megmaradt 10 deka juh túrót, meg- locsoiljuk tejföllel, és forró sütő ben jól átforrósítjuk, esetleg kis­sé megpirítjuk. Krémes lepény: Hozzávalóik:: 31 deka liszt, 30 deka vaj. 1 tojás- sárgája, egy evőkanálnyi rum ugyanannyi citromlé, egy mokka- kan á Íny i eó. Az anyagból leveles, vajas tész­tát készítünk. A negyedszeri haj­togatás és pihentetés után a tész­táit kinyújtjuk úgy, hogy két egy forma lepény legyen belőle, ame ly-eket a forró sütőben szép vilá gos ropogósra kisütünk. A kisül két lepény közül az egyikre fel kenjük a krémet, a másikat rá helyezzük, majd vizes késsel tel vágjuk. Porcukorral behintve tá laljuk. A lepény krémje: 4 tojás sál gájáit és 4 deci tejet, a vaníliát, deka lisztet és 15 deka cukro hab üstben állandó keverés mellet felfőzzük, s ha a tűzről levettük 6 tojás fehérjének 5 deka cukorra felvert kemény habját belekavar juk. Ha ez megtörtént, azon mele gen a lepényre öntjük és a lopén; másik részét is rátesszük. Testtartási rendellenességek — gyermekkorban Egészségtelen fejlődési fo­lyamat eredményeként nem­csak a szervezet tartó berende­zéseiben: a csontokban, inak­ban, izmokban és ízületekben jelentkezhetnek károsodások. a rossz testtartás, s emiatt a belső szervek elhelyez­kedése és összenyomódása as egész szervezetet káro­síthatja. Az ember testtartása függ a csontok állapotától, az izmok feszülésétől, de ezeken túlme­nően az egyén életkorától, al­katától, erőkészletétől és lelki­állapotától is. A jó testtartás­ra az a jellemző, hogy a fej és a törzs egyenesen áll, a vál- lak és lapockák egyforma ma­gasak, a lapockák hozzásímul- nak a gerincoszlophoz, a mell­kas valamelyest kifeszült, a has viszont nem öblösödik előre. Az egész testtartásra jellemző, hogy minden kény- szeredettségtől mentes. Mindez természetesen csak a felnőtt emberre érvényes, a gyermekek testtartása egészen más, és hosszú fejlődés ered­ményeként éri el a fent em­lített jellemzőket. A fejlődés­be azonban — főként gyer­mek- és serdülőkorban — hi­bák csúszhatnak, és ezeknek egy életre szőlő következmé­nyei lehetnek. Ilyen szempont­ból különösen három kritikus időszak alatt kell ügyel­nünk gyermekeink testi fejlődésére. Az első veszélyes időszak a .támasztószövetek szempontjá­ból a csecsemőkor negyedik hónapjában kezdődik és az ölési, illetve állási perióduson túl terjed. Ilyenkor, az állás és járás megtanulásával ala­kul ki a gerincoszlop jelleg­zetes görbülete. Ha a csecse­mőt túl korán ültetik, vagy állandóan karon hordják, a viszonylag még puha gerinc­oszlop a korai igénybevétel folytán elgörbülhet. A következő kritikus idő­szak öttől hétéves korig ter­jed. Ekkor változik át a kis­gyermek gömbölyű, puha és telt alakja az iskolásgyermek vékonyabb, nyúlánkabb alak­jára. E változás következté­ben a gyermek szervezete min­denféle környezeti befolyásra érzékennyé válik. A hosszas ülőhelyzet a térd- és könyök­ízület behajtása miatt gátolja a test jó vérellátását is. Ért­hető tehát, hogy így a gyér* mékék könnyen elfáradnak és pihenő testtartásba süllyed­nek. Fokozódik ilyenkor a gerincoszlop görbülete, a mell­kas elől belapul, a vállak elő­re éi> lefelé lógnak, a has elő­re kiöblösödik. Tíz és tizenhat év között a gyermek és az ifjú támszöve- teit szintén veszély fenyegeti. Ilyenkor meggyorsul a növe­kedés, és ez az egész szervezetet az érési folyamatra állítja be. A korral együtt járó fokozot­tabb érzékenység hátrányos lehet a támasztószövetekre. Éppen ezért a célszerű és jó iskolai, otthoni bútorok, megvilágítás mellett fon­tos védelem a rossz test­tartás ellen az iskolai test- nevelési oktatás, vagy a tanítás utáni testmozgás. Ez erősíti az izmokat, inakat, anélkül, hogy egyoldalúan ter­helné meg a szervezetet. Ha pedig a hiba már fellépett, de nem hatalmasodott el, még mindig van segítség. Megfe­lelő sportágak kijelölésével (úszás, könnyű atlétika) vagy gyógytomával javítható ki a kezdeti hiba. De ehhez már természetesen ortopédorvos ta­nácsára van szükség. H. J.

Next

/
Thumbnails
Contents