Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-19 / 66. szám
Elfogadta a költségvetést a megyei tanács Ezután arról szólt az előadó, hogy az új gazdaságirányítási rendszer hatásaként már ez évben jelentős csökkenés következett be a gazdálkodó szervek kötelező mutatószámaiban. A vállalatok által összeállított termelési programok már jobban számoltak a helyi adottságok, lehetőségek kihasználásával és ezzel módjuk nyílt a tevékenyebb szerep betöltéséibe, a vállalati önköltségcsökkentés, a termelés gazdaságossá tételében egyaránt — Az új mutatórendszer — hangsúlyozta Buda elvtárs — bizonyos kockázatot is rejt magában. Bízunk azonban vállalataink vezetésében, hogy az önmaguk által kialakított előirányzatok teljesítését még nagyobb körültekintéssel igyekezzenek biztosítani. A könnyűipari ágazatban minden iparcsoportban továbbra is számolunk a termelési feladatok növekedésével. Ezen belül előreláthatóan az átlagot meghaladó mértékben növekszik a nyomda- és a műanyagipar termelése. Ebben az ágazatban mint kötelező tervmutató, csak a kiemelt cikkek termelése, a bel- és külkereskedelmi értékesítés került jóváhagyásra. Az élelmiszeriparban változatlanul fő feladata a lakosság megfelelő kenyér-, péksüteményellátása, a szikvíztermelés kisebb mérvű fokozása és a szeszipar gyorsabb ütemű fejlesztése. Ebben az ágazatban.a központilag jóváhagyott mutató a belkereskedelem számára történő értékesítés 194—198 millió forintos összegben és mint kiemelt közélelmezési cikk. 4870 vagon tenyér termelése. Az építőiparban a tanácsi vállalati építőipar, a tanácsi házilagos építőipari tevékenység és i tanácsi tervezőiroda teljesít- -nónyeinek értéke került kötelező mutatóként jóváhagyásra. Szén belül a tanácsi vállalati ípítőipar teljes termelési értéke — A múlt év november 5-én tartott tanácsülés által elfogadott előirányzataink lényegében nem változtak, így a költség- vetés végleges jóváhagyását javasolom. E költségvetésben az önfinanszírozás elvének megfelelően jelentős hányadot képvisel kiadásaink fedezeteként a lakosság befizetése. Stabilizálni kell tehát az állampolgári fegyelem elért rendjét, az adófizetési készséget, de keresnünk kell a bevétel növelésének lehetőségeit is, a jobb vállalatgazdálkodási tevékenységben, az adók, forgalmi adók »kimunkálásán keresztül is. A korábbi évek jelentős ütemű emelkedésével szemben költségvetésünkben az idén is az adott szint tartása a cél A múlt évihez viszonyítva az idei kiadási előirányzat mindössze 3,7 százalékkal növekszik. Ez önmagában is meghatározza ez évi tevékenységünket és a múlt évi tapasztalatok hasznosítását, amihez a megye valamennyi költségvetési gazdálkodó szerve, intézménye körültekintő munkájára van szükség, az indokolatlan pénzköltések, anyagfelhasználások kiküszöbölése érdekében. Nélkülözhetetlen ebben a szakapparátus tevékenységén túl a lakosságot képviselő tanácstagság, az érdekelt állandó bizottságok közreműködése. Hiszen az adott területek gazdálkodásának vizsgálatán keresztül észrevételeikkel, javaslataikkal segíthetik a folyó évi költségvetési gazdálkodást. A tanácsülés szünetében: dr. Cseh László, Buda Gábor, dr. Gajdócsi István és dr. Veréb János érdeklődéssel hallgatják az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatóját, Kiss Györgyöt, aki a belvízhelyzetről tart rögtönzött tájékoztatót... A vita Bemutatjuk a megyei tanács vb új vezetőit Oláh György, a megyei tanács vb elnökhelyettese Oláh György elvtárs 1929-ben, Szerep községben született. Szülei földmunkások. 1953. óta tagja a pártnak. Középiskolai tanulmányait, mint népi kollégista, a Debreceni Kereskedelmi Középiskolában végezte. 1949-ben ösztöndíjasként a Leningrádi Mezőgazdasági Főiskolára került. Főiskolai tanulmányait 1951-ben fejezte te kitűnő eredménnyel. Közvetlenül tanulmányainak befejezése után a ja- kabszállási gépállomás igazgatói tisztébe került, 1956. tavaszán pedig a kiskunhalasi gépállomás igazgatójává nevezték ki. 1961. augusztus 1-én a Kiskunhalasi Városi Pártbizottság titkárává, egy évvel később az összevont járási-városi pártbizottság titkárául, majd 1963. elején elsőtitkárnak választották meg. Munkája mellett a felsőfokú mezőgazdasági technikumban a marxizmust—leninizmust tanította. Vezetői tevékenységével jelentősen hozzájárult a kiskun- halasi járás általános fejlődéséhez. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb titkára Kőrös elvtárs 1930-ban született Budapesten. Szülei termelőszövetkezeti tagok. 1946. óta tagja a pártnak. Az állam- és jogtudományi egyetemi tanulmányait az idén fejezi be. Különböző állam.i szervekben tevékenykedett. 1953. óta a Kiskőrösi Járási Tanácsnál dolgozott mint mezőgazdasági osztályvezető, a járási tanács vb elnök- ■ helyettese, majd vb elnöke. 1959-ben választották meg a Kiskőrösi Járási Pártbizottság első titkárává. A kétéves párt- főiskola elvégzése után, 1963- ban a Kalocsai Járási Pártbizottság első titkárává választották, ahol a megyei tanács vb titkárává történt megválasztásáig tevékenykedett. Eredményes munkássága a kiskőrösi és a kalocsai járás általános fejlődé- — ------’ ‘ lemérhető. A v égrehajtó bizottság előterjesztését követő vitában felszólaló tanácstagok egyöntetűen megállapították: bár a múlt évben bekövetkezett természeti csapások számos gondot, vetettek fel, a költségvetési gazdálkodás — a különböző átcsoportosítások révén ' — mégis eredményesen szolgálta a megye lar- kosságát és színvonalában is sokat fejlődött Szóba került azonban számos észrevétel és a jövőre nézve hasznos javaslatok is. Benei Sándor, a Pénzügyi Állandó Bizottság elnöke hathatós intézkedéseket szorgalmazott a megyei tanácsi építőipari vállalat munkájának megjavítására. Dicsérettel szólt a helyi tanácsok felújítási tevékenységéről, de egyúttal felhívta a figyelmet arra a veszteségre, amit a — takarékos gazdálkodás mellett rendelkezésre álló — pénzügyi keretek fel nem használása jelent. Ezeken kívül ismételten észrevételezte, hogy az utak hálózatának fejlesztésével item ál arányban a fenntartásukra biz tosított anyagi fedezet. Sarok Antal a belvízkárokká kapcsolatosan a megelőzést szór galmazta nagyarányú társadalm összefogással. — Hangsúlyozta hogy az átereszek, a belterület és a szántóföldi csatornák ével óta rendkívül elhanyagoltak, s ez nagymértékben hozzájárul' az idei károkhoz. Egyúttal javasolta a vízgazdálkodási társulatok tevékenységének, valamin! a megyei kórház betegellátási gondjainak megvizsgálását. Dr. Bruncsák András többek között az építőipari kapacitás- és anyaghiány mérséklése céljából a házilagos brigádok ön- tevékenységére és a helyi kezdeményezések szükségességére hívta fel a figyelmet. Dr. Kiss Ágoston a termelésből korábban kivont lakiteleki téglagyár újbóli üzembe állítását kezdeményezte oly módon, hogy a helybeli nagyon életrevaló termelőszövetkezet váljon a gazdájává. Szendrey Sándor az anyag- és bérgazdálkodás néhány, a múlt évben, s főleg az idei első két hónapban tapasztalt fogyatékosságára irányította a figyelmet és a Nemzeti Bank megyei (Bókjának segítségét kínálta a lakiteleki téglagyár újbóli üzem- behelyezése lehetőségeinek megvizsgálásához. Ezután Buda Gábor Vb-elnök- hclyettes foglalta össze a vitát, megköszönve a számos hasznos javaslatot, amelyek mind az idei költségvetési gazdálkodás eredményességét szolgálják. A válaszadás után a megyei tanács egyhangúan elfogadta ez évi költségvetését. Végül néhány bejelentésre, majd az interpellációkra került •or. Választói képviseletében a következő tanácstagok jelentettek be interpellációt: Szűcs László (Szabadszállás), Filáko- vity Vitályosné (Hercegszántó), K. Szabó Sándor (Izsák), Ács Sánta Istvánná (Katymár), Nagy Sándor (Kecel) és Betek. 3. Pálteljes befejezése, a Kecskémé Széchenyi tea: 1—3. szám alatt 95 lakásos bérház kivitelezésének folytatása és a megye területén további 212 lakás építésé nek megkezdése. A költségvetési ágazatok, szervek ez évi felújítási előirányzatc összesen 48 737 000 forint, melyből a helyi utak, hidak javítására, felújítására összesen 1£ millió forint all rendelkezésre. A továbbiakban az építési kapacitás biztosításának nehézségeiről szólt Buda Gábor vb-el- nökhelyettes. — Az 1966. évi tanácsi beruházási, községfejlesztési, költségvetési, felújítási és karbantartási Madatok kidolgozása során mérlegszerűen megállapítottuk — mondotta —-, hogy mintegy 100 millió forint építési kapacitáshiány mutatkozik megyénkben. A városi és járási, tanácsok bevonásával együtt egységenként kapacitásegyeztetést végeztünk. Ennek során a helyi tanácsok és a tsz-ek — házilagos szervezeteik fejlesztése révén — további ’építési feladatokat vállaltak át. Jelenlegi kimunkálásunk szerint csak a tanácsi területről finanszírozott építési feladatok közül mintegy 20 millió forintra nem tudtunk kiviteli kapacitást biztosítani. Az átmenő, áthúzódó feladatok végleges kidolgozása után újabb egyeztetést végzünk annak érdekében, miként lehetne a feladatok ismételt átcsoportosításával biztosítani a hiányzó kapacitást, A helyi iparpolitikai feladatokat, s ezen belül is a lakosság szolgáltatási igényeit érintve, az előadó elmondotta, hogy az egves szolgáltató szektorok ez évi szolgáltatási értéke együttvéve 343 816 000 forint, s ebből az építési szolgáltatás megközelíti a 130 millió forintot. 115, a házilagos építőipari tevékenység 117 és a tanácsi tervező vállalat teljesítményértéke 17 millió forint. A fentiekben vázoltakon túl további termelési mutatók jóváhagyására nem kerül sor. a teljes termelési feladatokat a vállalatok, az irányító szakosztályokkal egyetértésben, saját hatáskörben határozzák meg. A megye állóeszköz-fejlesztési tervéről szólva, ismertette az előadó, hogy az Országos Tervhivatal ez évre 78 millió 838 ezer forint ágazatberuházási keretszámot hagyott jóvá. Ez a keret' biztosítja a folyamatban levő átmenő, áthúzódó beruházások ez évi fedezetét és egyes értékhatár feletti, illetve alatti létesítmények építésének megkezdését Majd így folytatta: — Az 1966. évi beruházási terv főbb létesítményei a következők: A könnyűipari ágazatban megkezdődött Jánoshalmán az új üzem építése. Tovább bővül a kunszeri tmiklósi és'kis- kunmajsai vasipari üzem. Baján megkezdődik az új Patyolat üzem építése. Nehézipari ágazatban kezdetét veszi a kecskeméti földgázvezeték építése 25 millió forintos teljes költségelőirányzattal. Tovább folytatódik a kecskeméti szennyvízcsatorna- hálózat. építése és a vízműháló- zat-bővítés. Megkezdődik, illetve folytatódik a bajai vízműépítés 15 millió forint összeggel és a bajai szennyvízcsatornázás 18 millió forint előirányzattal. Befejeződik a megyei gyógyszer- raktár építése, hozzákezdünk a kalocsai kórház kazánház, Kiskőrösön pedig a járási párt- és tanács vb székház építéséhez. A központi lakásberuházási tereiből a megye részére az dén 56 millió 600 ezer forint ill rendelkezésre. E keretből felezendő a leninvárosi lakótelep (Folytatás az 1. oldalról.) — Az évközi felülvizsgálatok eredményeként módosított 1965. évi községfejlesztési terv 198 millió 680 ezer forint bevétellel, 145 505 000 forint kiadással és 53 175 000 forint maradványnyal zárult. A községfejlesztési bevételi tervünket 111,1 százalékra, a kiadási tervünket 102,7 százalékra teljesítettük. Tanácsaink minden szinten törekedtek a lakossági hozzájárulás növelésére, a különböző szervek támogatásának igénybevételére, a kommunális, szociális, kulturális igények kielégítését célzó létesítmények megvalósításához. A fejlesztési feladatok végrehajtásában nagy segítséget jelentett a tanácstagok, társadalmi és tömegszervezetek aktivistáinak közreműködése, melynek hatására nőtt a lakosság érdeklődése és közvetlen részvétele a helyi feladatok végrehajtásában. Örvendetes, hogy a társadalmi munka mind forintösszegében, mind egy főre vetítve, növekedett az előző évihez viszonyítva. Az egy lakosra eső társadalmi munka értéke megyei szinten az előző évi 54 forintról 64 forintra növekedett Az előterjesztés további részében az országgyűlés által jóváhagyott ez évi költsévetésről szólt Buda Gábor vb-elnökhe- lyettes. A cél: az adott szint tartása
