Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

Talált tárgyak Bajosan lehetne megmondani, pon­tosan mennyit érnek azok a talált tárgyak, amelyeket a megyében évente beszolgáltatnak a rendőrség­nek. Annyi azonban biztos, hogy több százezer forintra rúg az érté­kük. Hiszen csak Kecskeméten és csupán a kerékpárból tavaly például mintegy 200 került vissza a rendőr­ség közvetítésével a gazdájához. Rendkívül széles skálájú a talált tárgyak listája. Személyi igazolvány, pénz, levéltárca, fésű, szerelmes le­vél (amely, úgy látszik, nem min­dig féltve őrzött kincs), s a na­gyobb tárgyak garmadája szerepel rajta. Különösen a strandolás idő­szakában nagy a „felfutás”. Ilyen­kor özönével találnak és adnak át a rend őreinek különböző holmikat. E tárgyak változatosságához ha­sonlóan többféle kategóriába sorol­hatók azok is, akik elveszítenek va­lamit. Fő helyen szerepelnek a „notó­rius’' hanyagok; ők — nem dicsé­retükre mondjuk — a fejüket is elhagynák, ha nem nőtt volna a nyakukhoz. Balszerencsések, peche­sek is szép számmal akadnak a va­lamilyen holmijukat elveszítők közt. Például nyáron panyókára, vagy a kerékpárjuk kormányára vetik za­kójukat, s nem veszik észre, hogy a belsőzspbből kicsúszott a személyi igazolvány, s az esetleg pénzt is tar­talmazó levéltárca. Mint számos más közbajnak, a személyi tárgyak el­vesztésének okai közül sem hiány­zik az iszákosság. Hasonlóképpen más-más ok ját­szik abban is közre, ha valaki a rendőrség segítségével visszajuttatja gazdájának a talált tárgyat. (Azok­ról most ne beszéljünk, akik ezt nem teszik meg, s az elvesztett tárgy jogtalan tulajdonosaivá vál­nak.) Van, aki a talált tárgyat csak részben szolgáltatja be. Talál egy személyi igazolványt, esetleg levél-, vagy pénztárcát, s a bennük levő ér­téket a megtaláló magánál tartja, s csak a tárcát juttatja el az illeté­kesekhez. Az sem „fehér holló”, aki kényszerítő körülmények követ­keztében válik — „becsületes meg­találóvá”. Észrevette, hogy látták: felvett az utcán, vagy másutt vala­milyen elveszített tárgyat, s nem meri azt magánál tartani, hát be^ szolgáltatja. Ez már a közmorál kényszerítő ereje. Társadalmunk erkölcse az efajta magatartásban ily módon is dominál — abban viszont a lénye­gébe vágóan jut kifejezésre, hogy egyre több azoknak a száma, akik minden külső kényszer nélkül kere­sik a talált tárgy gazdáját. Az em­bertárson való sajátos segítség — mert hiszen az: segítség — nyilvá­nul meg az ilyen megtalálók gesz­tusában; annak tudata, hogy a má­sok személyi tulajdonjogát tisztelet­ben kell tartani. Nemrégiben például Kecskeméten egyösszegűén több mint ötezer fo­rintot találtak, s haladéktalanul át­adták a rendőrségnek. (Az egyik szövetkezeti gazda zárszámadáskor kapott részesedése volt az összeg.) örvendetes hallani az ilyen maga­tartásról. Arról még inkább, hogy a talált tárgyak beszolgáltatóinak körülbelül a negyedrésze fiatalkorú. Tarján István PETŐFI NÉPE A Magyar’ Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-33 Kiadóhivatal: Keoskemér. szabadság tér l/a. ' Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Po6ta. Ellőfizetési díj 1 hónapra 13 forint Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-35 Index; 25 065 Több mint másfél milliárd forint forgalom, 88 millió forint értékű beruházás Eredmények és tervek megyénk foldművessxövetkexeteinél Ezekben a hetekben tartják megyénk földművesszövetkezetei küldöttközgyűléseiket, amelye­ken a vezetőség beszámol a tag­ság előtt a múlt évi munkáról, eredményekről, a szövetkezeti vágyon alakulásáról. Brach na Jánossal, a MÉSZÖV elnökével beszélgettünk, aki összegezte az fmsz-ek eredményeit és tájékoz­tatott azokról az idei feladatok­ról. amelyek közvetlenül érintik a lakosságot, a termelőket. Jelentős fejlődés — A tavaly bekövetkezett ele­mi csapások: a járványos állat­betegség, a kedvezőtlen időjá­rás a földművesszövetkezetek munkáját is nehezítette — kezd­te Brachna elvtárs. Mégis fej­lődésről adhatunk számot. Min­denből nagyobb forgalmat ér­tünk el, mint 1964-ben, kivé­ve a zöldség- és gyümölcsfelvá­sárlást, amiben három száza­lékkal maradtunk el az előző évitől. Az áruforgalom egymil- liárd 650 millió forint volt, 5,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A vendéglátó forgalom elérte a 272 millió fo­rintot, és ez 4,4 százalékos emel­kedést jelent. Jóval több barom­fit, tojást és egyéb mezőgazda- sági terméket vásároltunk: fel tavaly, mint 1964-ben. Értékes sikerekről beszélt a MÉSZÖV elnöke a gazdálkodást illetően is. A földművesszövet­kezetek tavalyi eredménye csaknem 75 millió forint volt. vagyis 20 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Brachna elvtárs elmondotta: ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a megye szövetkezetei ma­gukévá tették az 1964 decem­beri párthatározatot és műkö­désük minden területén érvé­nyesítették a takarékosságot. Különösen szem előtt tartották a hálózatfejlesztést, a kulturált vásárlás körülményeinek meg­teremtését. A lakosság szolgálatában — összesen 88 millió forint értékű beruházást végeztünk ta­valy és ebből az összegből 45 jelentősebb létesítményt hoz­tunk létre a megye területén — folytatta Brachna elvtárs. — Példaként említeném a la­kosság körében nagy elismerést kiváltott dunavecsei áruházai, az izsáki önkiszolgáló élelmiszer- üzletet. A fentieken kívül Solt- vadkerten és Úszódon cukrász­üzemet nyitottunk, új kereske­delmi egységek létrehozásával megoldódott Méntelek és Kun- peszér hosszú évek óta vajúdó problémája is. Az e^évi célkitűzésekről, fel­adatokról szólva a MÉSZÖV el­nöke elmondotta, hogy a föld­művesszövetkezetek minden le­hetőséget felhasználnak a lakos­ság jobb ellátásának elősegítésé­re. A tavalyinál 3,5 százalékkal nagyobb kiskereskedelmi, 3.7 százalékkal magasabb vendéglá­tóipari forgalmat terveztek, és ennek lebonyolítására megfele­lően fel is készültek. A felvá­sárló apparátus a terv szerint 12 százalékkal több zöldséget és gyümölcsöt vesz majd át a la­kosság ellátására, az ipar részé­re és exportcélokra. — Nem kis feladat ez, hiszen a lakosság igénye évről évre növekszik, s hogy ennek a föld­művesszövetkezetek is megfe­leljenek, elsősorban jó áruellá­tás. ésszerű gazdálkodás és a hálózatfejlesztés szükséges. Az utóbbira ez évben is nagy ösz- szegeket kívánunk fordítani. Az idén nyitjuk meg többek között Kiskőrösön az új. emeletes áru­házát, amely évi 38—40 millió forintos forgalom lebonyolítá­sára lesz alkalmas. A közeljö­vőben, pontosabban április 2-án adjuk át rendeltetésének Kecs­keméten a piactéren épült áru­csarnokot, amelyet a legkorsze­rűbb üzletek közé lehet majd sorolni. Soltvadkerten befeje­zéshez közeledik a megye leg­nagyobb és legmodernebb cuk­rászdájának építése — mondot­ta Brachna elvtárs. A háztáji gazdaságok támogatása Nem kis szerep hárul a föld­művesszövetkezeti mozgalomra a háztáji gazdaságok fejleszté­sében, támogatásában, a kiöre­gedett gyümölcs- és szőlőtele­pek felújításában. Mint ismere­tes, ebben az évben az fmsz-ek hozzák forgalomba az ehhez szükséges szőlő- és gyümölcs­szaporítóanyagokat. Ezekből igen nagy mennyiség áll majd ren­delkezésre, például gyümölcsfa­csemetéből 142 ezer. csemege- és borszőlőoltványból 150 ezer kerül a háztáji termelőkhöz, az fmsz-ek közvetítésével. — Az új gazdasági mechaniz­mus megvalósításában a föld­művesszövetkezetekre is. nagy feladat vár, éspedig az önálló­ság, a gazdálkodás hatékonysá­gának növelésében a költségek és a bürokrácia csökkentésében. A SZÖVOSZ tíz fmsz-t jelölt ki az új irányítás szerinti gaz­dálkodás bevezetésére. Ezek kö­zött van a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával kétszeresen kitüntetett Tisza- kécskei Földművesszövetkezet is. Itt már az új módszer szerint gazdálkodnak és reméljük, hogy az itteni szerzett tapasztalatok alapján 1967. január 1-től me­gyénk többi fmsz-énél is ráté­rünk a gazdaságirányítás új módszereinek alkalmazására — fejezte be nyilatkozatát a MÉ­SZÖV elnöke. / G. É. Sulyok M ária a Színházra űvészeti Szövetség új elnöke A Magyar Színművészeti Szö­vetség új elnöksége megtartotta alakuló ülését, amelyen a szö­vetség elnökévé Sulyok Mária Kossuth-díjas kiváló művészt, a Vígszínház tagját választották. A főtitkári tisztséget a továb­biakban is Kazimir Károly, a Thália színház Kossuth-díj s főrendezője tölti be. Levelezőnket illeti a köszönet Kunszentmiklósj levelezőnk észrevételezte pár héttel ezelőtt: A helyi földmdvesszövetkezet üzleteiben igen tiagy kereslet­nek örvendtek a leértékelt áruk. Elégedetlenséget váltott ki vi­szont a lakosság körében, hogy a jelentősebb leértékelt árucik­kek — főleg bút/trféleségek — jelentős részét a földművesszö­vetkezet dolgozói 'vásárolták fel. A kivizsgálás cjéljából továb­bított jelzésre a következőket válaszolta az illetékes: „A MÉSZÖV Ellenőrzési Osz­tályával közösen végeztük a vizsgálatokat, melynek során a következőket állapítottuk meg: A textil-ruházati üzletekben és a cipőboltban visszaélést nem sikerült feltárni, a rendelkezés­re álló áruféleségeket korlátla­nul értékesítettek egységeink. A bútorboltnál történt leértéke­lésnél az áruk njintegy egyhar- mad részét vásárolták meg a szövetkezet* dolgozók, A vizs­gálat valótán <j szlelt szabály­talanságot, melyről felettes szer­vünk revizora jegyzőkönyvet vett fel. Az eljárás folyamatban van, a vétkes Személyeket a szabálytalanság t elkövetésétől függően a feleiies szervünkkel egyetértésben felelősségre von­juk. Köszönjük tfz elvtársak se­gítségét, mellyel \ lehetővé tették szabálytalanság felfedését. Kér­jük, hasonló segítséggel szíves­kedjenek szövetkezetünk mun­káját a jövőben ^is támogatni. Rapcsák Mihály ig. elnök" — Itat“ a traktoros Megbüntették a lelkiismeretlen orvost A kiskőrösi járásbíróság nem­régiben hozott ítéletet dr. Kont- sek Ferenc fülöpszállási körzeti orvos ügyében. Az illető segít­ségnyújtás elmulasztása miatt most másodszor állt a bíróság előtt. Az eset talán nem volna annyira megdöbbentő, ha nem éppen orvosról lenne szó. akinek hivatásból eredő kötelessége, de ezen túl lelkiismereti ügye is kell, hogy legyen a bajba jutot­takon való segítés. Dr. Kontsek- nél ugyanis ilyesmiről nem be­szélhetünk. Még a múlt év október 10-én történt, hogy Fülöpszállás mel­lett az úgynevezett Ugi szőlők­ben egy tíz éves kisfiúra rá esett egy hordó és a gyerek sú­lyos sérüléseket szenvedeti, esz­méletét elvesztette. Szerencsére a balesetet látta Zombai Fe­renc, aki rögtön tájékoztatta a motorkerékpárral oda érkező Sí­pos Kálmán rendőrszázadost a történtekről és megkérte, hogy értesítse a két kilométerre levő orvost a balesetről és hozza ki helyszínre. A rendőrszázados be is ment a községbe és először dr. Cserényi László ügyeletes orvos ajtaján csengetett, de mi­vel senki sem volt otthon dr. Kontsek Ferenchez ment el. Közölte vele. hogy miről van szó, kérte menjen ki vele a bal­eset színhelyére. Elmondta azt is. hogy az ügyeletes orvost nem találta odahaza. Dr. Kontsek az ajtajára kitű­zött táblára mutatott mondván, hogy ő nem ügyeletes és nem hiszi el, hogy dr. Cserényi nincs otthon. Sípos Kálmán ismét kérte, hogy jöjjön ki vele a sé­rülthöz, súlyos baleset történt. Kontsek doktor azonban haj ha­tatlan maradt, kijelentette, hogy ő senkit nem részesít elsősegély­ben — és becsukta az ajtót. A rendőr még egyszer kísérletet tett, benyitotta az ajtót, bemu­tatkozott — ugyanis civilben volt —. hogy rendőrszázados. Az orvos azonban továbbra is az ügyeletes dr. Cserényire hivat­kozott. Közben szerencsére egy al­kalmi gépkocsival behozták a kis sérültet Cserényi doktorhoz, akit ekkor már a lakásán ta­láltak. A segítségnyújtást megtagadó j orvost a kiskőrösi járásbíróság j három hónapi végrehajtható sza­badságvesztésre ítélte, tekintet­tel arra is, hogy korábban ha- | sonló bűntett miatt már felfüg i gesztett börtönt kapott. Az itt let -nem jogerős, G. S. i (Pásztor Zoltán felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents