Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-10 / 34. szám
1966. február 1». csütörtök 3. oldal A szervezettség és helytállás segíthet Az „ÉPSZER“ gondjai 1966-ban Nem sok jót hallottunk az utóbbi években a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatról, amelyet lapunkban is többet bíráltunk, mint dicsértünk. Tervét nem teljesítette, a rábízott építkezések egy része — jóval a határidőin túl — elhúzódott, s az átadott létesítmények minőségét is nagyon sok esetben kifogásolták a beruházók. Már pedig az Épszernek — ahogy népszerű nevén hívják a vállalatot — igen fontos szerepet szántak a megye fejlesztésében. A tsz-beru- házások jó részének, s számos ipari, valamint kommunális létesítménynek kivitelezésével bízták meg. Ám 1965-ben is 26 millió forint termelési értékkel, éves tervének 25 százalékával maradt adós az Épszer. Sxétaprózódottság Mi ennek az oka? S hogyan akarnak ebből a helyzetből kilábalni? Bakonyi Ferenc, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője az okokat elemezve hangsúlyozta, hogy az Épszerre háruló feladatok évről évre ugrásszerűen növekedtek. Ezzel nem tartott lépést a vezető és műszaki gárda szakmai fejlődése. Igen sok — gyakran 200—250. egymástól távoli — építkezésen folyt a munka, ami megnehezítette a tervszerű anyaggazdálkodást és nem utolsósorban az ellenőrzést. A vállalat tevékenységét csak úgy lehet megjavítani, ha felszámolják a különböző területeken uralkodó szervezetlenséget. Ezenkívül, ha nem fognak egyszerre annyi építkezésbe — vagyis csökkentik a munkahelyek számát —. s szakmailag megerősítik az építésvezetőségeket. A.z építési osztály a vállalat pro. lémáira való tekintettel a tavalyi 130.5 millió forintos tervvel szemben az idén csak 115 milliós tervet adott az Épszernek. A jelenlegi körülményeket Ligyelembe véve ez a terv teljesíthető. Szervezetlenség Az igazgató — Tóth Ernő — szeptember óta áll a vállalat élén. A vele való beszélgetés alapján a hibák okairól a következő képet kaptuk: Az Építési és Szerelőipari Vállalat kezdetben tatarozásokat. felújításokat végzett, s a községfejlesztési létesítmények építésében vett részt. Ahogy megváltozott a profilja, s mezőgazdasági épületek kivitelezésével is megbízták a megye különböző részein, az anyagszállítási. szervezési, műszaki, irányítási problémák is megnövekedtek. Ezek az évek folyamán egyre halmozódtak. Ráadásul felesleges viták folytak — legtöbb esetben nem az Épszer hibájából — a kiviteli szerződések kötésénél. s emiatt elhúzódott az építkezések kezdési időpontja. A munka ily módon összetorlódott, elaprózódott, s ez az oka, hogy 1965- ről az idénre kb. 35 millió forint az áthúzódó és az átmenő munkák értéke. Ez nem is baj, ha tervszerűen történik. Ez esetben a vállalat megfelelően ütemezhetné egész évben a befejező szakipari munkálatokat. Sajnos, az áthúzódások egy része, a laza munkafegyelem, a nemtörődömség, a tervszerűtlen- ség következménye, ezért az elmaradt munka pótlása gondot okoz majd az Épszer vezetőinek és dolgozóinak. Jellemző a munkásvándorlásra, hogy 1965. első kilenc hónapjában 561-en léptek ki a vállalattól és 571-en léptek be. Eléggé reális tervet kapott 1966- ra a vállalat. A kivitelezési tervek 80 százalékát már megkapták. A tsz-létesítmények szerződéstervezetét idejében ki is küldték az érintett gazdaságokba. Most máh a beruházókon múlik, hogy a szerződés aláírása mielőbb megtörténjen és ezáltal a vállalat megrendelhesse az anyagot és idejében megkezdhessék az építők a munkát. Az Épszer vezetői kidolgozták i programjukat a vállalat munká- ! jának megjavítására. Ennek első ’ eredményei már érezhetők voltak az elmúlt év végén. Ez ugyan nem abban nyilvánult , meg, hogy több létesítményi , adtak át rendeltetésének, hanem , abban, hogy ütemesebbé vált ! a munka. És éppen ez hiányzott korábban a sikerhez. A vállalati tevékenység megfelelő ] programozása, a kielégítő munkafeltételek megteremtése, nyugodt légkör kialakítást — erre ’ törekszik a pártszervezettel és ! a szakszervezettel karöltve a i gazdasági vezetés. Törzsgárdu Tóth elvtárs többször hang- j súlyozta, hogy igen nagyra becsüli azt a kis létszámú törzsgárdát, amely eddig minden viszontagság között megmaradt a vállalatnál. E dolgozók körét szeretné bővíteni. Aki becsülettel helytáll a munkában, azt anyagilag is jobban megbecsülik. Olyan prémiumrendszer kidolgozásán fáradoznak, amelynek alapján mindenkit érdeme szerint jutalmazhatnak. Eddig egy-egy építésvezetőség, ha túl is teljesítette tervét — de a vállalat egésze nem —, akkor nem kaphatott prémiumot. Az új premizálásnál ez nem függ ettől. Ha valaki a kapott célfeladatot idejében és jól végrehajtja — legyen az művezető, vagy segédmunkás — a jutalmat megkapja. A vállalat vezetőségé megfogadta a felügyeleti szerv tanácsait, s több intézkedést tett az építkezések ütemének meggyorsítására. Az idén 156 építkezésen kell dolgozniok. Ügy szervezik a munkát, hogy egyszerre legfeljebb 55—60 helyen tevékenykednek. Mind a vállalat központjában, mind az építés- vezetőségeken a különböző posztokra megfelelő felelősséggel, feladattal és hatáskörrel bíró vezetőt állítottak. Természetesen máról-holnapra mindent rendbe hozni nem lehet. Ha azonban a vezetők, a műszakiak, a munkások — ki-ki a maga posztján — lelkiismeretesen dolgozik. minden remény megvan arra, hogy az idén maradéktalanul elvégezze a megye fejlesztésében « rábízottakat az Épszer. N. O. Naponta hatezernégyszás söldcímkés palack Kunbaján épül a megye legnagyobb borkombinátja A KUNBAJAI bornak nem kell cégér. Egy-egy pohárnyi kóstoló az állami gazdaság pincéjének nagy hasú hordóiból, s máris úgy érzi az ember, a homoki borok minden íze—zama- ta—illata itt adott egymásnak találkozóit:. De hát nincs is arra szükség, hogy különösebben méltassuk a megye délvidéki táján termett nedűt. Hiszen a kunbajai bor közelebbi megismerésére jó fél év óta bárkinek módja nyílik, minthogy palackozva kapható az üzletekben. A zöldcim-kés héidecis és literes palackok csakhamar közismertekké váíFakéigezők A Kiskunsági Állami Erdőgazdaság 1800 hektáron elterülő nyíri erdészetében ezen a télen 640 köbméter fát termelnek ki. A kanadai nemesnyár rönkjeinek zömét papírfának dolgozzák fel. Evégett az erdészeti dolgozók kétnyelű késekkel fosztják meg kérgüktől a rönköket. ták, s mérsékeltebb áraknál fogva komoly vetélytársaivá váltaik a távolabbi vidékek borainak. — Tavaly május közepén kezdtük meg a palackozást — tájékoztat Dimitrievics Miklós főpincemester. — Hogy megszerezzük a berendezést, jó néhány bürokratikus akadályt kellett legyőznünk. Igaz, a fészerszerű helyiség nem éppen a legmegfelelőbb erre a célra, de átmenetileg ez is megteszi. A múlt év végéig két és fél ezer hektó ezerjót, olaszrizlinget, és kadarkát töltöttünk az üvegekbe, többet, mint amennyit gondoltunk. PÁR HÉT ÓTA nem működtetik a palackozót, de csak azért, mert most szerelik fel az új töltőgépet. Ennek teljesítménye lényegesen nagyobb lesz az előzőnél, naponta 6400 üveget tölthetnek meg vele. Március elején újból megindul az üzem. A kitavaszodással egyidejűleg azonban sokkal nagyobb arányú munka is kezdetét veszi a gazdaság Vöröserdei részén, ahol egyébként a pince és a palackozó is található. Itt építik fel a megye legnagyobb, s nyilvánvalóan a legkorszerűbb borkombinátját. Mustfeldolgozót, ülepítőt, érj esz tát és tárolót helyeznek el benne, s az utóbbiban 116 ezer hektó bor fér el majd. A tároló betonkockáit a földbe süllyesztik. M-ga a létesítmény három év alatt készül el, s a tervek szerint 60 —70 millió forintba kerül. MINDENESETRE okos gondolat volt a kombinátot ide tervezni. Mert a Kunbajai Alrrü Gazdaságban nemcsak jó, hanem egyre több bor is terem. — Az új telepítésekkel együtt háromezer hold összefüggő szőlőnk van — sorolja Weichl István főkertész. — Ennek kétharmada hoz termést az idén. Legalább 50 ezer mázsa szőlőre számítunk. A továbbiakban még 200 holdat telepítünk, többnyire a Lenz—M oser-féle módszerrel, a magas művelésre alkalmas fajtákból. KUNBAJÁNAK minden adottság" megvan ahhoz, hogy az ország határain túl is ismert borvidékké váljon. A gazdaság vezetői előtt az az elképzelés lebeg, hogy a kombináttal együtt új palackozó is épüljön, ahol majd a tárolókban elhelyezett mennyiség egyharmadát töltik üvegekbe. És akkor a kunbajai bornak nem kell cégér — a külországokban sem. H. D. Salamon Agnes, ugyancsak a Régészeti Kutató Csoport tagjai, Kákossy László adjunktus és magam, aki elsősorban mint építész vettem részt a munkában. — Hogyan éltek Egyiptomban? E1 vzsen Hatelc. a prágai Egyiptomi Intézet titkára biztosított számunkra kölcsönbe egy hajót. Lényegében ez lakóhelyül szolgált. Hajónk kapitánya csehszlovák volt. A Níluson horgonyoztunk, munkahelyünk közelében. A nemzetközi összefogás abban is kifejezésre jutott, hogy hajónkon — — mely oázist jelentett a munka után — az arabok piros-fe- hér-fekete színű zászlója, benne az ötágú zöld csillaggal, békésen megfért a cseh és a magyar zászlóval. Csehszlovák kollégáink segítettek a szervezésben és a munkások biztosításában ’s. Velünk dolgozott 30 kufii. így hívták azt o' falut, ahonnan a munkások jöttek. Az egész falu ebből él. Munkásaink nagyszerűen dolgoztak és jó fizetést kaptak. A munkát az EAK részéről eau arab inspektor ellenőrizte, és az UNESCO megbízottai. , Hogyan folyt a munka az óriási hőségben? — Mint mondtam, hajónk a Níluson állt, és ez sokat segített rajtunk. Előző egyiptomi útjaink tapasztalatai révén tervszerű akklimatizációval „átzsi- lípeztük” magunkat. Ez úgy történt. hogy Kairóban, majd Alexandriában hosszabb ’dót töltöttünk. így könnyebben beleilleszkedhettünk a megváltozott kiimába. Átlagosan 42 fok hőmérséklet volt, de 50 fokot is mértünk. Délelőtt 7-töl 2-ig dolgoztunk — közben 9 óra körül reggeliztünk — majd lefeküdtünk a hajón. Ezt az időszakot a legnehezebb elviselni. Nehezebb, mint a napon végzett délelőtti munka. Ilyenkor egész Egyiptomban gyakorlatilag megszűnik az élet. A vízkérdés megoldása nagy problémát jelentett. Volt a hajón egy filtráló készülékünk az egyik kufti egész nap azt pumpálta. Amikor áz aradás folyamán a víz már nagyon eliszaposodott és a szűrőpapírok teljesen eldugultak. Abu Sinbelből hozattuk a vizet. Itt is alkalmazzák a vízhűtés ősi módszerét. Az araboknak a magyar aratómunkásokéhoz hasonló máz nélküli homokszínü korsója van. Nekünk is adtak egyet-egyet. Ezt árnyékban a levegőn tartottuk és a levegő hűtésével aránylag iható vizünk volt. Érdekes — és ezt előző egyiptomi tapasztalataink alapján tudtuk —, hogy a remek magyar konzer- vek, még a sólet és a birkapör- köl( is, mennyire jó kondícióban tartottak bennünket. Zöldfélét a nagy forróságban ugyanis nem tanácsos fogyasztani. A konzervek miatt itthon a kiutazásunk előtt sokan nevettek rajtunk, de jól beváltak. Jól felszereltük magunkat gyógyszerekkel, de főleg a vitaminok segítettek. Igen sok sót fogyasztottunk — nyalogattuk —, hogy az elvesztett sómennyiséget pótoljuk a szervezetben. Relatív dolog Egyiptomban a meleg. Kora este, amikor már „hűlni” kezdett a levegő, de még 36 fokot lehetett mérni, meztelen felsőtestünk már fázni kezdett. Éjszaka a Nílus hatására nin-s olyan nagy hőmérsékleti kü-f Kivonultak a műtrágyaszóró gépek lönbség, mint a sivatagban, mégis gondosan kellett takarózni, mert fáztunk volna. Emlékei között biztosan akad kalandos, izgalmas élmény, amit az előadáson nem mondott el. Befejezésül szóljon erről. — Egyik kuftink egyszer véletlenül, egy ugráló viperába ült. de szerencsére az nem marta meg. Állandó készenléti állapotban voltunk a sok vipera miatt. Az utolsó napokban baleset ért. Egy homokon megcsúszó kőtömb (szerencsére az egész falrész nem jött vele) kicsavarta a bal bokámat és kuf- tik szállítgattak a vállukon. A z asszuáni remekmű épí- tése nyomán kibontakozó nemzetközi összefogás bajai származású részvevője búcsúzá- sul a következőket írta a József Attila Művelődési Ház vendégkönyvébe: — Régi bajai — ez annyit tesz: dunai — emberként, a Níluson tett kirándulásaimat és kalandjaimat mondhattam el szeretett szülővárosom szeretett közönsége előtt. Bánáti Tibor Az enyhe, tavaszias időben gyorsan vékonyodik a hótakaró a szántóföldeken. Még mielőtt teljesen el nem olvad a hó, és fel nem enged a föld fagya, kell elvégezni a gabonák téli fejtrágyázását. A termelőszövetkezeti gazdaságokban ezt az alkalmat kihasználva kivonultak a műtrágyaszóró gépek, s alig pár nap alatt 50 ezer holdon szórták szét a gyorsan ható tápanyagot. Több helyen már az ősszel kijelölték azokat a területeket, ahol gyengébb volt. a növényállomány. A hótakaró alatt azonban mindenütt megerősödtek a gabonák, s most az ápoláson múlik, hogy tavasszal gyorsan sarjadjanak, bokrosodjanak. A közös gazdaságok földjén mintegy 500 gép szórja a műtrágyát. A hét elején az állami gazdaságokban is kivonultak a gépek. A Bácsalmási Állami Gazdaságban például 17 gép műtrágyázza a kalászos vetéseket.
