Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-11 / 35. szám

Mezőgazdasági szakemberek tanácskozása Kecskeméten Világ proletárjai, egyesüljetek! Csütörtökön munkaértekez­letre jöttek össze a megye ve­zető mezőgazdasági szakembe­rei, hogy megtárgyalják a kor­szerű talajművelés módszereit. Az értekezletet dr. Maár A átí­rás, a megyei tanács vb helyet­tes mezőgazdasági osztályveze­tője nyitotta meg, majd dr. Egerszegi Sándor, a Tudomá­nyos Akadémia Agrokémiai In­tézetének osztályvezetője tar­tott vitaindító előadást. A kor­szerű talajművelés hazai és kül­földi tapasztalatait ismertette, különös tekintettel a melymű­velésre. Hangoztatta, hogy mind a kötött agyagtalajon, mind a homoktalajon nagy jelentősége van a mélyművelésnek. Termé­szetesen a művelés mélységét, a talaj természete, valamint a termesztendő növény határozza meg. Ismertetett néhány kí­sérletet is. Szállításra készen Néhány nap múlva hosszú útra indítják a Lajosmizsei Víz- gépészeti Gyárból az úgyneve­zett Hidropur víztisztító beren­dezést. Az üzem még egyéves múltra sem tekinthet vissza, máris jelentős exportról adhat számot. Ez a hetedik Hidropur, amelyet ghanai megrendelésre gyártottak, s rövidesen a Volta folyó partján üzemel majd. Óránként 12 köbméter folyóvi­zet tesz ihatóvá. Az idén még további hat víztisztító berende­zést szállít az üzem az afrikai országnak. Képünkön: Ludányi Károly technológus szállítás előtt még- egyszer ellenőrzi a víztisztító berendezés belsejében az elekt­romos műszerfalat. Lent: Ponyvával takarják le a Hidropurt. Az előadást követő vitában a jelenlevő szakemberek elmond­ták az eddigi tapasztalataikat. A korszerű talaj művelésre va­ló törekvés megyeszerte jelent­kezett már az elmúlt évben is. Vuity József, a Bajai Járási Ta­nács V. B. mezőgazdasági osz­tályvezetője elmondta, hogy ők a kukoricavetésnél alkalmazták a vetés, talajfertőtlenítés és a talajerőpótlás összekapcsolá­sát. Az idén a napraforgónál és a burgonyánál is szeretnék ezt bevezetni. A tapasztalatok sze­rint ez számottevően csökkenti a termelési költségeket, növeli a terméseredményeket és gyor­sabbá, szervezettebbé válik a munka. Dugár Sándor, a lász- lófalvi Alkotmány Termelőszö­vetkezet elnöke szintén beszá­molt tapasztalataikról. Elmond­ta, hogy 40 holdas gyenge ho­mokterületen 12,4 mázsa ro­zsot termesztettek úgy, hogy a talajt 70 centiméter mélyen for­gatták. Mélyforgatással és zöld- trágyázással szerinte rekord eredményeket lehet elérni a ho­mokon is. A vita során az is felmerült, hogy jobban kellene törekedni speciális homoki talajművelő gépek gyártására, mert a ta­pasztalat az, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemek igényeitől nem egy esetben elmarad a gépgyártás. A korszerű talajművelési kí­sérleteket az idén kiterjesztik a megyében, többek között a kecskeméti járás három terme­lőszövetkezetében tudományos kutatók, elsősorban dr. Eger­szegi Sándor irányításával gyűj­tenek tapasztalatokat a tekin­tetben, hogyan lehetne növelni ily módon is a terméseredmé­nyeket fi MEGYEI PÄRTIIlÖtflAC ÍRNI XXI. ÉVF.. 35. SZ. Ara 60 fillér 196«. FEBR. 11, PÉNTEK Negyven százalékkal nagyobb Tegnap — a megyei tanács vb kezdeményezéseként újszerű — a résztvevők véleménye sze­rint is igen eredményes meg­beszélés ziajlott le a kalocsai városi tanács üléstermében. A városi tanácsok vb elnökei, a tanácsi kereskedelem és ven­déglátó vállalatok igazgatóinak részvételével a kereskedelem­fejlesztés megyei, s ezen belül kalocsai eredményeiről és a to­vábbi célkitűzéseikről tanács­koztak. A tanácskozás dr. Varga Je­nő, a megyei tanács vb elnöké­nek elnöklésével zajlott le, j amelyen részt vett még Szabó Ferenc, a megyei pártbizottság | ipari osztályának vezetője, Bu­da Gábor, a megyei tanács vb Sa ftóértehexlet a Luna—9-ről Verseny helyett kozmikus együttműködést Csütörtökön Moszkvában kö­zel háromórás sajtóértekezleten számoltak be a szovjet tudósok a Luna—9 űrállomás sima le­szállásáról a Holdra. Alekszandr Lebegyinszki pro­fesszor részletesen elmondta, hogyan készültek a világsajtót bejárt felvételek a Hold felszí­néről. A tudós közölte, a Luna —9 által szolgáltatott adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az űrállomás si­ma leszállásának helyén o fel­szín szilárd, de nem túl tartós lyukacsos kőzetből áll. Ugyan­csak a Hold felszínének sajá­tosságairól beszélt Alekszandr Vinogradov geokémikus és Alek­szandr Mihaj lov csillagász, aki megállapította, hogy a Hold- felszín több száz kilós terhelést is elbír, ezért lehetséges hosszú időn át működő obszervatórium megépítése a Holdon. A tudósok előadásai után Kel- dis akadémikus válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Keldis egye­bek között kijelentette, lehetsé­gesnek tartja, hogy ember tar­tózkodjék a Holdon és hozzá­fűzte, hogy ennél jóvél nehe­zebben megoldható feladatnak tartja az űrhajós visszatérését a Földre. Rámutatott, hogy még sok bonyolult probléma vár megoldásra, amíg embert szál­lító űrhajót indíthatnak a Hold felé. Keldis a szovjet és ame­rikai tudósok kozmikus verse­nyét kommentálva kijelentette, e területen verseny helyett együttműködésnek kell kiala­kulni. (TASZSZ) A kereskedelem fejlesztéséről tárgyaltak Kalocsán elnökhelyettese és Tesch Rezső, a kalocsai városi pártbizottság titkára. A kereskedelem-fejlesztés ed­digi eredményeiről és a további feladatokról Geröcs István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője tartott re­ferátumot. Az érdekes elemzése­ket tartalmazó beszámolóra, il­letve az afeletti vitában elhang­zottakra még több vonatkozás­ban visszatérünk, néhány szem­léltető adatát azonban ezúttal is bemutatjuk. A most lezárt második öt­éves tervidőszak idején 50 százalékkal nőtt a megye lakosságának készpénzbevé­tele, ami 1960. évi 3,1 milliárd fo­rinttal szemben 1965-ben elérte a 4,6 milliárdot. Ezzel párhu­zamosan gyors ütemben fejlő­dött az áruforgalom. Tehát nagy feliadat hárult az egész megye áruellátásának korszerű, gyors, zavartalan lebonyolításában az öt város kereskedelmi hálózatá­ra. Meggyőzően tükrözik ezt a következő számok. Bár az öt városban a lakosságnak csak 30 százaléka él, ugyaniakkor a megyei összforgalomnak 52 százalékát, az összes ru­házati forgalomnak 63 szá­zalékát a városok üzletei bonyolítják. Hogy megyénk, s benne a vá­rosok kereskedelmi hálózata megfelelt feladatának, újabb adatok bizonyítják. A második ötéves tervtörvény — országo­san — 23 százalékkal magasabb áruforgalom elérését irányozta elő 1965-re az 1960-as évinél — megyénkben viszont 41 százalékkal volt maga­sabb a forgalom az elmúlt évben, mint 1966-ban. Természetesen rá kell mutat­nunk, hogy ez a megnövekedett forgalom az áruk, a megtermelt javak tömegének hasonló növe­kedését is jelenti. Mind a referátum, mind Kris- ton Ferencnek, a kalocsai vá­rosi tanács vb elnökének ezt kö­vető tájékoztatása sokoldalúan mutatta meg milyen módszerek­kel képes egy-egy város vezetése részt venni a kereskedelmi há­lózat fejlesztésében. Merészség, kezdeményezőkészség, s a meg­levő adottságokra építő fantázia eredményezte, hogy Kalocsán, számos, megyei viszonylatban is kiemelkedő létesítmény valósult meg. A kalocsaiak szép sikerei­nek elismerését jelentette az is, hogy e tanácskozás városunkban zajlott le. A napirend második pontjaként a február 1-i árvál­tozásokkal kapcsolatos eddigi ta­pasztalatok, s az abból adódó feladatok szerepeltek. Ezt köve­tően néhány kereskedelmi, ven­déglátó egység helyszíni megte­kintésére került sor. Tervezés öt évre E Imélyült, felelősségteljes munka zajlik megyeszerte, a helyi tanácsoknál. A községfej­lesztés harmadik ötéves tervé­nek kidolgozása. A közelmúltban kapta meg ugyanis a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága a Pénzügy­minisztérium és az Országos Tervhivatal együttes intézke­dését, amely megszabja a köz­ségfejlesztés harmadik ötéves tervére vonatkozó központi irányelveket és közli a rendel­kezésre álló műszaki mutató­kat. Mint már oly sokszor, ez­úttal is fényesen igazolódik, milyen nagy jelentőségű a helyi tanácsok tömegkapcsolata. Hi­szen a lakosság igényeinek, ja­vaslatainak megfelelően már a múlt év közepén elkészültek a főleg saját erőforrásokra tá­maszkodó községfejlesztési ter­vek, amelyek mintegy plusz igényként tartalmazzák azokat a megvalósításra célul tűzött feladatokat is, melyekhez — a lehetőségek szerint — egyéb fedezeti forrásokból igényelnek segítséget A második ötéves terv so­rán a megye számára rendel­kezésre bocsátott 265 millió fo­rint értékű műszaki mutatóval (központi anyagkapacitás-biz- tosítás stb.) szemben a harma­dik ötéves terv keretében 320 millió 400 ezer forint értéknek megfelelő községfejlesztési ki­adással tervezhet megyénk, s ennek 20 százalékos túllépési lehetősége is biztosított. Nem kevesebbet jelent ez, mint, hogy 380 millió forint értékű építési jellegű feladat megol­dása válik lehetségessé 1970- ig bezárólag. A megyei tanács ez évtől kezdve, évenként és lakoson­ként 14 forint — összesen 8 millió forint — állami támoga­tással rendelkezik. Ennek az összegnek mintegy 77 százalé­kát előre meghatározott helyi célokra — iskolák, orvosi ren- rendelők építésére, egészség- ügyi hálózat bővítésére stb. — bontotta és erről értesítette a községi, városi tanácsokat. Számos községfejlesztési fel­adathoz pedig jelentős összeget biztosított a beruházási keret­ből is. A községfejlesztési alappal kapcsolódó közös fe­dezeti források így együttesen 150 millió forintot jelentenek a harmadik ötéves terv során, ami körülbelül 100 új létesít­mény megvalósítását szolgálja. M int arról sok szó esett már, a második ötéves terv községfejlesztési célkitűzéseit jelentősen túlteljesítette a me­gye. Erre, az előttünk álló években még fokozottabb a lehetőség, ha már most, a ter­vezésnél mindenütt gondosan számolnak a helyi erőforrások­kal. Például a tsz-ek és a föld­művesszövetkezetek tagságát különösen érintő fejlesztési, beruházási feladatok megoldá­sa érdekében — a népgazda­sági beruházási kereteken fe­lül — feltétlenül helyes a szö­vetkezetekkel való tárgyalás után, azok anyagi erejének fi­gyelembe vételével közösen, vegyes pénzügyi forrású beru­házásokat tervezni. Hiszen külterületi villamosítás, bekö­tőút, orvosi rendelő építését lehet ily módon előbbre hozni, hamarabb megvalósítani. A célkitűzések túlteljesítésére, sok fejlesztési igény kielégíté­sére kínál lehetőséget a helyi anyagok felkutatása és hasz­nosítása, nem utolsósorban a társadalmi segítség számbavé­tele. A községfejlesztés harma­dik ötéves tervének elkészítése az alapozás. Immár sok év gyakorlatából jól tudják ezt a helyi tanácsok végrehajtó bi­zottságai. S ez adja meg a mostani tervkészítés jelentősé­gét is. P. I* áruforgalom

Next

/
Thumbnails
Contents