Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-17 / 64. szám
196«. március 17, csütörtök S. «Mal Találékony EMBEREK A műhelycsarnok kisebb üzemnek is beillik. És ez, a Szántópusztai, nem az egyetlen a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. Hasonlóval találkozhatunk a Hildpusztai üzemegységben is. A gazdaság sok száz gépe között állandóan és jócskán akad .javítani való. Ám a csarnok nemcsak erre hivatott. Itt készítik el azokat az újításokat — méghozzá sorozatban —, amelyek a műhely dolgozóinak törekvését dicsérik. Gruber György műhelyfőnök, aki már nem egészen fiatalember, 1949 óta dolgozik a gazdaságban. Ezt mondja: — Ne gondolja, hogy mindig ilyen körülmények körött dolgoztunk. Tizenhét évvel ezelőtt jóformán tető sem jutott fölénk. A kevés gép, ami volt, mind a szabad ég alatt pihent. Közbevetem, hogy éppen ez kényszerítette őket találékonyságra. — Természetesen — feleli. — Csináltunk mi mindent, amire erőnkből futotta, és amire itt nagyon szükség volt, Készítettünk ventillátoros műtrágyaszórót, krumpliültetőt, s gépesítettük a pincét is. Hogy miképpen? Egész sor, azelőtt kézi hajtású gépet egy motor hajtott meg, szíjáttételekkel. Mint újító, több kitüntetésben is részesült. De a megbecsülésből kijut Umenhoffer Istvánnak, a hildpusztai műhelyvezetőnek. Boromissza Tibor technikusnak, s az itteni műhely több régi dolgozójának: Cser Lajosnak, H. Molnár Gyulának és Deme Gyulának. Nem utolsósorban a gazdaság főmérnöke nek, Hős Nagy Sándornak Mert az újítógárda jelenleg sem tétlenkedik. Két éve sincs, hogy a gazdaság igazgatója és főagronómusa külföldön, Ausztriában, Nyugat- Németországban járt. Az ottani szőlős gazdaságokban találkoztak a ventillátoros permetezővel. Feljegyezték az ötletet, majd hazatérésük után útnak indult a főmérnök is: alaposabban szemügyre venni a kisüzemi masinát. Számára a működési elv volt az érdekes — meghonosítani itthon, nagyüzemileg. Mert a hazai ipar még jelenleg sem készít speciális, nagy telje■\ entillátoros berendezések — a szerelő padokon. Munkában szerelők: Kolluti Péter, Kaszás József, Rogács János és Schmidt Károly. Gazdák versenyben sítményű szőlőpermetező gépet. Még abban az évben elkészült a kísérleti példány. Bevált. Tavaly tízet készítettek belőle. Saját célra. És az idén már jut a megye többi állami gazdaságának is: Cikkünk nyomán Civődás helyett... — Ez a kísérleti példány — mutat a gépre Gruber György. — Az újabbakat már tökéletesítettük. .. a szerelőpadokon öt ven ilyen gépet állítanak össze. Május elejére valamennyi elkészül. Minden alkatrész megvan, — még a ventillátorok is, pedig ezek beszerzése nem volt könnyű. A gép UE—28-as traktorral vontatható a széles sorközű szőlőben. Minden második sorközben kell végighaladnia, s így eg'yetlen gép 60—70 hold szőlő növényvédelmét tökéletesen élűit ja. Ezt a területet ugyanis nárom nap alatt végigjárja. Mit készítettek még ezenkívül? — Sikerült megoldanunk a háti permetezők gépi töltését — feleli Hős Nagy Sándor. — Megcsináltuk a faaljművelő ekét, oldalra kinyúló ekefejjel; a széles sorközben alkalmazható röldtrágyavetőgépet is. S beszél a tervekről, mi minden vár még megoldásra. Az új szőlők mé 1 ytrágyázása, a majorok tűzvédelme, s még sok más gépesítési probléma kerül szóba. Nem elégednek meg az eddigi sikerekkel, iparkodnak továbbra is. S eközben bizony nemegyszer — az ipart is megelőzik. Hatvani — Pásztor FEBRUÁR 24-i számunkban Egy felmondás és erkölcsi alapja címmel bíráló cikk jelent meg a kerekegyházi Haladás Termelőszövetkezeti Csoportról. Az írásban közölt egyes megállapításokat néhányan félremagyaráztak, eltúlozták. A cikk éppen a zárszámadási közgyűlés napján jelent meg és ez a tény a lappangó ellentéteket még inkább felszínre hozta. Ezért szükségesnek* találtuk a Kecskeméti Járási Pártbizottsággal, valamint a községi pártvezetőséggel történt körös megbeszélés alapján még egyszer napirendre tűzni a termelőszövetkezeti csoportban történtek ügyét. A helyzet tisztázása végett összejöttek a termelőszövetkezeti csoport kommunistái. A párttaggyűlésen egy kivételével mindenki részt vett. Jelen volt a járási pártbizottság, valamint a lap képviselője is. A vita során őszinte légkör aiakult ki. Bátran bírálták egymást személy szerint a jelenlevők, konkrétan meghatározták, ki, hol, milyen hibát követett el. MI VOLT a vita alapja? Elsősorban Farkas Pál ügye, amely csak szikra volt a belső feszültségek lángra lobbantásához. Bizonyos régi sértődöttség, évekkel ezelőtt történt dolgok miatt ellentétek támadtak a pártalap- szervezet kommunistái között. Ezeket nem érdemes most részletezni, hiszen a taggyűlésen igyekeztek mindent tisztázni és egyben világosság gyűlt egyéb dolgokra is. Farkas Pál, akiről egyébként az említett cikkben bőven esik szó, már nincs a termelőszövetkezeti csoportban, ipari üzembe ment. dolgozni. Egyedül ő nem vett részt a taggyűlésen, pedig nem ártott volna, mert alaposan megbírálták magatartását és munkáját. Mint a didiben is jeleztük, többször ivott és mint brigádvezető nem állta meg a helyét. AZ VISZONT ezen a párttaggyűlésen többször szóba jött, hogy nagy türelemmel foglalkoztak vele. Nemegyszer figyelmeztették arra, hogy mint kommunistának erkölcsileg is példát kell mutatnia, felszólították, hogy hagyja abba az italozást. A taggyűléseken is szó volt érről. És itt helyesbítenünk kell B. Horváth István nyilatkozatát, aki mint a párt- szervezet tagja olyan információt adott, hógy a taggyűlés nem figyelmeztette Farkas Páli az előbbiekre. ' Ezen a taggyűlésen arra is fény derült, hogy a cikkben említett 16 800 forintnyi „irányító munkabért” jogosan ve - ték fel a szövetkezet vezetni. Megbeszélték ezt előzőleg községi vezetőkkel, pártveze:.> ségi ülésen. A rendelet szerir. jártak el. A HIBÁT ott .követték el, hogy ennek nincs írásbeli nyoma. Nem került nyilvánosságra a tagság körében és ezért joggal hihették egyes gazdák, hogy „suba alatt” történt a szétosztás. A cikkben említett 11 922 forint munkabért jogosan számolták el. A 64 700 forint elszámolása pedig szintén szabályosan történt, ugyanis szükség volt 59 ezer szál gyökeres szo- lővessző kiselejtezésére. A többi megállapításra vonatkozóan is az a helyzet, hogy kisebb szabálytalanságok történtek ugyan — például a 380 liter bort nem jelentették be —, de a termelőszövetkezeti csoport vezetősége nem számolt el jogtalanul pénzt, A félreértések abból származtak, hogy egyes nyilvántartások pontos vezetését elmulasztották, egyébként, az elveszett egy hónapi pénztári bizonylat is megkerült. A TAGGYŰLÉS tanulságait azzal foglalhatjuk össze, amit Bcda László elvtárs, a községi pártvezetőség titkára mondott: — Helytelen, hogy egyes párttagokat régi. nemegyszer vélt sérelmek miatt a bosszú vezérli. Ha a pártszervezet nem egységes, ha a kommunisták nem „egy nyelven” beszélnek, akkor az mindenképpen visszaüt. A belső civódásra sok energia pa- zarolódott el eddig, pedig gondunk van elég, hiszen a termelőszövetkezeti csoport gazdái előtt sok feladat áll Sürgetnek a tavaszi tennivalók, a gazdálkodás fejlesztésére ’vonatkozó elgondolások megvalósítása és így tovább. Helyes lenne ha felszámolnánk az ellentéteket és a termelőszövetkezeti csoport vezetőivel összefogva közös erővel a termelőszövetkezeti csoport minden kmmunistája segítené az előrehaladást. Ezekkel a megállapításokkal csak egyet lehet érteni. Tavaly csaknem másfél száz gazda csatlakozott a bajai Vörös Fény Tsz-ben meghirdetett versenymozgalomhoz. A termelési terveket csaknem minden üzemágban túlteljesítették, így a szövetkezet pártszervezete és vezetősége az idén is versenyfelhívást kezdeményezett. A versenyt tizenegy tagú bizottság irányítja és a vállalások teljesítését negyedévenként értékeli. Erről a brigádokat, munkacsapatokat írásban tájékoztatják. A verseny feltételeinek a teljesítéséhez minden üzemágban meghatározott pontszám él- érése/szükséges. Például a traktorosok. szerelők, gépkocsivezetők, rakodók vetélkedésében pontozzák a műszaknorma, illetve a normálhold teljesítését, a munkanapok számát, az igazolással dokumentált rendszeres karbantartást, a balesetmentes vezetést, a tűzrendészet! előírások betartását, a társadalmi munka végzését, a politikai és szakmai továbbképzést, általában a munkaidőg.ió kihasználását és a fegyelmezett magatartást. A teljesítésben a versenybizottság három kategóriát álla- ; pit meg. eszerint a helyezettek ezer, 600, illetve 400 forintos jutalomban részesülnek. HÚSZ latsai megalakult az ifjúsági brigád. A fiatalok célul tűzték ki a szocialista cím elnyerését is. A feltételek körött szerepel: legalább 200 munkanap teljesitése, nyugdíjas gazdák segítése társadalmi munkával, nyolc általános iskolai végzettség, politikai és szakmai oktatáson való részvétel. A szocialista cím megszerzése esetén a pórt- és KISZ-vezetőség javaslatára a közgyűlés különböző pénzjutalmakat állapít meg, illetve hozzájárulást kül- és belföldi kiránduláshoz. A brigád, tagjai a ledolgozott 200 munkanap után öt mázsa csöveskukoricát, valamint az ezen felül teljesített minden húsz nap után egy-egy mázsa tengerit kapnak. Kérhetik a termény ellenértékét is. Továbbá a 200 nap után öt nap fizetett szabadságban is részesülnek. Ezt egy nap pótszabadsággal még megtoldják, ha öt. évet már a szövetkezetben töltöttek. Nem valami lelkesítő állapot, amikor egy üzemben termelési tanácskozásról termelési tanácskozásra megismétlődik ilyenfajta panasz: „Dolgoznánk, de hol azért kell megállni, mert nincsen gáz. oxigén, hol meg apró anyagok hiányoznak.' A Kecskeméti Konzervgyárban jó ideig ez ment. Nem volt rend az anyagok beszerzése körül. Aki ezt intézte, nem élt annyira a termelés közelében, hogy „érezte” volna is, mit jelent a fennakadás valamelyik üzemrészben. Meg az is igaz, hogy érteni is kell ahhoz, hova forduljon az ember, ahol gyors segítség várható. Éppen e körül folyt a beszélgetés az alapszervezeti pártirodán, mikor pár szóra betért egy fiatal férfi. — Sikerült, Kátai elvtárs? — érdeklődött tőle mindjárt a párttitkár. Röviden, mint Riport közben akik tudják, miről van szó. — Megy ez, Soös elvtárs, csak rendszerességet kell belevinni — válaszolt az érkezett és leült.. Csak úgy, hogy éppen csak hogy alá húzta a kezeügyébe eső széket. Látszott, nem fog sokat időzni. — Alapszervezeti vezetőségi tag. szocialista brigádvezető Kátai János elvtárs, meg anyagbeszerzői teendőket is végez — mutatta be öt. a párttitkár. — Csak hogy egyszer ez a gondunk is a múlté. Tudott adni a lakatos- ipari? — tért vissza közvetlenül a témájukra. A brigádvezető egy listát vett elő. Csavarok, alátétek, csavarházak, s hasonló apró anyagok hosszú sorát tüntette fel a papíros, minden megnevezés után számokkal. — Ezt igényeltem tőlük, és kis híján meg is kaptam. Hetven- nyolcvanezer darab apróság, ami nélkül viszont nincs folyamatos munka. Emlékszik, titkár elvtárs, a múltkor kellett nekünk az a bizonyos vastagságú anyag. Tudja, megvan az ismeretségem, a munkásőrségben sok elvtárssal vagyunk együtt. Tudunk egymás gondjairól, hol mi van és hol mire volna szükség. így jött ki, hogy a reszelőgyárnak ócskavasban van olyan anyaga, amüyen nekünk kellene. Viszont nálunk is ócskavasként álltak olyanok, amiknek ők tudják hasznát “enni. Minden hercehurcát kerülve megcsináltuk a cserét, — És a gáz? — A vállalatvezetőség minden naora ad kocsit, én megyek le. Hanem rá is szoktattam az üzemrészeket, hogy legyei háromnegyed hétig mindig adják le az üres palackokaAki később hozza, aznap magára vessen. Minden palackkal nem fordulhat küiön-külön a gépkocsi. Nincs is hiba. Aztán — máshol megtörtem es ■leket emlegetve — arra terelődik a szó, hogy az anyag ocszerzé * k mies munka. .Nem kevesen elcsúsztak már raita. — Ige n — erősí1 meg Kátai János — elfelejtik, hogy papíré vannak mindenről; nem lehet játszani... Meg kell gondolnom mire nyomom rá ez' a kis bélyegzőt — veszi elő zsebéből a magával hózott kopott kis stemplizőt. — Ha mindenütt olyan nyugodtak lehetnének, mint nálunk — adja meg a közvetett "elismerést a párttitkár. Tóth István
