Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-03 / 52. szám

1966. március 3. csütörtök 5, oldal Kincset érő tapasztalatok Valóban tárháza a kincset érő tapasztalatoknak egy sok éve dolgozó propagandista áldoza­tos munkával telt múltja. Űtját nem kísérik látványos sikerek, mert eredményei nem mérhetők kilóval és méterrel, még tanul­mányi átlagokkal sem, mint a pedagógusé. Semmi kézzelfog­ható haszna sincs a türelmes és időt rabló munkából, mert amit vállalt, fizetség nélkül teszi; el­ismerést, köszönetét talán nem is vár érte. Egy jó felelet, az érdeklődés hallgatói szemében, a hozzászó­lásokban bővelkedő szeminá­rium, amikor látja, hogy megér­tették a tanultakat — ennyi a fizetsége. Haszna pedig legfel­jebb csak a gyarapodás ember- ismeretben, s az a sok-sok ta-' pasztalat, amire évek hosszú so­rán szert tesz. ÚJ OKTATÁSI FORMA Ilyen propagandista Czinkóczi Pál Dunavecsén. Már 17 éve elő­adó és szemináriumvezető. Az idén A szocializmus építésének kérdései tanfolyamot vezeti. Ez a tanfolyam az alapfokú párt- oktatás egyik formája. Még új ebben az évadban vezették be először. A megyei pártbizottság mun- ; katársai, Papes Béla és Bodor i Jenő elvtárs most éppen arról érdeklődnek Czinkóczi elvtárstól, milyenek az első esztendő ta­pasztalatai. MINDENKIVEL MEGÉRTÉS — Harmincán vagyunk. Erő- i sen széthúzódott a „mezőny”. Néhelyikük most vesz részt elő­ször pártoktatásban, mások már évek óta járnak és jó néhány különféle tanfolyamot elvégez­tek. De a mostani anyag nekik is új? * — Legalább is ilyen össze­állításban igen. S jó is, hogy el­végzik, mielőtt feljebb lépnének. Mert jövőre mindenképpen ma­gasabb fokra kell őket beoszta­ni, az alapfokot már kinőtték ... Persze nekem nehezebb így a munka, mert úgy kell irányíta­nom a foglalkozásokat, hogy ők se unják, ugyanakkor a kezdők is értsék. De akarnak-e a haladók to­vább tanulni? — Bizony egyik-másik nem nagyon. Ügy ül a helyén, mint­ha neki már semmi tanúin ivalója nem lenne... KEDVES ÉS TANULSÁGOS EMLÉKEK Czinkóczi elvtárs mesélni kezd apró történeteket hallgatóiról. Belemelegszik, látható élvezet­tel mondja el megfigyeléseit, a szeme élénken csillog. Sokat foglalkoztatják ezek az esetek, mert ezekből szűri le következ­tetéseit, hogy kivel hogyan fog­lalkozzon. — Janikám, de új még a tan­könyved, mondom a múltkor az egyiknek. Nézd, az enyém már milyen megviselt. Aztán együtt nézegettük végig a többiét is. Sorra meglátszott a könyveken, hogy ki szól ritkán a szeminá­riumon. — Akadnak olyanok is, akik ha felszólalnak, fújják, mond­ják, de éppen nem az anyagot. A rutinra építenek. Újságból, rádióból, korábbi tanfolyamok­ról felszedtek egyet s mást, s azt hiszik, abból már megélnek. — Nekem bizony — folytat­ja — bevallom, sokkal kedve­sebbek azok, akik bár törik ma­gukat, nehezen boldogulnak még. Nem szokták a beszédet, akadoznak, izzadnak, de jelent­keznek, mondják. Mert akarat van bennük, ők csakugyan azért járnak a tanfolyamra, mert ta­nulni akarnak... — Mindenkivel másképp kell foglalkozni A múltkor ellenőrzést kaptunk a járástól. Felszólítot­tam az egyik elvtársnőt. Szor­galmas, mindig készül. Most I csak irult, pirult, egy szót ke tu- | dott kinyögni. Aztán könnyes! szemmel kiszaladt... öt és a I hasonlókat tehát arra is meg kell tanítanunk, hogy hogyan küzdjók le a gátlásaikat, merje­nek beszélni... A „MIT” ÉS A „HOGYAN” A pártoktatás valóban nem­csak ismeretközlés, hanem a mozgalom iskolája. Nemcsak ta­nítás, hanem meggyőzés. És az a cél, hogy a hallgatók meg- j szerezzék mások meggyőzésének a képességét is. Éppen ezért ke­rülik a szemináriumokon az anyag puszta számonkérését; a megszerzett ismereteknek viták­ban, harcban kell kiállniuk a próbát. A legjobb propagandisták pe­dig még ennél is többre törek- ] szenek. Czinkóczi elvtárs pél­dául, amikor a hallgatóit kérdez­geti, a „mit” mellett a „hogyan”- j ra is figyel. Türelmesen gyom- lálgatja a beszédben és írásban [ ejtett hibákat. OKOS JAVASLATOK \ Ám hallgassuk tovább őt ma­gát: A megyei pártbizottság mun­katársai szervezeti kérdésekről érdeklődnek. — Az idén nagy késéssel ér­keznek az oktatási anyagok. Pe­dig soha ilyen pontosan nem fizették be a hallgatók a köny­vek árát. Ez nagy hiba, fenn­akadásokat okoz. Holott igye­kezni kellene, mert úgy látom most korán tavaszodik, s akkor aztán falun megáll a pártokta­tás. Nem hagy rá időt a munka a földeken. ... Úgy igyekszünk a késést áthidalni, hogy ismé­teljük az eddigi tananyagot, vagy megbeszéljük a helyi prob­lémákat., — Többet kellene törődni a szemléltetéssel is. A tankönyv­ben ugyan van már néhány áb­ra, grafikon, de ezenkívül úgy­szólván semmi. Pedig a kép jobban megmarad. Jóízűen elmosolyodik: — Régebben még csak segí­tettünk valahogy magunkon. A pártbizottságon mindig akadt egy csomó táblázat, térkép ... Szó nélkül elvittük, senki se ke­reste. De most már olyan rend van, hogy így „szerezni” nem lehet... A tankönyvekkel együtt nagyméretű plakátsoro­zatokat kellene kiadni. Akár vé­kony papíron is, legfeljebb be lehetne kötni az egészet egy nagy kartontáblába. — Nagyon jól használhatnánk a diafilmeket. Ez érdekes és nem is költséges módja a szem­léltetésnek. Az oktatás más te­rületein mindjobban terjed, nem értem, hogy mi még miért nem használjuk. JÓL SZOLGÁLNI A PÁRTOT A világszövetség felhívása a nőkhöz — Végül még egy észrevétel a propagandisták részére rend­szeresen megtartott tájékoztató előadásokról: — Jók, kellenek — mondja Czinkóczi elvtárs — kár, hogy néhányan lelkifurdalás nélkül távol maradnak. Arra azért sze­retném felhívni az elvtársak fi­gyelmét, hogy néha túlságosan sokat képzelnek rólunk. Ma igen sok szó esik a pártoktatásban közgazdaságról. Ezek persze bo­nyolult, nehéz kérdések. A tájé­koztató is esetenkint olyan ma­gaszintű, hogy mi, propagandis­ták, akik nem vagyunk szakem­berek, mi sem nagyon értjük. Ez így nem jó segítség. A tájékoz­tatás azt mutassa meg, hogy i mint lehet bonyolult kérdésekről egyszerűen, érthetően szólni, a ! közgazdaságilag képzetlen em- ! bereknek is érthetően beszélni... Tapasztalatok, vélemények, öt- i letek gazdagon áradnak Czinkóczi Pál elvtársból. Azt | mondták róla a járási pártbi- j zott Ságon: az egyik legjobb pro­pagandistánk. Valóban. Sok ha­sonló társával együtt ő az, aki­re mindig számítani lehet, aki sohasem követelőzik, nem vár jutalmat, dolgozik fáradhatatla­nul, csendben. Miért? Mert életeleme a mun­ka, a hűség, a tudat, hogy jól szolgálta a pártot. Mester László A Szakszervezeti Világszövet­ség titkársága a március 8-i Nemzetközi Nőnap alkalmából közzétett nyilatkozatában szívé­lyes üdvözletét küldte az egész világ dolgozó nőinek. Az SZVSZ elengedhetetlennek tartja, hogy a nők állandó küz­delmet folytassanak helyzetük megjavításáért, s ezért úgy dön­tött, hogy nemzetközi szakszer­vezeti konzultatív bizottságot hoz létre a dolgozó nők helyze­tének tanulmányozására. A bi­zottság még ebben az évben ülést tart A Szakszervezeti Világszövet­ség felhívással fordul minden dolgozó férfihoz és nőhöz, hogy a március 8-i Nemzetközi Nő­napon tegyen tanúságot szoli­daritásáról, a jobb életért, a ha­ladásért, a szabadságért és bé­kéért, az imperializmus, a kolo- nializmus és a neokolonializmus ellen vívott harcban. (MTI) Az ég kulcsa Magyarul beszélő, színes szovjet film Az ég: az azúrkék mennybolt, és átvitt értelemben a szerelme­sek mennyországa is. Kirillov Szakmunkásiskolából gimnáziumba A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint, még ebben az oktatási évben megje­lenik az a rendelkezés, amely szabályozza az átlépést a szak­munkásképző iskolából a dolgo­zók szakközépiskolájába, illetve a dolgozók gimnáziumába. A hagyományos szakmunkástanuló­iskolából kikerülő fiatalok — a tervek szerint — különbözeti vizsgával folytathatják tanul­mányaikat, az emelt szintű szak­munkásképző iskolában végzők pedig közvetlenül, időbeszámí­tással tanulhatnak tovább a dol­gozók középiskolájában. vagy I gimnáziumában, j A különbözeti vizsgaanyag ki- i dolgozása már megkezdődött. 1 Azok a fiatalok, akik ősszel szakmunkásképző-iskolában kez­dik tanulmányaikat, számolhat­nak azzal, hogy három év el­teltével folytathatják ismereteik gyarapítását a dolgozók szak- középiskolájában, vagy gimná­ziumában. Az 1966—67-es tan­évben a dolgozók gimnáziumá­ba való átlépés lehetőségével már egyaránt élhetnek a szak­munkástanuló-intézetekben ko­rábban végzett fiatalok és az onnan most kikerülők, az 1967— 1968-as oktatási évtől pedig meg­nyílik az átlépés lehetősége a dolgozók szakközépiskolájába is. Mindez azért szükséges, mert a jövőben — a népgazdasági ér­dekek is így kívánják — foko­zatosan emelkedik majd azoknak a fiataloknak a száma, akik az általános iskola elvégzése után szakmunkásképző-intézetben ta­nulnak tovább, de középiskolai műveltséget is akarnak szerez­ni. A tervbe vett új intézkedé­sek módot nyújtanak arra, hogy ezek a diákfiatalok minél ke­vesebb nehézséggel és minél rövidebb idő alatt jussanak kö­zépiskolai végzettséghez. (MTI) Segítőtárs: a magnetofon A Kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium nemrégiben vásá­rolt egy magnetofont. A készü­lékkel többféle kívánságnak is eleget tesznek. Osztályfőnöki órán neves szakemberek elő­adását forgatják le a pályavá­lasztásról, továbbá a nyelvok- atásban kísérleteznek a beve­zetésével. Az új orosz nyelvkönyv anya­ihoz alkalmazkodó tekercse- et kapott az iskola, amelyeket helyes kiejtés tanításában yekeznek eredményesen fel- asználni. Képünkön; Az I/c osztályban a magnetofon segít­ségével tart orosz órát Jakab Lajos tanár. Csendes Éva felel a kérdésekre. hadnagy, a tisztiiskolát fi i en végzett pilóta a levegőeget már birtokba vette, de csúfos kudar­cot vall minden törekvése, hogy meghódítása Ányát a bájos, fia­tal orvostanhallgatót. Kedves, mulatságos, rengeteg bonyodalommal tűzdelt történet a két szerelmes egymásra talá­lása. Bolondos ifjúság, csetlő-bot- ló hőskölés, kedves tréfák, félre­értések mozgalmas bonyodalmak teszik kellemessé, szórakoztató­vá ezt a filmet. A két szerelmes útjában mindig ott cselleng Szemjon, aki akkor is bajt ke­ver, ha jót akar. A mai szovjet ifjúság életének egy üdítő darabkája a kijevi stú­dióban 1964-ben készült film. Márciusban: Mickiewicz-bemutató Újabb bemutatókra készül a Kecskeméti Városi Művelődési Ház Kelemen László Irodalmi Színpada. A nagy lengyel köl­tő, — ahogy nálunk ismerik: „a lengyel Petőfi” — Adam Mickiewicz verseiből összeállí­tott, egész estét betöltő műsort adnak elő március elején, Ro­mantika címmel. Ugyancsak márciusban a vá­rosi KISZ-bizottság „Vádoljuk az imperializmust!” címmel nagygyűléseket tart. Az irodal­mi színpad az alkalomra össze­állított „Halhatatlan hazám, Vietnam” című műsorral vesz részt ezeken a gyűléseken. Az utóbbi időben egyébként megváltozott az irodalmi szín­pad belső munkája. Nagyobb gondot fordítanak a tagok kép­zésére, többet foglalkoznak a színpadtechnikával, az irodalmi színpad elméleti kérdéseivel, esztétikával, módszertannal. Még ebben a tanévben széles körű tagtoborzást in­dít a Kelemen László Iro­dalmi Színpad. Elsősorban a felsőfokú oktatási intézmé­nyekből, és az üzemekből sze­retnének minél több műkedvelőt megnyerni a színpadnak. A je­lenlegi 18-as létszám nagyon ke­vés. Annyi taggal szeretnének dolgozni, hogy párhuzamosan, egyszerre két műsorral is szere­pelhessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents