Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-09 / 33. szám
„Béke és barátság“ különvonat Kije»-Moszkva útvonalra A Hazafias Népfront Bács : Kiskun megyei Bizottsága, a Magyar—Szovjet fi ara ti Társaság megyei elnöksége és az IBUSZ Utazási Iroda április 12- én háromszáz személy részvételével Kijev—Moszkva útvonalra különvonatot indít Kecskemétről. A „béke és barátság” jegyében indított kiilönvonat résztvevőit kétnapos, igen változatos, gazdag program várja Ki- jevben és Moszkvában. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosában annak kulturális, építészeti és történelmi nevezetességeivel ismerkednek a csoport tagjai. Moszkvában pedig többek között látogatást tesznek a Kremlben, a Fegyvertárban, a Lenin Mauzóleumban, megtekintik a világhírű Tretyakov-képtárat és a Lomonoszov Egyetemet. A SAS Hórekordok Az előjelek szerint az idei tél végén az Országos Meteorológiai Intézet hidrometeorológiai osztályának új hórekordokkal kell kiegészítenie azt a hatalmas adatgyűjteményét, amelyet száz állomás 32 éves megfigyeléséi alapján állított össze. Ebből a kollekcióból az osztály vezetője, dr. Péczely György kandidátus számos érdekességet szemelge- tett ki. Valamennyi között talán a legmeglepőbb, hogy az elmúlt több mint három évtizedben a legvastagabb hóréteget nem a Mátrában és nem is a Bükkben mérték, hanem a Kőszegi hegységben, ahol a 600 méter magas Kőszeg—Stájerházaknál 1947. februárjában a hótakaró 151 centiméterre hízott. Így Kékes- tető az 1963. februári 146 centiméterével csak a második, Mi- sinatető pedig 1942. februári 127 centiméterével a harmadik helyre szorult. Egyidős az utóbbival a síkvidéki „csúcsteljesítmény” — Nagykanizsán ekkor 122 centiméteres havat mértek! — és ugyanekkor született a budapesti rekord is: belterületen 61, a Szabadsághegyen 100 centiméterre nőtt a hótakaró. De azért a Kékes sem maradt rekord nélkül. Itt hullott le 1963-ban a több mint három évtized legkorábbi hava, mégpedig szeptember 26-án. Az idei csúcsértékekre még várnunk kell, de hisz van időnk: a havazásos időszak általában jó sokáig eltart. A Mátrában és a középhegységekben gyakran még májusban is van hó, sőt Kőszeg táján egy alkalommal 30 centiméteres friss hó hullott ebben a hónapban. Késői időpontra esett a legnagyobb havazás is: 1955-ben Farkasgyepűn április 16-án egyetlen nap alatt annyi hó hullott, hogy 85 centiméteres takaró lett volna belőle, ha megmarad. Hétköznap az SZTK-ban A mintegy másfél évtizede elkészült kecskeméti Rendelő- intézet nemcsak korszerű volt — kényelmes is. A lehető legideálisabb feltételeket jelentette akkor a betegellátásban. Most? Tizenöt év után a közelmúltban költözött ki harmadik emeletéről új székházába a KÖJÁLL. több körzeti orvosi rendelő működik a városban az épületein kívül is — mégis túlzsúfolt a központi rendelő. Az ok? Furcsán hangzik, de eredményeinkben, előrehaladásunkban rejlik. A társadalmi biztosításban ma már a lakosság 95 százaléka érdekelt megyénkben. tehát betegség esetén csaknem minden ember igénybe veheti az ingyenes orvosi kezelést. szakrendelést. Ebből ered a túlzsúfoltság — s ha igy nézzük, talán elviselhetőnek találjuk. Természetesen ez esetben is válaszra vár a kérdés: Meddig lesz ez így? A zsúfoltság, s a várakozási idők csökkentésére néhány szakrendelésen már megvalósították — például a fogászaton és a fizikoterápián — a betegek meghatározott időre való behívásának rendszerét Ezen túl az idén — házon belüli átszervezéssel — néhány szakrendelő bővítésére kerülhet sor, így például még egy helyiséget kap a laboratórium, két helyiséget, sötét vizsgáló fülkét a szemészet, ahol jelenleg egy szobában néha két orvos is rendel egyszerre. S távlataiban megoldásra vár egy irodaépület létesítése, mellyel újabb helyiségek szabadulhatnának fel a szakrendelők bővítésére. Címképünk az első emeleti röntgen folyosóján, a másik már a rendelőben készült. Ezzel az egyetlen géppel naponta átlag nyolcvan röntgenfelvételt készít Szomor Sándomé és Járomi Gyuláné. A szomszédos helyiségekben naponta 40—100 mellkasátvilágítást és 15 gyomorröntgent végez reggel 8-tól este 7-ig a három fő foglalkozású orvos, a kisegítők és tizenkét asszisztens. Mindenfele látnivaló akad ilyen forgalmi gócpontban, mint a kecskeméti vasútállomás peronja. Ezerféle utas, demizson, virágcsokor névnapra, koszorú temetésre, hintaló, élelmiszerekkel vagy textíliákkal teli szatyrok, gipszcsizmában kopogó sebesült láb, partvis, habszivacs játék, meg amit akarunk. Sasmadár azonban ritkán fordul meg. Még ha ilyen kitömött is, mint ennél a barna kabátos, kendős fiatalasszonynál. Csillog a büszke madár üvegszeme, szinte benne összpontosul az a dermedtség, amely a szép, szabad, harcos életet a vadászpuskából kilőtt acélhalál révén felváltotta. De még ennek a hamis szemnek is merész „kifejezést” ad a nemes arányú madártest. — Hol lőttékf — érdeklődik egy szőrmesapkás munkás. — Lakitelek határában. Három sas volt, pusztították a foglyokat. A körvadászaton leszedték őket. — Mennyiért csináltak belőle ilyen... ízé... díszt? — Százötven forintért. — No, és meddig marad ilyen szilárdan, meddig tart el a csontozata ? — A, nincs már ebben csont, egy szál se. Mindenütt drót fe szíti. — Akkor „eláll” ítéletnapig — fokozza a hatást egy ravasz képű kiskatona, aki régóta, önkéntelen büszke tartással gvsz- tálja a sast — egy oszlop mellől. A madaras asszony nevet. — Volt egy pazar vadkacsánk is. Egyszer a földön találtunk rá. Visszatettük a komótra. Legközelebb megint lent láttuk meg. A macska görgette, pofozta. összetörte a csőrét. — Akkor megjárhatja ez a j kimúlt ragadozó is — jegyzi meg a kiskatona. — A ragadozóknak holtuk után sincs nyugtuk. Még ha szépek voltak is — fejezi be bölcsen. Tóth István PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 36-1®. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefpn: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Délelőtt tél 12, A szemészeten ma a 60. beteget vizsgálja dr. Szász Sándor. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét 4- Telefon: 11-85 Index: 35 065 Bevettem a kefét Naponta átlag száz új beteg je- i lentkezik a fogászaton, ahol öt | év alatt 50 százalékkal emelkedett a betegforgalom. í (Pásztor Zoltán felvételei.) Könnyelműen egy túrós nyelű fogkefét választottam az önkiszolgáló boltban, leplezetlenül arra a célra, hogy időnként én is kultúr- akcióban részesítsem azt a néhány fogamat, amelyek fölött még rendelkezem. A rossz előjel már az üzletben megmutatkozott. Hanyagul belevágtam az árut a drótkosárba. s mire sorra kerülök a oéhz tárnál, nincs sehol a kefe. A keresgélésnél közreműködött a vásárlóközönség, s néhány perc múlva egy öreg paraszt bácsi csizmája mellől vette fel egy másik hasonló bácsi, diadalmasan és kétkedve felmutatván: — Nem ezt keresik? A kosárból —kiesett kefén bizonyára többen is keresztül mentek. de másikat nem vehettem le a polcról, mivel akkor csak ez az egyetlen egy volt. Kifizettem fehát és hazavittem. Alig néhány napos használat után azonban rá kellett jönnöm, hogy az emberi elme egy zseniális újításával van dolgom. Annak idején bizonyára írtak is róla az újságok, valószínűleg bemutatták a televízió nézőinek, a filmhíradókban, nemzetközi vásárokon. Az én figyelmemet azonban elkerülte. De az a lényeg, hogy Itt a kefe. melynek — ha én lennék a boldog feltaláló — ezt az elnevezést adtam volna: Hánytató szerkezet. Ha. mint szakembernek cikket kellene róla írnom a következő címmel bocsátanám közre tanulmányomat: ,,Emberi gyomrot étel kidobására serkentő elmés készülék.” Arról van ugyanis szó, hogy ez a fogkefe (nevezzük csak így) minden fogmosáskor két szál szőrt bocsát a szájüregbe. Namár- most: A szőröknek a nyelőcső környékén a víz közreműködésével végzett cirkulációja azt az érzetet kelti... Hogyan is mondjam? Kisugárzik a gyomromba, s nagyon is ingerli azt. Persze a tapasztalatlan kefenyelő egykét alkalommal valóban átesik a tortúrán és kidülledt szemekkel, káromkodva hagyja el a fürdőszobát. Az okos ember azonban gondolkozni kezd. Pillanatok alatt ráébred, hogy hahó, akkor kell fogat mosni az ilyen kefével, amikor üres a gyomor, vagyis reggel, éhomra. Ez. sajnos, ellentmondásban van azzal a falvédő-versikével, melyet óvodás korunkban minden étkezés után kórusban zengtünk el: „Minden gyermek, ha okos, evés után fogat mos ...” T ermészetesen ez a felnőttekre is vonatkozik. Mit tehetünk tehát, hogy a kettőt: az étkezést és a fogmosást megfelelően ősz- szehangoljuk? Sajnos, a tudomány mai állása szerint ez még nyitott kérdés, „fehér folt”. Ügy hallom■ azonban, hogy a tudományos akadémia kefekötő szakemberek bevonásával különbizottságot hívott össze a kérdés taviulmányozására és megoldására. Addig kibírjuk fogmosás nélkül is. — gál —
