Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-26 / 72. szám
Fél évtized gazdag alkotó munkája a számok tükrében A Kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola (Folytatás az 1. oldalról.) lati férőhelyek létesítésére éí mezőgazdasági gépek vásárlására is. A megye szocialista kereskedelmébe 1961-től 1965-ig köze] 300 millió forintot ruháztunk be. Ebből 37 millió forintba került a kecskeméti Arany'nomok Szálloda, 18 millió forintért pedig 17 nagy- és kiskereskedelmi raktár létesült. Az egészségügyi hálózat fejlesztésére megyénkben állami beruházásból közel 75 millió forintot fordítottak, amelyből 29 millió forintba került a kalocsai 300 ágyas tüdőkórház és 10 millió forintba a kecskeméti KÖJALL-székház. Ezenkívül a tervidőszakban 2,8 milliárd forint jutott kommunális beruházásokra. Ipar Megyénk szocialista iparának termelése a tervidőszakban csaknem megkétszereződött. Ezt jelentősen elősegítette az új ipartelepek létesítése, amelyet elsősorban a mezőgazdaságból az iparba áramló munkaerő foglalkoztatása tett szükségessé. A fejlődés hatására a szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1960-tól 1965-ig 29 ezerről 42 ezerre (49 százalékkal) növekedett. Különösen gyors ütemben fejlődött a tanácsi ipar. összes foglalkoztatottjainak száma négyezerről nyolcezerre, termelése pedig közel két és félszeresére növekedett az elmúlt ót év alatt. A termelékenység az öt év összességében kedvezőtlenül alakult, mert megyénk szocialista iparában a termelés emelkedédésére. míg 65 százalék a létszám emelkedésére. A tervidőszak utolsó évében azonban — a helyesebb létszámgazdálkodás hatásaként -a termelés «load évhez mért növekedésének több mint 96 százaléka -a termelékenység emelkedéséből származott. A szocialista iparban 1960-tól 1965rig az egy foglalkoztatottra jutó termelés 29 százalékos növekedése mellett a munkások átlagkeresete 6 százalékkal, a műszaki alkalmazottaké közel 8 százalékkal, az adminisztratív alkalmazottaké csaknem 5 százalékkal emelkedett. Így 1965- ben a munkások havi átlagkeresete 1476 forint volt. a műszaki alkalmazottaké 2264 forint, az adminisztratív alkalmazottaké 1530 forint Építőipar Megyénk szocialista építőiparának 1965. évi teljes termelése 50 százalékkal haladta meg az I960, évit, amely 43 millió forint évenkénti termelési érték- növekedést jelentett. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a szövetkezeti építőipar teljes termelése. A termelékenység a minisztériumi építőiparban kedvezően, a tanácsi építőiparban azonban rendkívül kedvezőtlenül alakult, mert itt a termelés növekedését teljes egészében a létszám emelkedésével érték él. Az állami építőiparban a termelékenység 23. százalékos növekedése mellett az építőipari munkifsok átlagos havi keresete 9 százalékkal nőtt. A műszaki A tervidőszak alatt, befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, és megteremtődtek a nagyüzemi gazdálkodás feltételei. Végrehajtottuk a kettős feladatot: a szocialista átalakítással együtt nőtt a mező- gazdaság termelése és árutermelése is. 1965-ben a megye összes gazdaságainak kenyérgabona-vetésterülete 11 százalékkal kevesebb volt, mint öt évvel korábban, de a magasabb terméshozamú intenzív búzafajták elterjedésével 1965-ben 10 százalékkal több i kenyérgabona termett, mint, 1960-ban. A vetésterület csökkenése főleg az egyéni gazdaságok megszűnése miatt következett be, de az állami gazdaságoknál 19 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél 71 százalékkal nagyobb területen vetettek, kenyérgabonát 1965-ben. mint 1960-ban. A kukorica vetésterületének tóbb mint 18 százalékos csökkenése mellett — a korszerű termelési módok alkalmazásával — a termésmennyiség 24 százalékkal növekedett és az 1960. évi 28 ezer vagonnal szemben 1965-ben 35 ezer vagont takarítottunk be. A második ötéves tervidőszak alatt megyénkben 33 ezer hold szőlőt és mintegy 21 ezer hold gyümölcsöst telepítettek. 1965-ben több mint 17 ezer hold területet öntöztek, amely 2,2-szerese volt az 1960. évinek. Az öntözött szántóterület közel háromszorosára növekedett. ’ A szervestrágyázott terület öt év alatt az állami gazdaságokul egyénkben a tervidőszak első négy évében 18 százalékkal emelkedett a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme, amely főleg a munkabéren leüli jövedelmek nagyobb arányú növekedéséből adódik. vásárolt A paraszti családoknál az egy főre jutó személyes fogyasztásra fordítható jövedelem 1960-tól 1964-lg mintegy 25 százalékkal növekedett, amely magában foglalja a termelőszövetkezeti tagok közösből kapott részesedésének átlagosan több mint 50 százalékkal történő növekedését. A jövedelmi színvonal emelkedését mind a munkás- alkalmazotti, mind a paraszti családoknál elősegítette a keresők arányának növekedése a háztartásokon belül és a keresők átlagbérének emelkedése is. Megyénkben a tervidőszak első négy évében a reálbérek 7,6 százalékkal növekedtek, de 1964- ről 1965-re a legtöbb népgazdasági ágban kismértékben csökkenték, ban 8 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 59 százalékkal növekedett. Műtrágyából a felhasznált meny- nyiség az említett gazdaságokban 72 százalékkal, illetve ötször nagyobb, mint a tervidőszak kezdetén. A tanácsi szektor gazdaságai közel 29 ezer holdon végeztek talajjavítást és ezzel meghaladták az előirányzatot. A megye szarvasmarha-állománya öt éve alatt 15 százalékkal, a sertésállomány hasonló mértékben, a juhállomány 90 százalékkal növekedett, a lóállomány pedig 53 százalékkal csökkent. A 100 hold mezőgazdasági területre jutó számosállat-állomány 18,3-röl 18,9-re növekedett. A jobb takarmányellátás érdekében a tervidőszak első felében hat takarmánykeverő üzemet létesítettek, amelyek 23 ezer vagon takarmány- keveréket állítottak elő. Jelentős mértékben növeltük az állati férőhelyeket is. Nagymértékben fejlődött a nagyüzemi gazdaságok gépállománya. 1965-ben 4636 traktor állt rendelkezésre, 93 százalékkal több, mint 1960-ban. Kedvezően alakult a fontosabb cikkek felvásárlása is. 1965-ben kenyérgabonából 54, napraforgóból 39, vágómarhából 34, vágósertésből 46, vágóbaromfiból 114, tojásból 84. almából 84 százalékkal többet vásároltak fel, mint 1960-ban. A takarmánygabona felvásárlása 25 százalékkal, a kukorica felvásárlása pedig 32 százalékkal volt kevesebb, mint 1960-ban A lakosság jövedelmének a tervidőszakban megvalósult növekedésével egyidejűleg a takarékbetétállomány közel ötszörösére nőtt, az egy betétkönyvre jutó érték pedig több mint háromszorosára. A fogyasztás egyre nagyobb hányadát kitevő kiskereskedelmi forgalom az öt év alatt 41 százalékkal nőtt, ezen belül az élelmiszerforgalom 48 százalékkal, a ruházati cikkeké 12 százalékkal, a vegyesiparcikkek eladása 58 százalékkal emelkedett. A vegyesiparcikkek közül különösen a tartós fogyasztási cikkek forgalma emelkedett, amelyet elősegített e cikkek jelentős részének részletakcióba történő bevonása. 1961-től 1965-ig minden hetedik család vásárplt mosógépet, minden 18. család porszívógépet, 14 családra jutott egy motorkerékpár. 5 családra rádió és 8 családra televízióvásárlás. Ezer családból 26 vásárolt hűtőszekrényt és 12 új személygépkocsit. Egészségügy A lakosság egészségügyi ellátását javította, hogy — a mezőgazdasági lakosság nagy részének bevonásával — lényegesen . megnőtt az általános társadalombiztosításban részesülők száma és a tervidőszak végére arányúik 95 százalék volt. 1865-ben az 1960. évinél 140- nel több orvos gyógyította ^ a betegeket megyénkben és így tízezer lakosra 11,6 orvos jutott. A körzeti orvosok száma is kedvezően alakult és az egy körzeti orvosra jutó lakosok számá 3503-ról 3049-re csökkent. A biztosítottak számának növekedésével viszont a körzeti orvosok munkája megnövekedett. Míg 1960. végén egy körzeti orvosra 2187 biztosított jutott, addig 1965. végén 2880. A tervidőszak alatt a tízezer lakosra jutó kórázi ágyak száma 40,8-ról 46,9-re növekedett, és ezzel több mint 5 százalékkal haladtuk meg az országokai berendezésekkel való ellátását, a tanítás színvonalánál! növelését eredményezte. Az általános iskolai tanulók száma kismértékben (796 fővel) csökkent. A felsőtagozatosokból a szakrendszerű oktatásban részesültek aránya 70 százalékról 83 százalékra, a gyakorlati oktatásban részesülték aránya 34 százalékról 74 százalékra növekedett. A középiskolások létszáma 48 százalékkal nagyobb az öt év előttinél. Megyénkben az 1965— 1966-os tanévben hat felsőfokú tanintézet is működik. A hallgatók száma közel 1200 fő, s 73 százaléka diákotthonban nyert elhelyezést. A rendszeres oktatáson kívül egyre növekvő számban tanulnak az esti és levelező oktatás éves terv éveiben közel 11 ezer lakás épült, amely évenként átlagosan 2199 lakásszaporulatot jelent. A lakásoknak mintegy 20 százalékát állami beruházásból építették, és több mint 4 ezer lakás épült fel a különböző lakásépítési hitelakciók keretében, melyhez 220 millió forintot meghaladó kölcsönt folyósított az OTP. A kommunális ellátottság keretében fontos feladat volt a villamosítás. Megyénkben 1962- ben már valamennyi községben kigyulladt a villany. A háztartási fogyasztók száma másfél- szeresére, az egy háztartási fogyasztóra jutó felhasználás havi átlaga 13,7 kilowattóráról 21,5 kilowattórára nőtt. Tovább javult az ivóvízellátás is. Például 1964. végére a vízvezeték-hálózat hossza, valamint a házi bekötések száma az 1961. évinek több mint kétszeresére emelkedett. A vízvezetékkel ellátott lakások aránya 1964. év végén 13 százalék volt, míg az 1960. évi népszámláláskor csak 4,9 százalék. Sokat javult a közutak minősége is, A pormentes burkolatú utak aránya az 1962. évi 61 százalékról 1964. év végéig 76 százalékra emelkedett. A megye öt városában 1964. év végén 1 millió 12 ezer négyzet- méter járda volt, míg 1961. év végén csak 508 ezer négyzetméter. Öt évre tekintettünk vissza és nyugodtan vallhatjuk, hogy nincs okunk szégyenkezni. Nagy- volt az út, amit megtettünk, de munkánkkal olyan alapot toéviéi évre több ipari tanulót iskoláztak be. Számuk 1965 66. tanév eleijén elérte a 8427 főt. A tervidőszakban a tanácsi közművelődési könyvtárak száma 374-ről 425-re, a könyvállomány 410 ezerről 694 ezerre emelkedett, míg a beiratkozott olvasók száma megkétszereződött. . A lakosság kulturális igényeinek kielégítése érdekében több filmszínházat korszerűsítettek. Tizeneggyel növelték a normálfilmes mozik számát és 36 mozit szélesvásznásítottak. A televízió térhódítása miatt azonban az egy előadásra jutó látogatók száma 178-ról 159-re csökkent. A televízióelőfizetők száma a tervidőszak végén több mint 27 ezer volt, tizen négyszerese az 1960. évinek. Kecskemét, Leninváros remtettünk, amelyre a következő években nyugodtan építhetünk. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Bács- Kiskun megyei J séböl csak közel 35 százalék jutott a termelékenység növekeA lakosság jövedelme és vásárlásai Lakásépítés — kommunális ellátás Megyénkben a második ötMezőgazdaság zósazdaságí létesítményeken kívül a tervidőszak alatt 161 lakóépületet adott át 2568 lakással, amelyeknek 86 százaléka típusterv alapján készült. A típustervek alkalmazásának aránya az öt év alatt 44 százalékról 91 százalékra növekedett. alkalmazottak átlagkeresete 1965-ben 2439 forint volt, amely 5 százalékkal haladta meg az 1960. évit és 175 forinttal az iparban dolgozó műszaki alkalmazottak átlagkeresetét. Megyénk állami építőipara a nagyobb volumenű ipari és meOktatás — népművelés keretében is Az 1965 66-os tanév elején a középiskolák esti és levelező tagozatának 6124 hallgatója volt, amely közel kétszerese az öt evvel korábbinak. A termelés növelésének egvik alapfeltétele a szakmunkás.;': képzése, ezért megyénkben s A tervidőszakban megkezdődött az oktatási reform végrehajtása, amely a szakrendszerű oktatás arányának emelkedését, a körzeti iskolák számának növelését, a gyakorlati oktatás bevezetését és az iskolák korszerű szemléltető és technics an előirányzott fejlődési ütemet. Az anyák és csecsemők védelmében hozott számos intézkedés hatására a csecsemőhalandóság a tervidőszakban 62- ről 37 ezrelékre csökkent. A bölcsődékben 296-tal több gyermeket gondoznak, de sajnos, az igényeket még így sem tudjuk kielégíteni. Az egyedül maradt, gondozásra szoruló öregek elhelyezésére 198 fős létszámemelkedés lehetőségét teremtet iák meg a szociális otthonokban, az egy gondozottra jutó fenntartási költséget pedig mintegy 36 százalékkal emeltük.
