Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-16 / 63. szám

1966. március 16, szerda 5. oldal A szlovén zenekar vendégjátéka Kecskeméten AZOK, akik egv hangverseny- sorozat értékét a benne fellépő külföldi művészek számával mérik, az idén igazán nem pa­naszkodhatnak. Szólista- és kar­mester-vendégek követték egy­mást, s most, vasárnap délelőtt alig egy héttel Martinotti sike­res dirigálása után a ljubljanai Szlovén Filharmónia szimfoni­kus zenekarának hangversenyét hallhattuk, vezető karnagya: Samo Hubád vezényletével, De- jan Bravnicar hegedűművész közreműködésével. Néha a külföldiek fellépése csalódást kelt és csak arra való, hogy megtanuljuk jobban be­csülni hazai művészeinket. An­nál örvendetesebb. ha igazán kivételes zenei élménnyel aján­dékozza meg közönségünket a vendégegyüttes, karnagyával és szólistájával együtt. A mostani koncerten ez utóbbinak lehet­tünk tanúi. .MÁR AZ ELSŐ számban, Wagner: Tannhäuser-nyitányá­ban meglepett a zenekar egysé­ges hangzása, tiszta játéka, technikai és zenei biztonsága. Samo Hubád karnagy érdeme volt a mű egészének összefogá­sa, a jó tempóvétel (ami ennél a nyitánynál különösen lénye­ges), s a felépítés igényes nagy­vonalúsága. Mindezek az érzé­seink a koncert további részé­ben még fokozódtak. A szép, telt zenekari hangzás nem kis mértékben a romantikus dara­bokhoz illő létszámban rejlett (ezen a téren a produkció érde­kében nem szabad takarékos­kodni, mint azt sokszor hazai zenekaraink teszik!), ezenkívül az együttes tagjainak kiváló egyéni felkészültségében és mintaszerű ossz játékában.' SAMO HUBÁD a sokéves ösz- szeszokottság erejével vezényelt, azzal a biztonsággal, hogy a ze­nekar nem csupán követi el­képzeléseit. hanem mint régi muzsikáló társa, vesz részt a zene alkotó életre hívásában is. A túlnyomórészt múlt századi művekből összeállított műsor azt sugallta, hogy ebben a stí­luskörben különösen otthon van. A romantikus tartalom kel­lő mértéktartással szólal meg keze alatt, anélkül hogy vala­mit is veszítene érzelmi gazdag­ságából. Tempói, effektusai so­hasem túlzottak, mindig meg­győzőek, s a formálás szolgála­tában állnak. Második számként szlovén ze­neszerző kompozícióját ismer­hettük meg: Primoz Ramovs Gyászzenéjét, melyben külön­böző modern zenei hatások érde­kesen álltak össze egyéni hang­vétellé. CSAJKOVSZKIJ örök sikerű hegedűversenye igen szép elő­adásban hangzott el. Dejan Bravnicar tökéletes technikai felkészültségű művész, akinek játékában a virtuozitás éppúgy magával ragad, mint a tónus tiszta szépsége és a felszaba­dult muzsikálás. Csajkovszkij felfogása tartalmazta mindazo­kat az elemeket, melyek ennél a műnél szinte interpretációs hagyománynak számítanak, mégis frissnek, eredetinek ha­tott. A hangversenyt Muszorgszkij —Ravel: Egy kiállítás képei cí­mű műve zárta, színekben gaz­dag, szuggesztív és igen jól hang­zó előadásban. VÉGEZETÜL egy kissé ün­neprontó megjegyzés: jó lenne végre odáig eljutnunk, hogy a művek tételei között még vé­letlenül se hangozzék fel a né­zőtéren taps — különösen kül­földi vendégművészek * jelenlé­tében! Körber Tivadar Ki, mit választ... A közelmúltban a kecskeméti ipari tanulók között vizsgáló­dást végeztek a fiatalok szak­maválasztásával kapcsolatban. A megkérdezett 153 tanuló kö­zül (első évesek) 124 azt felel­te, hogy szereti a szakmáját, 18 már kezdi megszeretni. Nem szereti a szakmát, amit jelen­leg tanul 11 tanuló. Arra a kórdési-e viszont, hogy miért választotta ezt a szak­mát (szobafestő, épületburkoló, parkettázó, vasbetonszerelő, ács és kőművestanulókat kérdez­tek meg), 50 úgy válaszolt, hogy nem vették fel máshová. 43 gyermekkora óta ez akart len­ni, 30 viszont azzal indokolta választását, hogy „jóllehet ke­resni”. Tizenhetet a szülők erő­szakoltak, s csupán 15 akadt olyan, aki szépnek, vonzónak találta választott szakmáját. Né- hányuk korábban, mint segéd­munkás dolgozott, s akkor sze­rette meg a szakmát, munka közben. Akadt olyan is, aki „nem akart paraszt maradni”. Érdekes, hogy milyen sok azoknak a száma, akik előzőleg szobafestőnek akartak menni. A 153-ból 28 tanuló, autó- és motorszerelő pedig 17. A felmérés elsősorban azt mutatja, hogy a tanulók zöme még akkor is megszereti lassan a szakmát, ha előzőleg nem azt választotta. Ugyanakkor az ott tanító tanárok számára hasznos hozzájárulás ez a vizsgálat, a további nevelés célkitűzéseinek gazdagítása szempontjából. , V. M. Ráérünk arra még? DCeedieméti képek a @jÁk (galériában Hikádi Erzsébet kiállítása Kecskemét főtere látható Hi­kádi Erzsébet festőművész ki­állítására invitáló katalógus címlapján. A jeles Rudnay-ta- nítvány nagyon szereti ezt az alkotását. S nemcsak azért, mert úgy érzi: sikeresen oldott meg egy adott festői problémát. Kecskeméthez fűződő vonzal­mának ily módon is kifejezést akart adni. A városi tanács művelődés­ügyi osztályához írt levelében külön is meghívta kecskeméti ismerőseit a budapesti Csók Ga­lériában (V., Váci u. 25.) már­cius 11-től 27-ig tartó bémuta- tójára. „Sok ismerős képet ta­lálnak — írja. — Évek óta na­gyon megszerettem Kecskemé­tet és járok a művésztelepre...” Bízunk abban, hogy a fővá­rosban tartózkodó kecskemétiek ellátogatnak az érdekesnek és színvonalasnak ígérkező tárlat­ra, és ezzel is bizonyítják: szá­mon tartjuk, becsüljük értékein­ket. Hikádi Erzsébet nemes tö­rekvései, eddigi munkálkodása feltétlenül megérdemlik ezt az érdeklődést, a tiszteletteljes ro- konszenvet. H. N. Pár darab — talán néhány száz forintot élő — bádoglemez hiánya több százezer forintos épületet fenyeget romlással. Ez a romlás évek óta tart és nincs felelős, aki meggátolja. A- hetényegyházi művelődési otthonról van szó. Ez az épület — amelyet nem­régiben a Kecskeméti Járási Ta­nács műszaki osztálya életve- szél'yessége miatt bezáratott — hatesztendős mindössze. Iskola­példája a lelkiismeretlen épít­kezésnek. a felelőtlenségnek. Ám ezt a felelőtlenséget eddig nem torolta meg senki. Martonosi József, a művelő­dési otthon igazgatója elmon­dotta, hogy 1959 decemberében Kovács József akkori tanácsel­nök szinte erőszakkal nyitotta meg a még teljesen el nem ké­szült épületet. Már az építke­zés folyamán szabálytalanságo­kat tapasztaltak, az „eltűnt” építőanyagot silánnyal pótolták, nedves nyárfát építettek be ge­rendának és szarufának, a te­tőt selejtcseréppel fedték be, zárólemezt a tetőperemen nem alkalmaztak. így aztán az összetákolt épület idő előtt megrokkant, a nedves nyárfa görbülni, vete-1 medni kezdett. A macskalépcső [ mentén, valamint a kémények körül befolyt az eső. hóié, a plafon beázott, egy kémény le­dőlt, a másik ledőlőfélben van. A lezuhanó vakolatdarab majd­nem agyonütött egy kisgyerme­ket. A járási tanács műszaki osztálya ezek után felülvizsgál­ta és beíratta az épületet. Hetényegyházán tehát egye­lőre — előreláthatólag hosszú ideig — nincs művelődési ott­hon. Mit csinál akkor a csaknem négyezer lakosú község? ■ Vasárnaponként az iskolaépü­letben van filmvetítés. A köz­ségi könyvtár a volt vb-titkári lakásban kapott helyet. Rendez­vények? Mulatságok? Népmű­velés? Csak az iskola jöhet szá­mításba. Két egymásba nyitha­tó tanterem. — Sajnos, egy fillérünk sincs jelenleg a művelődési házra, az orvosi lakás és a postaépület elvitt kétmilliót. Most épül az óvoda, — mondja Bárkai Ist­vánná vb-elnök. A napokban a tanácselnök­asszonnyal együtt a helyszínen keresték a megoldást a mozi­üzemi vállalat vezetői. Megál­lapították, hogy az épület jelen állapota még nem kétségbeej­tő. de a további gondatlanság súlyos rongálódást idézhet elő. Most még el lehetne érni, hogy a tetőszerkezet kijavításával ideiglenesen — az 1967-re ter­vezett felújításig — használni lehetne a nagytermet. A mozi­üzemi vállalat megépítené a mozigépházat és gondoskodna a műszaki berendezésről. Mi tenne tehát a teendő? A Kecskeméti Járási Tanács művelődési osztálya azt mond­ja: nincs egy fillér se erre a célra. Csak majd 1967-ben. És addig? Az épület tetőzete to­vább engedi be a csapadékot, ázik a fal, a mennyezet. Amit pár ezer forinttal most meg le­hetne gyógyítani, jövőre talán százezrekkel sem lehet. Belátjuk, hogy a pénzügyi te­gyelem nem engedi meg az in­dokolatlan átcsoportosításokat. De talán mégis lehetne valami megoldást találni, hogy a most még könnyen elhárítható hiba ne gátolja Hetényegyházán éve­kig a népművelést. Most még viszonylag kis összeggel el le­hetne kerülni, hogy később százszoros kamattal fizessünk. Balogh József Ifjú kommunisták Elevenség, mozgalmas tavaszi ké­szülődés: ez jellemzi mostanában a mély­kúti Alkotmány Tsz kertészetét. Nem ke­vés dolga akad ilyenkor az agronómus- nak. Rigó Imréné is az ebédszünetéből csípi le a beszélgetésre szánt perceket. A fiatalasszony néhány napja kedves jubileumot ünnepelt: éppen két éve, hogy — miután a kertészeti technikumot elvé­gezte — ebben a szövetkezeti gazdaság­ban munkába állt. Azóta a szüntelenül gyarapodó területtel arányosan állandóan növekedő feladatokkal kell megbirkóznia. S munkája eredményes. A közös gazdaság pártvezetősége ezt az üzemágat is szem­mel tartja, számon kéri az elvégzetteket, egyszersmind segít megszabni a fejlődés irányát. Julika, az agronómus tavaly ve­zetőségi ülésen is dicséretben részesült a 185 hold zöldséges területen a termelés, szedés, szállítás jó irányításáért, lelki- ismeretes kézben tartásáért. Élete 24. évének csaknem a felét az if­júsági mozgalomnak szentelte. És nem is akárhogyan. Jelenleg a gazdasági felelős .tisztét tölti be, s emellett a isz-nek is kul- turfelelőse. Szeretettel, lelkesedéssel dol­gozik, rendszeresen képezi magát, s mun­kacsapatuknak a KISZ versenyében elért jó eredményében neki is része van. Tavaly nyáron kérte felvételét a párt­ba. tagjelöltnek. Mint derűsen mondja, nem azért, mintha a KISZ-böl ..kinőtt” volna, hiszen mint párttagnak sem szakad meg majd a kapcsolata az őt mozgalmi tevékenysége útján elindító, tudatát érle­lő ifjúsági szervezettel. — A közeljövőben a kertészeti főiskola levelező tagozatán szeretnék magasabb fokú szakmai tudást szerezni. Ha ez si­kerül, kissé elodázódik ugyan a másik terv megvalósulása, a marxista—leninista kö­zépiskola után a három éves esti egye­temen való továbbtanulás. A kettőt egy­szerre nem győzném idővel. Lemondani azonban semmiképp nem akarok ez utób­biról sem, hiszen politikai fejlődés nél­kül nem teljes értékű a párttag. Rigóné előreláthatólag ebben az évben a piros párttagsági könyv büszke tulaj­donosává válik. Életét, munkáját már­most ebben a meggyőződésben irányítja. A KISZ mellett tevékeny szerepe van a nőtanácsban. A tsz 200 asszonydolgozó­jából nyolcvan a kertész. Az ifjú tagjelölt egyik ajánlója a járá­si KISZ-bizottság volt, amelynek munka­társai jól ismerik és becsülik őt. Egyéni­sége, eddigi tevégenysége, felkészültsége alapján jelentkezését a közös gazdaság pártvezetősége egyhangúan fogadta el. Tagjelöltségének néhány hónapja is ta­núsítja, hogy bizalmukkal nem méltat­lant tüntettek ki. Nem hanyagolja el a párttag kötelességeit. Tanúi, agitál, dol­gozik — kommunistához illően. Jakity László, a másik „újonc” — könyvelő az Alkotmány Tsz-ben. Tagja a KISZ vezetőségének. Az ő tagjelöltsége valamivel korábbi keletű, mint a Julikáé. Mikor elhatározásának indítékai felöl fag­gatom, ő kérdéssel válaszol: — Ki lehet a párt tagja? Aki magáénak vallja a marxizmus—leninizmus eszméit, a párt célkitűzéseit. Én, kezdve a tanulá­si és a munkalehetőségen, mindent, amit Miért kevés az újság a megyeszékhelyen Nap mint nap panaszkodnak az emberek; kevés az újság Kecskeméten. Hogy is áll a helyzet valójá­ban? — erről kérdeztük Cseh Jánost, a Kecskeméti Posta hírlapcsoportjának vezetőjét. — Harminc újságárusunk van. Naponta 6500 napilapot, heten­ként 27 ezer hetilapot adnak el. Az előfizetők száma 22800 és ebből 10 800-an a különféle na­pilapokra fizetnek elő. — Hány példány fogy el a Petőfi Népéből? — Naponta 0200-at kap Kecs­kemét, de legalább 10 ezerre lenne szükség. Főképpen va­sárnap kellene több. Igazamat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy vasárnap reggel 9-kor már nem lehet kapni a lapot. — De nemcsak a megyei új­sággal vannak bajok. Sokkal többen szeretnének országos la­pokat vásárolni, mint amennyit egyáltalán kapunk. Kevés a Bűim Színház Muzsika, a. Képes Sport, a Képes Űjság, a Nők Lapja, az Autó Motor, a Rádió és Televízió Űjság, a Ludas Ma­tyi, a Sportfogadás, a Hétfői Hírek, a Népsport, a Népsza­va, az Ifjúsági Magazin, a Film­világ és a Világ ifjúsága. Paj­tásból már annyira kevés érke­zik, hogy még az iskolák igé­nyeit sem tudják kielégíteni. — Az utóbbi időben állandó­an növekszik a megyében az idegenforgalom — mondja be­fejezésül Cseh elvtárs. — Eb­ben vezet a ' megyeszékhely, Kecskemét. Sok külföldi for­dul meg itt, akik szívesen ol­vasnák az otthon mar megszo­kott lapokat. .. Sajnos, azon­ban ezeket egyelőre nemigen lehet Kecskeméten kapni. Pe­dig valóban hozátartozna a ven­dégek tökéletes ellátásához. Igyekszünk ezt a hiányosságot most, az idegenforgalmi idény indulásakor orvosolni, és ellát­ni lapokkal az Aranyhomok Szállót. K. Zs. E%y színész — több szerep Érdekes kísérletnek lehetne: tanúi csütörtökön este a kecs­keméti irodalmi szabadegye­tem hallgatói: Gábor Miklós Kossuth-díjas színművész több ieienetet mutat be a IV. Henrik ímű Füst Milán-darabból. A bemutatott jelenetekben előfor­duló valamennyi szerepet Gá- aor Miklós játssza. kaptam, amit fiatalon elértem, a szocialis­ta társadalmi rendnek köszönhetem. S a párttagság soraiban több módom nyílik az adósság törlesztésére. Hogy a lelkesedés milyen hőfokon iz­zik ebben az ifjú emberben, arra csak egyetlen példát említek. Látási fogyatékos­sága miatt a katonai szolgálatra alkal­matlan. Ezért nem egészen egy éve a munkásőrséghez kérte felvételét. — Decemberben tettem munkásőresküt. Januárban már szolgálatot is teljesítet­tem, s azóta rendszeres kiképzést kapok. Felesége és hároméves kisfia van. Bizo­nyára rájuk is gondol, amikor a kelleténél többet vállal magára, amikor önként vesz fegyvert a kezébe. Hat éve dolgozik a tsz-könyvelésben. Alig titkolt büszkeséggel említi, hogy a képesített könyvelői viszgán kitűnő ered­ménnyel állt helyt. Ez hetvenkettőjük kö­zül csak ötnek sikerült így! Mit tehet hozzá az eddig elmondottak­hoz a tsz párttitkára, Illés Mihály? — Pártvezetőségünk célkitűzése, hogy a kommunisták sorait nagyrészt a fiata­lokra építve, a KISZ-istákra számítva, frissítse fel. Nálunk ez. úgy érzem siker­rel jár. A község többi szövetkezeti gaz­daságának pártalapszervezetéhez viszo­nyítva, nálunk négyszeres a' tagjelölt fel­vétel arányszáma évente. A KlSZ-szerve- zet jól készíti elő a későbbi feladatokra a párt „tartalékcsapatát”. S - az ifjú kom munisták továbbra is segítenek a KISZ munkájában, az utánuk jövők nevelésé­ben. Párttagok és KISZ-isták így, vállve1- ve tesznek meg mindent a nagy közös c- lok megvalósításáért, | J. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents