Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-24 / 70. szám

1966. március 34. csütörtök 3. olrfai Futószalag viszi a bolti árut Az önkiszolgáló rendszerű boltokban gyorsabban jut az áruhoz a vevő, mint a hagyo­mányos üzletekben. A bevásár­lásra azonban mégsem sokkal kevesebb időt kell áldoznia, mert — különösen csúcsidőszak­ban — hosszú sor kígyózik a pénztár előtt, A várakozás kétségtelenül rö- videbb ott, ahol gyakorlott, megfelelő adottságokkal rendel­kező pénztáros dolgozik. De nem csupán a tételek összeadá­sa rabolja a vásárló idejét, ha­nem az a hosszadalmas műve­let is, amíg a bolti kosárból a pultra, majd onnan a vevő szatyrába kerül az áru. Ezt akár tetszik, akár nem, végig kell várnia a soron következőnek. Ezen kivánt segíteni Merész József, az Országos Baromfi- ipari Vállalat Kecskeméti Gyá­rának a mérnöke egy új típusú önkiszolgáló pénztárpult meg­tervezésével. Az ésszerűsítés lé­nyege röviden ennyi: A vevő kosarából egy — villanymotor­ra] hajtott — rövid futószalagra kerül az áru. A pénztáros a té­telezés befejezésével megnyom­ja. lábpedált és átirányítja a .rakományt” a mögötte levő csomagoló asztalra. A vevő pe­dig azonnal átadhatja a helyét a következő kuncsaftnak. Hoz­závetőleges számításunk sze­rint ily módon a felére csök­kent a pénztár előtt töltött idő és remélhetőleg' megszűnik a kínos sorban állás. Az önkiszolgáló pénztárpul­tok mintadarabjait rövidesen el készíti a Kecskeméti Autó-_ és Gépjavító Ktsz. Az első példá­nyokat a megyeszékhely — piactéren levő — vásárcsarnoká­ban helyezik el. Ha működésük megfelel a várakozásnak, rövi­desen elkezdik a sorozatgyár­tást. Véleményünk szerint helyes lenne, ha a csomagolásnál egy bolti dolgozó segítene a vevő­nek. Munkabére ugyanis bőven megtérülne azzal, hogy — szak­nyelven fogalmazva — tovább növekedne a bolt áteresztő- képességé, azaz forgalma. B I>. Előadás a gyümölcs* és szőlőtermesztés időszerű kérdéseiről A járási művelődésügyi és mezőgazdasági osztály szervezé­sében esztendők óta sikeresen folyik Baján a termelőszövetke­zeti vezetők, szakemberek elmé­leti továbbképzése. Ennek során ez évbein először az időszerű közgazdasági kérdésekről is tá­jékozódnak a hallgatók, a prog­ramban azonban éppen a tan­anyag élénkítésére két olyan szakmai jellegű előadás is sze­repel, amelyre az állandó részt­vevőkön kívül a téma iránt ér­deklődő más személyek is hiva­talosak. így történt, hogy dr. Gyúró Ferenc docens, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanszékveze­tő tanára közelmúltban 320 fő­nyi közönség előtt tarthatta meg előadását a Bajai József Attila Művelődési Ház Dózsa-termé- ben, amikor a gyümölcstermesz­tés elméleti kísérleteinek gya­korlati igazolásáról tájékoztatta a jelenlevőket. Az előadásnak járás- és vá­rosszerte nagy visszhangja tá­madt, A második, ilyen nagy érdek­lődésre számot tartó szakmai előadás, amelynek előkészítésé­ben a Tudományos Ismeretter­jesztő Tánsulat is közreműködik, március 29-én hangzik el a Jó­zsef Attila Művelődési Házban. Dr^ Kozma Pál. a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektora a szőlőtermesztés időszerű kérdé­seit ismerteti hallgatóságával. f K. A. Termelés és felvásárlás Imint]ismeretes, a mezőgaz­daság számottevő elemi káro­kat szenvedett az elmúlt évben. A kertészeti ágazatokat nem számítva mégis sikeres volt a termelés. Száz kataszfcrális hold szántóra számítva például 63 mázsa húst adtak át a tenyész­tők a felvásárló vállalatoknak, közel kétszer annyit, mint a mezőgazdaság átszervezése előtti utolsó esztendőben. A bácskai termelési körzet ennél 50 száza­lékkal jobb eredménye bizonyít­ja, hogy e körzetben az adott­ságok kiválóak, az állattenyész­tés és a hústermelés továbbfej­lesztésére. A megye a legfonto­sabb árucikkekből 115,4 száza­lékra teljesítette az elmúlt évi felvásárlási előirányzatot. Már ismertek az 1966. évi ter­melési. felvásárlási célkitűzések. A nagyobb önállóság lehetővé tette, hogy hatósági ráhatás nélkül, az üzemek adottságait figyelembe véve készüljenek el a szerződéskötések, A legutób­bi értékelés szerint a termel­tető vállalatok 102,3 százalékra leszerződték az idei előirány­zataikat. |az Arak} rendezése kedve­zően befolyásolta az értékesíté­si, elsősorban az állatnevelési és hizlalási, szerződések köté­sét. Kenyérgabonából már éves előirányzatukon felül szerződ­tek a vállalatok, hasonlóképpen hízott sertésből is. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva A jövedelemelosztás ösztönző módszerei Tervek u keeskeméti Vörös Csillag Tsx-ben Ezen a héten a kecskeméti Vörös Csillag Tsz-ben közgyűlésre jönnek össze a gazdák, hogy megvitassák és jóváhagyják a közös gazdaság idei terveit. A tervtárgyaló közgyűlés legfontosabb na­pirendi pontja a jövedelemelosztás új formáinak a szentesítése. Cukorrépából például a terv szerinti 190 mázsa átlaghozam elerese eseten a részes művelő mázsánként 12 forintot jussol. Az ezt meghaladó terméshozamok után fokozatosan emelkedik a ré­szesedés összege. A 230 mázsán felüli holdanként! termés minden mázsája mar 16 forintot fizet művelőjének. Ha viszont a gazda nem végez jó munkát, a közös gazdaság vezetőiből és az ellen­őrző bizottság tagjaiból alakított testület a részesedéséből a meg­felelő hányadot levonatja. A paradicsomnak a norma szerinti holdankénti termése pénz­értékre átszámítva 14 000 forintot tesz ki. Ezért a művelőnek a fo­rintérték 30 százaléka jár részesedés fejében. Az ezt meghaladó mennyiségnek pedig már a fele értéke az övé. Nagyjából hasonló feltételeiket: szabtak az újburgonya és az öntözéses zöldpaprika részes művelésében is. Ha a gazdák a közgyűlésen kimondják a tervek felett az „igent”, ezt abban a reményben cselekszik, hogy a gyakorlati valóra váltás a közős gyarapodását, egyszersmind valamennyiük érdekét szolgálja. J. T. 25-26-27 félreértések elíkerülese végett már előljáróbán közöl­jük, hogy a cím nem valami­lyen titokzatos telefonszámot rejt magában, s még a számta­ni haladványtól is távol áll. El­áruljuk: három fiatalember élet­kora ez. Ez az ifjonti „triumvirátus” — Winter István és Kiss Ká­roly mérnök, valamint Gellén József technikus — alkotja a Bács-Kiskun megyei Gépjavító Állomások Műszaki Fejlesztési Csoportját. Judák Imrének, az igazgatóság főmérnökének irá­nyításával immár egy éve vég­zik a Kiskőrösi Gépjavító Ál­lomáson a rájuk bízott tenni­valókat. — Csoportunkat abból a cél­ból hozták létre, hogy bizo­nyos meghatározott gépek, il­letve azok alkatrészeinek javí­tási technológiáját kidolgozza — tájékoztatnak. — Az első féléves tervünk az SZ—100-as lánctalpas erőgépek járószer­kezete felújítási technológiájá­nak kidolgozását tűzte célul. Walther Menyhértnek, a gépja­vító állomás főmérnökének újí­tásából indultunk ki. Ez a lánc­felújítást préseléssel oldja meg. Munkánk egyik színhelyéül fel­újító műhelyt létesítettünk, s a járószerkezetek „megifjításá- nak” a technológiáját azóta már el is készítettük. A beszélgetés során elmond­ják, hogy egy év alatt 280 lán­cot és 950 görgőt mentettek meg, illetve tetteik újból üzemképes­sé. A gyors számítás, amelyet a főmérnök is ellenőriig kiderí­ti, hogy az így elért összes megtakarítás több mint 4 millió forintra rúg. Az SZ—100-asokat napjainkban az SZK-kombájnok javítási technológiájának kidol­gozása követi soron. — Miből áll a munkájuk? — kérdezem a fiatalokat. — A szakirodalom tapaszta­latait is messzemenően felhasz­nálva tárgyaljuk meg a felada­tot. A téma kapcsán ezután egy­más közt javaslatot teszünk az elképzelt módozatokra. Ezeket később a műhelyben a gyakor­latban is kipróbáljuk, s közü­lük a legmegfelelőbbet dolgoz­zuk ki részleteiben Is. — Végső fokon mi dönti el azt. hogy melyik technológia „győz”? — A cél: az eljárás gazdasá­gossága mellett a minél hosz­( szabb élettartam — válaszod Gellén. — Nemegyszer négy-öt­féle elképzelés is verseng egy­mással. Közülük kettő-három például költséges volta miatt —• nyomban kiesik, s a fennma­radókból. is a célnak legin­kább megfelelő diadalmaskodik. Ennek a műszaki dokumentá­cióját készítjük el. s terjészt- jOk felülbírálásra a Gépkísérle­ti Intézethez. Ott már nincs gyakorlati próba: kizárólag el­méleti síkon ellenőrzik a szá­mításainkat, s ha jóváhagyják a technológiát, a főigazgatóság a módszer alkalmazását kötele­zően előírja. Itt, a gépműhelyben naponta meggyőződhetnek a fia­tal műszakiak/ módszereik he­lyességéről. s a szükséges mó­dosításokat nyomban megbe­szélhetik és elvégezhetik a sze­relőkkel. Most ugyan, az SZK- kombájnokkal valamivel bonyo­lultabb a helyzet, nehezebb a dolguk. Miért? — A Bajai Gépjavító Állo­más csátalajai üzemegysége a hozzánk legközelebb eső olyan műhely, amelyikben szalagrend­szerű kombájnjavítással foglal­koznak — sorolja Kiss Károly. — Ez a „közelség” azt jelenti, hogy Kisköröstől, a csoport székhelyétől több mint 80 kilo­méterre van. Bizony, így me;, lehetősen körülményes a tenni­valók összehangolása. Annál is inkább, mert sokszor találko­zunk még akadékoskodással, a szüksége.« módosítások elvégzé­sétől való vonakodással. Pedig számos próba és újrakezdés elő­zi meg szükségképpen a végső technológia kikristályosodását. Hármójuk közül, a két mér­nök, egyetemi tanulmányait a gépállomás ösztöndíjasaként vé­gezte. Munkájukkal most ezt a támogatást is tőlük telhetőén igyekeznek meghálálni. Napjai­kat, munkaidejüket a megbíza­tás teljesítése tölti ki. S ha en­nek a részfeladatnak sikerrel eleget tesznek, kapják az újabb, megoldandó „tételt”. — Nincs szakmai féltékeny­ség azzal szemben, akinek a technológiája „befut”? mosolyognak, s ebben a mosolyban már a válasz is ott van. Hiszen egy cél vezérli őket: a műszaki színvonal ál­landó fejlesztése, gazdaságos és biztonságos technológia kidol­gozása. Mindezzel végeredmény­ben az egész mezőgazdaság előbbrevitelén fáradoznak. Jóba Tibor 30 ezerrel többéi szerződött az Aliatforgalmi Vállalat. van azonban a baromfi- szerződéskötésekkel. Az éves előirányzatnak mindössze 43 százalékát -kötötték le — jó­részt a termelőszövetkezetek­ben. A háztáji és egyéni állat­tartók február végéig mindösz- sze 5,2 vagon baromfira (csak­nem kizárólag csirkére) kötöt­tek szerződést. Nem történt hízó libára, pulykára szerző­déskötés, pedig ezeket állami ta­karmányjuttatás is segíti. Az el­látás szempontjából nagyon lé­nyeges, hogy ezen a helyzeten segítsünk. A felvásárlási árak minden előző évinél jobban ösztönöznek jó minőségű áru előállítására. Ügy kell szervezni, irányítani a termelés minden folyamatát, hogy több és jobb termék ke­rüljön a vállalatokhoz. Ez érde­ke a termelő, a felvásárló vál­lalatnak, de a fogyasztónak is. | A KÖztfei | gazdasagokban most foyik az idei termelési és pénzügyi tervek készítése, fe­lülvizsgálata és közgyűlési jó­váhagyása. A tapasztalatok ál­talában pozitívak. A tervekben igyekeznek a közös gazdaságok az optimális terméseredményt előirányozni, hogy minél töb­bet tudjanak a szerződésre át­adni az államnak. A pénzügyi tervekben azonban nem minde­nütt irányoznak elő kielégítő jövedelmet biztosító, minőség­nek megfelelő árbevételt. Vá­gómarhából például nem. ritka, hogy alacsony átlagsúlyra, követ­kezésképpen alacsonyabb ár­bevételre terveznek. A kiskő­rösi járásban van olyan terme­lőszövetkezet, amely teljes zöld­ségtermését, majdnem 40 va­gont szabad piacon szándékozik eladni. |az ÜZEMEK! mezőgazdászai, állattenyésztői és általában a vezetők helyesen teszik, ha ala­posan áttanulmányozzák a meg­kötött és a tervekbe is beépí­tett áruértékesítési szerződések feltételeit. Az áru bevétel reali­zálása már a vetéskor, a palán­ta kiültetésekor, a malacok, süldők falkásításánál, a csibék gondozásánál kezdődik, A kü­lönböző szakvezetők arra töre­kedjenek, hogy annyi bevételt elérjenek, amennyit árucikken­ként előirányoztak. A könyvelés feladata, hogy erre rendszere­sen felhívja a figyelmüket. Csak így lehet elkerülni a „vá­ratlan” bevételkieséseket és le­het előre szervezni az esetle­ges kiesések pótlását. A termltető és felvásárló vál­lalatok garanciát vállaltak a feltételeknek megfelelő áru át­vételére. Tovább korszerűsítik a felvásárlás lebonyolítását. Ügy kell a minősítésre, mérlegelés­re, göngyölegellátásra stb. fel­készülni, hogy a termelők a leg­kevesebb időráfordítással, szál­lítási kapacitás lekötéssel tud­ják áruikat átadni, s a tényle­ges minőségnek megfelelő árat kapják termelvényeikért. Az ár­kialakítási jogkörrel is rendel­kező vállalatok figyelemmel kö­vetik a termelés és a fogyasz­tás (kínálat, kereslet) alakulá­sát. I AZ IDEi| felvásárlási előiránj zatok — a kertészeti árukat k vévé — összességükben nei magasabbak a tavalyinál. Telje sítésükre az első lépés megtol tént: megkötötték a szerződése két. A termelés megfelelő szel vezésével, az átvételi munka te vábbi javításával — a tavaly nál nem kedvezőtlenebb terme szett körülmények esetén - megvan a lehetőség, hogy a fel vásárlási előirányzatokat telje sítsék, mind termelő üzemein! mind a vállalatok. Magony Imre. a megyei tanács wfc «eteásáfiást osztály vezetőj

Next

/
Thumbnails
Contents