Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-24 / 70. szám
1966. március 34. csütörtök 3. olrfai Futószalag viszi a bolti árut Az önkiszolgáló rendszerű boltokban gyorsabban jut az áruhoz a vevő, mint a hagyományos üzletekben. A bevásárlásra azonban mégsem sokkal kevesebb időt kell áldoznia, mert — különösen csúcsidőszakban — hosszú sor kígyózik a pénztár előtt, A várakozás kétségtelenül rö- videbb ott, ahol gyakorlott, megfelelő adottságokkal rendelkező pénztáros dolgozik. De nem csupán a tételek összeadása rabolja a vásárló idejét, hanem az a hosszadalmas művelet is, amíg a bolti kosárból a pultra, majd onnan a vevő szatyrába kerül az áru. Ezt akár tetszik, akár nem, végig kell várnia a soron következőnek. Ezen kivánt segíteni Merész József, az Országos Baromfi- ipari Vállalat Kecskeméti Gyárának a mérnöke egy új típusú önkiszolgáló pénztárpult megtervezésével. Az ésszerűsítés lényege röviden ennyi: A vevő kosarából egy — villanymotorra] hajtott — rövid futószalagra kerül az áru. A pénztáros a tételezés befejezésével megnyomja. lábpedált és átirányítja a .rakományt” a mögötte levő csomagoló asztalra. A vevő pedig azonnal átadhatja a helyét a következő kuncsaftnak. Hozzávetőleges számításunk szerint ily módon a felére csökkent a pénztár előtt töltött idő és remélhetőleg' megszűnik a kínos sorban állás. Az önkiszolgáló pénztárpultok mintadarabjait rövidesen el készíti a Kecskeméti Autó-_ és Gépjavító Ktsz. Az első példányokat a megyeszékhely — piactéren levő — vásárcsarnokában helyezik el. Ha működésük megfelel a várakozásnak, rövidesen elkezdik a sorozatgyártást. Véleményünk szerint helyes lenne, ha a csomagolásnál egy bolti dolgozó segítene a vevőnek. Munkabére ugyanis bőven megtérülne azzal, hogy — szaknyelven fogalmazva — tovább növekedne a bolt áteresztő- képességé, azaz forgalma. B I>. Előadás a gyümölcs* és szőlőtermesztés időszerű kérdéseiről A járási művelődésügyi és mezőgazdasági osztály szervezésében esztendők óta sikeresen folyik Baján a termelőszövetkezeti vezetők, szakemberek elméleti továbbképzése. Ennek során ez évbein először az időszerű közgazdasági kérdésekről is tájékozódnak a hallgatók, a programban azonban éppen a tananyag élénkítésére két olyan szakmai jellegű előadás is szerepel, amelyre az állandó résztvevőkön kívül a téma iránt érdeklődő más személyek is hivatalosak. így történt, hogy dr. Gyúró Ferenc docens, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanszékvezető tanára közelmúltban 320 főnyi közönség előtt tarthatta meg előadását a Bajai József Attila Művelődési Ház Dózsa-termé- ben, amikor a gyümölcstermesztés elméleti kísérleteinek gyakorlati igazolásáról tájékoztatta a jelenlevőket. Az előadásnak járás- és városszerte nagy visszhangja támadt, A második, ilyen nagy érdeklődésre számot tartó szakmai előadás, amelynek előkészítésében a Tudományos Ismeretterjesztő Tánsulat is közreműködik, március 29-én hangzik el a József Attila Művelődési Házban. Dr^ Kozma Pál. a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektora a szőlőtermesztés időszerű kérdéseit ismerteti hallgatóságával. f K. A. Termelés és felvásárlás Imint]ismeretes, a mezőgazdaság számottevő elemi károkat szenvedett az elmúlt évben. A kertészeti ágazatokat nem számítva mégis sikeres volt a termelés. Száz kataszfcrális hold szántóra számítva például 63 mázsa húst adtak át a tenyésztők a felvásárló vállalatoknak, közel kétszer annyit, mint a mezőgazdaság átszervezése előtti utolsó esztendőben. A bácskai termelési körzet ennél 50 százalékkal jobb eredménye bizonyítja, hogy e körzetben az adottságok kiválóak, az állattenyésztés és a hústermelés továbbfejlesztésére. A megye a legfontosabb árucikkekből 115,4 százalékra teljesítette az elmúlt évi felvásárlási előirányzatot. Már ismertek az 1966. évi termelési. felvásárlási célkitűzések. A nagyobb önállóság lehetővé tette, hogy hatósági ráhatás nélkül, az üzemek adottságait figyelembe véve készüljenek el a szerződéskötések, A legutóbbi értékelés szerint a termeltető vállalatok 102,3 százalékra leszerződték az idei előirányzataikat. |az Arak} rendezése kedvezően befolyásolta az értékesítési, elsősorban az állatnevelési és hizlalási, szerződések kötését. Kenyérgabonából már éves előirányzatukon felül szerződtek a vállalatok, hasonlóképpen hízott sertésből is. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva A jövedelemelosztás ösztönző módszerei Tervek u keeskeméti Vörös Csillag Tsx-ben Ezen a héten a kecskeméti Vörös Csillag Tsz-ben közgyűlésre jönnek össze a gazdák, hogy megvitassák és jóváhagyják a közös gazdaság idei terveit. A tervtárgyaló közgyűlés legfontosabb napirendi pontja a jövedelemelosztás új formáinak a szentesítése. Cukorrépából például a terv szerinti 190 mázsa átlaghozam elerese eseten a részes művelő mázsánként 12 forintot jussol. Az ezt meghaladó terméshozamok után fokozatosan emelkedik a részesedés összege. A 230 mázsán felüli holdanként! termés minden mázsája mar 16 forintot fizet művelőjének. Ha viszont a gazda nem végez jó munkát, a közös gazdaság vezetőiből és az ellenőrző bizottság tagjaiból alakított testület a részesedéséből a megfelelő hányadot levonatja. A paradicsomnak a norma szerinti holdankénti termése pénzértékre átszámítva 14 000 forintot tesz ki. Ezért a művelőnek a forintérték 30 százaléka jár részesedés fejében. Az ezt meghaladó mennyiségnek pedig már a fele értéke az övé. Nagyjából hasonló feltételeiket: szabtak az újburgonya és az öntözéses zöldpaprika részes művelésében is. Ha a gazdák a közgyűlésen kimondják a tervek felett az „igent”, ezt abban a reményben cselekszik, hogy a gyakorlati valóra váltás a közős gyarapodását, egyszersmind valamennyiük érdekét szolgálja. J. T. 25-26-27 félreértések elíkerülese végett már előljáróbán közöljük, hogy a cím nem valamilyen titokzatos telefonszámot rejt magában, s még a számtani haladványtól is távol áll. Eláruljuk: három fiatalember életkora ez. Ez az ifjonti „triumvirátus” — Winter István és Kiss Károly mérnök, valamint Gellén József technikus — alkotja a Bács-Kiskun megyei Gépjavító Állomások Műszaki Fejlesztési Csoportját. Judák Imrének, az igazgatóság főmérnökének irányításával immár egy éve végzik a Kiskőrösi Gépjavító Állomáson a rájuk bízott tennivalókat. — Csoportunkat abból a célból hozták létre, hogy bizonyos meghatározott gépek, illetve azok alkatrészeinek javítási technológiáját kidolgozza — tájékoztatnak. — Az első féléves tervünk az SZ—100-as lánctalpas erőgépek járószerkezete felújítási technológiájának kidolgozását tűzte célul. Walther Menyhértnek, a gépjavító állomás főmérnökének újításából indultunk ki. Ez a láncfelújítást préseléssel oldja meg. Munkánk egyik színhelyéül felújító műhelyt létesítettünk, s a járószerkezetek „megifjításá- nak” a technológiáját azóta már el is készítettük. A beszélgetés során elmondják, hogy egy év alatt 280 láncot és 950 görgőt mentettek meg, illetve tetteik újból üzemképessé. A gyors számítás, amelyet a főmérnök is ellenőriig kideríti, hogy az így elért összes megtakarítás több mint 4 millió forintra rúg. Az SZ—100-asokat napjainkban az SZK-kombájnok javítási technológiájának kidolgozása követi soron. — Miből áll a munkájuk? — kérdezem a fiatalokat. — A szakirodalom tapasztalatait is messzemenően felhasználva tárgyaljuk meg a feladatot. A téma kapcsán ezután egymás közt javaslatot teszünk az elképzelt módozatokra. Ezeket később a műhelyben a gyakorlatban is kipróbáljuk, s közülük a legmegfelelőbbet dolgozzuk ki részleteiben Is. — Végső fokon mi dönti el azt. hogy melyik technológia „győz”? — A cél: az eljárás gazdaságossága mellett a minél hosz( szabb élettartam — válaszod Gellén. — Nemegyszer négy-ötféle elképzelés is verseng egymással. Közülük kettő-három például költséges volta miatt —• nyomban kiesik, s a fennmaradókból. is a célnak leginkább megfelelő diadalmaskodik. Ennek a műszaki dokumentációját készítjük el. s terjészt- jOk felülbírálásra a Gépkísérleti Intézethez. Ott már nincs gyakorlati próba: kizárólag elméleti síkon ellenőrzik a számításainkat, s ha jóváhagyják a technológiát, a főigazgatóság a módszer alkalmazását kötelezően előírja. Itt, a gépműhelyben naponta meggyőződhetnek a fiatal műszakiak/ módszereik helyességéről. s a szükséges módosításokat nyomban megbeszélhetik és elvégezhetik a szerelőkkel. Most ugyan, az SZK- kombájnokkal valamivel bonyolultabb a helyzet, nehezebb a dolguk. Miért? — A Bajai Gépjavító Állomás csátalajai üzemegysége a hozzánk legközelebb eső olyan műhely, amelyikben szalagrendszerű kombájnjavítással foglalkoznak — sorolja Kiss Károly. — Ez a „közelség” azt jelenti, hogy Kisköröstől, a csoport székhelyétől több mint 80 kilométerre van. Bizony, így me;, lehetősen körülményes a tennivalók összehangolása. Annál is inkább, mert sokszor találkozunk még akadékoskodással, a szüksége.« módosítások elvégzésétől való vonakodással. Pedig számos próba és újrakezdés előzi meg szükségképpen a végső technológia kikristályosodását. Hármójuk közül, a két mérnök, egyetemi tanulmányait a gépállomás ösztöndíjasaként végezte. Munkájukkal most ezt a támogatást is tőlük telhetőén igyekeznek meghálálni. Napjaikat, munkaidejüket a megbízatás teljesítése tölti ki. S ha ennek a részfeladatnak sikerrel eleget tesznek, kapják az újabb, megoldandó „tételt”. — Nincs szakmai féltékenység azzal szemben, akinek a technológiája „befut”? mosolyognak, s ebben a mosolyban már a válasz is ott van. Hiszen egy cél vezérli őket: a műszaki színvonal állandó fejlesztése, gazdaságos és biztonságos technológia kidolgozása. Mindezzel végeredményben az egész mezőgazdaság előbbrevitelén fáradoznak. Jóba Tibor 30 ezerrel többéi szerződött az Aliatforgalmi Vállalat. van azonban a baromfi- szerződéskötésekkel. Az éves előirányzatnak mindössze 43 százalékát -kötötték le — jórészt a termelőszövetkezetekben. A háztáji és egyéni állattartók február végéig mindösz- sze 5,2 vagon baromfira (csaknem kizárólag csirkére) kötöttek szerződést. Nem történt hízó libára, pulykára szerződéskötés, pedig ezeket állami takarmányjuttatás is segíti. Az ellátás szempontjából nagyon lényeges, hogy ezen a helyzeten segítsünk. A felvásárlási árak minden előző évinél jobban ösztönöznek jó minőségű áru előállítására. Ügy kell szervezni, irányítani a termelés minden folyamatát, hogy több és jobb termék kerüljön a vállalatokhoz. Ez érdeke a termelő, a felvásárló vállalatnak, de a fogyasztónak is. | A KÖztfei | gazdasagokban most foyik az idei termelési és pénzügyi tervek készítése, felülvizsgálata és közgyűlési jóváhagyása. A tapasztalatok általában pozitívak. A tervekben igyekeznek a közös gazdaságok az optimális terméseredményt előirányozni, hogy minél többet tudjanak a szerződésre átadni az államnak. A pénzügyi tervekben azonban nem mindenütt irányoznak elő kielégítő jövedelmet biztosító, minőségnek megfelelő árbevételt. Vágómarhából például nem. ritka, hogy alacsony átlagsúlyra, következésképpen alacsonyabb árbevételre terveznek. A kiskőrösi járásban van olyan termelőszövetkezet, amely teljes zöldségtermését, majdnem 40 vagont szabad piacon szándékozik eladni. |az ÜZEMEK! mezőgazdászai, állattenyésztői és általában a vezetők helyesen teszik, ha alaposan áttanulmányozzák a megkötött és a tervekbe is beépített áruértékesítési szerződések feltételeit. Az áru bevétel realizálása már a vetéskor, a palánta kiültetésekor, a malacok, süldők falkásításánál, a csibék gondozásánál kezdődik, A különböző szakvezetők arra törekedjenek, hogy annyi bevételt elérjenek, amennyit árucikkenként előirányoztak. A könyvelés feladata, hogy erre rendszeresen felhívja a figyelmüket. Csak így lehet elkerülni a „váratlan” bevételkieséseket és lehet előre szervezni az esetleges kiesések pótlását. A termltető és felvásárló vállalatok garanciát vállaltak a feltételeknek megfelelő áru átvételére. Tovább korszerűsítik a felvásárlás lebonyolítását. Ügy kell a minősítésre, mérlegelésre, göngyölegellátásra stb. felkészülni, hogy a termelők a legkevesebb időráfordítással, szállítási kapacitás lekötéssel tudják áruikat átadni, s a tényleges minőségnek megfelelő árat kapják termelvényeikért. Az árkialakítási jogkörrel is rendelkező vállalatok figyelemmel követik a termelés és a fogyasztás (kínálat, kereslet) alakulását. I AZ IDEi| felvásárlási előiránj zatok — a kertészeti árukat k vévé — összességükben nei magasabbak a tavalyinál. Telje sítésükre az első lépés megtol tént: megkötötték a szerződése két. A termelés megfelelő szel vezésével, az átvételi munka te vábbi javításával — a tavaly nál nem kedvezőtlenebb terme szett körülmények esetén - megvan a lehetőség, hogy a fel vásárlási előirányzatokat telje sítsék, mind termelő üzemein! mind a vállalatok. Magony Imre. a megyei tanács wfc «eteásáfiást osztály vezetőj