Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-22 / 68. szám
Viláj. proletárjai, egyesüljetek! Tßä&f* A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IAPJA Jr xxi. évf., «*. sz. Ara 60 fillér m«. "mábc. zz, kjedd Koszorúzás, cSiszlinnepség a Magyar Tanácsköztársaság évfordulóján A megyeszékhelyen tegnap méltó keretek között emlékeztek meg az 1919-es. dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság kiKoszorúzás Tanácsköztársaság emlékművénél kiáltásának 47. évfordulójáról. Délelőtt 10 óra után néhány perccel, mintegy négyszázan gyülekeztek a Tanácsköztársaság Rákóczi úti emlékművénél, ahol a párt és a tanács képviseletében Erdélyi Ignác, a városi párt- bizottság első titkára és Med- veczhi Lajos, a tanács vb el- nökhelyetteste helyezték el az emlékezés első koszorúját. Megkoszorúzták az emlékművet a fegyveres erők, a KISZ. a népfront és a szakmaközi bizottság képviselői is. Ugyancsak tíz órakor kezdődött a koszorúzási ünnepség az 1919-es mártírok kecskeméti köztemetőben levő emlékművénél. ahol a párt, a tanács képviselőin kívül a Kecskeméti Konzervgyár pártbizottsága. a Reszelő- és Rádiótechnikai Gyár munkásai rótták le kegyeletüket. A városi- párt, tanács, és KISZ vb rendezésében a művelődési ház Rákóczi út 3. szám alatti nagytermében este fél hatkor díszünnepséggel folytatódott a megemlékezés. Itt dr. Greiner Józsefnek, a városi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Pozsgay Imre, az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága propaganda és művelődési osztályának vezetője ünnepi beszédben méltatta a Tanácsköztársaság jelentőségét. Az ünnepi műsor keretében avatták úttörővé » 338. számú Zrínyi Ilona úttörőcsapat egyik kisdobo# rajának tagjait, majd a SZÖVOSZ Berkes Ferenc Kollégiumának Irodalmi Színpada mutatott he névadója életéből irodalmi feldolgozást. Egymilliárd paprikapalántát ültetnek ki Kalocsa vidékén A világhírű fűszerpaprika hazájában, Kalocsa vidékén az idén 6780 holdon —■ a tavalyinál nagyobb területen — termelik az ételízesítő nyersanyagát. A paprikaföldek beültetésére a nagyüzemekben, a háztáji gazdaságokban megkezdték a palántaneve'ést. Több mint 120 ezer négyzetméter palántaágyban már vetik a magot. Az idén a szokottnál többet, majdnem egymilliárd palántát nevelnek májusi kiültetésre. Az utóbbi időben sokat változott a paprikatermesztés agrotechnikája. Ma már ugyanis legtöbb helyen alkalmazzák a műtrágyát és öntözik a fűszer- növényt. Ez lehetővé teszi, hogy egy-egy holdra 4—5 szál palánta csokrosításával 1500— 2000-rel több bokrot ültessenek. Az intenzív paprikatermesztés eredménye, hogy az átlagtermés az utóbbi években 4—5 mázsával nőtt holdanként. Elősegíti ezt az is. hogy minden évben szelektált, nemesített vetőmagot kapnak a termelők, amit a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet kalocsai telepén állítanak elő. Ezzel elkerülik a faitaleromlást, sőt egyes régebbi paprikafajták, mint például a „bátyai felálló”-t. feljavítva adták vissza a köztermesztésnek. # A paprikatermesztés egyes munkafolyamatai is egyszerűbbé, könnyebbé váltak. A termelőszövetkézetekben mindenütt géppel végzik a palántázást, ami időmegtakarítást is jelent és olcsóbbá teszi a termesztést. A paprikatermesztő nagyüzemi gazdaságokat a Kalocsa vidéki termeltető vállalat is sokoldalúan segíti. Most a palántanevelés idején szaktanácsadók keresik fel a szövetkezetei, hogy javaslataikkal segítsenek a termesztési előkészületeknél. Ezenkívül mintegy 20 öntözőberendezést vándoroltatnak majd a palántakiültetéskor. valamint a terméskötéskor a körzetben. Vietnami műszak az Alkotmány Termelőszövetkezetben Az imperialista agresszió elleni tiltakozásul — az üzemi munkások példájára — a kecskeméti Alkotmány Termelőszövetkezetben vasárnap vietnami műszakot tartottak. Szorgosan folyt a munka a kertészetben. Képünkön a melegágy előkészítése folyik. Az idén 50 holdon paradicsomot termesztenek az Alkotmány gazdái. Nemcsak a kertészetben tevékenykedtek, hanem vetették a borsót is. Vasárnap húsz holdon került földbe a magja, összesen 180 hold borsót vetnek konzervipari célokra. Dolgoztak a gazdák a többi táblán is. Többek közölt 25 hold műtrágyát szórtak ki. A termelőszövetkezet tagjai a vasárnap teljesített munkaegységek ellenértékét a vietnami nép szabadságharcának támogatására ajánlották fel. Országosan első Állatforgalmi Vállalat Már túlteljesítették a siildofelvásárlás negyedévi tervét Az elmúlt évben elért kiemelkedő eredmények alapján a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi Vállalat a kitüntető első helyezést érdemelte ki a megyei állatforgalmi vállalatok versenyében. Az idei rajt egyébként hasonlóan jó teljesítményekkel kecsegtet. Első negyedévi sertésfelvásárlási tervüket például az előirányzott. 38 és fél ezerrel szemben eddig — 500 híján — már teljesítették. Még jobb az arány a süldőfelvásárlásban: már most. két héttel a negyedév befejezése előtt.' a tervezett 24 ezernél többet vett át a vállalat. A vágómarha-felvásárlás ütemén azonban javítani kell, hiszen csaknem 1300 jószággal maradtak el eddig. Jól haladnak a szerződéskötésekkel. amit az is bizonyít hogy a 133 ezer sertés felvásárlására szóló szerződés — amelyből 20 ezer az egyéni, illetve háztáji tenyésztők vállalása — az évnek ebben a szakaszában mindeddig nem tapasztalt kiemelkedő eredmény. A 86 százalékos teljesítés a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi Vállalatot országosan is elsővé avatja. Az előirányzott 25 500-zal szemben vágómarhából kevesebb — mindössze 16 ezer — a szerződések száma. Ez a mérsékeltebb arány előreláthatólag rövidesen javulni fog. A hiányzó mennyiségre nézve biztosítékul szolgál az üszőállománynak ezekben a napokban esedékes felülvizsgálata. .A tenyésztők ennek kapcsán nyilatkoznak, hogy jószágaikat hízó marha-, vagy vemhes üszőként kívánják-e értékesíteni. A korábbi ki selejtezési kötelezettség feloldásával maga a tenyésztő — a szövetkezeti gazda- i ság vagy az egyénileg szerződő — dönt e tekintetben, saját belátása szerint Az elsődleges cél természetszerűen a tenyésztési színvonal további növelése, a tehénállomány csökkenésének megakadályozása. A második negyedévben süldőre kötött szerződések alapján az átadáskor kilogrammonként 20,50 forintot fizet a vállalat, a tenyésztők tehát feltétlenül megtalálják számításukat. Ha pedig a süldőnkénti 80 kilogramm takarmányjuttatásra a gazda nem tart igényt, ez esetben az előbbinél két forinttal magasabb átvételi ár illeti meg. Az ideij feladatok, eélkitűzé sek teljesítésének egyik jelentős záloga az előnyösen megváltozott árrendszer, ami kétségkívül —, s az év hátralevő szakaszában még inkább érhez- hetően — a tenyésztési kedv fokozódásával jár együtt. i. T. M indenki számára világos, hogy a mezőgazdasági versenymozgalom célja és értelme: növelni a hozamokat. A kukorica átlagtermését például — májusi morzsoltban számítva — 25-ről 30 mázsára, a paradicsomét 150- ről 200 mázsára; a tehenenkén- ti átlagos tejhozamot háromezerről 3200 literre. Mindezt úgy, hoáy a költségek ne növekedjenek, hanem inkább csökkenjenek. É^, hogy erre képes is a szövetkezeti gazdák versenymozgalma, azt nem elméleti számítgatás, hanem maga a gyakorlati valóság bizonyítja. Elég csak a dunavecsei Virágzó, vagy a bajai Vörös Fény Tsz példáját említenünk, ahol a versengés a gazdálkodás egészét át, meg át szövi — mindegyik gazda kiveszi belőle a részét —, s ahol ennek haszna évenként százezer forintokkal mérhető. Sokféle versenymozgalom ismeretes a mezőgazdaságban, s ezek mindegyike szép eredményeket hozott az elmúlt évben. Ám korántsem állíthatjuk, hogy a gazdaságok a versenyben rejlő energiát teljes mértékben a felszínre hozták. A mozgalmak megszervezésének módjai, tapasztalatai még nem elég széles körben ismertek. Egyes termelőszövetkezetekben pedig csak a vállalásokig jutottak el. Hogy nem tovább, annak legfőbb oka az, hogy az értékelésre leginkább csak az év végén került sor. Amikor az elkövetett hibák korrigálására már nem volt lehetőség. A versengés csak úgy válhat igazi hajtóerővé, ha annak eredményei állandóan a figyelem fókuszában vannak. Ebből következik, hogy a verseny nem merülhet ki csak a kampány feladatok sikeres végrehajtásában. A gabonatermesztés agronómiailag talán a „legsimább” feladat, mégis milyen sokféle emberi tevékenységtől — talajelőkészitéstől, vetéstől, fej- trágyázástól, gyomirtástól, aratástól — függ a terméshozam. Tartós sikert tehát csak az egész éven át tartó versenytől lehet várni. Ehhez természetesen szükséges, méghozzá döntően, hogy az egymással versenyben levő gazdák, munkacsapatok, brigádok, üzemegységek megfelelő anyagi ösztönzésben részesüljenek. A leghatásosabb ösztönző az, ha a díjazás arányban áll a nagyobb eredménnyel. A gazdaságok adottságai különbözőek, így a versenyek konkrét céljai sem lehetnek azonosak. Nem biztos például, hogy Balotaszállás meg nem erősödött szövetkezeteiben is ugyanazok a módszerek válnának be, mint amelyek a szomszédos Kisszállás szilárd alappal rendelkező gazdaságaiban bizonyultak eredményesnek. Éppen ezért a verseny feltételeinek, a vállalások és az anyagi ösztönzők részletes kidolgozása csak a szövetr kezeti gazdák közösségére várhat. Ha a most készülő tervekben már érvényre jutnak a gazdák törekvései, a soron következő közgyűlésen azok minden bizonnyal kedvező visszhangra találnak. És ez nagyon fontos ahhoz, hogy a vállalások életképesek és teljesíthetők legyenek. M indez semmit nem von le abból, hogy a mezőgazdasági versenyek szervezése — társadalmi feladat is. Sikerének garanciája, ha részt vállalnak belőle a párt- és tanácsi szervek, a KISZ-szervezotek és a nőbizottságok. Rajtuk is múlik, hogy a mozgalmak az idén tovább terebélyesedjenek, köptük a legnemesebb versengés, a termelési eredmények növelésén túl az új típusú emberi közösségeket ösz- szekovácsoló szocialista brigád- , mozgalom. H. D. Nélkülözhetetlen hajtóerő
