Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-02 / 51. szám
1966. március S. szerda 3. «Mal Kutatják a gazdálkodás belső tartalékait Tsz-közi vállalkozásokat hoznak létre Figyelemre méltó tervek a bajai járásban 99 ...ki a gőzöst igazítja A mezőgazdasági termelés fejlődése szinte ugrásszerű a bajai járásban. Bizonyíték erre az is, hogy az utóbbi kiét évben már nem volt mérleghiányos, jelenleg pedig már gyenge termelőszövetkezet sincs a járásban. A 47 termelőszövetkezet közül 21 jól és 26 közepesen gazdálkodik. A termelőszövetkezetek közös vagyona 1960-tól 1965-ig 262 százalékkal, az egy tagra jutó jövedelem a közösből 9519 forintról 17 765 forintra emelkedett. Figyelemre méltó az árutermelés fejlődése. Az elmúlt öt év alatt a megyei 24,9 százalékkal szemben itt 48,6 százalékkal nőtt a felvásárlás meny- nyisége. Míg 1960-ban 52 mázsa. 1965-ben 93 mázsa húst produkált 100 katasztrális hold szántóra vetítve a járás. Érdemes megemlíteni, hogy a megyei átlag 1965-ben 63,5 mázsa volt. A vágómarhából a megyei felvásárlás negyedét, a hízósertésnek majdnem harmadát, a baromfivásárlás 20 százalékát adja a járás. A kenyérgabonafelvásárlás 30 százaléka szintén innen történt. Egy katasztrális hold vetésről 990 kilogramm áru — a megyei átlag 515 kilogramm — került az állami raktárakba. A termés 70 százalékát az állami felvásárlótelepek vették át. Ki nem akuázott lehetőségek A járás adottságai, a jó talaj- és éghajlati viszonyok, kétségtelenül elősegítették az említett eredmények elérését, de ez még önmagában kevés. A járás szorgalmas parasztsága és a megfelelő vezetés segítette elő igazán, hogy ilyen számottevően emelkedett a termelékenység a mezőgazdaságban. — Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy eléggé kiaknáztuk adottságainkat — elégedetlenkedik dr. Gajdócsi István, a járási tanács vb elnöke. — Az előbb azt kérdezte, hogy miképp akarjuk elősegíteni a termelőszövetkezeti gazdálkodás további fejlesztését. Én két dolgot akarok kiemelni, hiszen sokoldalú kifejtésre nincs is lehetőség. Az egyik a mellék- és segédüzemágak a termelőszövetkezetekben, amelyek a belső tartalékok feltárását segítik. A másik a termelőszövetkezetközi vállalkozások, amelyek olyan beruházások megvalósítását, a termelékenység olyan nagyarányú emelését segítik elő, amelyekre a termelőszövetkezetek külön-külön nem képesek. Kevesebb zöldség és gyümölcs menne kárba lapozgat a beszámolóban, amely a második ötéves terv végrehajtásának tapasztalatairól és a harmadik ötéves terv irányelveiről ad képet. — Tapasztalataink szerint kevesebb zöldség- és gyümölcsféle menne kárba — folytatja —, ha az üzemek például gyümölcs-, zöldségaszalókat hoznának létre. Az érsekcsanádi Búzakalásznál már működik ilven. Hasonló elképzelésekről hallottunk máshonnan is. Közismert, hogy nálunk a természeti adottságok elősegítik az állattenyésztést, ami számottevően fog fejlődni a következő években. Ehhez több istálló kell. Az építkezést nemegyszer akadályozza az anyaghiány, több közös gazdaságban már az elmúlt években szénporos tégla- égetéshez fogtak nem kis eredménnyel. Többek között a bács- bokodi Ezüstkalász és a felső- szentiváni Űi Élet Termelőszövetkezetben. Az idén több helyen lesz hasonló kezdeményezés. i Szerintem a kisebb községekben ma sincs megoldva a szállítás, a fuvarozás gondja. Nem egy esetben beteget kell szállítaná a tanyáról, vagy bútort és más egyéb fontos dolgot kellene elfuvarozni, de nincs aki ezt végezze. Ilyenkor gondot okoz, honnan szerezzenek fogatot. A tapasztalat az. ha a termelőszövetkezet nem fuvaroz, akkor másök végeznek engedély nélkül bérfuvarozást. Madarason például tsz-ből kizárt egyének tették ezt maszek alapon. Csak néhányat említettem a lehetőségek közül, még számosat fel lehetne sorolni. A termelőszövetkezetek az üzemen belül döntsék el, hogy mi az, ami nekik szükséges és jövedelmező. A termelőszövetkezet-közi vállalkozásokra fordul a szó. A végrehajtó bizottság elnökének kezében van a néhánv perce kapott tájékoztató jelentés, amely beszámol az építőipari tsz-közi közös vállalkozás megalakulásáról. — Az anyaggondokon kívül többször jelentkezik az építkezéseknél a munkaerőhiány is. Ennek megszüntetése érdekében alakult a termelőszövetkezetközi vállalkozás öt közös gazdaság részvételével. Valószínű még egy ilyen létesül a járásban. A munkaerőhiány csökkentéséért Nagy lehetőségünk van a sertéstenyésztés további fejlesztésére. A terv szerint 1970-ig 30 százalékkal növekedik a termelőszövetkezetek kocaállománya. Ennek arányában emelkedik a hizlalás mennyisége is. A járásban hagyományos komvall és a fehér hússertést szaporítjuk tovább. A jobb, olcsóbb és gyorsabb sertéshizlalás érdekében termelőszövetkezet-közi sertés- tenyésztő telepeket létesítenek. Madarason. Vaskúton már van ilyen, hasonlót akarnak létrehozni a termelőszövetkezetek Hercegszántón, Nagybaracskán, Bácsalmáson és Tataházán. Jelentős fejlődés előtt áll tehát a járás mezőgazdasága. Az előkészületek a tervek megvalósítására máris megkezdődtek. Miklós Béla a mozdony ablakában. vagy beteg... Mintha csak ette várt volna, máris mesélni kézr- di, mennyi mindenre kell vigyázni ennél az „öreg jószágnál”. Mert ha nem bánnak vele szépen, megmakacsolja magát, és akkor aztán aligha dicséri az utas a masiniszta pontosságát. A megkezdett beszélgetést a fűtőház pihenőjében folytatjuk. Most már hármasban, mert a mozdonyvezető ragaszkodik hozzá, bogy társát, is hallgassam meg. — Ha nem jó a fűtő, mit sem ér a mozdonyvezető tudása — oktat és közben barátságosan megdögönyözi zömök cimboráját. — Az utasai azt írták, hogy az állomásokon mindig végignézi a kocsikat kívül is. belül is. Pedig ez nem kötelező — igazítom vágányra az eszmecserét. — No, azért nem mindig nézem meg, hogy jó-e a fűtés, csak ha az időm engedi. Ez valóban nem kötelező, de tanácsos végigmustrálni időnként a szerelvényt, hogy nem szökik-e valahol a gőz. Nekem sem mindegy, hogy mennyi szenet használok el- Szocialista brigádban dolgozunk és a felajánlásaink között a tüzélőmegta'karí- tás is szerepel. Meg aztán — hunyorít rám — egy kis zsebpénzt is hoz a konyhára, ha az előírtnál kevesebb szenet tömünk a kemencébe. — Lám. úgyis lehet takarékoskodni, hogy közben az utasok se fázzanak — gondolkozom hangosan. Miklós Béla egyetértőén bólogat és aztán biztatni kezdi az eddig szerényen hallgató cimboráját: — Mond csak el Jóska, hogy mennyi „forsza” van a fűtésnek. — Nem olyan ördögi mesterség az, szabadkozik a másik. — Annyi az egész, hogy kihasználjuk a lejtőket és akkor „dobjuk meg” a kemencét, amikor kell. Szívesen hallgatnám még őket, de tudom, hogy tegnap este óta ma reggelig 133 kilo métert hagytak a hátuk mögöf és még fürdeniök is kell, mielőtt pihenőre térnek. Miklós Bélát pedig nagyon várja már ilyenkor hatéves kisfia is, aki természetesen szintén mozdony- vezető lesz. ha megnő — éppen olyan jó masiniszta, mint az édesapja. '■ Békés Dezső tékok arra, hogy .az említett elképzelések meg is valósulnak. K. S. A TiszákéosKéról Kecskemétre járó utasok nevében levelet írt szerke szLőségünknak Bagó Ernő olvasónk. Kérte, hogy a lap hasábjain dicsérjük meg Miklós Bélát, a kecskeméti fü- töliáz mozdonyvezetőjét, mert az általa vezetett szerelvény pontosain közlekedik és az utazókocsikban kellemes meleg volt az egész télen. Negyedórával ezelőtt futott be Kecskemétre a szolnoki személy. Az apró 275-ös mozdony, vagy ahogy a vasutasok becézik: „nyalóka” már a fűtőház előtt vesztegel. Miklós Béla mozdonyvezető társával, Tohai József fűtővel, az egyenletesen pöfögő gép körül tevékenykedik: másfél óra áll rendelkezésükre, hogy felkészítsék a következő útra, és átadják a váltótársaknak. Fiatal, piros arcú ember Miklós Béla. A csodálkozástól megáll a kezében a súlyos kalapács, amikor elmondom neki, hogy mi járatban vagyok. Óvatosan, két ujja közé csippenti a dicsérő levelet, végigfut a sorokon és aztán a boldogságtól elfúló hangon ennyit mond: No nézd csak a tiszakécskeiek. Évek óta együtt utazunk. Ismerem őket mind. De azért nem gondoltam volna, hogv írnak. — Ne haragudjon, de az alkatrészek vizsgálatát be kell fejeznem. mielőtt leülünk beszélgetni — mentegetőzik. így aztán együtt járjuk körbe a jó öreg 275-öst. Meg-meglendíti a súlyos kalapácsot és félrefordított fejjél lehunyt szemmel figyeli az acél válaszát. — Hallja, milyen egészségesen zeng a hajtórúdház? — fordul hozzám. Töredelmesen bevallom, hogy a zengést hallom ugyan, de hogy ez egészséges, Megyei magánlakásépítési bizottság alakult Kecskeméten, a — Gazdasági Bizottság határozatának megfelelően —• a megyei KlSZ-bizott- ság, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a megyei tanács építési állandó bizottsága, a megyei tanács vb terv-, valamint építési osztálya, az OTP megyei fiókja, a KISZÖV, a KIOSZ és a TŰZ ÉP-vállalat képviselői ülést tartottak, amelyen megalakították a megyei magánlakásépítési bizottságot. Az új lakásépítési szerv feladata összefogni a társadalmi szerveket, szakembereket, s a lakosságot a magánlakásépítési program előkészítésére és lebonyolítására, és az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzésére. A társadalmi bizottság közreműködik majd az állami kölcsönnel történő társasház, a takarék- pénztár beruházásával épülő társas- és sorház-, valamint a családiház-építkezések lebonyolításában, illetve együttműködik a helyi hatóságokkal, a lakásépítésben érdekelt szervekkel, intézményekkel. Segíti a területelőkészítést és magát a lakásépítést A megyei társadalmi bizottság részt vesz a városi magánlakásépítési bizottság megalakításában is. 5 A megyei társadalmi bizottság elnökévé Buda Gábort, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tesét választották. kóteleppel kapcsolatos eredmény mutatta. 500 000 forint kellett a szükséges üzlet létesítéséhez. Ennyi — külön-külön — sem a tanácsnak, sem a BÉK-nek nem volt. A kettőnek együtt azonban igen. így jutottunk — más városok hasonló törekvései eredményeképpen — mind közelebb a kereskedelem alapvető feladatának gyakorlati megvalósításához. Röviden: hogy az árukat a fogyasztók igényeinek és érdekeinek lehető legteljesebb figyelembe vételével, egyre kulturáltabb módon, ugyanakkor egyre gazdaságosabban juttasa el a termeléstől a fogyasztóig. Hogy ez szükségszerű, az igényeknek megfelelő folyamat volt, bizonyítékul néhány adatot említsünk. A II. ötéves tervtörvény 23%-kal magasabb áruforgalom elérését irányozta elő 1965-re — országosan — az 1960. évinél. Bács-Kiskun megyében azonban 41%-kal volt magasabb a forgalom tavaly, mint 1960- ban. A fejlődés mondhatni rendkívüli ütemét érzékelteti, hogy egyedül cl növekedés 1,2 milliárd forint, azaz annyi, mint amennyit oz egész megye 1952. évi forgalma kitett. felelősségét az egész megye áruellátásáért. Mit várhatunk a következő ötéves tervben?' A feladatok nagyságának érzékeltetésére utalunk arra, hogy bár az áruforgalom fejlődésének a II. ötéves terv idején tapasztalt rendkívüli üteme némileg csökken, a növekedés, abszolút nagyságban ugyanolyan összeget jelent, mint 1960-ból kiindulva a 41% jelentett. Üj állami, szövetkezeti, társas- és magánházak épülnek, azokhoz üzletek kellenek. A meglevők némelyike már elavult, szanálni kell, de helyette mást, korszerűt szükséges adnunk. Csökkenteni kell a helyiségek, üzletterek növelésével a meglevő boltok zsúfoltságát. Ex csupán csak jelzi, mi vár még ezen felül a tanácsi vezetésre és a kereskedelemre. Biztosak vagyunk azonban abban hogy az eddig kialakított együttműködés, a megoldások ügyes, képzeletgazdag módszerekkel történő keresése ezután is olyan sajátja lesz városi tanácsaink, kereskedelmi vállalataink munkájának, mint ami az előző ötéves terv országosan is kiemelkedő sikereit hozta. Tóth István nyöklik kékre az oldalát a boltban, melynek forgalmát, zsúfolta ságát mind a tanács, mind a kereskedelmi vállalat figyelemmel kíséri. És együttes erőfeszítéssel bővít korszerűsít, von össze, vagy csoportosít át üzleteket. Mikor mi a célszerű és gazdaságos. \ A. korsserű kereskedelmi hálózat kiépítésében kiemelt szerepe van a városoknak. Ezek városias jellegének, .fejlettségének egyenesen fokmérője, hogy a kommunális, szociális és kulturális ellátottság mellett — milyen kereskedelmi hálózattal rendelkeznek. Tudvalevő, hogy a városok nagy forgalmú üzletei, éppen azért, mert szélesebb választékot, frissebb árut, válasz- tékigényesebb, nagy értékű cikkeket tudnak nyújtani a vevőknek, szívóhatással vannak a környező helységek lakosságára. Ismét számokkal szemléltetünk. Megyénk öt városában csak 30 %-a él a lakosságnak, ugyanakkor a megyei összforgalomnak 52%-át, ezen belül pedig az ösz- szes ruházati forgalomnak 63%- át a városok üzletei bonyolítják. Mindez mutatja a városi tanácsi vezetés és kereskedelem nagy Még néhány számot annak igazolására, hogy a II. ötéves tervidőszak alatt termelt, megfelelő mennyiségű, összetételű és minőségi árut a lakosságnak — hogy úgy mondjuk — volt miből megvásárolnia. Ez idő alatt 50%-kal nőtt lakosságunk kész- pénzbevétele, s az 1960. évi 3.1 milliárd forinttal szemben 1965- ben elérte a 4,6 milliárd forintot. Állíthatjuk tehát, hogy gazdasági, társadalmi jelentőségében előrerukkolt a kereskedelem. Az utóbbit tekintve rá kell mutatnunk pár körülményre. A kereskedelem a lakosság napi igényeit elégíti ki, s a hálózat dolgozói nap nap után közvetlen kapcsolatban állnak a lakossággal. Nem közömbös, hogy ez a kapcsolat miként alakul. Nem mindegy, hogy 3 kedves vevőt készséges, barátságos eladók szolgálják-e ki, vagy gépiesen „munkaidőt töltő” alkalmazottak. Lakónegyedek hangulatát befolyásolja, jó-e, rugalmas-e, gyors-e az áruterítés. Más kedvvel indul munkahelyére, vagy tér meg fáradtan otthonába a munkából az ember, ha nem tapossák le a lábát, nem kö
